Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

2 Csütörtök, 1976. július 8: (Folytatás az 1. oldalról) ményelnkrői és a jövőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy n tőkés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küZd. Ennek tükrében még inkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok továbbra Is tervszerűen fejlőd' nck, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetűnőbben mutatkoznak meg azok az. előnyök, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés. a szocialista gazdasági integráció biztosit számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünknek, amelyekre biztosan éolthetünk a Jövőben is. Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt ts, hogy a világgazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folyamatok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami az. Árviszonyokban következett be. — Ami a Magyar Népköztársaságot illett, a világpiacon bekövetkezett változások népgazdaságunkat hátrányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy Importunkban a nyersanyagok, exportunkban pedig a késztermékek teszi kl H döntő hányadot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok megváltozása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy számottevően megnövekedtek a termelés költségei. másrészt. hogv az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyenlítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokba 8 százalékkal kellett több terméket exportálnunk, mint 1972— Önök előtt Ismert, hogy gazdaságunkban — természeti adottságaink és országunk méretei következtében — a külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogv a behozatal értékben kifejezett nagvsága átéri az évi nemzeti jövedelem 45 százalékát. Így érthetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tőkés piacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly viszszaállítása hosszú Időt és megfeszített munkát kíván. Pártunk XI. kongresszusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját ötéves tervünk arra épül. hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi országúvá 1. Időszerű feladatok Az Időszerű felndatokről szólva a következőket mondta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista gazdasági Integráció kibontakoztatásának alapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalút. Az elmúlt években e téren Is jelentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitika) konzultációkat, a tudományosműszaki politika alapvető kérdéseinek számbavételét; a hosszú távú prognózisok készítését; a sokoldalú Integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását; az érdekelt országok egyes iparágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a népgazdaság Irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicserélését; megkezdtük n hosszú távú célprogramok együttes kidolgozását — Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett i'éprehajtására kell fnrditanimfe. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogv az energia- és nyersanyagforrások bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó naav létesítményeket — gondolok itt az orenburgl gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe helyezzük. Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, mnjd így folytatta: — Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980 utáni Időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontosságát. A fejlesztési döntések időIgényé igen nagy. Az elhatározások megvalósítása alapos mérlegelést, műszaki és gazdasági felkészülést, sót a« esetek Jelentős részében anyagi befektetéseket kíván, még mielőtt véglegesítenénk ötéves terveinket és együttműködésünk konkrét programját. Ha kellő előrelátással dolgozunk. Időt és anyagi eszközöket takaríthatunk meg. ellenkező esetben viszont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul. — Az 1980. utáni feladatokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hoszszú távú célprogramok elhatni ózott ütemben való kidolgozásának. A magunk részé-öi ebben látjuk az egvik legfontosabb biztosítékát annak, hogv a fejlődést megalapozó fő termékekben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szüksé«lete;nk kielégítését. — A Magvar Néoköztáfsaság különösen érdekelt az energia- és nversanyag-ellfi. tás megoldására iránvuló cé'program kidolgozásában és megvalósftásában. Partunk XI. kongresszusárak útmutatása plaoján elhat roztuk. és ötéves tervünkben előirányoztuk, hogv jelentős mértékben meonőv'ltík tt természeti erőforrások feltárására és hasznosítására fordított anyagi eszközök mennyiségét. vonalra emelése hatalmas méietü beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségeséé tesíl az érdekelt országok tudományos ismeretéinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság és tte élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejű és előremutató elhatározásnak a célprogram kidolgozását. Ebben a szellemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a célprogramot kidolgozó munkacsoport, vezetését magyar részről látják el, A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy országaink gazdasági fejlődésében, a hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. Lázár Gvörgy fgy folytatta felszólalását: — A szocialista gazdasági Integráció kibontakozása törvényszerűen együtt jár országaink közlekedési kapcsolatainak kibővítésével. Fzért külön Is üdvözöljük, hogy — a KOST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a köz ekédéi! fejlesztésére, és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és Végrehajtásával kívánjuk megalapozni. Ea annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGSTtagállamok közlekedésében, különösen a nemzetközi szállításokban a termelés folyamatosságát és a tervszerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkei találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áruszállítások volumene 1918—1980 között legkevesebb 25—20 rzázalékkaf, 1990-lg pedig több mint 70 százalékkal növekedni fog, és hasonló gyors ütemben emelkedik a személyszállítás Iránti Igény Is «— Mindezek miatt elsőrendűen érdekeltek vagyunk abban, hogy országainkban meggyorsítsuk a közlekedést., elsősorban a forgalom több rrtffrt felét lebonyolító vasúti rendszerek továbbfejlesztését. Fontosnak tartluk, hogy ezzel egyidejűleg előirányozzuk a legkorszerűbb szállítási módozatok fokozott elterjesztését, és a vasutak tehermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a víziutak és közutak jobb kihasználására. — Helyeseljük n lakosság jobb ellátását szolgáló, az Ipari fogyasztási cikkek termelésének és választékának növelését célzó program kidolgozását is. — Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogv kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági fettételeire. A tervezési együttműködés állandó tökéletesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valutáris-pénzügvl rendszerét is. Ezen a téren sem nélkülözhetjük a tapasztalatok rendszeres elemzését, azt, hogy a gyakorlatot Időrőt Időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, az egyre növekvő követelményekhez, és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges stabilitást, Valamint a kellő rugalmasságot. Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a komplex programnak megfelelően további erőfeszítéseket tegyünk a tranferúbilis rubel szerepének növelésére. A magunk elé tűzött Célok azt is megkövetelik, hogy tovább fejlesszük együttműködésünk szervezetét, a KGST-t. Az új, bonyolultabb körülmények között magasabbra kell emelni a munkával szemben támasztott követelményeket, gyorsítani szükséges az ügyintézést, és Javítani kell a döntési rendszert. Helsinki szellemében Beszéde befejező részében Lázár György az európai helyzetet értékelve hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításukhoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben, a közelmúltban tartott tanácskozása. Kiemelte, hogy a közösen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és a kormány alapvető feladatának tekinti. A magyar miniszterelnök utalt rá. hogv a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok létrehozása során összehangolt és egységes fellépésre van szükség, mert a szocialista országok csak fgy érhetik et a velük szemben alkalmazott, hátrányos, megktllönböztető politika megváltoztatását. Hangsúlyozta, hogy a KGST-országoknak az eddiginél nagyobb figvelmet kell fordítaniuk a fejlődő országokkal való együttműködés fö irányainak kidolgozásáfa, és egységes, összehangolt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott együttműködésünknek. Megállapította, hogy ff Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló gazdasági együttműködői valamennyi tagállamban növeli a szocialista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Népköztársaság számára. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kormányét tevékenységében mindenkor az internacionalizmus elvei vezérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben ts ebben a szellemben munkálkodunk országaink egységének és együttműködésének erősítésén, a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradéktalan megvalósításán. Aiekszej Koszigin Megnövekedet! a szocialista közösség nemzetközi tekintélye Kölcsönös érdekeltség — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési megoldások kialakítását, amelyek kölcsönösen figyelembe veszik mind az exportőr, rürtd pedig az importőr országok érdekeit. — Ez alkalommal Is szerelnék hangot adni annak a véleményünknek, hogy Igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági és élelmiszeripari télprogram kidolgozása. Ügy gondoljuk, közösségünk országainak megvannak az adottságai és képessegei ah. hoz, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez. amely biztosíthatja a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és lpnri háttér klénltését. A tudományos kutatás, a korszerű gépek, berendezések és géprendszerek, a műtrágyák és növénvvédő szerek tömeges előállítása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és a szállítás gazdaságos szin. A KGST 30. ütésszakán szerdán beszédet mondott Aiekszej Koszigin, a Jubileumi ülésszakon részt vevő szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A KOST 30. ülésszaka — mondotta — olyan időszakban ül össze, amikor országaink pártjai sorra tartották meg kongresszusaikat. Ezek a kongresszusok nagyra éttékelték a szocialista országok közötti együttműködést, gazdasági kapcsolataikat, amelyek a szocialista gazdasági Integráció komplex programjának alapjan fejlődnek. Együttműködésünk —folytatta Aiekszej Koszigln — a szocialista internacionalizmus Szilárd alaoján, valamiht azon az alapon bővül és erősödik, hogy országaink kommunista és munkáspártjai hűek Mara;, Engels és Lenin tanításához. Az európai kommunisták egységét demonstráló konferencia további eredményei, mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta, előmozdítják erőink egyesítését, a demokráciáért és a szocializmusért, a tartós európai békéért közős harcunk aktivizálódását. Fő célunk, hogy megteremtsük, felépítsük az új társadalmat, amely mentes a kizsákmányolástól, a háborúktól és a nemzeti viszályoktól. Ezt á nemes célt szolgálja az is, hőfy B szocialista államok részt vesznek kollektív szervezetünkben: a KGST-ben. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a komplex program elfogadását követő öt esztendő alatt a gazdasági együttműködés terén többet értünk el, mint az előző évtizedben — hangsúlyozta A. Koszigin. — Vonatkozik ez a munkamegosztás arányaira és n szervezés formáira Is A KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok még mélyebbek és szerteágazóbbak tették. A KOST fennállása óta élsó ízben állítottunk össze és fogadtunk el összeegyeztetett tervet a sokoldalú kooperációs intézkedésekről, s valósítottuk meg Ilyen óriási méretekben a tervek mélyre ható koordinációját. A KGST-ország ik gazdasági együttműködése aZ egyik legfontosabb tényezője volt annak, hogy megnövekedett a szocialista közösség ereje, nemzetközi tekintélye, hogy konszolidálódtak a politikai erővonalak. A szocialista világgazdaság integrációs folyamatai m:itd.cn kétséget kizáróan közrejátszottak a 10-es évek első felére jellemző Altalános pozitív jelenségekben, az enyhülésre történő gyakorlati áttérésben, a nemzetközi együttműködés fejlődésében, az európai biztonsági értekezlet sikerében, Koszigin így folytatta: a KGST 29. ülésszakán elvben elfogadták az érdekelt európai KOST országok egyesített energetikai rend. szere fejlesztésérek általános tervezetét, amely Jugoszlávia energetikai rendszerének részvételét is előirányozza. Most magát az általános tervezetet kell jóvá hagynunk. Az okmány elkészítésének munkája során jelentős adatok birtokába jutottunk, amelyek meghatározzák az elektromos áram fogyasztásának szintjét 1990-ig. Most javasoljuk a kidolgozott okmány elfogadását. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány — hangoztatta Koszigin — nagy jelentőséget tulajdonítva a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének és kiszélesítésének, valamint a testvéri szocialista országok népgazdaságainak fokozatos kiegyenlítésének, úgy véli: megérett a szükségessége annak, hogy számos je'entös intézkedést foganatosítsunk a kölesönös együttműködés tökéletesítése terén. Ebben a vonatkozásban különösen fontos az együttműködés további kidolgozása n vezető gazdasagi ágakban, Időszerű népgazdasági problémákat érintve Aiekszej Koszigin ezután hangoztatta: hosSzú lejáratú programokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a KGBT-orszftgok biztosítsák az ellátást az üzemanyag- és energetikai készletek alapvelő vállfajaiból, Nagy figyelmet szentelt a szovjet kormányfő az energetikai együttműködés főbb irányainak, Mint mondotta, az ezzel kapcsolatos hosszú távú célprogram irányozza elő az országok természeti kincseinek raconállsabb kiaknázását, számos újfajta — kevésbé energiaigényes — technológiai folyamat bevezetését, valamint az atomerőmüvek építésének meggyorsítását. A KGST-országoknak a Világgazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyzetét jellemezve, a szovjet kormányfő megállapította, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kapcsolatai, növekszik a szervezet nemzetközi tekintélye, s azoknak az országoknak a széma, amelyek valamilyen formában részt vesznek a KOST tevékenységében. Törvényszerű jelenség — mondotta a szónok —, hógy erősödnek a KGST nemzetközi kapcsolatai, elsősorban a fejlődő országokkal. A KGST kereteiben az államok közötti új típusú gazdasági kapcsolatok megteremtésében szerzett tapasztalatunk az eddiginél szélesebb nemzetközi síkon ls gyakorlati jelentőséget ölt. Aiekszej Koszigln Végül meggyőződéséi fejezte kl, hogy a KGST 30. ülésszakának határozatai előbbre Viszik majd a szocialista gazdasági integrációt. elámoZdilják a szocialista országok egységének további szilárdillésát, a béke és a haladás érdekelnek megfelelően erősítik a szocializmus nemzetközi pozícióit. A KGST legfőbb szervének ülésszaka idején összeül Berlinben 77. ülésére a KGST Végrehajtó Bizottsága iS, amelynek tagjai az egyes országok állandó KÖSTképviselői tisztségét betöltő miniszterelnök-helyettesek. A vb tervezett napirendjének egyik fontos pontja tesz a tagországok egymással kötött hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásainak megvitatása, az ezekkel kapcsolatos erdemények és tapasztalatok felmérése, A berlini KG8Ttanácskozás várható fontos eseményei köztit érdemes még kiemelni annak a nemzetközi konvenciónak ünnepélyes aláírását, amelyet a tagállamok a levegőtisztaság védelmében való együttműködésről dolgoztak ki. A 30, ülésszak jelentőségét külön növeli az a tény, hogy minden eddiginél nagyobb számú olyan ország képviselteti magát megfigyelőként a berlini tanácskozáson, amely nem tagja ugyan a szocialista integrációs szervezetnek, de szoros kapcsolatban kfVán lenni Vele. Jugoszlávián kivüt, amely megállapodás alapján már hagyományosan részt vesz a KGST-szervek munkájában, megfigyelőként jelen van a mostani KGST-ülésszakon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, továbbá — ezúttal első izben — ni egyesült Vietnam, a VSZK, ezenkívül az Angolát Népi Köztársaság és a l.anszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége. Berlinben tehát a KGST, amely annak Idején, 1949-ben csak az európai szocialista országok szervezeteként indult, immár négy földrész: Európa. Ázsia, Amerika és Afrika képviselőinek bevonásával tanácskozik eredményeiről és feladatairól.