Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

A Kedd, 1976. augusztus 3. 7 Fogalmak — közelről 22. Munkaigényesség Egy-egy termék vagy folyamat munkaigényessége a termék előállításához szükségéé, felhasznált élőmunka-mennyiséget Jelenti. A munkaigényességet 1000 forint termelési értékre jutő normaórák számával fejezik ki. Ha a termék előállításához szükséges eleven munka mennyisége — a munkaköltség — meghaladja a holtmunka mennyiségét — az anyagköltséget —.akkor a termék munkaigényes, míg ellenkező esetben anyagigényes. Ha egy vállalat termelésének összetétele a munkaigényes gyártmányok felé tolódik, ez kedvezőtlenül hat a forintértékben számított termelékenység alakulására. mivel az egységnyi termelesi értékre magasabb élőmunka-ráfordítás, bérköltség jut. Iparági összehasonlításban munkaigényes a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar. A munkaigényes termékek javarészét ezek az iparágak állítják elő. Ettől függetlenül egyéb iparagak is előállíthatnak — relatív és abszolút értelemben — munkaigényes termékeket. Az egyedi vagy néhány darabos sorozatban előállított gyártmányok munkaigényessége mindig nagyobb, mint az azonos jellegű, de sorozatban gyártott termékeké. Kivételes esetekben a sok anyagot tartalmazó gyártmányok is munkaigényesek, például ez erőművi generátorok, amelyeket általában egyedileg terveznek és kiviteleznek. Az egységnyi termelési érték magas élőmunka-ráfordítása nem mindig azonosítható a termelés munkaigénycESégével, gyakran az élőmunka alacsony produktivitására utal. Szibéria „szent" tengere A Szovjetunió legnagyobb édesvizű tava a Bajkál — különleges tó. Hatalmas medre a világ összes édesvízkészletének egyötödét foglalja magában. Hideg, mély vize csaknem 600 növényfajtának és több mint 1200 állatfajtának ad otthont. A Bajkál koráról már régóta vitáznak a tudósok. Egyesek szerint mar a 25 millió évet is túlélte. Mások viszont azt állítják, hogy Jóval fiatalabb, „mindössze" 10—15 millió éves. A tó kristálytiszta vize különleges összetételű, a környék mikroklímája is sajátos. Nem véletlen, hogy a nép évszázadok óta „Szibéria szent tengerének" nevezi. A Bajkál hoz indított első kutatóexpedíciókat még a tudósok kíváncsisága hajtotta, ma már azonban a gyakorlat teszi szükségessé minél több és sokoldalúbb tudományos információ megszerzését. A hatalmas természeti értéket képviselő, különleges tavat meg kell óvni. Ez késztette a szovjet hatóságokat arra, hogy különböző intézkedésekkel védjék a Bajkált korunk egyik nagy „betegségétől", a szennyeződéstől. Rendelettel tiltották be a ritka halak halászatát, a faúsztatást és az iparosítást. A tó környékét termé, szevédelmi területté nyilvánították. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bajkál elnéptelenedik: Szibéria egyik legértékesebb és leglátványosabb természeti kincse a Jövőben is várja a turistákat (APN) Agronit Tizenegy esztendeje gyárt Agronit márkanéven a borsodi vegyi kombinát magnézium tartalmú műtrágyát 2 százalék magnéziumot tartalmazó szer hatás-mechanizmusának kutatásával és a magnézium biokémiai hatásának tisztázásával megállapították, hogy a magnézium növeli a terméshozamokat, fokozza a növények fehérjetartalmát, gyorsítja az érésüket. (MTI) Miről írnak? A SZOVJETUNIÓ augusztusi, 8. száma képes riportot közöl a VEF-típusú rádiókról. a nálunk is jól ismert rigai gyár dolgozóiról, akik szabad idejükben színészek, költők, festők, énekesek. táncosok, keramikusok. Kik. és miért bírálják a Szovjetunió gazdasági életét? — erre a kérdésre ad választ G. Hromusin professzor cikke. A Színházi Szemle nágy olyan színdaraobal foglalkozik a Színdarabok. amelyekről beszélnek cimű írásában, amelyek az elmúlt színházi évadban sikert arnltak a Szovjetunióban. A KGST a hetvenes években című összeállításban arról olvashatunk, mi teszi jelentőssé a hetvenes évek gazdasági éledét a szocialista országokban és milyen feladatok állnak a KGST-országok előtt. Milyen körülmények között él és dolgozik majd az a 300 magyar fiatal, aki augusztus első napjaiban indul a Szovjetunióba. hogy részt vegyen az Uszty—Ilimszki Falpari Komplexum építésében. Erről nyilatkozik Hanyecz István, a magyar építőbrigád vezetője. A FÁKLYA 14. száma közli Konsztantyin Katusevnek. az SZKP KB titkárának elméleti cikkét A szocialista országok barátságának és együttműködésének erősítéséért címmel. A Kárpáton túli területről, Szabolcs-Szatmár megye testvérkapcsolatáról szóló riportsorozat második része Husztra, az orenburgi gázvezeték 400 magyar építőjéhez kalauzolja el az olvasót. A magyar internacionalisták nyomában címmel közli a lap Ivan Fjodorovics Kuc nyugalmazott vezérőrnagy emlékiratainak első részét. A LÁNYOK, ASSZONYOK 8. számában riport jelenik meg a Május 1. Ruhagyár Állami-díjas Alkotmány szocialista brigádjának aszszonyairól. akik arról beszélnek, mit Jelent életükben, munkájukban az SZKP XX. kongresszusa. Tizennyolc magyar ösztöndíjas diákról szól A BAM-hoz megyünk című írás. Megismerkedhetünk Elene Szakvarelidze grúz színésznővel. Petőfi verseinek grúz tolmácsolójával, aki a magyarszovjet barátság és a magyar irodalom lelkes pártolója a távoli köztársaságban. Fotókkal illusztrált divatösszeállítást léthatnak az olvasók a Tbiliszi Divatház modelljeiből. A SZPUTNYIK e havi száma vezető cikkben méltatja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányét, amelyet egy évvel ezelőtt írt alá 35 ország vezetője Helsinkiben. Csak a Szovjetunió nyer a szovjet—amerikai tudományos-műszaki együttműködésen? — a nyugati sajtó e hamis és egyoldalú állítására válaszol Alekszandrov akadémikus. Izgalmas írást közöl a lap Az őskori történelem rejtélyei címmel Alekszandr Gorbovszkij szovjet tudós és író szenzációs könyvéről. A hízás ellen emel szót egy másik cikk!, az egykori rabszolganő, Zarina Zavjalova profeszszorasszony életét mutatja be A vásárban vett lány története című írás. A SZOVJET IRODALOM 8. száma Szawa Dangulov két elbeszélését közli a folyóirat, A versek szerzői között ott találjuk Bella Ahmadulina és Pavel Antokolszkij nevét. A prémium című dráma írója Alekszandr Gelman, az írást is az augusztusi számban olvashatjuk. Csengele homokján Legendákba illően ro6sz homok Csengele földje. Erős fantázia kellett hozzá, hogy a több kis szövetkezet egyesüléseiből kialakult egyetlen nagy téesz az Aranyhomok nevet vegye magára. Az itteniek azt mondják, a fantáziánál is erősebb az akarat, hogy azzá tegyék, amit a név mond. Új elméletek születnek a homokvidéken, mindennapi használatra. Erősen tartja ugyan magát még a régi, hogy a homok az homok, egyik része nagyon jó, de öt lépéssel arrébb már semmit nem ér. Mit akar ezen a nagyüzem? Ráadásul úgy tele van hintve tanyával, nem győzik kerülgetni. Ezt a legrégibb és legerősebb vélekedést legelőször a forráskútlak ütötték át olyan eredményekkel, amihez igazodni muazéj. Mondják ugyan, hogy Forráskút is más, azt is hozzátették, próbálták volna meg ők Csengéién, mindjárt másképpen beszélnének — a végső következtetés azonban ez: ha valahol sikerült, a jó példát nézni nem elég, követni is kell. Nem úgy, hogy átmásoljuk az ottani lépéseket ide, keresni kell inkább azokat a lehetőségeket, amelyek Osengelén is boldogulást présel, nek ki a sovány homokból. Az egyesülés utáni első év rosszul köszönt: tavaly az esők annyi vizet adtak, hogy 11 milliós mérleghiányt hoztak. Most az aszály volt akkora, hogy párját az előző években alig találjuk, egyetlen időszerű kérdésünk lehet a szövetkezet vezetőihez: megismétlődhet a tavalyi? Az év felénél már nem jóslás csupán, amit mond Gazsovits József téesz-elnök, Bujdosó Albert főmezőgazdász és Túri Ferenc, a községi pártszervezet titkára, jó számítások sokmindent mutatnak már: megalapozott a remény, hogy ezt az évet veszteség nélkül zárhatják. Nem avval vergődik a szövetkezet, hogy mindig kátyúban maradt egyik lábát valahogy kihúzza, mindkettővel biztosan akar állni, ezért előbbre is tekint. Az állattartás generációkra visszanyúló hagyományai napjainkban is élnek, a téeszben dolgozó minden száz családra most is 92 tehenet tartanak számon. Idén, az első félévben már 741 ezer liter tejet adott a háztáji, a két évvel ezelőttinek a dupláját. Azt akarják, legalább enynyi maradjon ezután is a kisgazdaságokban, a közös állatállomány pedig gyarapodjék. Megyénkben a homoki gazdaságok egyetlen tehenészete a csengelei, ahol fejnek, év végére 350 tehénnel számolnak, az ötéves terv végére százzal többel, és tehenenként száz literrel akarnak többet fejni, mint most. Lágyirtás — villanyárammal Az állattenyésztők joggal tartanak a legyektől: súlyos fertőző betegségeket hurcol, nak be az istállókba. Ráadásul az állatok körül igen kedvezőek számukra a szaporodás körülményei, ezért a védekezés nagy körültekintést igényel. A Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet azakemberei készüléket szerkeaztettek, amelyet időközben az Állatkert airáfházában, az Állatorvoetudományi Egyetem szülészeti klinikáján, valamint az Alsóten. gellci Kísérleti Gazdaság tehenészeti telepén sikerrel próbálták ki. A készülék: villamos légyölő berendezés, amelynek segítségével minimálisra csökkenthető az állatok körül a legyek éa rovarok száma. A berendezés két főegységből áll: egy nagyfeszültségű villamoerácsból és azultravlolet fénycsőbűi. A berendezés 220 Voltos hálózati urammal működik, ezt transzformálják fel 4500 Voltra, amit rávezetnek a készülék rácsaira. Az ultraviaolet lámpákat a nagyfeszültségű rács minden oldalról körülfogja. A rövidhullámú fényt kibocsátó lámpatestekhez a legyek és a rovarok csak a rácselemek között juthatnak közel. A rács között elrepülve azonban a keletkező kisülési szikra elpusztítja őket. A lámpák leginkább az esti és az éjszakai órákban működnek hatékonyan, amikor a léthatatlan rövidhullámú sugárzás mellett még a látható fény is a készülék hatókörébe csalogatja a rovarokat Zárt helyiségben — amint a kísérletek bebizonyították — az ultravlolet lámpák a légteret bizonyos fokig sterilizálják is. A tapasztalatok szerint a készüléket az állattartó-telepeken jó hatással használhatják. Az ablakokat azonban szúnyoghálóval kell fedni és gondoskodni kell az istálló rendszeres tisztításáról is. HAZASSAG I. kerület Szeged: Somogyi István és Prágai Anna, Acs-Sánta Lajos Zoltán és Sebők Jolán, dr. Vas István János és Bartucz Lídia Anna, Mészáros László és Annabring Adél, Király László és Keleti Gizella, Oux László Lajos és Velnov Katalin, Kauders Tamás és Madarász Zsuzsanna, dr. Benedek Nándor és Szuromi Ilona, Tóth László és Prels Dóri Llna. Marinka István és Faragó Mária, Balásházi István te Klsmók Erzsébet, Pápai István és Bakonyi Evu, Tuszinger Ernő és Kátal Adél Margit, Nagy Lajos Gergely és Sulyok Hedvig, Deme Mihály József és Gulyás Hona, Pálfy László János és Fükő Erika, Drevenka István Márton és Lovász Ágnes Apollónia, Mezei Károly és Bántalvl Mariann, Németh Kálmán és Kiszel y Gizella, Paksi Győző Sándor és Bonus Magdolna, Vecsefl István és Bozó Judit Klára, Hartmann Sándor János és Sebők Edit Julianna, Bársony Jenő László és Antal Aranka, Pozsár Imre és Cseszkó Márta, Ojházi István és Czutor Zsuzsanna házasságot kötötték. IL kerület Szeged: Mraznicza József és Tézsla Margit Ilona, Szegedi Ferenc Lajos és Jójárt Mária, Hz ilia László és Zádori Judit, Bódog Ferenc Gábor és Vágó Terézia. Farkas Gábor és Héder Róza Ágnes, Afra Barnabás és Vasa Ilona, Tőrök Tibor Zoltán és Szenyes Piroska Erzsébet házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Mészáros Jenő Sándor és Irlmiás Ilona, Nagy Ferenc és Gábor Ildikó házasságot kötötték. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Dr. Benyovsrky István Jánosnak és ftzalma Ibolyának Anna Andrea, Németh Istvánnak es Kovács Máriának Attila, Dénes Istvánnak ée Dobos Gizella Anikónak István Akos, Keresztúri István Jánosnak és Szerencsés Veronikának István Róbert, dr. Thékes István Imrének ée Németh Anikó Ilonának István Péter, Fekete Imrének és Jaroslewltz Margit Máriának Zoltán Zsolt. Lajtár Jenő Ferencnek és Tanka Ildikó Olgának Médea, Tanács Lászlónak ás GlLs Katalinnak Zsuzsanna Katalin, szabó István Tibornak és Fodor Edit Ilonának Ildikó, Zombori Jánosnak és Szellő Családi események nsenna Ágnes, Molnár Dezsőnek és Kiss Irénnek Péter, Klsbódl Andrásnak és Traván Margit Arankának András, Szilágyi Józsefnek és Tibai Rozáliának Mónika, Volfocd Istvánnak és Valkovlcs Máriának Szilvia, Szalai István Antalnak és Sárközi Arankának Zsolt, Kálmán Sándor Istvánnak és Horváth Valériának Gabriella, Kátai-Benedek Józsefnek és Tőrök Margitnak Zsolt, szenészi Bélának és Lengyel Ilonának szabolcs, Maroti Lászlónak és Link Eve Annának Katinka Eva, Vér Ferencnek és Lakatos Ilonának Rita, Tóth Imre Jánosnak és Komár Margit Katalinnak Attila Imre, Gál Jánosnak és Ménesi Klárának Attila, Balázsa Istvánnak és Gera Máriának Gábor Lajos, Jakab Pálnak ée Klrt Erzsébetnek Zoltán. dr. Klukovlta Lajosnak és Paróczy Katalinnak Anna, Bálint János Józsefnek é6 Borza Terézia Margitnak Beáta Terézia, Molnár Sándornak és Szalai Erzsébet Gizellának oreolya, Madarász Józsefnek és Szakáll Erzsébetnek József, Csikós Sándornak és Paragl Ilonának Tünde Ilona, Amrahám Jánosnak és Ombódi Teréziának Anikó, Tóth Jánosnak és Kovács Irénnek Róbert János, somoskői Jánosnak és Pintér Erika Erzsébetnek Judit, Zádori Mátyás Károlynak és Ojvárl Annának Judit Andrea, szabó Attila Lászlónak és Lőrinci Erzsébetnek Árpád László, Dékány Sándornak és Kurucsai Mária Zsuzsannának Anikó, Kurusa Ferencnek és Barthe Juditnak Noémi Sára, Kiss Sándornak és Karai Évának Éva, Szögi István Zoltánnak és Juhász Juliannának Zsuzsanna, Ördög Józsefnek és Bálint Erzsébetnek Katalin. Nagygyörgy Istvánnak és Balogh Erzsébetnek Ildikó, Szél Ferencnek és Czene Alice Katalinnak Arnold Ottó. Székest Jenőnek és Székes! Máriának Gábor. Teri Mihálynak és Laczi Mariának Ildikó, Megyart Imrének es Kéri Éva Ilonának Éva Csilla. Tímár ás Király Gróuurt Katalinnak Árpád Tibor nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Bugán András Györgynek és Kakuszi Katalin Matildnak András, Bálint Józsefnek és Paullk Ilonának József, Balogh Imre Antalnak és Száraz-Varga Irénnek Erika, Bordás Antalnak és Halász Rozáliának Zoltán Antal, Révész Sándornak és Slmondán Ilonának Sándor, szűcs Istvánnak és Tóth Piroskának Erika, Szűcs Istvánnak és Tóth Piroskának László, Csamangó Ferenc Mártonnak és Tóth-Szűcs Mária Margitnak Ferenc, Polyák Jánosnak és Molnár Mária Viktóriának Tamás, Tanács Jenének és Mlhaleczkl Erzsébetnek Péter, Bán Árpádnak és Pálfy Juditnak Judit, Kis Gábornak és Székesi Katalin Matildnak Gábor. Márki Pálnak és Zakar Arankának Krisztián, Széli Lukácsnak és Varga Erzsébet Ilonának Lukács Róbert. Márta Józsefnek és Busa Etelkának Krisztián, Valkovlcs Lajosnak és Pörge Rozáliának Tímea. Ördög Antalnak és Szabó Máriának Melinda nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Král József, Béres Csaba, Lele Mihály, dr. Imre Gyula Pál, Túri Józsefné Szarvas MaUld. Balázs Géza, Szllatl Pál, Katona Lajosné Barta Anna Katalin, Varga Sándorné Szabó Erzsébet, Marton Ferencné Borbola Viktória, Fuchs Izabella. Szabó Rezső János, Tanács Antal, Farkas József, Hegybell Lajosné Dóra Julianna, Istvánföldi Józsefné Vass Margit Júlia. Dusnokl István, Márton Jínosné Mihilkovlcs Márta. Börcsők István, Temesvári József Aurélné Vörös Márta, Maróu Ferencné Plplcz Matild, Hurkai Ferenc meghalt. n. kerület Szeged iValez Antalné Schmldt Tekla, Szakáll Lászlóné Tóth Gizella, Kerekes Mihály, SzabóHangya József meghalt. ül. kerület Szegedi Adorjányl Uéláné Kis Etelka. Farkas Andrásné Blte Veronika, ŰJvári Ferencné Kormányos Anna, Halász Jánosné Radlcs Viktória, Peták Nándorné Imre Etel, Nagy Tádé, Zámborl Béláné Kotroczó Mária, Rácz Sándor, Busa János, Korponai Ferenc, Csiszár György. Kelemen János Dezső, Csiszár Szilveszter, Poljuk Pál, Márki Vlncéné Vajas Julianna Kis JőAzért kerül első helyre az állattartás, mert húst ad, tejet ad és tápanyagot a hihetetlenül sovány földnek. A takarmányt eddig mindig vidékről hozták, idén már a gazdaság termeli. A telepitett rétet öntözni ugyan nem tudják', de az aszály így se ölte ki rajta a termést. Az állattenyésztési „nagy koncepció" úgy alakult kl, hogy végre odafigyeltek a tagok zsörtölődő biztatására: ne maradjon üresen egyetlen istálló sem. Minden hektár után 120 kiló marha- és 95 kiló sertéshúst számolnak a közösből. Búzát ez a föld régen semmit nem termett, rozsot is alig. Még csak a régi hitetlenséget sikerült eloszlatni a búza termésátlagaival, hogy kifizetődő legyen, fokozni kell. öt év alatt tíz mázsával akarnak többet aratni minden hektárról. Fokozatosan szorul vissza a rozs. de úgy, hogy itt is 17 mázsát várnak hektáronként. Kilenc korqbájn egyelőre kevés az aratáshoz, szárítójuk nincsen, a biztonságos termelés tehát béfektetést Is igényel. A messziről nézők úgy tudják, a homok legjobb orvossága a gyümölcs és a szőlő. Telepítettek is annak idején a kis téeszek, még szilvát is, körtét is, nem vélt be. A szanáló bizottság legutóbb azt javasolta, ne bajlódjanak vele, mert magas a talajvíz, és szakértelemmel párosuló termelési hagyománya sincs. Jobban járnak, ha zöldséget termelnek. Paradicsomból és paprikából eddig is sok jutott piacokra és konzervgyárakba. külön fajtát is nemesítettek itt paprikából, a közös gazdaság is követheti a korábbi gyakorlatot: 140 hektár paprikáját, 30 hektár másodvetésűvei még kiegészíti. Megszületett azonban egy nagy terv, a „termálálom". Ha elegendő vizet ad a kutatási célokra fúrt kút, akkor a hajtatásos zöldségtermesztés is helyet kap Csengelén. Azért álom ez még, mert a kutat most vizsgáztatják, de a tervek már határozott körvonalakat öltenek. Ha beválik, három biztos pontja lesz a szövetkezetnek: az állattenyésztés, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet. Bárki rámondhatná, tervek ezek még, és eddig sem a tervekben voltunk szegények. Azt a feleletet adják Csengelén, hogy igen hosszú idejük .volt megtapasztalni, hol követtek el hibát, most már erejük is van elkerülni azokat Mi adja az eröt hozzá? A szövetkezet 800 dolgozó tagja kitartó a munkában, szívósan dolgozik. Meg is követeli véleményének kimondásával is, és ha kell, szavazataival is, hogy s rossz tapasztalatokból követhető, jó következtetéseket vonjanak le. A vezetők úgy érzik, kialakult végre a bizalom légköre, az. előrelépés szándékát erős akaratok táplálják. Horváth