Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Péntek," 1976. augusztus 20. 3 7 Az Alföldön Ujabb mesterséges folyó X Kiskörei Vízlépcső épí­tésének második ütemeként épül a Nagykunsági Főcsa­torna, amely másodpercen, ként ötven köbméter vizet szállít majd az öntözőfür­töknek. A mesterséges fo­lyóból száz-százhuszonöt­ezer hektár területet lehet majd öntözni. A Nagykun­sági Főcsatorna összesen 53 kilométer hosszú lesz, és 1979-re készül el. A földgé­pek jelenleg Fegyvernek ha_ tárába)rt dolgoznak. (MTI) ! A Francia Kommunista Párt KB titkára Szegeden Magyarországi tartózkodá­sa során tegnap felesége és családja társaságában két­napos látogatásra Szegedre érkezett Paul Laurent, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Először a megyei párt­bizottság székházába látoga­tott, ahol Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Tö­rök József, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának el­ső titkára fogadta a vendé­geket. Tájékoztatták őket a megye és Szeged politikai, társadalmi és gazdasági éle­tének aktuális kérdéseiről, valamint a szegedi nyár ese­ményeiről. Délután a ven­dégek sétahajózáson vettek részt, majd megtekintették Szeged nevezetességeit. Este a Dóm térre látogattak, s megnézték az Állami Népi Együttes előadását A vendégek ma a füvész­kertbe látogatnak, s prog­ramjuk szerint megtekintik a nyári tárlatot. Segítenek a fiatalok Augusztus 22-én kezdi a munkát a rendkívüli építőtábori turnus Vállalatok szociál­politikai intézkedései Munkavédelem, utazás, étkezés A napokban összesen 2129 egyetemista és középiskolás vette át megbízólevelét: va­lamennyien az augusztus 22­tő) szeptember 4-ig tartó, VL építőtábori turnusban segítenek a kedvezőtlen idő­járás miatt összetorlódó me­zőgazdasági feladatok elvég­zésében. A rendkívüli tur­nusra jelentkezettek magas szama is igazolja: a fiatalok mindenkor készek bizonyíta­ni tettre készségüket, mun­kaszeretetüket. Erre alapo­zot a KISZ Központi Bi­zottságának titkársága is, amikor július végén meg­hirdette az újabb, VI. építő­tabori turnust. A munkára jelentkezők jól tudták: a meleg, csapa­dékszegény nyár okozta ne­hézségeken csak gondos, nagy erőfeszítéseket igénylő munkával lehetnek úrrá a gazdaságok. Az ott dolgozók helytállása mellett ezekben a hetekben a korábbi évek­hez képest jóval több segítő kézre van szükség. A fiata_ lok összesen 9 táborhelyen látnak munkához, elsősor­ban a zöldség és a gyümölcs betakarításában segédkez­nek. Sokan közülük az üdü­lőtáborokból keresték meg a szervezőket, és szép szám­mal akadnak közöttük olya­nok is, akik már kitettek magukért valamelyik koráb­bi turnusban. A Bács-Kiskun megyei Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság újböki és lakitele­ki építőtáborába 200—200 A nutría példája A minap kötött szerző­dést a Szegedi Ruházati Szövetkezet és a mind­szenti Lenin Tsz a hazai nutriaszörme előállításának és készárugyártásának megkezdéséről. Eddig e nemes prémet darabonként hat-nyolc dollárért hozták be külföldről — a mind, szentiek azonban rájöttek^ hogy a Dél-Amerikából származó szép bundájú ál­latot meghonosíthatják a Tisza partján is. A kísér­let sikerült: üzlet jelt belő­le. A két szövetkezet együttműködési szerződése öt évre szól, és a mind­szenti tsz 1980-ig évente harmincezer nutriabőr szállítását vállalta. Ez meg­közelítőleg annyi, mint amennyit eddig a szőrme­ipar külföldről vásárolt. A hír persze inkább kü­lönleges, semmint jelentős, hiszen ennél ezerszerte fontosabb, több dollárt fel­emésztő tőkés importot kellene felváltani hazai vagy a szocialista orszá­gokból származó árukkal, gépekkel, nyersanyagokkal. Egy szóra azért mégis ér­demes megállni a nutria­tenyésztésnél. A Dél-Ame_ rikából származó jószág — tudományos nevén: hód­patkány — eddigi ismere­teink szerint más éghajlat­hoz, más természeti kör­nyezethez volt szokva. A mindszentiek előbb csak kedvtelésből, kísérletként próbáltak nutriát tenyész­teni. Sikerült. Ez a kis hír azért jelen, tös, mert különlegességé­vel is példázza: nagyobb kísérletezőkedvvel, több figyelemmel sok import­pótló újítás valósulhatna meg a hazai gyárakban, , szövetkezetekben. Az utóbbi esztendők megannyi vizsgálata tanú­sítja, hogy a vállalatok gyakran szívesebben nyúl­nak a könyebbik megol­dáshoz: hiányzik, kell, be­hozzuk hát kemény valu­táért. És érkeznek olyan gépek, anyagok, amelye­ket nagyobb körültekintés­sel, jobb piackutatással itthon elő lehetett volna teremteni vagy a szocialis­ta országokból ugyancsak meg lehetett volna vásárol­ni. Azért szerencsére mind több példa sorakozik a mindszenti mellé: a csong­rádi Tisza Bútoripari Vál­lalat 400 ezer dollárt taka­rít meg azzal, hogy e-'.eli­tül a Borsodi Vegyi Kom binát szállítja termékeihez j a műanyagot, a Taurus és! a Kenderfonó és Szövóipa-j ri Vállalat is igyekszik csökkenteni a tőkés orszá­gokból vásárolt alapanya-' gok mennyiségét. A Szege­di Konzervgyár a külföld-; ről származó alufólia he-! lyettesítésére folytat kí­sérleteket a kutatóintéze­tek segítségével, az oros­házi üveggyár pedig meg­kezdi a keret nélküli üveg­szerelvények gyártását, amelyeket eddig ugyan­csak importból szerzett be a hazai ipar. Az új — a gyár műszaki gárdája ál­tal kidolgozott — techno­lógia lehetővé teszi, hogy a hazai üveggyártás törté­netében először tíz milli. méter vastag edzett üveg­táblákat állítsanak elő, és szereljenek be helyszínen, az orosháziak irányításá­val. összességében milliárd forintokra rúghat a vállal­kozószellemnek és az igé­nyek felismerésének egy­másra találása az import­pótlásban. a devizamegta­karításban. Nem arról van szó per. sze, hogy most próbáljunk banán- és kávéültetvénye­ket létesíteni. A nutria maradjon csak érdekesség, különlegesség, nem min­dennapos eset. De a mind­szenti példa követése vál­jék mihamarabb minden­napivá. Tamás Ervin fős „erősítés" érkezett a paradicsom- és az ősziba­rackszüret meggyorsítására. 20o ifi áll munkába a Ba­latonboglár i Állami Gazda­ság lengyeltóti táborában, hogy az őszibarack és a csemegeszőlő mielőbb piacra kerülhessen. A Siófoki Álla­mi Gazdaság zöldségbetaka­rítási és gyümölcsszedési feladatainak ellátásához 400 fiatal nyújt segítő kezet. További 600 diák a törökbá­lintiak kérésére serénykedik az őszibarackosban. Á Pé­csi Állami Gazdaság Pécsett és Szilágypusztán veszi igénybe 250 diák munkáját Halásztelken az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem idén felvett egyetemistáiból állí­tanak össze munkabrigádo­kat. A rendkívüli építőtábo­ri turnusban egyébként mintegy 100 „0-évfolyamos" ifi vállalkozott a pluszmun­kára. Az idei nyárra szervezett 43 központi építőtáborban az eltelt hetekben, hónapok, ban becsülettel teljesítették vállalásukat a résztvevők. A tavalyinál is többen vállal­koztak a kéthetes önkéntes építőmunkára, s mint a KISZ KB építőtáborok bi­zottságán elmondták, összes­ségében a fiatalok túltelje­sítették az eléjük kitűzött célokat. (MTI) Csongrád megye vállalatai­nál, üzemeiben összefoglal­ták azokat a feladatokat, amelyek megoldásával ja­vítani kívánják az ötödik ötéves tervidőszakban a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit. A középtávú szo­ciálpolitikai tervek elkészí­sekor figyelembe vették a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveit és arra törekedtek, hogy azok össz­hangban legyenek a gazda­sági tervezéssel. Ennek meg­felelően a szociálpolitikai fejlesztések várhatóan segí­tik a hatékony munkát, ja­vítják a jövedelmezőséget. A szakszervezetek vállala­ti, üzemi csoportjai részt vettek a tervek elkészítésé­ben, fölhasználva azokat a tapasztalatokat, amelyeket korábban az üdültetés. az étkeztetés, a munkavédelem, az üzemegészségügy és a ku­turális helyzet elemzésekor szereztek. Igaz. az üzemi szervezetek első alkalommal segítettek a középtávú ter­vezésben, így gyakorlatuk sem lehetett. Az SZMT közgazdasági osztálya jelentést készített a vállalati szociálpolitikai ter­vekről, a testület elnökségé­nek legutóbbi ülésére. A je­lentés megállapítja: „A vál­lalati szociálpolitikai elkép- , zelések elsősorban a jelenle­gi juttatások szinten tartását, korszerűsítését, esetenként j fejlesztését célozzák." Nyolc í iparág harminc vállalatának; terveit elemezve megállapít­ható, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a legtöbb pénzt az üzemi étkeztetés és a munkásszállítás javítására költik, A munkasok üzemi étkez­tetésének fejlesztését a Mi­nisztertanács egyik 1974-es határozata is előírja. E sze­rint a vállalatok legtöbbjé­nél elsősorban az ebédet akarják tartalmasabbá ten­ni a választék bővítéséveL A DÉLÉP_nél figyelembe ve­szik a fizikai igénybevetelt, felülvizsgálják az ételek ka­lóriaértékét s ha kell, meg­változtatják az étrendet. Mind több dolgozó igényli az üzemi étkeztetést: a DE­FAG-nál 20, a CSOMIÉP-nél 15, a Csongrád megyei Al­latforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál pedig tíz százalék­kal többen ülnek asztalhoz a munkahelyen 1980-ban, mint jelenleg. Ahogy a kollektív szerződések módosításából is kiderül, a nagyvállalatok saját konyhájukon főznek majd a nyugdíjasoknak, a gyermeküket otthon gondozó dolgozóknak, a táppénzesek­nek, az üdülőknek, valamint a munkásszállók lakóinak. Kevesebben laknak mosta­nában a megye vállalatainak a munkásszállásain. mint néhány évvel ezelőtt. Ezért a DÉLÉP-nél és a CSOMI­ÉP-nél korszerűsítést, bőví­tést terveznek, s igyekeznek minél több dolgozót elhe­lyezni a szállásokon. Fölújit­ja lakókocsiját és mozgó öl­tözőit a DÉMÁSZ, az NKFV szegedi üzeme és a DÉLÉP. Korszerűsíti a munkásszállí­tó járműveket a KSZV, a Textilművek, a HÖDIKÖT, a DÉLÉP és a konzervgyár. Űj autókat vesz az állat­forgalmi és húsipari válla­lat. a DEFAG. valamint a DÉMÁSZ. A szociálpolitikai tervek legtöbbjében nincs megha­tározva az összeg, amelyet a dolgozók lakásépítésének tá­mogatására szánnak. Csupán a DÉLÉP és a DEFAG je­lölte meg, hogy 300, illetve 100 munkáslakást épít. A költségek fedezésére a DÉ­LÉP kommunista műszako­kat tart. Gyermekintézmé­nyének korszerűsítését a KSZV. a DÉLÉP, a DEFAG és a ruhagyár tervezi. Üj, 50 személyes óvodát épít az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalat. A munkavédelmet és az egészségügyi ellátást csak­nem mindenütt javítani kí­vánják. Ez megfelelő védő­eszközök beszerzésével, az oktatások hatékonyságának javításával, illetve az üze­mi szakrendelések óraszámá­nak növelésével, az alkal­massági vizsgálatok bővíté­sével és az üzemi higiénia fokozásával érhető el. Uj puc­gyár épül Kazincbarcikán, az évi 150 ezer tonna kapacitású pvc-gyár építése második szakaszába lépett. Minden üzemrészben folyik a technológiai berendezések szerelése, sőt megkezd­ték a különböző egységeket összekapcsoló csőrendszerek ki­építését is. Az új üzemben jövő év végén kezdik a próba­gyártást. Képünkön: Az épülő gyár Termeljünk több! zöldséget Á rúzsai téeszek vállalása — Értékelik a betakarítási versenyt Az ipari vállalatok munka- Csongrád megyebői elsőként verseny felajánlásai mellett a forráskúti Haladás Ter­a termelőszövetkezetek is melőszövektezet reagált a vállalást tettek az V. ötéves felhívásra és jelentette be terv túlteljesítése érdekében, csatlakozását. A forráskütiak Csongrád megyéből 14 ter- után a TESZÖV-höz szóbeli melőszövetkezet küldte el a bejelentések érkeztek. A megyei TESZÖV-höz felaján. zöldségtermesztés fokozására lását Sajnos, jó néhány most dolgozza ki vállalásait téeszben általánosan fogai- a csanádpalotai Szabadság, mázták meg a feladatokat, a rúzsai Népszabadság és kevés volt a konkrét adat. Napsugár Tsz. A két utóbbi A tompái Kossuth Terme- csatlakozása azért is jelene lőszövetkezet a közelmúltban tős, mert ezek gyenge termő­tette közzé felhívását: „Ter- helyi adottságú termelőszö­meljünk több zöldséget", vetkezetek. A rúzsai Napsu­gár Termelőszövetkezet már korábban belépett a paradi­csomtermelési — 250 ka­tasztrális holdon termelila most is a paradicsomot —, valamint a burgonyater­mesztési rendszerbe. Mostani vállalásukkal a száz hektá­ros egységnyi területre vetí­tett értékesíthető zöldség mennyiségét kívánják emel­ni. Vállalásukban 20 száza­lékos növekedés várható 1976-ban és további 15 szá­zalékos 1977-ben. A rúzsai Népszabadság Termelőszö­vetkezet is jelentős vállalá­sokkal csatlakozik a felhí­váshoz. A száz hektáros át­lagtermést véve alapul 1976­ban 25 százalékos, 1977-ben pedig további 10 százalékos növekedést vállalnak. A mennyiségi, túlteljesítés mel­lett további területi növelést is kitűztek. Főként a másod­vetéseket fogják továbbfej­leszteni, ezért a tarlóburgo­nya és a kései káposztafélék termelését helyezik előtérbe. A TESZÖV a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghirdette a megye terme­lőszövetkezetei részére a ga­bonabetakarítási versenyt. A versenyre 61 téesz és nyolc szakszövetkezet nevezett be. összesen 413 kombájnnal és 173 bálázógéppel. A legtöbb kombájn. 216 darab SZK— 4-es típusú, az SZK—5-ösből 105, az SZK—6-osból 24 ne­vezett be a versenyre. A kombájnok és bálázógépek teljesítményét most értéke­li a szövetség. A korábbi évekhez viszonyítva nagyon sok jó eredmény született, ami a mezőgazdaság jó fel­készültségét igazolja.

Next

/
Thumbnails
Contents