Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

Kedd, 1976. július 13. RÁDIÓJELEK AZ ENSZ HIVATALOS OKMANYA A BERLINI ZÁRÓDOKUMENTUM New Yorkban az ENSZ hivatalos okmányaként nyil­vánosságra hozták az európai kommunista cs munkáspár­tok berlini értekezletének záródokumentumát. Az erre vonatkozó javaslatot a Né­met Demokratikus Köztár­saság, mint a konferencia házigazdája terjesztette elő. A dokumentumot az ENSZ­közgyűlés 31. ülésszakának „a nemzetközi biztonság erő­sítéséről szóló nyilatkozat megvalósítása" című 32. na­pirendi pontjához csatolták. ÜNNEPSÉGEK MONGÓLIÁBAN Ulánbátorban, a Szuhe-Ba­tor téren rendezték meg a katonai díszszemlét cs a dol­gozók felvonulását. Szuhe­Bator és Csojbalszan mauzó­leumának mellvédjén meg­jelent párt- és állami veze­tők között ott volt Jumzsa­gijn Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek elnöke és Zsambin Bat­mönh, a Mongol Népi Forra­dalmi Pórt KB PB tagja, mi­niszterelnök. Részt vettek az ünnepségen az Alckszej SL­tyikov vezette szovjet, vala­mint más államok küldött­ségei. ELKESEREDETT HARCOK LIBANONBAN A nyugati hírügynökségek hétfőn délelőtt megerősítet­ték, hogy a 21 nap óta ost­romlott Teli Zaatar palesztin menekülttábor — a korábbi hírekkel ellentétben — még mindig nem esett el. Egy palesztin szóvivő határozot­tan megcáfolta a tábor el­estét, és közölte, hogy a vé­dők visszaverték a jobbol­dali erók éjszakai, immár 32. támadását. Az akcióban mindkét részről száz-száz személy vesztette életét. CUNHAL-BESZÉDEK NAGYGYŰLÉSEKEN Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Pórt főtitkára több gyűlésen szólalt fel Lisszabon Ipari körzetében. Hangsúlyqzta: a portugál dolgozóknak meg kell szi­lárdítaniuk egységüket vív­mányaik megvédéséért. Min­den okunk meg van, hogy tartsunk tőle: a portugál nép érdekeivel ellentétes jobbol­dali politika jut érvényre. Készen kell állnunk és egy­ségesnek kell lennünk, hogy erre határozott választ ad­hassunk. SZTRÁJK BILBAÓBAN * Baszkföld legnagyobb vá­rosában, Bilbaóban hétfőn a nagyüzemi munkásság többsége sztrájkba lépett til­takozásul amiatt, hogy pén­teken egy amnesztiát köve­telő tüntetésen a rendőrgo­lyók kioltották egy munkás­asszony életét. OLASZ KORMÁNYALA­KÍTÁSI TÁRGYALÁSOK Glovanni Leone olasz ál­lamfő az új kormány meg­alakítását előkészítő tárgya­lásai során hétfőn fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, élén Enrico Berllnguer főtitkárral és Luigi Longo pártelnökkel. Enrico Berlinguer az egyórás tanács­kozást követően a sajtó kép­viselőinek kejelentette: ha­tározottan kifejtette pártjá­nak álláspontját a széles ala­pokon nyugvó nemzeti koa­líciós kormányban való rész­vétel kérdésében. ALTALANOS SZTRÁJK AUSZTRÁLIÁBAN Ausztráliában hétfőn a szakszervezeti tanács felhí­vására megkezdődött az or­szág történetének első álta­lános sztrájkja. A sztrájk közvetlen kiváltó oka az a tervezett kormányintézkedés volt, amely a betegsegélye­zési rendszer megváltoztatá­sát Irányozta elő. A mintegy kétmillió sztrájkoló munka­beszüntetéssel a kormány gazdaságpolitikája ellen til­takozik, Ausztráliában emel­kedik a munkanélküliek •zárna és az infliH'b _ Irak kettős ünnepe Az egykori Mezopotámia földjén, a Tigris és Euf­rátesz folyók mentén húzódó Iraki Köztársaságban ezekben a napokban két, szinte egybeeső ünnepét üli meg az ország népe. 1958. július 14-én az iraki had­sereg vezette demokratikus forradalom sivatagi homok­vihar erejével söpörte el a brit gyarmatosítók által létrehozott, korhadt és gyűlölt monarchiát, s romjain köztársaságot épített fel. Irak ezzel az imperialisták csatlósából az imperialistaellenes világmozgalom tag­jává vált. A rendkívül elmaradott, félfeudális állapo­tok közt tengődő iraki társadalomban ekkor nyíltak meg a gyorsított fejlődés távlatai. A továbbiakban a forradalom útja nem volt vargabetűktől mentes, de nyolc évvel ezelőtt — július 17-én — az uralmon levő Baath-pártban lezajlott öntisztulási folyamat betetőzé­seképpen a hatalom csúcsán olyan haladó fordulat zaj­lott le, amely új és szilárd vágányra helyezte az or­szágol. Irak el nem kötelezettségi politikát folytat, de — mint Bagdadban hangsúlyozzák — cz nem jelent egyenlő távolságot a szocializmus és az imperializmus erőitől. Az országot a Szovjetunióhoz barátsági és együttműködési szerződés fűzi. Hazánkkal is meleg baráti kapcsolat alakult ki. A fejlődő országok kőzött Irak az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Nemzetközi síkon az imperializmus ellen és a békéért közösen vállalt harc fűzi össze országainkat. Nemzeti ünnepe alkalmából baráti jókívánságainkat fejezzük ki Irak népének. II nemzeti és nemzetközi érdekek összhangjáról A jelenkor ideológiai életé­nek egyik legbonyolultabb és legösszetettebb jelensége a nemzeti kapcsolatok területe az internacionalizmus és a burzsoá nacionalizmus téma­köre. E kérdéscsoport megér­téséhez feltétlenül szükséges, hogy osztályalapon ' közelít­sük meg, és dialektikusan szemléljük, figyelembe véve és konkrétan elemezve a nemzetközi élet új jelensé­geit, s azokat a problémá­kat is, amelyeket a napja­inkban különösen éles ideo­lógiai küzdelem vet fel. Ami az Internacionalizmust illeti, ez kezdettől a munkás­osztály — a jelen társada­lom legkövetkezetesebb, leg­forradalmibb osztálya — ér­dekközösségének ideológiája. Ehhez azonban hozzá kell tennünk még valamit. Ami a proletár Internacionalizmust illeti, ez eleve határozott szembeállást fejezett ki a nemzetközi burzsoáziával, a nacionalizmussal és a sovi­nizmussal. Magától értetődik, hogy a munkásosztály inter­nacionalizmusának eszméi — amelyeket oly sokatmondóan fejez ki a jelszó: „Világ pro­letárjai, egyesüljetek!" — mind nagyobb hatást fejtet­tek ki és tartalmuk is állan­dóan gazdagodott. Kádár Já­nos részletesen szólt erről ab­ban a beszédében, amelyet az európai kommunista és munkáspártok tanácskozásán mondott el az NDK főváro­sában: „Ma, amikor a kom­munista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpár­tok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiáju­kat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalataínak el­méleti hasznosítása és a pro­letár Internacionalizmus el­vének érvényesülése... A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magába foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek össz­hangját, mert az egyes pár­A BT tárgyalja az izraeli agressziót • New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn (közép-európai idő szerint) délután folytatta az Uganda kérésére pénteken megkezdett vitát az entebbei repülőtéren végrehajtott izraeli kommandóakcióról, amelynek során kiszabad!, tották az Air Francé eltérí­tett repülőgépének túszul ej­tétt utasalt. Líbia ENSZ-képviselője az ülés megnyitásakor felkérte a Biztonsági Tanács elnökét, hogy a vitát szigorúan kor­látozzák az izraeli agresszió, ra vonatkozó napirendi pont­ra, ne terjesszék ki általában a terrorizmusra, s az utóbbit külön vitassák meg. Mexikó küldötte azt hangsúlyozta, hogy a túszok megmentésére végrehajtott Izraeli akció a civilizált egymás mellett élés szempontjából kiszámíthatat­lan veszéllyel járó prece­denst teremtett. Fülbevaló Hát ez valóban kemény dió. Eltö eset. hogy némi együttérzést fedezek fel ma­gamban a nyugatnémet hadsereg parancs­noksága iránt. A kérdés ugyanis, amelyre válaszolnia kellett a következőképpen hangzik: viselhet-e a katona fülbevalót? Gondolom, hosszas tanácskozás — a mai fiatalemberek között dívó szokások mérle­gelésével, katonáskodási kedvük felébresz­tésének lehetőségét is figyelembe véve — mégiscsak úgy döntöttek, hogy a válasz: nem! A kérdést egyébként egy főhadnagy In­tézte a felsőbb szervekhez. Feliratában el­mondta, hogy' katpnái mindenféle ékszere­ket viselnek: a'fülbevaló mellett karpere­cet és nyakláncot. Ez pedig — főleg a nyári, a könnj/ű,\lt rövidujjú ét kihatott galléros ruházat esetében — furcsán hat. Egy zordon hadfinak, aki teljes felszerelés­sel csörtelett át a falun, állítólag valaki odaszólt: „Szia, kisanya!" Lehet ebben az érvelésben némi igazság. Tessék elképzelni, hogy a kaszárnyában, a legénységi szobában, az egyenruhák fors­riftosan összehajtva fekszenek az ágyak mellett, de milyen előírások legyenek ér­vényesek a fülbevaló elhelyezését Illetően az éjjeliszekrényen. Sorakozik reggel a szakasz, Schütz közlegény elkésik, az őr­mester felelősségre vonja, mire az illető azt jelenti, hogy az ágy alá gurulta fülbe­valója, ezt kellett megkeresnie. Elvégre egyik fülében karikával mégsem jelenhet meg a kihallgatáson. De megszámlálhatat­lan egyéb bonyodalmat okozhat ennek az ékszernek elterjedése a nyugatnémet had­seregben: vajon elrendeljék-e. hogy a le­génység csontszínű, az altiszti kar ezüst, a tisztek pedig arany fülbevalót viseljenek? Kénytelen vagyok megértést tanúsítani a parancsnokság nemleges válaszát illetően. Menet közben azonban eszembe jutott valami, ami — a fülbevaló mellett szól. Vannak helyek a világon, ahol a fülbevaló hozzátartozik a harci díszhez. Néhány af­rikai országban még őrzik a régi. hagyo­mányos harci táncok emlékét, a férfiak élénk színekkel kifestik arcukat és testü­két. fülükbe hatalmas fülbevaló karikákat raknak, lándzsát és pajzsot rázva táncol­nak.Hátha efelé lehetne fordítani ezzel az üggyel a nyugatnémet hadsereg fejlődését. Engedélyezzék a fülbevalót, de fokozatosan építsék le az ehhez nem illó fegyverzetet: az ultravörös sugarakkal működé harcko­csit, a tévedhetetlenül célzó lövegeket. Ma­radjon a lándzsa és a pajzs. S akkor eljön majd az idő. hogy a nemzetközi leszerelési tervek engedélyezik a pajzsot, mint egy­értelműen védelmi fegyverzetet, Genfben azonnal összehívják a kölcsönös ládzsa­csökkentési konferenciát. De szép lenne. Tatár Imre tok eredménye! erősítik nem­zetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista moz­galom erősödése segíti az egyes pártokat". A szocializmus országainak testvéri együttműködése olyan tényező, amelyről jog­gal állapította meg Leönyid Brezsnyev a berlini' tanács­kozáson : megsokszorozza erőnket. És hozzátette, hogy ezt az együttműködést nem lehet olyan folyamatnak fel­fogni, amely csak a „csúcso­kat" foglalja magába: „A pártok, az állami szervek, a vállalatok és tudományos in­tézmények kollektívái, a tár­sadalmi szervezetek, az ál­lampolgárok milliói és mil­liói között mély, szerves és szakadatlanul növekvő ba­ráti kapcsolatok alapján egy elvileg új jelenségről beszél­hetünk: a meggyőződésnek egysége és a célok közössége révén összeforrott népek va­lódi testvéri szövetségéről. Ennek szilárd alapja, össze­kapcsoló ereje a marxista­leninista pártok harci közös­sége". A nemzetköziség másik ol­dala, amelyről az európai kommunista és munkáspár­tok tanácskozásán érthetően sok szó esett, a szocialista és a tőkésországok kommunista pártjainak együttműködése, cselekvő szolidaritása. A köl­csönös erkölcsi és politikai támogatás szükségességét, és változatlan, sőt növekvő je­lentőségű időszerűségét nem homályosíthatja el a feltéte­lek, a körülmények különbö­zősége. Mi őszinte örömmel vesszük tudomásul azokat a sikereket, amelyeket a föld­rész nyugati részében, a tő­kés államokban működő kommunista és munkáspár­tok érnek el. Meggyőződé­sünk, hogy szocialista építő­munkánk sikerei, létbizton­ságunk, életformánk szocia­lista vonásainak erősítése, az állampolgárok részére bizto­sított jogok csakúgy, mint más szocialista országokkal kiépített kapcsolatrendsze­rünk, mindez együttvéve szintén hozzájárul a társa­dalmi haladás, s a szocializ­mus pozícióinak erősítéséhez a tőkés Európában. Vajda Péter BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomáRY­és technikatörténetből 127. A szegedi kőolaj- és földgázkutatás külön fe­jezett a második világháború időszaka, amikor a magyar kormány az itt még mindig csak sej­tett kincset a hitleri Németország szolgálatába igyekezett állitani. A háborús viszonyok között Németországnak mind több hajtóenergia-hordo­zóra volt szüksége, így érdeklődésük minden olyan területre kiterjedt, ahonnan bárminemű reményt várhattak. A magyar állam 1940. nya­rán koncessziót adott a Winiershall AG német olajtársaságnak a Solt—Kecskemét—Csongrád —Szarvas—Kisújszállás—Püspökladány—Be­rettyóújfalu és Nagyvárad helységeket összekö­tő vonaltól délre eső. egészen az országhatárig kiterjedő, mintegy 19 ezer négyzetkilométert kitevő dél-alföldi terület kutatására, feltárására és kitermelésére. Ez a társaság még 1940-ben megalapította a Magyar—Német Ásványolaj­művek K/t-ét, rövidített nevén, a MANAT-ot, amelynek Szegeden, a Római körúton működött egyik alközpontja. A koncessziós szerződésnek megfelelően, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet torziós-inga méréseket végzett a fentebb megadott területen. A MANAT ezeket a méréseket a SEIMOS né­met geofizikai vállalat által korszerű gravlmé­teres és szeizmikus mérésekkel egészítette ki. A MANAT 1941 és 1944 közötti időszakban vég­zett fúrásos kutatásai során 15 kutatófúrást mé­lyített a Dél-Alföldön. Ezek közül hat Tótkom. lós, egy Sándorfalva, egy Ferencszállás. egy Bácsmadaras, négy Körösszegapáti és kettő Kis­marja területére esett. A MANAT a dél-alföldi szénhidrogén-kuta­tást Tótkomlós mellett kezdte meg, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által kimutatott gra­vitációs maximum területén. Az 1. sz. fúrás 1941. május 23-án kezdődött, és 1619 méter mélységig mélyült, amikor heves gázkitörés kö­vetkezett be, de a kutat sikerült lezárni, A gáz­kitöréssel egyidejűleg sós viz és kb. 150—200 köbméterre becsült kőolaj került a felszínre. A kút 1943-ben ismét kitört, aminek következtében kráter keletkezett. Ez a fúrás volt az első, amely jelezte, hogy valóban számitant lehet a Dél­Alföldön kőolaj- és földgáz-előfordulásokra. Az ugyanitt fúrt 2. sz. kút 890—960 méteres réte­gébői a földgáz kitörésszerűen jelentkezett. A 3. sz. fúrás meddőnek bizonyult, úgyszintén a 4. sz. fúrás, de még ennél is csak 1704 méter mélységig fúrtak. Az 5. sz. fúrás 1540,0 méter mélységben gázt adott. A 6. sz. fúrás is meddő­nek bizonyult. A MANÁT a tótkomlósi terüle­ten a fúrásokat 1943 szeptemberében befejezte. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által kimutatott ferencszállási maximum területén egyetlen fúrást végzett a MANÁT, Klárafalva község határában. 1942. augusztusa és 1943. má­jusa közötti időben, 2573 méter mélységig. Ez volt az Alföld akkori legmélyebb fúrása. A fú­rást műszaki nehézségek miatt nem tudták mé­lyíteni. Az adott mélységből gáznyomásos me­leg sós víz tört fel. A sándorfalvi gravitációs maximum területén a MANAT szintén csak egy fúrást mélyített, közel kétezer méter mélységig, a Szeged-Felsö­kőzpont Szirtos-dűlőben. Műszaki nehézségek miatt az itteni fúrást is felszámolták 1943 ja­nuárjában. A Bácsmadárastól nyugatra levő Katymár község melletti. 1943-ban végzett MA­NAT-fúrásnak Inkább geofizikai jelentősége volt. Az alföldi földgáz, és kőolajkincs feltárásá­ban a MANAT tehát nem jutott túlságosan előre. A második világháború Ittelvonulása Is­mét feledtette a szénhidrogénkérdést. Oltvai Ferenc és Vinczi Károlyné közleményéből tud­juk, hogy 1947-ben Ismét megszólalt a közvéle­mény hangja a kutatások mellett. A város ve­zetése Ismét nagy figyelemmel foglalkozott a kérdéssel, és többek között Pávai-Vajna Ferenc, a kiváló geológus is adta véleményét. mely szerint már az Anna-kút fúrásának helykijelö­lésekor (1927!) jogosnak tartotta azt a reményt, hogy a hévízzel gáznak is kell jelentkeznie. A későbbi gyakorlati eredmények valóban Pá­vai-Vajna Ferenc tudományos előrejelzését iga­zolták, ugyanis az történt, hogy 1965. július 7-én — Böckh Hugó első állami kőolajkutatásának, a Nyitra vármegyei Egbeli határában, 50. év­fordulóján — a Tápé—1. kútból a várt termál­víz helyett kőolaj tört fel. Ekkor találták meg az ország legjelentősebb szénhidrogénkészletét, amelynek feltárása és üzembe állítása a kitörést követően nem sokkal megindult. Ezzel a tény­nyel az ország szénhidrogénbázisa a dél-dunán­túli területről áttolódott az Alföldre. Ezzel egy­időben szerkezeti eltolódás is jelentkezett, ugyanis az addig uralkodó kőolaj növekvő ter­melése ellenére a földgáz aránya jobban meg­növekedett. Ezért a földgázfeldolgozás és -előké­szítés ls fontos feladattá vált. A szegedi szén­hidrogénmező már évi 6o ezer tonna kőolajat és 10 millió köbméter gázt adott akkor, amikor 1966-ban megszervezték a szegedi üzemet. A mezőhöz napjainkban 540 kút tartozik, amelyek közül 280 van bekötve tankállomásra. A jelen­legi országos termelésnek földgázból mintegy 50 százalékát, kőolajból pedig 65—68 százalékát a szegedi mező adja. Az 1970-ben készült 6.5 milliárd forintos beruházási program megvaló­sításával évente egymillió tonna kőolajat, két­milliárd köbméter földgázt, 214 ezer tonna ga­zolint, 124 ezer tonna propán-bután keveréket és 36 ezer tonna ízopentánt adnak a népgazdaság­nak. A szegedi szénhidrogénmezőnek összesen tíz kőolajtelepe van, amelyek közül je'enleg négy dolgozik, és a többi a jövő években kerül ter­melésbe. Az V. ötéves terv kívánalmai szerint évente 1300 ezer tonna kőolajat és 3 milliárd köbméter földgázt ad a szegedi üzem. A tudományos előrejelzések szerint ilyen üte­mű kitermelés mellett sem lesznek gondok a/, ezredfordulóig, de a jövő termelését szólgáló további feltáró kutatások is folynak már. (Folytatjuk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents