Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

2 Szerda, 1976. augusztus 4." Szovjet külügyminisztérium! nyilatkozat Nyugat-Berlinről • Moszkva (MTI) Bruno de Leüsse de Syon-t, Franciaország, Howard Smith-t, Nagy-Britannia és Walter Stoesselt, az Egye­sült Államok nagykövetét kedden bekérették a Szovjet­unió Külügyminisztériumába, s ott az alábbi nyilatkozatot hozták tudomásukra: állapod ásnak nyíltan ellent­mondó kísérletnek arra, hogy Berlin nyugati szektorait be­vonják a nyugat-európai ál­lami és politikai integráció folyamatába. Nyugat-Berlin közvetlen, A sajtó jelentései szerint Jelentették azt is, hogy o vagy közvetett részvétele az az európai közösség országai nyugat-berlini képviselőket „Európai Parlament" válasz­ez év júliusi brüsszeli ál- bevonják az „Európai Parla. tásaln a négyoldalú megál­lani- és kormányfői találka- ment" NSZK-képviselőinek lapodás durva megsértését zóján határozatot hoztak az soraiba, és a többi képvise- jelentené, és összeegyeztethe­úgynevezett európai parla- lővel azonos jogkört kapnak! tetlen lenne a feleknek a mentbe való közvetlen vá- Előirányozták, hogy az „Eu- megállapodásban rögzített lasztitokról. Ezzei kaposolat- rópai Parlamentbe" való törekvésével, hogy elhárít­ban « Német Szövetségi közvetlen választásokról sók a bonyodalmakat a Köztársaság küldöttsége be- szóló nyugatnémet törvényt megállapodás hatályossági jelentette, hogy a határozatot kiterjesztik Berlin nyugati területén. A szovjet fél el­kiterjeszti Berlin nyugati szektoraira. Berlin nyugati várja mindhárom nyugati szektoraira. A tanácskozás szektoraiban már kijelölték féltől, hogy minden szük­résztvevői, köztük Nagy- a „meghatalmazottakat" séges Intézkedést megtesz Britannia és Franciaország ezeknek a választásoknak az annak érdekében, hogy meg­. ... „„.„,•;t, előkészítésére. akadályozza az események küldöttségének vezetői is, Mindez nenl tekinthető ilyen alakulását, amelyért a azt a bejelentést tudomásul másnak, mint az 1971. szép- felelősség teljes egészében a vették.'' tember 3-i négyoldalú meg- nyugati felet terhelné. Brezsnyev-Ceausescu-találkozó # Moszkva (TASZSZ) közi kapcsolatok elmélyíté- A felek hangoztatták: az Kedden a Krím félszigeten sének, valamint a két ország SZKP és a Román KP min­találkozóra került sor Leo- népei közötti testvéri kap- denképpen igyekszik elő­nyid Brezsnyev, az SZKP csolatok további szilárdítá- mozdítani a szocialista or­KB főtitkára és Nicolae sának. szágok, a kommunista világ­Ceausescu, n Román KP fő- Leonyid Brezsnyev és mozgalom összeforrotteágá­titkéra, a Román Szociális- Nicoiae Ceausescu a beszél- nak és együttműködésének ta Köztársaság elnöke kö- getés gorán foglalkozott a további szilárdítását a mar­zött. nemzetközi élet és a kom- xizmus—leninizmus és - 8 A két párt vezetői tájékoz. munjst„ vllágmozgalom szá- proletár internacionalizmus tatták egymást az SZKP mos ,dőszerű problémájával, alapján. XXV. és a Román KP XI. Leszögezte: mindkét ország Megelégedessel állapítottak kongresszusa határozatainak folytatja az aktív erőfeszí- meS a nézetek erősödő egy­végrehajtásáról, majd meg- téseket hz európai enyhülési "égét a megvitatott kérdé­vitatták a szovjet—román flfk Helsinkiben sekben­együttműködés fejlesztésé- £°'j;ama'na , • "GlS1, A találkozó szívélyes és nek számos kérdését. Külön aláírt zarookmanyon alapuló barátságos légkörben folyt figyelmet szenteltek a párt- fejlesztése érdekében. le. Á győztes békejobbja # Kommentárunk végrendeletét: győzött. A A Pravda külön cikkben Egyelőre csak néhány so- Ben Hai nem elátkozott fo- méltatja azt a hanoi diplo­roa hírben számollak be a lyó többé, a családok immár máciai offenzívát, amelynek távirati irodák arról, hogy jogilag is egy ország, egy eredményeképpen már hiva­B. Rattakul, Thaiföld kül- é élő leven jtjd Az talos kaphat létesült a ügyminisztere Hanoiba erke- „ , ' ., , _..... . . , zett. Egyelőre, mondjuk, örökség súlyos, de a VSZK VSZK és a Fulop-szigetek mert erősen valószínű, hogy már valóság; a vietnami nép között, és amelyet talán ha­e látogatás nyomán ls szá- fúl van történelme legnehe- sonló kapcsolat követ Hanoi kommentár ^ ™aid zebb szakaszán, és történei- és Bangkok között. SS °aSzocialista'' Vietnajn legnagyobb lehetősége Nehézség, gond van és lesz külkapcsolatairól. előtt álL még elég. De az, ami a A Vietnami Szocialista Es az új, a szocialista VI- VSZK-ban és a VSZK kö­Köztáreaság külpolitikájáról etnam egymás után nyújt rüi történik, változó vllá­^lágsTjtóban.8 Nemcsfk a nagylelkű békejobbot az el- gunk egyik legörvendetesebb kommunista, sőt nem is csak lenség egykori csatlósainak, jelensege. a haladó hírmagyarázók ________ méltatják azt ar. aktív, im­pozáns, egyértelműen konst­ruktív szerepet, amelyet a VSZK születése pillanatától játszik a világszerte és kü­lönösen közvetlen földrajzi közegében, a délkelet-ázsiai térségben. Jói emlékszünk: az ameri­kai propagandagépezet az imperialista agresszió vérzi­vataros esztendeiben nem utolsósorban azzal Igyekezett; „magyarázni a bizonyítvá­nyát", hogy az egységes, szocialista Vietnam afféle „veszélygóc" lesz majd eb­ben az amúgy is neuralgikus övezetben. Számunkra nem meglepe­tés, hogv ennek éppen az ellenkezője történt. Hiszen a veszélygóc a vietnami nép ellen indított külső agresszió ténye volt, és nem az, hogy a vietnami nép — minden írott és íratlan jog betűje és szelleme jegyében — el­lenállt az agressziónak. Mi tudtuk: a veszélygóc az volt, hogy a 17. szélességi fok mentén hömpölygő „elátko­zott folyó", a Ben Hai nem­csak hétszázezer családotf!) szakított ketté mestersége­sen, hanem egy nagyszerű népet is, amely soha nem volt hajlandó belenyugodni ebbe a természetellenes ál­lapotba. Ez a nép mérhetetlen ál­dozatot hozott, éa elérte cél­ját, megvalósította Ho apó AZ EGYIPTOMI BEKE­TANACS FŐTITKÁR ANAK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Khaled Mohleddtn, az Arab Szocialista Unió baloldali fórumának vezetője, az Egyiptomi Béketanács főtit­kára, az Országos Béketa­nács meghívására néhány napig Magyarországon tar­tózkodott. Megbeszéléseket folytatott az Országos Bé­ketanács vezetőivel a két mozgalom további együtt­működésének feladatairól, a fejlődési világkonferencia előkészítéséről. Khaled Mohíeddin hétfőn éjjel el­utazott Budapestről. HÁBORÚS BÜNÖSÜK PERE Náci háborús bűnösök pe­re kezdődött kedden Hanno­verben. A Gestapo és a csendőrség hat egykori tag­ját azzal vádolják, hogy részt vettek abban az akcióban, amelynek során 1942-ben a lengyelországi Bilgoraj kör­zetben 2421 zsidó polgárt a belzeci fasiszta koncentrációs táborba hurcoltak, hogy ott meggyilkolják őket. KEKKONEN WASHINGTONBAN Gerald Ford elnök kedden teljes katonai tiszteletadás­sal fogadta a Fehér Házban Urhu Kekkonen finn köztár­sasági elnököt. A finn ál­lamfőnek ez az első hivatalos látogatása Washingtonban. FOLYNAK A MENTÉSI MUNKÁLATOK KlNÁBAN Új-Kína hírügynökség ked­den terjedelmes beszámolót közölt a földrengés sújtotta, négymilliós Tiencsin város­ban folyó megfeszített men­tési és helyreállítási munká­latokról. A jelentes elsóízben utal arra, hogy a természeti csapás „bizonyos vesztesége­ket" okozott a városban. A földrengés nem keltett pá­nikot és a lakosság pillanat­nyi időveszteség nélkül fe­gyelmezetten megkezdte a mentési munkálatokat. MEGKEZDŐDÖTT AZ ENSZ TENGERJOGI ÉRTEKEZLETÉNEK ÜLÉSSZAKA Hétfőn New Yorkban meg­kezdte munkáját az ENSZ tengerjogi értekezletének ötödik ülésszaka. A tanács­kozáson 150 ország csaknem kétezer küldötte vesz részt. A legproblematikusabb kér­déscsoport a nemzeti felség­vizek és nemzetközi vizek határának megvonása, a par­ti országok jogai és kötele­zettségei, a halászati jogok szabályozása, környezetvé­delmi kérdések, a tengerfe­nék ásványi kincseinek ki­termelésével kapcsolatos jogi problémák. Bondor József látogatása Szegeden (Folytatás az 1. oldalról) súlyozta, hogy a beruházók­nak, a tervezőknek és épí­zálásának fontosságéról. No készítsenek minden házgyári épületre, aztán iskolára vagy bölcsődére külön tervet. tőknek mindent el kell kö ^Sődás ^ett.T k^ vetniük, hogy a tervezett „ i„i„-, vetniük, hogy a áron és mennyiségben ké­szüljenek el a lakások Csongrád megyében. Kérte, zeljövőben felmérik a laká­sok központi fűtésének eddi­gi kialakult gyakorlatát, helyzetét, hogy megjelöljék a ha olyan jelenséget, vagy iegfont^kb'b ° feji«ztésf ten­szabványt tapasztalnak, nival6kat amelyen ésszerűen javítani lehet, gyűjtsék össze a ta­Végül összegezésként el­pasztalatokat, s bocsássák mondotta a tanácskozáson a azokat a minisztérium ren- miniszter, hogy — vélemé­delkezésére, hogy segítséget nye szerint — a Csongrád tudjanak nyújtani a gondok megyei építőipari vállalatok, elhárításához. Nem beszélni szervezetek sokat fejlődtek, kell a gondokról, hanem de a jövőben nagyobb haté­tenni keli elhárításukért — lconysággal kell dolgozniuk, hangsúlyozta a miniszter, hogy megoldják az V. öt­Az építőket és a tervező éves tervben rájuk háruló vállalatokat a jövőben annak feladatokat. Csináljanak alapján ítélik meg, hogy a jobban mindent, mert a tervezett összegből mennyi Csongrád megyei építőipar, é6 milyen minőségű lakást tervezők, kivitelezők képe­építettek. Nem az lesz a sek megoldani megnöveke­mérce, hogy mennyi nyere- dett feladataikat, séget hoztak létre. Kérte a Bondor József a délutáni szakembereket, hogy kezde- órákban megtekintette a ményezzenek bátran. Ne Centenáriumi Szegedi Ipari fentről igyekezzenek minden Vásárt. A minisztert és a ki­lépéshez engedélyt kérni, séretében levő megyei párt­hanem nagy felelősségérzet- és tanácsi vezetőket dr. tel Intézkedjenek, s ne aktá- Csikós Ferenc, a szegedi vá­kat cserélgessenek. rosi tanács vb titkára, a vá­A tanácskozáson több ja- sár igazgató tanácsának el­vaslat, vélemény hangzott el nöke kalauzolta a kiállítási a házgyári lakástervek tipi- csarnokokban. Fegyveres támadás az NDK határőrsége ellen • Berlin (ADN, MTI) őr közvetlen közelében csa­Az NSZK határőrségének pódott le. A határőrség azon­hat tagja 1976. augusztus nall és megfontolt cselekvése 2-án, röviddel 14.00 óra utén tudta csak a súlyosabb káro­támadást hajtott végre az kat elhárítani. NDK államhatára és határ- Az NDK bonni állandó őrsége ellen, mintegy 30 mé- képviselete az NDK kormá­terre délre attól az úttól, nyának megbízásából határo­amely a Heiligenstadt kör- zottan tiltakozott az ilyen zetben levő Grosstöpfer hely- jellegű provokációk ellen, és ségbe vezet- követelte, hogy az NSZK Az akció során a nyugat- kormánya tegye meg a szük­német határőrök kézigráné- séges intézkedéseket az NDK tot hajítottak az NDK terű- államhatára elleni támadá­letére. A gránát egy hBtár- sok végleges beszüntetésére. Megkezdődött a sebesültek elszállítása • Bejrút (TASZSZ, ÜPI) let! peremén levő menekült­Hosszas előkészületek és a tábort immár hat hete kö­keresztény jobboldal soroza- rülzérték és ostromolják a tos szabotálása után a Nem- keresztény jobboldal erői. £.tkÍÍ.yÖrÖsk/rMzt CS<íporÍ- Becslések szerint mintegy Jai kedden végre megkezd- . „,. , ték a sebesültek elszállítását neSyezer sebesült palesztin Teli Zaatar palesztinai me- és libanoni vér elszállításra 1 nekülttáborból. A Bejrút ke- a táborból. BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 144. Dr. Zilahl-Sebess Géza 1931-ben került a szegedi tudományegyetem Állatrendszertani In­tézetébe. Marosugrán született, 1905-ben. Egye­temi tanulmányait a debreceni egyetemen vé­gezte, és ott nyert oklevelet 1931-ben. A szegedi egyetemen magántanárrá 1942-ben minősítették. A debreceni egyetem tanszékvezető professzorá­vá 1949-ben nevezték ki. Tudományos munkás­sága főként a szúnyogszerű kétszárnyúakra ter­jedt ki. Sokat foglalkozott a makói vöröshagyma rovarkártevőivel, a rizspusztítókkal és más nö­vényi kártevőkkel. Debrecenben halt meg, 1960­ban. Szavl István a Somogy megyei Andocson szü­letett 1890-ben. A gimnáziumot Veszprémben, a műegyetemet Budapesten végezte. A szegedi Vegykisérleti éí Paprikakísérleti Állomás veze­tő beosztásába mint vegyészmérnököt 1931-ben helyezték. Az Intézetet nagymértékben fejlesz­tette, és széles körű szervező munkát fejtett kl a szegedi paprika minőségének további javítá­sára. Szakirodalmi munkássága mellett szívesen írt ismeretterjesztő munkákat is. A második vi­lágháború után Szegeden kis vegyiüzemet lé­tesített, ahol különböző ételporokat gyártott. 1953-ban Budapestre költözött, ahol előbb a Sütőipari Technikumnál, majd az Élelmiszer­ipari Főiskolán helyezkedett el. Innen ment nyugdíjba docensként, 75 éves korában. Buda­pesten, 1969-ben halt meg. Dr. Lázár Dezső matematikus Pesterzsébeten született, 1913-ban. Középiskolái után, 1931-ben a szegedi tudományegyetemre iratkozott be, és Itt szerzett matematika-fizika szakos tanári ok­levelet. 1941-ben Kolozsvárott gimnáziumi ta­nár lett. Rövid életű tudományos munkássága során a halmazleképezések elméleteinek további fejlődése szempontjából ért el hasznos eredmé­nyeket. Munkaszolgálatosként, 1943-ban az uk­rajnai fronton szerzett sérüléseibe belehalt. A hazai gyógyszerkutatás kiemelkedő - tudósa, dr. Vargha László Berhldán született, 1903-ban. Gimnáziumi tanulmányai után a budapesti tu­dományegyetemre Iratkozott be, és ott szerzett oklevelet, 1926-ban. A szegedi egyetem Orvos­egyetem szerveskémiai tanszékvezető profesz­szorává 1950-ben nevezték ki, és jelenleg is eb­ben a minőségben dolgozik. Oktató, kutató, szervező munkája mellett a közéletben ls jele­sen tevékenykedik, mint országgyűlési képvise­lő, a Hazafias Népfront vezető testületeinek tagja, egy időben az Elnöki Tanács tagja. Tu­dományos munkásságát, amely a szénhidrátok, az alkaloidák, a flavonidok, az antibiotikumok kémiájára és szerkezetkutatására terjed ki, mint­egy kétszázötven publikáció, tan- és kézikönyv, valamint egyetemi jegyzetek egész sora mutatja be. A Magyar Tudományos Akadémia 1948-ban levelező, 1953-ban rendes tagjává választotta. 1955—56-ban az Akadémia főtitkári teendőit is ő látta el. Ugyanakkor intézetében több aka­démiai kutatócsoport munkáját is irányítja. A hazai elismerések mellett külföldi tudós társa­ságok is hamar felfigyeltek Bognár korszakos vegytani Intézetébe 1931-ben került, ahonnan kutatói tevékenységére, és a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia külső tagságát 1952-ben, a Né­met Természettudományi Akadémia tagságát 1970-ben nyerte el. Több hazai és külföldi szak­lap szerkesztő bizottságának munkájában is részt vesz. Kossuth-díjjal 1948-ban és 1962-ben tüntették kt. Dr. Halmos Miklós egyetemi docens 1931-ben Széki professzor intézetébe ment át 1933-ban. A szénhidrátok kémiája tárgykörből 1935-ben mi­nősítették magántanárrá, majd a kolozsvári egyetemre 1940-ben kapott egyetemi tanári ki­nevezést. A második világháború után a Gyógy­szeripari Kutatóintézet igazgatója volt haláláig. Kutatási területén igen eredményesen foglalko­zott a szénhidrátok kémiájával, a furán-vegyü- született Szegeden. Egyetemi tanulmányait is letekkel és gyógyszerkémiával. Több magyar gyógyszer az ő szabadalmai alapján született meg, és vált közkinccsé, Kossuth-díjjal 1968-ban tüntették kl. A Magyar Tudományos Akadémia 1951-ben levelező, 1964-ben rendes tagjává vá­lasztotta. Budapesten, 1971-ben halt meg. Dr. Bognár Rezső szerveskémikus, egyetemi tanár Hódmezővásárhelyen született, 1913-ban. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a szegedi tudományegyetemre iratkozott be 1931­ben, majd vegyészmérnöki oklevelet a buda­pesti műegyetemen szerzett. Ezután a szerves­kémiai intézetben kezdett el dolgozni, mint ta­nársegéd, végigjárva az előrehaladási lépcsőfo­kokat, intézeti tanárságig jutott eL A debreceni szülővárosa egyetemén végezte, és 1953-ban nyerte el kutatóvegyészi diplomáját. Kutatási te­rülete az alkaloidák és a szteroidok kémiájára terjedt ki, de foglalkozott Ipari jellegű témák­kal is. Részt vett a szegedi kémiai és fizik i akta szerkesztői munkájában, valamint az M" \ szteroid munkabizottságának titkári teendőit s ellátta. A drezdai egyetem 1963-ban vendégelő­adónak hívta meg. A kandidátusi íokozat t 1966-ban nyerte el. Több mint húsz éven át fejtett ki igen értékes oktató-nevelő munkát az egyetemen. Tudományos publikációinak száma meghaladja az ötvenet. 1974-ben halt meg, Sze­geden. (Folytatjuk-)

Next

/
Thumbnails
Contents