Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

Kedd, 1976. augusztus 3. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáld udvar. A Sze­gedi Kamarazenekar hang­versenye a Tanácsháza ud­varán, közreműködik Ga­ray György hegedűművész, vezényel Pál Tamás, este 8 árakor. Az V. Művelődéselméleti Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpont­ban, délelőtt 9 órától. XVIL Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai Képtárában, augusztus 20-ig. Kalmár Márton szobrász­művész szabadtéri kiállítá­sa a Bartók Béla Művelő­dési Központ udvarán, augusztus 30-ig. Fotóklubok 12. Szegedi Szalonja. Kiállítás a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, augusztus 21-ig. Joó József műgyüjtemé­nye. Kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. augusztus 20-ig. Koszta Rozália festőmű­vész kiállítása a November 1. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kiss Sándor szobrász­művész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupola­csarnokában, augusztus 20-ig. Könyvkiállítás a Techni­ka Házában, augusztus 8-ig. Művészet és otthon 1978. Kiállítás a Gulácsy Lajos­teremben, augusztus 19-ig. Száz év Szeged zenei életéből. Klállitás a Somo­gyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. Numizmatikai kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 8-lg. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Centenáriumi Ipart Vá­sár és Kiállítás a Mars té­ren, augusztus 8-ig. Több mint százezren jártak a vásárban Véget értek az ifjúsági napok Négy napig a fiataloké volí a város. Szeged immár tize­dik alkalommal látta vendé­gül a fesztivál derekán aa ország fiatalságát a szegedi ifjúsági napok rendezvény­sorozatán. Az előző évek ha­gyományaihoz híven az idén is körülbelül' tízezer lány és fiú érkezett Szegedre az or­szág minden részéből. Aa idei program az eddigieknél is gazdagabb, változatosabb és sokszínűbb eseményeket kínált a vendégeknek. A sze­gedi nyári fesztivál által kí­nált kulturális programok mellé a KISZ Szeged városi bizottsága és Szeged mun­kásfiataljai politikai tartal­mat, aktivitásra serkentő rendezvényeket teremtettek, az idén 20. születésnapját ünneplő Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda pedig a szervezés munkálatainak oroszlánrészét vállalta. A szegedi ifjúsági napok ünnepélyes megnyitóján át­adták az ifjúságnak a város jelképes kulcsát. Bebizonyo­sodott. hogy a fiatalok tud­nak élni a rájuk bízott lehe. tőséggel, fiatalos lendületü­ket, politizáló kedvüket, őszinte véleménynyilvánítá­sukat, kritikus és önkritikus szemléletüket tükrözte a programsorozat leglátványo­sabb eseménye, a szombat délutáni vidám karnevál. A körültekintő tervező munka eredménye, hogy az eddi­gieknél bővebb program, az egy időben több helyen fo­lyó események ellenére az ifjúsági napok az Idén szer­x-ezettebb, összefogottabb x'olt a korábbi éveknél. A város egésze tudott a fiata­lok megmozdulásairól, s ak­tívan részt is vett az esemé­nyeken. A karnevál óriási tömegeket mozgatott meg, rengetegen voltak kíváncsiak a vízi bemutatóra, a várako­záson felül sikerült a város különböző pontjain fellépő művészeti együttesek, nép­tánccsoportok, polbeaténeke­sek spontán műsora. Nagy sikere volt a vasárnapi Expressz show "76 vidám könnyűzenei műsornak, s elsősorban a műsorban fel­lépő Lokomotív GT együt­tesnek, valamint a Vörös Csillag Filmszínházban kon­certező Molnár-dixiland dzsesszegyüttesnek. A tegna­pi, hétfői napot a fiatalok városnézéssel töltötték. Sze­ged nevezetességei mellett sokan tekintették meg a Cen­tenáriumi Ipart Vásárt, a képzőművészeti kiállításokat, a műemlékeket. Több ezer fiatal látta a szabadtéri já­tékokon a Nabucco és Az ember tragédiájának előadá­sát. Külön öröm. hogy nagy si­kere volt az érdeklődők kö­zött a két testvérváros, Sza­badka és Turku művészeti együttesének; a jugoszláv néptáncegyüttesnek és finn népi zenekarnak. A Jugo­szláv Ifjúsági Szövetség sza­badkai választmányának hi­vatalos küldöttsége tegnap, hétfőn délelőtt megbeszélése­ket folytatott a KISZ Szeged városi bizottságán, majd a kora délutáni órákban visz­szautazott Szabadkára. A finn vendégek ma búcsúznak Szegedtől. T. L. Változatlanul nagy az ér­deklődés a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár iránt. Vasárnap, a megnyitás óta eltelt tizedik napon már a százezredik látogatót, a kis­teleki Völgyesi Józsefnét köszöntötte a vásár igazga­tósága, s ajándékozta meg a Pécsi Kesztyűgyár. Tegnap, hétfőn délelőtt az Alföldi TÜZÉP Vállalat tartott tá­jékoztatót a Sajtóházban, délutánra a szegedi • nőbi­zottság szervezett programot. Mintegy kétszáz nő látogatta meg együttesen a vásárt, majd a küldöttség egy cso. portja kerekasztal-beszélge­tésen vett részt a D-pavilon­ban. A téma a vásár hasz­nossága és a kereskedelem volt. Üjság még, hogy a ké­ső délutánig dolgozók ked­véért a korábbinál egy órá­val később, este 8 órakor zár a vásár, A sajtótájékoztatón Szép Károly, a TÜZÉP igazgató­ja ismertette a vállalat munkáját, illetve a vásáron kiállított termékeit. Ezek közül érdekes a szalagpar­ketta, amelynek lerakása nem igényei szakmai kép­zettséget. Ára négyzetméte­renként 346—417 forint, te­hát drágább a hagyományos­nál. A szakemberek szerint mégis megéri, mert a szala­gok nagyon pontosan illeszt­hetők, hézagmentesek, az így készült padló jó hang­és hőszigetelő, könnyen ta­Gépkocsikat vizsgáló műszerek az AFIT pavilonjában Fotószalon a Bartókban Valaha, vagy tizenöt esz­tendővel ezelőtt, azzal a szándékkal rendezték meg az első fotószalont Szegeden, hogy a szegedi nyár művé­szeti rendezvényeinek sorát egy újabbal gazdagítsák. Az első, félig-meddig sikerült kísérletek után, néhány éves szünet közbeiktatásá­val, a szegedi fotószalon végre önmagára talált. Azt hivatott fölmérni, hogy a hazai fotográfia műhelyei, a fotóklubok, hogyan dolgoz­nak, hogyan és miként já­rulnak hozzá fotóművésze­tünk fejlődéséhez. Tavaly óta bővült a sor, s Immár a fotókőrök is beküldhetik anyagaikat a szegedi sza­lonra. Ily módon a minden esztendőben megrendezett szegedi fotótárlatok egye­dülálló lehetőséggel szolgál­nak: bepillantást nyújtanak a magyar fotográfia műhe­lyeibe, abba a munkába, amely többnyire a későbbi eredmények alapjául szolgál. S Ily módon a szegedi sza­lon egy kissé előtte jár an­nak az összképnek, amely a hazai fotográfiát éppen jel­lemzi. Az idei szegedi fotószalon — amelyet vasárnap nyitott meg a Bartók Béla Művelő­dési Központban dr. Tóthpál József, a Kulturális Minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese — eklatáns példája lehet mindennek. A szalon képanyagában ugyanis első­sorban a műhelyjelleg érvé­nyesül, annak az igénye, hogy a hazai fotográfiának a hatvanas években és a hetvenes évek első felében kialakult eszköztárát, for­manyelvét tovább bővítsék, alkalmassá tegyék a maibb, bonyolultabb és átfogóbb emberi-társadalmi kérdések feldolgozására, megoldására. Éveken át töretlenül ívelt felfelé a szegedi fotószalon színvonala. Egészen a tize­dikig, tehát a tavalyelőttiig mindjobban komponált, tö­kéletesebben szerkesztett ké­pekkel találkozhatott a néző. Tavaly viszont mintha új fejezet kezdődőt volna: a formanyelv bővítésének fe­jezete. összehasonlítva az ide! országos fotóművészeti kiállítással, a szegedi szalon mostani anyagában meglehe­tősen kevés a tökéletes, „megoldott" kompozíció, a megnyugtatóan lezárt képi rendszer, annál több viszont az élet valóságából táplálko­zó, új gondolatokat felvető kép, melyeknél elsősorban a mindennapok valósága telje­sebb megismerésének igénye, az új valóságelemek fotográ­fiai felfedezésének szándéka dominál. Az idei szalon tehát jel­zi, hogy a magyar fotóélet­ben erjedési, megújhodási folyamat indult útjára. Igaz, ez elsősorban a szakember, vagy a fotográfia berkeiben járatos néző számára fon­tos. Ám az is tény, hogy az idei szalon minden nézőnek élményt képes nyújtani, ép­pen frisseségével, riportázs­szerű elevenségével, azzal, hogy jórészt levetkőzte a fotó szellemétől idegen, a képi megfogalmazásokban korábban olykor megnyilvá­nuló arisztokratizmusát. Sz. I. \),Félidő" a nyári egyetemen A munkásművelődés té­makörével foglalkozó nyári egyetemi előadások felét már megtartották a Bio­lógiai Kutatóközpontban. A munkásosztály fogalmáról, társadalmi helyzetének, sze­repének jellemzőiről, a mun­kásmflveltség vizsgálatának alapelveiről szóltak a szak­emberek a kurzus első nap­jain, az általános témákat a munkásmüveltség különböző nézőpontú vizsgálatáról be­számoló konkrétabb temati­kájú előadások követték. A munkásosztály termelési kultúrájáról Létdsi István, az Országos Továbbképzési Ku­tató Intézet mb. vezetője, po­litikai műveltségéről Kovács Ferenc, a Társadalomtudo­mányi Intézet főmunkatársa teforátumr* A kurzus félidején, a hét végén, a hagyományokhoz híven kétnapos kiránduláson voltak a hallgatók a Mátrá­ban. Ma, kedden délelőtt dr. Koncz Jánosnak, a me­gyei pártbizottság titkárának előadásával folytatódik a művelődéselméleti nyári egyetem programja. Az elő­adás címe: A munkásosztály magatartásában megnyilvá­nuló műveltsége. Ezután; dr. Sz. Szabó László egyete­mi docens az ízléskutatások eredményei alapján összegezi a munkások ízlésvilágának jellemzőit. A szabad idő el­töltéséről, valamint a külön­böző művészeti ágak mun­kásábrézolásáról lesznek még előadások csütörtökig, az idei nyári egyetem befejezéséig. 8. E. Ligeti László; Sikátor karíthatő és sokáig tart. Holnap szakmai napot tart a TÜZÉP, így délelőtt 10 órától a D-pavilonban min­den megtudhatnak az érdek­lődők a szalagparkettáról. Ugyanakkor mutatják be a HUNGAROPAN üvegezésű ajtókat és ablakokat is, amelyek kiváló hő- és hang­szigetelők. Üveget e termé­kekhez az Orosházi Sík­üveggyárban készítenek — nyugatnémet licenc alapján. A bemutatott mázas kerá­mia burkolólapok és a komplett fürdőszobák nem új termékek, legföljebb szebbek, modernebbek, mint elődeik. A burkolólapok al­kalmazásáról 5-én délelőtt 10 órakőr Horváth Sándor iparművész tart előadást a D-pavilon második emeletén. A vásár M-pavilonjában érdekesek a kiállított, színes síküvegek, a profilüvegek, a palackok, a hőálló edények és az autólámpa-burkolatok. A nyékládházi MEZÖPA­NEL gyorsan szerelhető, előregyártott épületekkel mutatkozik be, a DÉLÉP tevékenységét képek szem­léltetik. Sok érdeklődőt vonzanak a Baranya és Tol­na megyei Téglaipari Vál­lalat sajtolt tetőcserepei és válaszfaltéglái is. Újdonság maga az M-pavilon is, amelynek tervezője a CSO­MITERV, kivitelezője pedig a CSOMIÉP. Az utóbbiak — nem messze a csarnoktól — kiállították H-alakú térele­müket is, amely máris sok szakember tetszését nyerte meg. A Békés megyei Tég­la- és Cserépipari Vállalat házacskát készített termékei­ből, így minden építőanyag a rendeltetési helyén tekint­hető meg. A C_pavilonban közösen mutatja be a termékeit és szolgáltatásait az AFIT sze­gedi, kalocsai, budapesti gyára, valamint a Soproni Autófelszerelési Vállalat. Fontos tevékenységük az al­katrész-fölújítás: egyebek között lengéscsillapítókat és vezérműtengelyeket javíta­nak — utóbbiakat feltöltő hegesztéssel. A soproniak a lengéscsillapító vizsgálatát szolgáló próbapadjukat és fényezőfülkéjüket mutatják be. A csarnok előtt a sze­gediek főként nehéz terep­re tervezett munkásszállító­autói tekinthetők meg. GAZ —66-os alvázra olyan fülkét építettek, amely fűthető, szellőztethető, és húsz dol­gozónak nyújt biztonságos közlekedési lehetőséget. Ugyané konstrukció — némi módosítással műhelykocsi­ként is használható. Még az idén elkészítik az IFA-al­vázra tervezett kocsi proto­típusát is. Az autók iránt nagy az érdeklődés, vállala­tok, termelőszövetkezetek, erdőgazdaságok, kőolajipari üzemek és vízügyi igazgató­ságok részéről. Az NKFV és a szegedi vá­sáron először szereplő Öntö­dei Vállalat kiállítása ta­lán kevésbé vonzó, mint pél­dául az élrtmngeripari, vagy ruházati pavilonok, de ér­demes megtekinteni. Az előbbinél az I. számú gáz­üzem, az egyik mélyszivaty­tyú makettje, valamint az olajbányászok munkáját szemléltető képek és szer­számok érdekesek. Az öntö­de csarnokának udvarán öntöttvas alkatrészek, alumí­nium öntvények, homokmin­ták, radiátorok és csapok láthatók. Az öntözés, a mezőgazda­sági termelésben egyre fon­tosabb szerepet tölt be. Az idei júliusi aszály is bizo­nyította az öntözés szüksé­gességét. Magyarországon az esőztető öntözés a leggyako­ribb. Hátránya e módszer­nek, hogy a szárnyvezetéke merev, és viszonylag nehéz anyagból készül, és az átte­lepítés alig gépesíthető. Az öntözők ezért a csővezetéket csak nehéz fizikai munkával tudják a beöntözött terület­ről átszállítani az öntözet­lenre. A hetvenes évektől az öntözési berendezéseket gyártó szövetkezetek és vál­lalatok a szárnyvezeték gé­pi áttelepítését igyekeztek megoldani. A Gyöngyösi Ag­romechanika Szövetkezet is eljött a szegedi centenáriu­mi vásárba, hogy bemutassa a látogatóknak az 1974-től gyártott nagy teljesítményű öntözőberendezését, amely alig igényel kézi munkát. A magyar szabadalom alapján készült „esőkerék", a „Rain­Roll", lágy polietilénből ké- , 6zült, hajlékony csőrendszer, mely könnyen szállítható, a vaskeretes dobra tekerve. Egy szárnyvezeték 264 mé­ter hosszú, s egyszerre tíz szórófej üzemelhet. A veze­téket a traktor, a dobról vontatás közben görgeti le az öntözetlen területre, az öntözés után visszahúzza, és újra feltekeri. Ez az öntöző­berendezés felhasználható minden alacsony növény, különösen a paprika, a pa­radicsom, a burgonya, a ká» poszta és a lucerna öntözé­sére. A szakemberek köré­ben ezért is arathatott nagy sikert a gyöngyösiek „eső­kereke". A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat is öntözési berende­zéseket állított ki az idei vásáron, ők is az öntözési munka könnyítésére töre­kedtek. Az önjáró típusok, mint az ÖB—A, vagy a Gö —252, a beöntözött terület­ről, saját motortól hajtva tudnak átgördülni az öntö­zetlenre. A kiállításon a szakemberek megismerked­hettek a vontatható ALUSZ —07. 130 típusokkal Is. A szekszárdi vállalat hírnevet szerzett már a különböző teljesítményű szórófejgyárt­mányaival is. Most a látoga­tók a legjobb szórófejtipu­sokat tanulmányozhatják. Kiállított a Szekszárdi ME­ZŐGÉP Vállalat a háztáji gazdaságokban is alkalmaz­ható, 1,5—2 atmoszféra nyo­mással működő szórófejet is. E típusnál a vállalat továb­bi tökéletesítésre törekszik még. 4

Next

/
Thumbnails
Contents