Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

Szerda, 19T6. augusztus IS. A közművelődés kiemelkedő « munkásainak kitüntetése A közművelődés és a nép- Ezt követően Garamvölgyi tapasztalatairól, és az ezzel művészet kiemelkedő mun- József és Barabás János át_ kapcsolatos feladatokról, kasait tüntették ki kedden a adta a kitüntetéseket. A tanácskozáson Barna teszek muveszKiuDDan. A Kiváló Népművelő cimet László, a megyei tanács vb Kozelgo alKotmany napja k tt Csongrád megyéből művelődésügyi osztályvezeBlkalmaből rendezett un- Nagy Liszlóné> a szakszer- tö-helvettese értékelte az népségén megjelent Aczei vezetek Csongrád megyei ÁFÉSZ-ek 1975. évi kulturáW™, « Minisztertanács Tanacsának osztályvezetője- lis tevékenységét. Ennek elnökhelyettese ^ Óvári alapján a makói Maros men. Miklos, az MSZMP KB tit- A Mora Ferenc-emlek- ÁFfiSz ráesőit a me kára, a Politikai Bizottság éremmel tüntették ki Téstfc « kTtüntetéseben s tagjai, dr. Orbán László, az Józsefnél, a szegedi Móra gf1 ta£a« a'^ndomerleeet Múzeum főrestaurá- a vándorserleget. A második helyezett íftste. leki Egység és a harmadik Országos Tanács Közművelődési Ferenc elnöke, Virizlay torát is. Gyula, a SZOT titkara és A Népművészet Mestere helyezett Csongrád és VidéBarabas Jaiws, a KISZ KB kitüntetésben részesült ke ÁFÉSZ.t Vass Imre, a titkara, valamint politikai Csongrád megyéből Mónus MÉSZÖV általános elnökhees kulturális életünk számos Ferenc hódmezővásárhelyi lyettese részesítette a memas, ismert szemelyisege. £azeka6 is. gyei szövetség elnökségének A kiváló népművelőket, a * kitüntető oklevelében. Ezabó Ervin-emlékérem, a ^ ,, , , Móra Ferenc-emlékérem ki- , Az alkotmany unnepe al- Kiemelkedő kulturális tetüntetettjeit, a Népművészet kalmabol a kulturális nu- vékenységeert a három kiMestereit és a Népművészet mszter> a , S.ZOT elnökségé- tüntetett ÁFÉSZ elnöke: Ifjú Mestereit Garamvölgyi nek javaslatara szakszerve- Nagy György József, Ocsko József kulturális miniszter- zeti kultúrmunkásokat - »"helyettes köszöntötte. Hang_ ^esít,ett ré- Imre és Forgó Béla, valakitüntetésben. Kiss mint Tóth Erzsébet, a masúlyozta" hogy az 'elismerés a £ZOT alelnöke kői Mikula Kálmán, a kisegész társadalmunk megbe- ^dden a SZOT székhaza- teleki es Gog János, a csongcsülését fejezi ki. ' Garamvolgyi József radi szövetkezet kulturmun, , , ... kulturális miniszterhelyettes kása kapott jutalmat. , — Tarsadalomepito mun- jelenlétében 47 szakszervekankhoz nemcsak a mun- zeti népművelőnek adta át a kaskezekre, hanem a dolgo- „Szocialista Kultúráért" ki f°k eszére, gondolataira, tüntetést, és 41-en részesüli kezdemenyezeseire teljes tek miniszteri dicséretben, erzelmi azonosulásara is szükség van — ezt követelik * mai feladataink, é6 holnapi Tizedszer adott helyet! céljaink. A népművelők, Csongrád az ünnepi napok könyvtárosok, muzeológusok keretében a fogyasztási szötudatas kezdeményező mun- vetkezetek művelődéspolitikája, leleményessége nélkül kai tevékenységének megyei csak óhaj maradna a leg- értékelésére, a kulturális szebb elhatározás, a legne- munkában kitűnt ÁFÉSZmesebb elgondolás is. Jó- ek, kultúrmunkások jutalrészt a népművelőkön mű- mazására. A Fegyveres Erők lik, hogy maguk az emberek Klubjában tartott ünnepsé1 egyenek a kultúra hordozói, gen dr. Tamasi Mihály, a s annak értékeivel, eredmé- megyei pártbizottság osznyeivei való találkozások tályvezetője tartott előadást nyomán gazdagodjék társa- a közművelődési párthatárodalmunk. zat végrehajtásának megyei Határ menti árucsere Országonként eltérő ütemben, összességében azonban dinamikusan fejlődik a szövetkezeti választékcsere szerves részét képező határ menti forgalom. Bár viszonylag rövid múltra tekinthet vissza — a szövetkezeti ágazatban 1968-ban kezdődött —, máris jelentős mértékben hozzájárul az érintett területek lakosságának jobb ellátásához. Az ÁFÉSZ-ek, szövetkezeti áruházak határ menti árucseréjének döntő hányadát lebonyolító Hungarocoop külkereskedelmi vállalat határcsere-forgalma csaknem eléri az évi 500 millió forintot. Különösen erőteljes az Ukrán SZSZK-val lebonyolí_ tott határ menti árucsere bővülése. A korábbi évek csökkenő, illetve stagnáló tendenciájából kikerülve a ju. goszláv határ menti forgalom 40 százalékkal emelkedett, s eredményes a csehszlovák és román kapcsolat is. Csatornafogságra ítélve A buszmegállóban ácsorgók húzta alá a lakók és a mi egyre csak szimatolnak, va- megdöbbenésünkre is: a jon honnan árad ez az elvi- javítási igény kivitelezését selhetetlen csatornaszag. A ...a bejelentés beérkezésétől kupaktanács hamarosan kita- számított egy éven belül bizlálja: a tízemeletes lépcső- tosítjuk." házából nem a felmosóvíz Ekkor szenvtelenség láttán csörgedezik az utcára Ami a lakók teljesen tanácstalaErdey Elhunyt -Grúz Tibor A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége fájdalommal jelenti, hogy Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke augusztus 16-án, súlyos betegség ntán elhunyt. Halálával nagy veszteség érte a magyar tudományt és közéletet. Temetéséről kívánságának megfelelően intézkednek. Erdey-Grúz Tibor 1902-ben A nemzetközi hírű tudós Budapesten született, ahol a tudományos tevékenysége tudományegyetemen kémiá- mellett széles körű közéleti, ból bölcsészdoktori oklevelet nevelő, ismeretterjesztő és nyert, később pedig a gyógy- társadalomtudományi tevészerészdiplomát is megsze- kenységet fejtett ki. Többek rezte. között tagja volt a tudományTudományos pályafutását Politikai bizottságnak, elnök1924-ben, a tudományegyetem sé£i tagja a Hazafias NépIII kémiai intézetében gya- íront Országos Tanácsának1, a kornokként kezdte, ahol ta- Magyar—Szovjet Baráti Tárnársegéd lett. 1932-ben ad- sasagnak, a Tudományos Isjunktussá lépett elő, 1934-ben rneretterjesztő Társulatnak, magántanárrá habilitálták, az MTESZ-nek és a Pedagó1941-ben pedig rendkívüli ta- Siai Társaságnak. A Kossuthnári címet kapott. 1943-ban dl'í bizottság elnökhelyettese az Akadémia levelező tagjá- volt- s részt vett a Ma§yar yá választották'. Kémikusok Egyesülete munkájában, és tagja volt a MűA fiatal tudós érdeklődése szaki Kémiai Kutató Intézet kezdettől fogva a fizikai ké- intézeti tanácsának is. Számia felé fordult, s ebben a mos könyve, tudományos tengerre szélesedik a járdán, nok voltak Akadt, aki a házaz valami egészen más. Hogy felügyelőt szidta, holott éjtmi, azt az epületben elo 60 nappallá téve söpörte ki a vicsalád nagyon jól tudja, nem- zet a lépcsőházból. A lift csak hetek, honapok — évek miatt is rajta csattant az osóta- ... ,«. , . . tor. merthogy azt sem lehet A házfelügyelő legkorábbi használni, áll az aknában is hibabejelentő lapján 1974. de- a ^ Talán a KÖJÁL segít cember 3-i dátum áll, akkor _ gondolták mások. Márirta először a halványkék pa- pedig a járványügyi állomás pírra: „a kukatárolóban cső- nem csatornajavltásra hivarepedés". Egy hónap múlva: £ott. „a garázsokba folyik a szennyvíz". Majd: „az irodahelyiségben, a szemétledobóban folyik a víz". Az idén április 6-án szerzett először tudomást az IKV arról, hogy a Idegesség, átkozódás, kétségbeesés uralkodott a házban a legutóbbi szombaton, vasárnap is. Az érthetetlen szenvtelenség láttán szitkokat szórtak az emberek szanaszeméttárolóban dugulás van. ., . . , , - . A házfelügyelő flmondta, ^téSj 'ZÍSS&& hogy az egyébként keskeny nyílású rácson bejut a hulladék a csatornába, az okozki, természetesen általánosítva egész ügyintézésünkről, az za a avaköri dueulást Esvik egyes vallalatok. intézmények za a gyakori dugulást. Egyik hozzaáuásáról Pedig csupán alkalommal, szivattyúzás köz- műszaki előadónak ben a szakember megallapitotta, hogy a csövek nem ilkellett volna egy csipettel több együttérzéssel szemlélni a 60 család vergődését, csak önmagát kellett volna belere íenveaetőbben támadta az ^P261™0 ebbe a helyzetbe, Ü-iST.t " " csak lelkiismeretesen kellett Í TI A,! " volna saját vállalatát képvi^ vlS h^S selnie Mert nem „a vállalat", tus 2.. a kukataroloban ismet nem • j ügyintézésünk.. leszkednek egymáshoz — s ez meg már „születési hiba". A szennyvíz ezután is egydugulás. Tizenkettedikén az IKV helyszínre érkezett műdöntött, és ítélte egy évig szaki előadója látta a lezárt * fc irodahelyiség ajtaja alatt utat £25 törő vizet, látta a felbugyanó és lerakódó szennyet, láthatta, hogyavil mögötte lősségét eléggé fel nem mérő ember- S hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a tény is, hogy miután az igazgató tudományágban fejtett ki ma- munkája, publikációja jelent radandó kutatói tevékenysé- meg idehaza és külföldön is. get. Emellett a természettu- Erdey-Grúz Tibor fáradhadományok filozófiai problé- tatlan tudósi munkásságát sok máival is rendkívül behatóan magas kitüntetés ismerte el. foglalkozott, s ebből sl téma- 1950-ben és 1956-ban Koskörből több, külföldön is Suth-díjat kapott, 1962-ben a nagy sikert aratott könyvet Munka Vörös Zászló Érdemjelentetett meg. rendjével. 1960-ban és 1970Közel fél évszázados alko- ben a Munka Érdemrend tói tevékenysége a felszaba- arany fokozatával tüntették dúlás után bontakozott telje- ki. Az Akadémiai Aranyérsen ki: 1945 után mint egye- met 1966-ban nyerte el, 6 temi tanár működött. 1948- külföldi kitüntetései között ban a Magyar Tudományos volt a bolgár Cirill- és MeAkadémia rendes tagjává vá- thod-rend I. fokozata is. Több lasztotta. 1950—1953-ban és külföldi akadémia — így töb1956—1957-ben az Akadémia bek között a szovjet, a csehfőtitkára volt. 1952—1956-ig szlovák, az osztrák, a román felsőoktatási, illetve oktatási és a német akadémia — váminiszter. 1964-ben az Aka- lasztotta tagjai sorába, démia ismét főtitkárává vá- Halálával a magyar és a lasztotta. s ezt a funkciót el- nemzetközi tudományos éleinökké választásáig, 1970-ig tet egyaránt súlyo6 veszteség látta eL ette. Í3Trá^th^Sé h^ ÜSs™ tudomására hoztuk a történa víz, lathatta, hogy szaraz lábbal nem juthatnak a lépcsőig a lakók, és egyéb érzékszervei is vihettek némi . . „„„, „-,„„„ emléket ebből a tízemeletes- kan~ ™n**fze teket, az IKV kivonult apparátusa megszüntette ezt az óldaltna állapotot — nem bői. Mégis a stencilezett szövegen a következő mondatot néhány óra leforgása alatt. Ch. A. AranygyűriI — kohászoknak A Diósgyőri Lenin Kohá- Azóta összesen 1307 dolgoszati Művek fennállásának zót jutalmaztak ezzel az 200. évfordulóján, 1970-ben emblémával. Kedden adták arany kohászgyűrűt alapítót- át a Diósgyőri Lenin Kohátak azoknak a törzsgárda- szati Művek százötvenkét tagoknak jutalmazására, újabb dolgozójának az akik 30 (nők), illetve 35 ^Sf hús^ MS (férfiak) évet töltöttek a ko- van, akik 3o évet dolgozhászatban- tak a kohászatban. Hogyan élünk ? C

saknem három évtizedes gyakorlatunk van már a gazdasági tervezésben — üzemi méretektől az országosig. Talán ellentmondásosnak látszik, de tény, hogy kevesebb gyakorlatunk van a gazdasági fejlesztéssel szervesen összefüggő, ám bizonyos értelemben önálló érvényű közvetlen társadalmi tervezésben. Ez abból is következik. hogy az anyagi termelés nagymértékben tervezhető, viszont az emberi-társadalmi létkörülményeket számos olyan tényező befolyásolja, amelyeket nem lehet, vagy csak részben lehet előre látni. Megtörténik, hogy felépítenek egy gyárat, létrehoznak egy új ipartelepet, amelynek összes berendezését, technológiáját, termékszerkezetét, anyagellátását, sőt piacait is előre megszervezik, de az csak utólag derül ki. hogy a majdan benne dolgozó emberek milyen életviszonyok között fognak élni. Például az, hogy milyen összetételű családokról van szó? Hány iskolai osztály, óvodai és bölcsődei férőhely, lakás, üzlet, milyen tömegű közlekedési eszköz szükséges számukra? Később jelentkeznek konkrétan a kulturális szükségletek is. a pihenés, a szabad idő eltöltésének igényei, a kormegoszlásból eredő különleges problémák. Sőt, nemcsak a gyáron, az ipartelepen kívüli társadalmi-emberi viszonyok és a belőlük fakadó szükségletek mutatkoznak meg nyilvánvalóbban, hanem a gyáron belüliek is. Például az, hogy milyeh szakképzettségű a munkaerő, milyen utánképzés vagy továbbképzés szükséges számukra; az emberi várakozások miként egyeztethetők össze a tényleges üzemi Igényekkel és lehetőségekkel; vagy például a későbbiekben a gyár melyik rétegéből, honnan reméli munkaerő-utánpótlását. Üj gyár. ipartelep létesítése esetén viszonylag könynyebben tervezhető a társadalmi-emberi viszonyok fejlesztése, hiszen a régi településeken — jól vagy rosszul —, de mindenesetre már kialakultak és megrögződtek ezek a viszonyok. Befolyásolásuk tehát nehezebb. Ráadásul a konkrét emberi-társadalmi viszonyok számos olyan összefüggést hordoznak, amelyek részint függetlenek a munkahelytől és hozzáférhetetlenek, részint a lakóhelytől függetlenek és az üzemből nézve áttekinthetetlenek. Hiszen például százezrével vannak az országban „bejáró" munkások, akik sokszor meglehetősen nagy távolságból „ingáznak" a munkahely és a lakóhely között, s az egyik környezet alig képes befolyásolni a másikat. Mindezekből azt következik, hogy amíg az anyagi termelés folyamatai egységesen és átfogóan tervezhetők és jól követhetők, addig a társadalmi és életviszonyok céltudatos fejlesztése az összefüggések szélesebb körének ismeretét és elemzését követeli meg. Ám ha jelenleg még nem ls lehetséges a társadalmiemberi viszonyok olyan konrétságú tervezése, mint a gazdasági-termelési feladatoké, az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordul irányukba, és egyre több tapasztalat gyűlik össze ezen a téren is. Amikor például egy gyár tervet készít arra, hogy miként és milyen ütemben szünteti meg a nehéz fizikai munkát és gépesiti, vagy amikor a termelési folyamat ésszerűbb szervezésével iktatja kl a monoton, a munkás számára érdektelen, állandóan ismétlődő fázisokat, akkor már ugyanazon dolgot, tehát a termelést. az emberi viszonyok irányából közelítette meg. Amikor egy termelőszövetkezet gondosan tanulmányozza a korösszetételből eredő demográfiai folyamatokat, vagyis átgondolja, hogy tagjai milyen ütemben érik el a nyugdíjkorhatárt, s mi történik azután velük, a fiatalok pedig milyen ütemben lépnek munkába és hogyan illeszthetők be az üzemi szerkezetbe a majdani szükségleteknek és képzettségüknek megfelelően, akkor voltaképpen társadalmi tervezéssel foglalkozik —még akkor is, ha a termelés felől közelíti is meg a kérdést. Amikor egy intézet azt vizsgálja, hogy pályakezdő fiatal szakemberei miként tudnak beilleszkedni és milyen szerepekhez jutnak, akkor voltaképpen az egész intézet fejlődésére kiható emberi tényezőket vizsgál és tervez meg jobban. Ugyanúgy, ahogyan egy település közigazgatási vezetői például kulturális és szabadidő-létesítmények tervezésével az adott helység lakosságának művelődését, szellemi fejlődését is elősegíthetik. A

társadalmi tervezésnek ezek az elemei természetesen nem új dolgok. Ami új. inkább a megkülönböztetett figyelem, amelyet különösen a XI. kongresszus határozatai szentelnek a szocialista társadalmi-emberi viszonyok jövőbeli fejlesztésének. Ami pedig gyakorlati és módszertani oldalról új. az a követelmény, hogy egy üzem, vállalat, tsz, vagy egy lakóterület irányítói az emberi viszonyok alakulásának szemszögéből nézve, tehát valamenynyi fontos összefüggést felismerve legyenek képesek tervezni e viszonyok fejlesztését. Minthogy tervezési gyakorlatunk az eddigiekben főként az anyagi-technikai feltételek megteremtésével foglalkozott, a szélesebb értelmezésű társadalmi tervezés készségei, módszerei nem alakultak ki egységesen mindenütt. Hiszen a korábbi fejlődési szakaszban a „miből élünk" kérdései még szükségképpen gyakran háttérben hagyták a „hogyan élünk" problémáit. Most pedig a „hogyan élünk" úgy került előtérbe, hogy gazdaságfejlesztésünk szocialista céljai társadalmi követelmények formájában is konkrétabban megfogalmazódtak. Szemlélet-, módszerváltozás ez — akárhogy is nézzük. Leckc, amelynek megtanulása és megoldása mindnyájunk feladata. K-i* 4 v x