Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

2 Péntek, 1976. augusztus 20: Luna—24 Kőzetminták a Holdról 0 Moszkva (TASZSZ) A Luna—24 szovjet auto­matikus űrállomás sikeresen végrehajtotta munkaprog­ramját a Holdon. Csütörtö­kön az űrállomás leszálló­egységéről „Hold-Föld" űr­rakéta indult a Föld felé. Az űrrakéta visszatérő egy­ségebei) holdköaet-minták vannak. Az űrrakéta a holdkőzet­tel együtt csütörtökön, moszkvai idő szerint 8 óra 25 perckor indult el a Föld felé az űrállomásnak a Hold felszínén maradt leszálló­egységéről. A visszatérő egy­ség a holdkőzet-mintákkal augusztus 22-én száll le a Szovjetunió területére. TíízszQnetet Libanonban! 0 Colombo (DPA) lásokból, az érintett kormá­nyok kérésére adott leszál­Faruk Knddumi. a Palesz- lási engedélyt áz eltérített tinai Felszabadítási Szer- repülőgépeknek. Kijelentette, vezet politikai osztályának Líbia kész támogatni es ga­vezetője Colombóban ismét rantálni Málta semlegessé­felvetette, hogy Izraelt zár- gét, mert ez fontos lenne a ják ki az ENSZ-böl és sür- Földközi-tenger térségének gette. hogy haladéktalanul biztonságához, valósítsák meg a tűzszüne- I tet Libanonban. Hangoztatta, hogy a palesztinok ideigle­nesnek tekintik libanoni je­lenlétüket, és igen nehéz körülmények között élnek, amelyeket csak súlyosbít a katonai intervenció. Eles sza­vakkal bélyegezte meg az im­perialistákkal szövetséges fa­sisztákat, akik népirtó há­borúba taszítják Libanont, s emlékezteti rá, hogy Teli Zaatar táborában egyetlen nap leforgása alatt 3000 em­bert öltek meg. Kadhafi líbiai elnök le­szögezte, hogy Líbia kizáró­lag emberiességi megfonto­„Utolsó lehetőség" # Bejrút (AFP) Libanonbán folytatódnak a harcok, dé az „igazi" hegy­vidéki csata tulajdonképpen még nem kezdődött meg. A libanoni konzervatív keresz­tények és „szíriai szövetsé­geseik" „utolsó lehetőséget" adtak a palesztinaiaknak a július 29-én lérejött szíriai— palesztinai megállapodás végrehajtására, és hegyvi­déki állásaik kiürítésére. Ha erre nem hajlandók, a csa­ta elkerülhetetlen. Nyíltság, bizalom A burzsoá sajtót olvasva pen gazdagodik az elmélet Európában olyan politikai úgy tűnhet: az SZKP egye- és a gyakorlat is, s haszná- és társadalmi erőt, amely dűl azzal törődik, hogy a ra válik a kommunista ilyen gyümölcsöző és sikere­többi kommunista pártot mozgalomnak. sen végződő találkozót tudott maga alá rendelje, és a szo- Ez a szemlélet jellemezte volr>a megszervezni, mint a cializmus szovjet „modelljé- a kommunista és munkás- kommunista pártok, nek" követésére kényszerít- pártok 1969. évi moszkvai A reakciós és konzervatív se. A dolog egyáltalában tanácskozásának légkörét erők tudják, mekkora erőt nem új. Annak idején már és pártjaink idei, berlini képvisel Európában a dol. leleplezte azokat a valótlan- konferenciáját is. A tárgya- gozók kölcsönös szolidaritál Ságokat, amelyek szerint lások demokratikus és elv_ sa A záródokumentumban, „az oroszok egyetlen kíván- társi légköre, a különböző hangsúlyozzák a nyugati sága, hogy őket utánozzák", pártok tapasztalatának szé- kommentátorok, nem szere­A leninizmus elmélete ab- les körű összevetése lehető- pei a „proletár internaciona­ból indul ki, hogy minden vé tették a résztvevőknek, lizmus'' kifejezés. Ugyanak­országnak megvannak a ma- hogy közösen értékeljenek kor, mint Erwin Scharf, ga történelmi, nemzeti és egy sor aktuális problémát, Ausztria Kommunista Párt­más sajátosságai, minden olyanokat, melyek ma ha- ja KB titkára a Volksstim­kommunista és munkáspárt talmas jelentőségűek Európa me ben írta- Éppen maga a maga sajátos helyzetének és az egész világ népei szá- konferencia ;olt e prole megfelelően gazdagította a mara. ­forradalmi harc elméletét és A berlini konferencia tar ^ertaeionalizmus gyakorlátáti Lenin fogai- eredménye szemléletesen cá- szebb> legmeggyőzőbb sike­mazta meg: „Minden nem- teKa azt az antikornmünis- re." ' " zet eljut a szocializmushoz, ták áUal köitött legendát, A ez elkerülhetetlen, de nem mely 8zerint van * párt A testvérpártok képviselő teljesen egyformán fognak vagy néhány párt, amely a berlini felszólalásaikban tel eljutni, mindegyik sajátos többi partra kénvszeríti sa- jes megalapozottsággal mu­vonást kölcsönöz majd a de- ját nézeteit. A konferencia tattak rá, högy szovjetelle­mokrácia ilyen, vagy olyan valamennyi résztvevője kije ,„.„..„-„„„.,, . Qm formájának, a proletárdikta- lenUUe, hogy az előkészülel éS antlkommunista kam­tura ilyen, vagy olyan válfa_ tek a lehető legdemokrati- pany legfontosabb célía az> jának, a társadalmi élet kü- kusabb formában zajlottak hogy éket verjen a szocia­lönböző területeit végrehaj- j biztosította minden lista országok és a tőkés tott szocialista átalakítas ' ...... . -w.. , . , .. , ütemének." párt képviselőjének, hogy a világ munkasosztalya közé Az SZKP hű ehhez az legrészletesebb és legnyíl- A kommunisták határozot­Örökséghez, soha senkire tabb módon kifejezze saját tan szembeszállnak ezekkel 6emszocié U^musmodel 1' ér ^ nézetelt- elterjessze állás- a kísérletekkel. A konferen­Temffezetesen^minden6 test- foglalását. A konferenciának cia elsőrendű célul tűzte ki vérpárt kölcsönözhet a bol- nyilvánosságot biztosítottak, az antikommunizmus elszi­sevizmus tapasztalatainak a világ 500 újságírója kísér- getelését és legyőzését. nekaUri1 a m^EÍ V^T™' T+ÍT v ^ ami' megfelel körülményei- Még soha nem láthattunk (APN) nek. Az az út, melyen a többi ország kommunistái halad­nak, szerintünk, nem ismét_ li és nem ls ismételheti meg azt az utat, melyen az SZKP járt, már csak azért sem, mert a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­me, és e győzelem történel­mi következményei új erő­viszonyokat teremtettek a nemzetközi osztályharcban. A kommunista mozgalom hatalmas mennyiségű ta­pasztalatot gyűjtött a szo­cializmus építésében és a munkásosztály érdekeiért folytatott harcban az egyes tőkés országok különböző feltételei között. Következés­képpen: minden ország for_ radalmi tapasztalatának és forradalmi elméletének ösz­szessége jelenti a marxiz­mus—leninizmus elméletét. Az SZKP mindig nagy fi­gyelemmel fordult a testvér­pártok alkotómunkája felé, abból kiindulva, hogy min­den tételnek a helyességét csak a gyakorlat bizonyít­hatja. Természetesen még mi­előtt a gyakorlat meghoz­ná végső ítéletét, lehetséges és szükségszerű a tételek elvtársi vitákon való ellen­őrzése, a különböző pártok tapasztalatainak és szem­pontjainak széles körű ösz­szevétésével. Nyilvánvaló, hogy ennek eredményekép­Brezsnyev— Honecker­falálkozó a Krímben 0 Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön o Krím-félszigeten találkozott Erich Honeckerrel, azNSZEP Központi Bizottságának fő­titkárával, nki üdülésre érke­zett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker tájékoztatták egy­mást az SZKP és az NSZEP tevékenységéről, valamint or­száguk bel- és külpolitikájá­ról. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy eredményesen fejlődik a Szovjetunió és az NDK együttműködése, amely újHbb fontos ösztönzést ka­pott az 1975. október 7-én megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel. A találkozón áttekintettek több olyan nemzetközi prob­lémát, amely nagy jelentősé­gű az enyhülési folyamat erősítése és az államok kö­zötti békés együttműködés kialakítása szempontjából. A két pártvezető megerősítette a Szovjetunió és az NDK el­tökéltségét arra, hogy a jö­vőben is konstruktívan hoz­zájárulnak a békéhez, a biz­tonsághoz és az együttműkö­déshez Európában. Ezzel kapcsolatban megál­lapították, hogy bizonyos körök kísérletei az NDK szu­verén jogainak megsértésére, a belügyeibe való beavatko­zásra, nincsenek összhang­ban Helsinki szellemével, az európai béke érdekeivel. Ezeknek a kísérleteknek sem­milyen távlatuk nincs, a to­vábbiakban is mindkét or­szág ellenállására találnak majd. Á találkozót a szívélyesség, az elvtársi kölcsönös megér­tés és a teljes nézetazonos­ság jellemezte. Erősödő osztályszövetség (Folytatás az 1. ,oldalról.) lyért a TESZÖV elnökség se ma mindenekelőtt a mun- nevében valamennyi ter­kahelyi demokrácia erősíté- meloszövetkezetnek koszo­sé, kiváltképpen a gazdái- netet mondok — a szövet ­kodó egvségekben a szövet- kezeti tagKíl8 « a vezetők kezeti demokrácia tényle- további szervezett es jo ges gyakorlása. Ezt külön munkával, az idejében tór­hangsúlyozzák a TOT II. ténő betakarítással tehetnek kongresszusának irányelvei, hitet a szövetkezeti mozga­amelyekkel a szövetkezeti lom és tervfeladataink mel­tagság már a jövő hónapban lett. Ezzel a népgazdasági és részletesen megismerkedhet, szövetkezeti érdekek erve­arról véleménvt és javasla- nyesülését. és önmagunk bol­tot is mondhat. dogulásat segítsük elő. AZ ÉV UTOLSÓ NEGYE- SZÜC-S JÓZSEF. DE következik, az őszi mun- az MSZMP Csongrád megyei kák dandárja. Hasonlóan a Végrehajtó bizottságának nyári helytálláshoz, — ame- tagja, a TESZÖV elnöke Ford a republikánusok elnökjelöltje S > Kansas City (MTI) ei Választási bízottság 0 Berlin (MTI) Az NDK Államtanácsa megalakította az október 17­re meghirdetett népi kama­rai választások országos vá­lasztási bizottságát. A bi_ zottság elnöke Friedrich Ebért, az NSZEP PB tagja, az Államtanács elnökhelyet­tese, helyettese pedig Wer­ner Lamberz, a PB tagja, a KB titkára lett. Az NDK népi kamaráját és a megyei államhatalmi szerveket most első ízben öt évre választ­ják. 8ATYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 158. A városban a 15. század második felében, Má­tyás király Idején volt már kórház Szegeden, legalábbis olyan egészségügyi intézmény, ahol valamiféle gyógyítást végeztek. Ez a létesítmény a régi Szt. Péter templom környékén, az Alsó­János építőmester el is készítette, de pénz hiá­nyában nem épült fel. Schraud Ferenc 1788-ban már nem az emberbarát jellegű ispotály, hanem a gyógyítás szolgálatába állítandó kórház gon­dolatát vetette fel. Ez a terv sem valósult meg, pedig a gondolat felvetője bécsi példákat hozott, városban volt, amit a törökök elpusztítottak. Az alsóvárosi ispotálynak négy szobája volt. és A belvárosban, a palánki Szt. Demeter templom körül 1724-től tartottak fenn kórházat. Az 1708— 09. évi pestisjárvány idején építettek járvány­1786-ban csupán hét nőt és kilenc férfit ápoltak benne. Pozsonyi Ignác, a város tehetős polgára 1800­kórházat és vele kapcsolatban egy elkülönitőt a ban újabb ispotály létesítésének gondolatát ve­Tisza partján, amit az 1712. évi árvíz sodort el. Ezt követően, 1738-ban az Alsóvároson épült egy tette fel, és jelentős anyagi segítséget is felaján­lott, azzal a gondolattársítással, hogy az új kór­erald Ford a köztársasági párt elnökjelöltje. A párt Kansns Cityben ülésező kongresszusán 1187 küldött Ford. 1070 Ronald Reagan jelölését támogatta a közép-európai idő szerint csütörtökön reggel rendezett szavazáson. Gerald Ford ellenfele a novemberi választáson James Corter, akit a demokrata párt kongresszusa júniusban egy­hangúlag jelölt az Egyesült Államok elnökének. Az eddigi felmérések szerint a demokrata jelölt jelentős többségre számithat a novemberi szavazáson. A köztársaságiak kongresszusa csütörtökön a Ford­javasolta alelnökjelölt elfogadásával, majd Gerald Ford programadó beszédével ért véget. Ford elnök közép-európai idő szerint a késő délutáni órákban hozta nyilvánosságra, kit választott alelnökjelöl­tül. Jóllehet, e tiszt politikai súlya csekély, rendkívül fon­tos választástaktikai szempontból: minél több republikánus, és lehetőleg független, sőt demokrata szavazót kell a je­löltnek vonzania a Ford-tábor számára. A kívánatos „egyensúly" szempontjából a konzervatívnak tekintett Ford várhatóan a liberálisokat is vonzó politikust választ majd maga mellé. A két, legtöbbet emlegetett személy szerdán Howard Baker szenátor, illetve William Ruckelshaus, volt igazságügyminiszter-helyettes. Mindketten szembekerültek Nixonnal a Watergate-botrányok idején, s a párt fiatalabb, nem kompromittált jelöltjeit képviselik. Gerald Ford igen nehezen kivívott és viszonylag cse­kély arányú győzelme aligha javítja a köztársaságiak esé­lyeit a novemberi elnökválasztáson. Fordnak, Nixon egykori alelnökének váratlanul súlyos harcot kellett folytatnia Ronald Reagannal a jelöltségért. Reagan, az egykori hollywoodi filmszínész, utóbb kaliforniai kormányzó, a párt jobbszárnyának jelöltjeként indult, és — meglepetésre — nagy sikereket aratott az előválasztáso­kon. jelentős tábort alakított ki magának a pártban. Eleve valószínű volt. hogy a republikánusok végül is Fordot, a hivatalban levő elnököt indítják majd a nyilván esély­telenebb Reagan helyett. Reagannak ennek ellenére nem csekély befolyást sikerült szerezni a választási kampány időszakában az amerikai politikára: a Fehér Ház mind bel-, mind külpolitikájában jobbra tolódott. Az a törekvés, hogy kifogják a szelet Reagan vitorlájából, oda vezetett, hogy a két jelölt lényegében abban vetélkedett: melyikük az „igazi" konzervatív, a jobboldal számára kívánatos je­lölt. E választási taktika egyik kihatása volt a külpolitika megmerevedése: átmenetileg hűvösebbé vált a szovjet­amerikai viszony, elodázódott új megállapodások, elsősor­ban a második SALT-egyezmény aláírása. Általános azonban a várakozás, hogy Gerald Ford új­rajelölése után folytatja a februárban „befagyasztott", rea­lisztikusabb külpolitikai vonalat, amelyet nyilvánvalóan támogat az amerikai választók jelentős többsége. Éppen ezért a többi között elképzelhető az új SALT-egyezmény megkötése is, még a novemberi választás előtt. mozsarak és muzsikák szállása közben lé tenni méltóztatott." Az épületet Vedres István tervei alapján Schwörtz János építőmester épített fel, 1803 és 1813 között. Homlokzata eredetileg a rókusi templomra nézett. Elkészülte után Ide telepí­tették az alsóvárosi és a pesti ses kórház bete­geit, valamint az elaggott szegényeket. A kór­házban 1820 körül még csak 50 beteget ápoltak. Rendszeres orvosi ellátásról csak 1829-től kezdve beszélhetünk. Az épületet több ízben. így 1857 és 1877 között, majd 1899-ben átalakították. Ez a jelenlegi I. sz. kórház. A rókusi templom má­sik oldalán álló épület volt a kórház trachoma kórháza. 1921-től az orvostudományi egyetemnek három intézete, anatómiai, kórbonctani és tör­vényszéki orvostani székel benne. Az alsóvá­rosi ispotály épületét a város 1810-ben eladta. Magyarországon az orvosképzés Mária Teré'ia rendeletére 1770-ben kezdődött. Az első orvosok közül való volt Maróthy István, aki 1799-ben Szegeden született, majd Vörösmarty Mihálynak volt pesti középiskolai diáktársa. Nagy Kelet­utazó volt, járt Törökországban, Perzsiában és ideiglenes pestis-elkülönitő. Az alsóvárosi pol- ház céljaira hasznosítsák a hajdani Szt. György gári ispotály 1739-től működött, előbb a piaris- templomot. Ez a javaslat sem valósult meg. Ez ták gondnoksága mellett. Az első polgári gond- azonban már jelentős előrelépést jelentett, mert Kabulban a magyar őshaza felkutatására. 1845­az új kórház alapkőletételére 1801. október 27-én ben halt meg. sor került, a Rókus városrészben. A nagy ese- Minden bizonnyal az első komolyabb orvos, ipényt Benyák Bernát piarista költő ünnepi aki megfordult Szegeden, Reisinger János volt. versben megénekelte, ég e? vplt a Szegedre te- Győrben született, 1784. május 24-én. Orvosi lepült Grün Orbán első nyomdai terméke a vá- oklevelét 1806-ban szerezte a pesti egyetemen, rosban.- Az alapkővel együtt, a? alábbi szövegű majd a sebésai minősítést ls elnyerte. Rövid alapítóiratot helyezték el: ideig Szegeden volt gyakornok. Innen a pesti ,N. Tanáts kérésére az roppant épületnek, egyetem természetrajzi tanszékére hívták meg. nok Morvay András volt. Ez a kórház a mai Mátyás téren állott, vályogfalból, nádfedéllel építették fel a Dékány Péter adományozta tel­ken, aki gazdálkodó és a város adószedő bírója volt. Még a 18. század második felében is itt egv alsóvárosi javasasszony, Bajuszkáné volt, a legfőbb „orvostudor". Ezt az Ispotályt a város az ^retek, a testi fogyatékosok, az árvák gyámo­litására tartotta fenn, nem volt a mai értelem- mely Nemes Posonyi Ignácz ide való Polgár ahol adjunktusi kinevezést kapott. Később az ben vett kórház. Stumpf Pál vizsgázott borbély- tizenhatezer forintokat ajánlván kezdetik az állattan és az ásványtan professzorává nevez­mester 1782-ben került a kórházhoz, így ő volt ügyefogyottak keresztélyi fell-segéllésére Ispo- ték kJ. cítriü könyvét két kötetben 1846­alső „szakémber", aki már szakmailag is tudott távi, a Városi $z. Rochus kápolnája mellett ban jelentette meg. Növény- és állattani mun­valamit segíteni. A kórhá? mellett, 1784-ben lé- emeltetik első fenék-kövét a Városi Tanácsnak, káiban a növények és az állatok védelmét is terítettek szegényházat és árvaházat is. választott községnek és számos népnek gyüle- szorgalmazta. Pesten halt meg, 1852. február Komolyabb kórház építését elsőnek Knie Már- kezeiében s feö Tisztelendő Radványi András 12-én, 68 éves korában, ton tisztiorvos vetette fel, és a terveket Schwörtz Ur által tartott alkalmas beszéd közben, ujjitott (Folytatjuk.) I /

Next

/
Thumbnails
Contents