Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRTUL APJA / VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 160. szám 1976. július8^ csütörtök Ara: 80 fillér Kádár János fogadta a Belga Kommunista Párt küldöttségét Louls van Gey Kádár Jánosnál Kádár János, az Magyar Szocialista Munkáspárt Kői­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta a ha­zánkban tartózkodó Louis van Geyt-et, a Belga Kom­munista Párt elnökét és Marcel Couteau-t, a párt or­szágos titkárát. A szívélyes, elvtárs! lég­körben lezajlott megbeszélés során véleménycserét foly­tattak a két párt tevékeny­ségének tapasztalatairól, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről, valamint a két testvér­párt közötti együttműködés­ről. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Horn Gyula, a KB. külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Aggasztó az aszály Öntözni kell Esőért könyörög a határ. Műszerekkel is vizsgálják ugyan, hogy a növények gyö­kerénél mennyi a talaj ned­vességtartalma, de hagyo­mányos jelzőnek megmaradt a kukorica „furulyázó" le­vele: hengeresre sodródik, hogy kevesebbet párologtas­son. Június adósunk ma­radt áztató esőkkel, és eddig július sem hozott semmit. Az aszály aggasztó, egyetlen lehetőségünk van: öntözni kell, ahol víz van a közel­ben. Megyénk gazdaságai a Tisza,, a Körös, a Maros mentén és a kiépített csator­nák hálózatával ezektől tá­volabb is legalább 32 ezer hektáron öntözhetnének. Víz van elegendő, a vízügyi igaz­gatóságon kapott tájékozta­tás szerint az öntözött terü­let mégis alig haladja meg a hat és fél ezer hektárt. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályán azt a fölvilágo­sítást kaptuk, hogy több té­nyező is akadályozta eddig az öntözést Tavaly ilyenkor belvizekkel bajlódtunk, az öntözés emberei természete­sen másutt kerestek munkát azóta, és most nehéz őket „visszacsoportosítani" az ön­tözőcsövek mellé. Most érez­zük a hátrányát annak is, hogy kevés öntözési agronó­musunk van. Másik gond, hogy az üzemi csatornákat sok helyen nem tartották rendben. Jó, hogy fölmér­jük mulasztásainkat, de ezekre nem hivatkozhatunk, egyik sem lehet mentség ar­ra, hogy továbbra is késle­kedjünk az öntözéssel. Tápén, a Tipzatáj Terme­lőszövetkezetben négy gép a kukoricát öntözi, kettő a paprikát, kettő pedig a le­gelőt. Ma újabb három áll munkába. A munkaerő-gon­dokon úgy enyhítettek, hogy nyugdíjasok is segítenek. Tiszaszigeten a belvizektől eddig mindig fenyegetett te­rületeken is szórófejek hin­tik a Tisza vizét. Ezer szarvasmarhát legeltetnek, tavasztól őszig teljes takar­mányukat a legelő adja, 350 hektáron tehát legelőt ön­töznek. Naponta hajnali négykör kezdenek és sötéte­désig dolgoznak, másodper­cenként 500 liter vizet szip­pantanak ki a TiszábóL Itt is gondot okoz, hogy kevés az ember, eddig egy beren­dezést ketten szolgáltak ki, most ésszerű szervezéssel hármat tud áttelepíteni ket­tő. Sokat segít, hogy a mo­toros szivattyúkat elektro­mos berendezésekre cserél­ték ki, azok kezelése külön embert nem kíván. Egy-egy fordulóban 60 ' milliméter csapadéknak megfelelő vi­zet juttatnak a földekre, a legelőkön kívül a szabad­földi kertészetet is öntözik rendszeresen. Az egyre fenyegetőbb aszály kényszerhelyzetet je­lent, a késlekedés behozha­tatlan károkat okozna. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya azt is ajánlja töb­bek között a gazdaságoknak, hogy diákokat is hívjanak segítségül. Az AGROKER még rendelkezik megvásá­rolható öntözőberendezések­kel, hitelproblémák nehezí­tik egyelőre a vásárlást, Megnyílt Bérli a KGST 30. ülésszaka HSekszej Koszigln és Lázár György is felszálalt az első napon Berlinben, a Hotel Stadt Berlin első­emeleti dísztermében, tehát ugyanott, ahol egy héttel korábban az európai kommu­nista és munkáspártok értekezletét tartot­ták, szerdán délelőtt fél tizenegykor ünne­pélyesen megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsinak 30., jubileumi ülés­szaka. A megnyitó ülésen Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke, az NSZEP PB tagja, a vendéglátó NDK kül­döttségének vezetője üdvözölte a megje­lenteket. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és az NDK Miniszter­tanácsa nevében jó munkát kívánt raía­mennyi résztvevőnek, hangsúlyozta, hogy ezt a tanácskozást a nemzetközi szolida­ritás és a gazdasági együttműködés aka­rata hatja at. Horst Sindermann külön üdvözölte a megfigyelőként jelen levő küldöttségeket: az egységes Vietnami Szocialista Köztár­saság, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság, az Angolai Népi Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság delegációját. Méltatta annak jelentőségét, hogy a KGST-tanácskozáson most először vannak jelen az egységes Vietnam és a népi Angola képviselői. Horst Sindermann megnyitó beszéde után a KGST 30. ülésszakának plénuma a következő napirendet fogadta el a három­napos tanácskozásra: 1. Jelentés a Komplex• Program 1971— 1975. évi végrehajtásáról, valamint a KGST-tagállamok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködésének eredmé­nyeiről, illetve további fejlesztésének fel­adatairól. (A végrehajtó bizottság előter­jesztésében.) 2. A KGST-tagországok együttműködése hosszú távú célprogramjainak tervezetei. (A KGST tervezési, együttműködési állan­dó bizottságának és a KGST titkárságának előterjesztésében.) 3. A KGST-tagállamok egyesített ener­giarendszerei távlati fejlesztésének fő vo­násai, és az e területen történő, a Komp­lex Programban (10. fejezet, 10., 11. és 12. pont) rögzített együttműködés kérdései, be­leértve a jugoszláv villamosenergia-rend­szerrel való ilyen irányú együttműködést is.) A KGST villamosenergia-ipari állandó bizottságának a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságával egyezteti előterjeszté­se alapján.) 4. A KGST-tagállamok annak érdekében történő közlekedésügyi együttműködése, hogy gondoskodjanak az 1980-ig tartó, és a későbbi időszakban növekvő személy­es áruszállítás lebonyolításáról. (A KGST közlekedési állandó bizottságának előter­I jesztésében.) 5. A KGST 31. ülésszakának időpontja és előzetes napirendje. (A tanács titkársá­gának előterjesztésében.) Ezután az elfogadott napirend értelmé­ben Gerhard Weiss, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke, az NDK mi­niszterelnök-helyettese előterjesztette a Komplex Program megvalósításáról szóló jelentését. Gerhard Weiss után Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes, a KGST tervezési együttműködési állandó bizottsá­gának elnöke, Pjotr Nyeporozsnyij szovjet energetikai és villamosítási miniszter, a KGST villamosenergia-ipari állahdó bizott­ságának elnöke, majd pedig Tadeusz Bejm lengyel közlekedésügyi miniszter, a KGST közlekedési állandó bizottságának elnöke tette meg előterjesztését a napirendre tű­zött témákról. A KGST 30. ülésszakának dél­előtti ülésén az utolsónak felszólaló Nyi­kolaj Faggyejev, a KGST titkára részlete­sen ismertette a jövőre megrendezésre ke­rülő 31., ülésszaknak a jelenlegi ülésszak elé terjesztett napirendjét. A KGST 30. ülésszakán délután meg­kezdődött a küldöttségvezetők felszólalá­sainak sora. Elsőnek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának, elnöke mondott beszédet. (Ezt lapunk második ol­dalán ismertetjük.) Utána Sztanko Todo­rov bolgár miniszterelnök következett, majd Lázár György, a Minisztertanács el­nöke szólalt fel. Negyedikként Carlos Ra­fael Rodriguez kubai miniszterelnök-he­lyettes mondta el felszólalását. Kedden délután az utolsó felszólaló Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke volt. A legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tartják. A KGST 30. ülésszakának első napja szerdán este vacsorával ért véget, amelyet Horst Sindermann adott a tagállamok küL döttségvezetöinek tiszteletére. A KGST 30., jubileu­mi ülésszakán a követ­kező küldöttségek vesz­nek részt: A KGST-tagállamai részéről: a bolgár kül­döttség Sztanko Todo­rov miniszterelnök ve­zetésével; a csehszlovák küldöttség Lubomír Strougálnak, a kormány elnökének vezetésével; a kubai küldöttség Car­los Rafael Rodríguez miniszterelnök-helyettes vezetésével; a lengyel küldöttség, amelyet Piotr Jaroszewicz, a Mi­nisztertanács elnöke ve­zet; a magyar küldött-, ség Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnöké­nek vezetésűvel; a mon­gol küldöttség Zsambin Batmönhnek, a Minisz­tertanács elnökének ve­zetésével; az NDK kül­döttsége, amelyet Horst Sindermann, az NDK miniszterelnöke vezet; a román küldöttség, Ma­nea Manescu miniszter­elnök vezetésével; a szovjet küldöttség, Alek­szej Koszigin miniszter­elnök vezetésével. Az ülésszak munkájá­ban részt vesz a jugo­szláv küldöttség, Dob­roszav Csulaficsnak, a kormány alelnökének vezetésével. Megfigyelői minőség­ben jelen van az Ango­lai Népi Köztársaság küldöttsége Lopez Tei­xira, ipari és energia­ügyi államtitkár vezeté­sével, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége Li Dzang Zsu, az ország berli­ni nagykövete vezetésé­vel, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság küldöttsége Khamphan Tunalom, a távol-keleti ország moszkvai nagy­követe vezetésével, va­lamint a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kül­döttsége Le Thanh Nghl miniszterelnök-helyettes vezetésével. Lázár György Nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét szolgáljuk Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak résztve­vőinek, a házigazda NDK kormányának és a küldött­ségeknek MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kor­mány üdvözletét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ülésszak munkája eredmé­nyes lesz, a tanácskozás to­vább erősíti a KGST-orszá­gok gazdasági együttműkö­dését, és újabb területeken viszi előre' a szocialista gaz­dasági integráció ügyét. Ki­emelte, hogy az ülésszak ha­tározattervezete reálisan irá­nyozza elő azokat az idő­szerű feladatokat, amelyek­nek megoldása előmozdítja a szocialista gazdasági in­tegráció további kibontako­zását és jól szolgálja mind a nemzeti, mind a közös ér­dekeket. Beszédét így foly­tatta: — A KGST 30. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sikere­sen befejeződött az 1971— 1975. évi népgazdasági ter­vekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kong­resszusai pedig megtárgyal­ták és meghatározták az 1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát. Helyes fejlesztési irány — Eredményeink — ame­lyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése — világo­san bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki niyüttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgai gazdasági együttműködésünk számára. — Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinálását. A népgazda­sági tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intézke­dések egyeztetett tervének ki­dolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erő­inket még inkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítására összpon­tosíthassuk. Nemzeti terveink megalapozásának fontos és biztonságot adó elemei azok a — tervdokumentáció ered­ményeire épülő — megálla­podások, amelyeket az érde­kelt tagállamok — köztük hazánk is — a Szovjetunió­val kötöttek a nyersanyag­és energiaforrások feltárásá­nak gyorsítására, a közös ér­dekeket szolgáló termelőka­pacitások bővítésére. — Amikor múltbeli ered­(Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents