Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

23 Szerda, 1976. augusztus 4." 3 m^mmm Oktatók a pult mögött Ha egy kereskedelmi vállalat új üzletet, áruházat epíttet, a rávaló költséget könnyebben előteremti, mint a szakavatott munkaerőt, amely majd az új létesítményben dolgozik. Oda kell vezető, annak egy vagy két helyettese, kiszolgálók, pénztárosok, raktárosok stb. Az alkalmi, de a szegedi ünnepi hetek programjában nélkülözhetetlen nagy pavilonok működtetése is gond minden esztendőben, s az idén ott van a Centenáriumi Ipari Vásár is, amelynek látogatóit éppúgy el kell látni étellel, itallal, mint a szabadtéri játékok közönségét. • Az ipari vásáron a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak is van egy pavilonja, amelyet — napi 40 ezer forint forgalmát tekintve — nyugodtan nevezhetünk üzletnek is. E pavilon úgy alkalmi jellegű, hogy minden tekintetben reprezentatív, kezdve az árukészlettől a kiszolgálásig. Más üzletekÁcs S. Sándor felvétele A kőlásüveget is tudni kell pillanat alatt felbontani pult mögött kezdte a ta- mögé Csengeri József, Laczó nulóéveket. Egyikük Békés- Erzsébet öt alkalommal és tői "eltérően^ vtoont csabán. kis üzletben, kollégájával együtt. Ilyen rendhaí^ó mert a válS majd Szegedre került * a reprezentatív alkalmakra két főállású azakoktaSS Kárász utcai 31"es boltban honnan is venne kész szakLaczó Erzsébet és Cs«maeri volt eladó- De nem sokaiS- embereket, melyik üzletből rS^f S ISn Laczó Erzsébet részt vett a szakíthatná ki a vállalat? Szakma Ifjú Mestere moz- Legelőször is szakoktatóira dolgozik benne tizenhatodmagával együtt galomban, és olyan magas gondolt akik vállalkoztak a elméleti és gyakorlati felké- néhány hetes, de annál neCsongrád megyében asze- szültséget bizonyított, hogy hezebb munkára, amely a gedi ELIKER az egyetlen vállalatánál felkérték tani- pavilon napi nyitása előtt vállalat amely a jövő keres- tani. Csengeri a szegedi két órával (kirakodás, előkedőinek képzésére nagy ÉLIKER-nél volt tanuló, készület) és zárás után anyagi ráfordítással, önálló majd három hónapig kiszól- ugyanannyival végződik, oktatókabinetet rendezett be gáló, mert közben — tizen- <- kikk„, rin,„n7nak kikk„, a tarjáni Csillag ABC-áru- nyolc évesen — rábízták egy . • taÍTel dol6°znak, kikkel házban, illetve a tanu.ókép- jáorgalmú belvárosi üzkrt ^^Kkf^tvánS résben főállásban foglalkoz- vezetését A felelőssé* — ha- f szakoktatok. Tamtvanyaiktat szakoktatókat, akiknek ^^ A , , ^ T^í ^^-"^fXT csak az a dolguk: tanulóikat Vl 350 ezer fonnt irgalom sekkel akiket kulonbozo uzmegtanítsák a szakmára, és — arra ösztönözte, hogy még tetekbűl kértek ide, mint ... . irAr^— például Schuszter Miklóst, a annak szeretetére is. Ok tovább kepezze magat, na- £,rjáni cgillag ABC-áruházazok, akik a tanulóknak az K?obb tudásra tegyen szert bóL A tanulóknak is jól jön iskolában szerzett elméleti Mintha tudta volna, hogy ez. mert anyagi megbecsülémunkafolyamatok azt majd az egymást követő sük mellett még nagyobb értékké tanulógenerációknak kell át- ff^dS Züé adnia. tudását gyakoroltatásával csiszolják. • Laczó Erzsébet és Csengeri József valamikor szintén Eddig hét szegedi Ipari vásáron állt a pavilon pultja Meghalt Kalmár László Megrendülten hallottuk a hírt: meghalt Kalmár László akadémikus. Szinte mindenki ismerte, szerette és becsülte Szegeden, ahol majdnem öt évtizede élt és dolgozott, és amelynek hirétnevét öregbítette országbanvilágban, a hazai és nemzetközi tudományos élet fórumain. A budapesti egyetemen 1927-ben szerzett matematika—fizika szakos középiskolai tanári oklevelet, majd doktori címet 1952-ben már a tudományok doktora, 1949ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1961-ben pedig rendes tagja. Munkásságának állomásai: a matematika különböző ágaiban elért nagy jelentőségű, iskolákat teremtő tudományos ezeknek Különösen alapjaira vonatkozó vizsgá- zást nehezítő távolságok átlatai értékesek, szinte fórra- hidalására. pességeit a matematikai kueredmények es tatások eredményeinek nem az alkalmazásai, matematikai területeken való matematika hasznosítására, az alkalmadalmasították, előbbre vitték a tudományág többi területének kutatását Magyarországon elsőként ő foglalkoKomputerrel lehetne csak összeszámlálni, hányféle tudományos tisztséget viselt, zott a számítógépek elméle- hany folyoirat-szerkesztőségtével, kidolgozta a világon nek, tudományos tarsaságnak első, univerzális formula ve- volt a tagja, hányszor jarta zérlésű számítógép elvét és a külföldet, hogy tudását atgvakorlati megvalósításának adja, es hanyfele kikoncepcióját A számítás- tüntetessel — legutóbb tatechnika és a kibernetika ha- yaly az Állami Díj első fozai bevezetéséért és alkal- kozataval — becsülték meg mazásáért elsőként és ered- munkáját. A szegedi tudoményesen munkálkodott: mányegyetemen a számítás számos automataelméleti, információelméleti, kibernetikai dolgozatával, a programozómatematlkus-képzés felteteleinek megteremtésével a József Attila Tudományegyetechnikai tanszék és az általa életre Hívott kibernetikai laboratórium vezetője volt, egészen a közelmúltig, nyugdíjba vonulásáig. Augusztus 2-án, hétfőn eltemen. Legutóbbi munkáival hunyt. 71 éves volt. Temetétizonyította rendkívüli ké- séről később intézkednek. Ahol élünk H

a nincs bennünk kibékíthetetlen ellenérzés, vagy valamilyen külső tényezővel meghatározható idegenkedés környezetünkkel szemben —általában szeretjük a bennünket közvetlenül övező világot. A „csak elviseljük" érzésénél jóval bensőségesebb ez, a lakóház, a kerület, a falu, a város iránt táplált érzelmünk; hiszen a szűkebb pátria figyelmes szemmeltartását tükrözi, azt a jóleső rokonszenvet, amellyel az ember magáénak vall egy környéket, egy emberi, lakóhelyi közösséget. Ennek a — szűkebb pátria iránti — pozitív érzésnyilvánításnak (fogalmazhatunk úgy is: táj és ember, lakóközösség és személyiség együvé tartozásának) soksok jelét érzékelhettük az elmúlt hetekben, hónapokban. A népfront szeptemberi kongresszusára készülve, falvakban és városokban — egészen kicsinyke közösségtől a nagyokig — számbavették, s mérlegelték a népfrontbizottságok a helyi patriotizmus sokféle, sokszínű megnyilatkozásait. Volt többféle közös jellemzőjük ezeknek a számadásoknak — a szűkebb haza arculatának változásán érzett öröm, vagy a teendők újabb sorának leltározó számbavétele —, de a lényeg azonos volt. A népfront kongresszusára készülve, a helyi közösségek megint egy lépéssel közelebb kerültek falujuk, városuk életéhez, örömeihez és gondjaihoz. Most érdemes ismét — helytörténészeknek, honismereti szakkörök ügybuzgó tagjainak — elidőzni a települések fejlődését idéző beszámolóknál, méricskélve kicsit a felszólalók, a mondandójukat fogalmazók gondolatait. Az emberek, ha a házuk tájáról van szó, az utca, a község, a kisváros mai meg holnapi teendőiről, általában igényesen őszinték. Nyíltan, tán kicsit a követelés nyugtalanságával szólnak olyan teendőkről, amiket sürgősnek éreznek. Hajlamosak tán a felnagyításra is: vélve, hogy ha az aprógondokat éllel mondják, megnyomva a hangot, előbb kerül sor a legyűrésükre is. Szövődnek a gondolatok. A népfrontkongresszust előkészítő tanácskozás-sorozat is hordozott magában ilyen —nem elítélendő — követelőző türelmetlenséget. De — és ez a fontosabb — elsősorban ékesen bizonyította, sugározta az emberek érzelmi kötődését a szűkebb hazához, a lakóhelyhez, ahol élnek. Lehet lokálpatriotizmusnak nevezni a jelenséget. A szóhasználat idegensége, néhol még lebecsülő csengése arra indít: maradjunk inkább a szülőföld szeretete kifejezésnél. A szeretet felelősségénél — ha ezt a szálat tovább gömbölyítjük —, amely elemeire bontva például így fest: egy közösség holnapjáért korántsem csak a tanács, a hivatal felel. A lakóhelyek arculatát, mindjobban és mind több helyen a közösségek határozzák meg. Formálják, hozzáadva a magukét — erőben, munkában, nekigyürkőzésben — az állami iparkodáshoz. Á

sok helyütt estébe nyúló népfronttanácskozásokon ilyen „hozzáadjuk"-számadásra is jócskán jelentkeztek, tanúbizonyságul. Tsz-ek és ipari üzemek embereinek tíz- és tízezer javaslata, ötlete, kezdeményezése íródott jegyzőkönyvbe, vagy — írásnál Is többet mondóan — öltözött kézzelfogható, jó akciókba máris. Cselekvőkészség és buzgalom jellemzi a „kisebb haza" szeretetét és értő figyelését. Olyan cselekvőkészség, amely együvé adódva már a haza javán buzgólkodó egységes nemzeti akaratot mutatja. T. M. feladatot lát eL * Kivétel Kiss János, a vállalat legidősebb hentesmestere, az újszegedi 17-es számú ABC-áruház húsrészlegének vezetője, ugyancsak szakoktató, aki itt a lacikonyhát vezeti, illetve ő maga süti a kolbászt, főzi a virslit. Naponta mennyit is? — Átlagosan 2000—2100 adagot, súlyra 150—180 kilogrammot — vágta rá kérdésünkre kapásból. Hogy mi a kolbászsütés titka, nem rejtette véka alá. Nagy gázláng, bő, forró zsír, hogy a kolbász puha és szaftos maradjon és ne száradjon öszsze. A virslit sem szabad főzni, hiszen azt már egyszer párolták a betöltés előtt. Csak 90 Celsius fokos vízbe szabad dobni, illetve forróra melegíteni. A pavilon-üzlet árul üdítő italt, csapolt és üveges sört, minőségi borokat, debreceni sültkolbászt, virslit, trafikárut, sós süteményt, vegyi cikkeket, szegedi és kalocsai paprikát díszcsomagolásban, jégkrémet, halászlékockát és konzervet, savanyúságtartósítót és még léggömböt is. Gombaernyő alatt hat elárusítóhely tartozik még hozzá,, mindegyikben egy-egy lány vagy fiú kereskedik, kínálja portékáját, amelynek bevételével este elszámol, másnap pedig friss árut rak ki pultjára. Tanulva dolgoznak, oktatóik pedig dolgozva tanítanak. Lődi Ferenc Iskola - ezer gyermeknek Miskolc belvárosában épülő új városnegyedben elkészült a lakótelep új általános iskolája, amelynek műszaki átadása kedden befejeződött. Az előregyártott szerkezetből összeszerelt, 20 tantermes oktatási intézményben ezer gyermek tanul majd. Augusztus 20—21.: Kétnapos munkaszünet Az idén augusztus 20-a pénteki napra esik. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletében foglaltak szerint, ha a munkaszüneti napot a vasárnaptól egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot a közben, só munkanapon kell kiadni, és az utolsó munkanapon a vállalatnál szokásos szombati munkaidő-beosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően 20-ával kapcsolatosan ebben az évben a munkarend a következőképpen alakul: Augusztus 19-én, csütörtökön szombati munkaidő-beosztás; augusztus 20-án, pénteken munkaszüneti nap; 21én, szombaton heti pihenőnap; augusztus 22-én, vasárnap rendes munkanap lesz. Nem vonatkozik ez a munkarend a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozókra. Szedik, szállítják a paradicsomot ican Hazánk legnagyobb növényvédőszer-gyárában, a Fűzfői Nitrokémiában új, nagv hatású gyomirtó szer előállítására készülnek. Az Eradican nevű növényvédő szert saját technológia alapján állítják majd elő abban az új üzemben, ahol ezekben a napokban kezdték meg a gépek, berendezések szerelését. Az új gyomirtó szer óriási előnye, hogy akkor Is igen hatékony, ha nincs elég csapadék, hiszen a talajban elgazosodik, és bejárja a legapróbb részecskéket Már most, augusztusban, jelképesen megkezdik a „zárszámadást" a gazdaságok. Magtárba kerülnek a szemek, új búzát őrölnek a malmok és ládákba szedik a zöldséget, gyümölcsöt A kedvező idő gépeket, szorgoskodó embereket szólít a határba, hogy mindnyájunk asztalára kerüljön a foszlÓ6 kenyér, ízletes paradicsom és az édes szőlő. Augusztusban már számot adhatnak a gazdaságok az Idei gyümölcstermésről is. őszibarackból például kevesebb lesz, hiszen tavasszal már egyszer „megszüretelt" a fagy. Olyan 30—40 mázsa hektáronkénti termés várható. (A tavalyi átlag 45 mázsa volt.) A járásban fele termést már betakarították a szövetkezetek, összesen 3047 hektár gyümölcsös területről. Kedvezőbb szőlőre számítanak a tavalyinál a szakemberek, de latolgatják, ha nem üt be valami rendkívül esős ősz, még így ls jól kijönnének az idei termésmennyiséggel. Idejében elvégezték a növényvédelmi munkákat. Néhány melegebb homokon már javában tart a paradicsomszél ret. így Rúzsa. Zákányszék « Forráskút környékén a paradicsomtáblák között kihagyott kocsi* utak mentén ládák sorakoznak egymás hegyén-hátán, ami csalhatatlan jele a szüretnek. Amint Juhász Ml* hály, a forráskúti Haladas Termelőszövetkezet növényvédelmi brigádvezetője elmondta, két hete szedik a tízhektáros tábláról, immár negyedszerre, a homok kincsét, de a munka zöme csak eztán kezdődik. Most már a konzervgyárnak is szállítanak paradicsomot. Igaz, hogy még néhol az aratás a legégetőbb munka, de ahol már végeztek, ott a gazdaemberek figyelmét az őszi betakarítás előkészítése, megszervezése köti le. Szedik a paradicsomot a rúzsai bekötő út mentén a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet asszonyai