Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

10 Vasarnap, 1976. augusztus 29"; Szobrászmuteremben Néhány esztendeje él és dolgozik a vásárhelyi művész­lakások egyikében a fiatal szobrászházaspár, Tóth Valéria és Kligl Sándor. A főiskola elvégzése után kerültek .az alföldi képzőművészet e központjába, azóta kiállításról kiállításra bizonyítják felkészültségüket, tehetségüket E rö­vid idő alatt mindketten több köztéri munkát is készítet­tek. Tóth Valéria a klasszikus szépségeszmény, a lírai har­mónia jegyében mintázza alkotásait, Kligl Sándor mozgé­konyabb, dinamikusabb, az öteletek lehetőségeit hol exp­resszíven, hol szürreálisán feldolgozó alkat. Közös műter­mükben kész szobrok, kisplasztikák, gipszvázlatok, léikész alkotasok, tervek művészi összevisszasága. A legkülönbö­zőbb szobrászi anyagok: agyag, gipsz, bronz, kő; a leg­különfélébb munkák: kisplasztikák, domborművek, eredeti méretű kőszobrok, köztérre kerülő alkotások tervei. Tóth Valéria éppen egy gyermekportrét mintáz agyag­ból. A műteremben ott állnak nagyméretű alkotásai, s ott áll Kligl Sándor Bajára készülő, nagyapjának, Kligl Jó­zsef feltalálónak emlékét megörökítő, modern hangvételű köztéri szobrának terve. A műterem előtt az utolsó simítá­sokra vár néhány kőszobor, kettejük Algyőre kerülő kom­pozíciója, Tóth Valéria két szobra, a Fiú madárral és a Békaleső, mely Budapestre, a XVII. kerületi óvodába, egy kis mesterséges tó partjára kerül majd. Tóth Valéria egy tervet is mutat, valószínűleg Széltkutas központját díszíti majd. Alkotásaik Immár kitörölhetetlen része! e táj képző­művészetének, munkáik a tárlatlátogató közönség kedven­cei, éppen harmonikus, érthető fogantatásuktól, szépsé­güktől. Gyermekportré formálódik Tóth Valéria keze nyomán Szobrok között a műteremben Új műsorok az iskola­televízióban Még néhány nap és meg­kezdődik a „tanítás" az or­szág kétségkívül legnagyobb iskolájában, az iskolateleví­zdóban. Amint Kelemen Endre, az iskolatelevizió ve­zetője elmondotta: az új tanévben tovább nő adás­idejük. Mintegy 27 500 perc­nyi időben kívánnak az is­kolások, a továbbtanuló fel­nőttek segítségére lenni a legkülönfélébb típusú adá­sok sugárzásával. A tanévT nyitóra szeptember 4-én délután kerül sor. Az 1976—77-es tanévben az i6kolatelevízió fő felada­ta a^ általános iskolai prog. ramok bővítése, színesítése, s elsősorban az alsó tagoza­toknak készült műsor fel­frissítése. Az új műsorok is már az új tanterv követel­ményeinek, előírásainak fi­gyelembevételével készültek, illetve készülnek. (MTI) Holnaptól Szegeden J Olajbányász munkásmíívelödési napok Lassan-lassan talaját ve­szíti a szemlélet, miszerint a munkások művelődése elvá­lasztandó munkájuktól; ama bizonyos mesterségesen felál­lított hierarchiában vitatha­tatlan a termés ügyeinek el­sőbbsége, a kultúrával pedig foglalkozzanak, akiknek ez a dolguk: törődjön a munkás­művelődéssel a népművelő, az üzemi kultúrfelelős — már ahol van ilyen. A gya­korlat tényei manapság ál­láspontjuk megváltoztatására késztetik e nézet híveit. Egy­re több a példa: a termelés irányítói a munka és a mű­velődés valóságos összefüg­géseit látva — mintegy ter­melési beruházásként — gon­dolnak is, költenek is a mun­kások művelődésére. Ha a program tervezőinele elképzelései megvalósulnak, ilyen követésre méltó példa lesz a Szegeden holnap, hét­főn kezdődő kéthetes ese­ménysorozat, az olajbányász munkásmüvelődési napok. A mostani rendezvénynek'előz­ménye van: tavaly Oroshá­zán három olajbányász szo­cialista brigád kezdeménye­zésére ugyancsak kéthetes kulturális programot szer­veztek. A sikeren felbuzdul­va határozták el, hogy a már nagymúltú bányász kulturá­lis- és sportnapok mintájá­ra a viszonylag új bánya­ipari ágban is megteremtik a művelődés ilyen formájának hagyományát. A szegedi, má­sodik rendezvénysorozat cél­ja nem változott az oroshá­zihoz képest: fórumot szeret­ne biztosítani azoknak az olajbányász szocialista brigá­doknak, amelyeknek a tagjai eddig is aktív részesei vol­tak a különféle művelődési Tej Röszkéről Soká lesz, amikor fejésí versenyt nyerhet a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet, hiszen egy tehénre még min­dig csak 2 ezer 600 liter te­jet számithat, két év válto­zásai azonban figyelmet ér­demelnek már most is. Pél­daként nem állíthatjuk, szemléltető mintának in­kább, arra, hogy a szakosí­tott tehenészeti telepek ho­gyan birkóztak meg a kezde­szetesen az ..étlapon"* ls vál- fizetéseken, hogy jobban toztatni kellett. Válogatott, megéri otthon maradni, mint jó takarmányra van szükség munka után máshová járni. ahhoz, hogy sok tejet fejhes­senek. Csakhogy a röszkei határt sorozatosan károsítot­ta a belvíz, elvetették a lu­azt is elérték, hogy az kap­jon többet, aki eredménye­sebben dolgozik, de úgy lát­ják, további változtatásokra ti nehézségekkel, és merre pánymunkának, halasztha­cernát, kiölte a víz. Most is szüjeség lesz még. Tény, kezdenek jól állni, 650 vagon hogy a jó körülmények meg­zöldtakarmányt silóznak, és teremtése csak a feladatok van széna is,. lucerna is. A szépagyűjtést, szénahordást legalább olyan fontos kam­egyik fele, hogy hasznuk tej­jel és hússal legyen mérhe­tő, az itt dolgozók munkáján múlik ezután is. visz az út, ha tovább akar­nak lépni. Joggal vártuk, türelmet­lenségünk is jogos volt, hogy a sok pénzből épült új tele­pekről több tejet és húst kaphassunk. Több idő kellett az új szisztémák kézhez szoktatásához, „bejáratásá­hoz", mint eredetileg gon­tatlan feladatnak tekintik, mint az aratást. Ha rosszul végeznék, 1300 jószág ma­radna takarmány nélkül. Idén úgy terveztek, ha szá­razság. vagy víz lesz, akkor is teremjen elég: ha egyik sem fenyegetne, eladni való felesleg is legyen. Régi fölismerés az is, hogy doltuk. Röszkén a szövetke- emberi gondossággal több hasznot hoz a gyengébb ta­zet vezetői elősorolták kéré sünkre azokat a lépéseket, amelyek akkor is előbbre vittek, amikor éppen vissza­esett a tejtermelés. Hitetlen­kedve fogadtuk a kacskarin­gós magyarázatot, de be kel­létt látnunk, hogy nem logi­kai bukfencről, hanem a cél­tudatos törekvések belső rendjéről van szó. Természe­tes követelmény volt. hogy gümőkórral fertőzött tehenek az új telepre ne kerülhesse­nek be, és ezt a betegséget később se kaphassák meg. Első lépésként selejtezték az állományt, de ez azt jelen­tette, hogy a legjobban teje­lők estek kl a tenyészetből. Két évvel ezelőtt csupán 1700 litert számíthattak egy te­hénre. A következő lépés­ként újabb szelektálás kö­vetkezett: amelyik tehén nem ad eleget, nem tartják tovább. Ezekkel egy Időben termé­Néhány számadat még a szövetkezetből: 480 tehenet fejnek most, és évente 130 hízómarhát adnak át a ke­reskedelemnek. A tehenészet es a hizlalás együtt kifizető­dik, maga a fejés tavaly még 37 fillér ráfizetést jelentett literenként. Ha tovább tud­ják emelni a fejésl átlagu­kat, a fillérekből sok forint­_ ra rúgó ráfizetés hamar el­karmány is, és a felelőtlen fo?yhab Tapasztalatokkal állattenyésztők a jóval se mar böven rendelkeznek, az tudnak eredményt elérni. Sem az irányító szakembe­rekkel, sem az állatgondo­zókkal nem dicsekedhettek mindig. Most összesen öt, fő­iskolát végzett embere van a szakmai irányitásnak, és ki­alakult az a törzsgárda a gondozók körében is, amely­re számítani lehet. Annyit kapunk Röszkéről. már sikerült változtatni a adottságok évről évre javul­nak. A legfőbb tapasztalat: ha két év alatt száz literrel emelni tudták a tehenen­kénti fejési átlagot, akkor a tehenészeti telepük hamaro­san beváltja az építéskor hozzá fűzött reményeket. A tervek szerint 1980-ban már 1 millió 420 ezer liter tejet n. D. Somogyi Károlyné felvételei Kőszobrok » műterem előtt tájházak Tájházakká alakítják épült nádfedeles házsor ér­Győr-Sopron megye közsé- dekessége, hogy a házak geiben azokat az öreg há- egymáshoz viszonyítva a fű­zakat, melyek a Kisalföld részfogak mintázását követik, népi építészetének jellegze- A felújítást az Országos tességeit viselik magukon. Műemlék-felügyelőség végez­teti, a házak Fertőszéplakon öt házból ál- pe{Jig a 6opronj ló házsor rekonstrukcióját renc Múzeum kezdték meg. A vályogból Szeptember 1—7: A szocialista országok fővárosainak ifjúsági találkozója Moszkva Szófia, Budapest, szeptember l—7. között a Varsó és Prága után az szocialista országok főváro­idén Bukarest ad otthont sai ifjúsági találkozójának. A hagyományos találkozón 15 tagú delgáció képviseli a budapesti fiatalokat, Boros Bélának, a KISZ budapesti bizottsága első titkárának vezetésével. Az évről évre ismétlődő eseménysorozat célja, hogy a szocialista országok fővá­rosainak fiataljai tájékozód­janak egymás életéről, vé­leményt cseréljenek az if­júsági mozgalom aktuális kérdéseiről, s a fiatal szak­Liszt Fe- ' munkások vetélkedőkön ösz­feladata.l szemérjék tudásukat és fel­(MTI) készültségükét, (MTI) 1 berendezése alkalmaknak (szakkörökben dolgoztak, vetélkedőkön vet­tek részt stb). A munkás­müvelődési napok esemé­nyeivel másrészt példát sze­retnének állítani, tanácsokat adni, és modelleket bemutat­ni azoknak a dolgozóknak, akik a szabad idő eltöltésé­nek hasznos módjait, for­máit és lehetőségeit mind­eddig nem „fedezték fel" maguknak. A két hét vala­mennyi eseménye egyszerre szolgálja a kettős célt. A Bartók Béla Művelődési Köz­pontban képzőművészeti, né­pi díszítőművészeti és fotó­kiállítás nyílik, amelyeket a brigádok között meghirdetett pályázatok anyagából állítot­tak össze. Az alkotók fóru­mot kapnak, a nézők ötletet és indítást: mit lehetne és mit kellene csinálni. Az amatőr együttesek, színját­szók, kórusok, néptáncosok és zenekarok bemutatójának az előbbieken kívül új érté­ket ad, hogy alkalom lesz a szélesebb kapcsolatteremtés­re: az alföldi olajbányász együttesek Dunántúlról hí­vott vendégcsoportokkal együtt lépnek fel. Szellemi vetélkedő is lesz, politikai és szakmai témákkal, a tévé­adások mintájára fórumot rendeznek, amelyen az ipar­ág vezetői, gazdasági irányi­tói válaszolnak a munká­sok kérdéseire. Nem hiány­zik a programból a tudo­mány sem: az olajipari mű­szaki szakemberek tanácsko­zásán akuális tudományos té­mák szerepelnek. Holnap, hétfőn a Bartók "Béla Művelődési Központban ünnepélyes megnyitóval kez­dődik a II. olajbányász mun­kásművelődési napok, az egyes rendezvények kétna­ponként követik majd egy­mást, valamennyit a Bartók­ban tartják. Szeptember 11­én, szombaton este záróün­nepség lesz, amelyen a pá­lyázatok és a vetélkedők dí­jait is átvehetik a legjob­ban szerepelt szocialista bri­gádok tagjai. Kísérlet Láp szűri a vizet Sok javaslat, gondos ta­nulmányterv után, most a gyakorlatban mutatkozik bo Keszthely mellett a lápi szű­rőállomás. A Kis-Balatonnál létesített állomás teljesítmé­nye még a legbizakodóbb szakemberek várakozását is felülmúlja: a megszűrt víz rendkívül tisztán ömlik a tó ba. A szennyvíztisztító mű­ködése olcsó, kapacitása szinte határok nélkül bővít­hető. A tárolókba a föld­be fektetett műanyag csö­veken át jut "a szennyvíz. A láp talaja, a tőzeg kiszűri a szennyező anyagokat, s a tiszta víz az átereszen jut a levezető csatorriába. A ké­miai tisztítás a vizsgálatok szerint jó, a bakteorológiai ellenőrzés hamarosan meg­történik. S ha a mérési ada­tok kedvezőek — ami bizo­nyosnak létszik — tovább bővítik a telepet. A természetes szennyvíz­tisztító várhatóan a tél nagy részében ls zavartalanul mű­ködik, hiszen a mocsaras vidék sokkal későbben fagy be, mint a tó. A lápo6 tisz­tító kapacitása egyelőre nyolcezer köbméter napon­ta.

Next

/
Thumbnails
Contents