Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

2 Szombat, 1976. július 31: Brezsnyev- Husák találkozó 0 Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken megbeozélóst tartott Gustáv Hubákkal, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, aki a Szovjetunióban üdül. Véleménycserét folytattak a sokoldalú szovjet—csehszlovák együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az SZKP és a CSKP közötti kapcsolatok bővítésének és elmélyítésének elsődleges jelentőségét. A két pártvezető nagy figyelmet szentelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elvek megvalósításával kapcsolatos kérdéseknek. Megerősítették, hogy az SZKP és a CSKP minden tőle telhetőt megtesz az európai kommunista és munkáspártok legutóbbi berlini- értekezletén kitűzött közös célok megvalósítása érdekében. A megbeszélést a testvéri barátság és a teljes egyetértés légköre jellemezte. Az új olasz kormány 0 Róma (UPI) Giullo Andreotti kereszténydemokrata kormánya Leone olasz köztársasági elnök jelenlétében pénteken letette a hivatali esküt a Quirinale palotában. A 22 tagú kabinet a parlamentben csak kisebbségi támogatásra, valamint a szocialisták, szociáldemokraták és köztársaságpártiak semleges magatartására számíthat. Az Olasz Kommunista Párt közölte, hogy a kereszténydemokrata kormánnyal kapcsolatos parlamenti magatartását a beterjesztendő kormányprogram mondanivalójától, illetve e program gyakorlati megvalósításának politikai garanciáitól teszi függővé . Dinamikusan fejlődik a magyar-lengyel együttműködés Lázár György miniszterelnök közelgő hivatalos, baráti lengyelországi látogatása azt jelzi, hogy folytatódnak a két ország vezetőinek magas szintű találkozói, tovább bővttl országaink együttműködése. A legutóbbi években a ennek eredményeként a Lengyelországból származó behozatal tavaly jelentősen meghaladta a kivitelt. Az 1976—80-as évekre szóló árucsereforgalmi megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy az áruforgalom jelentós növelésével egyidejűleg anmagas szintű kapcsolatok nak egyensúlyát is biztosítfejlődésének olyan jelentős sák. Az ötéves tervidőszak„Látogatásom sok hasznos tanulsággal szolgált" Beszélgetés az UNESCO főigazgatójával Púja Frigyes külügymlsz- gyakorlati kérdéseiről, leheter meghívására három tőségeiről. Fogadott Magyarnapra hazánkba látogatott ország több vezető politikusa Amadou-Mahtar M'Bow, az is, meghívómon. Púja Frigyes UNESCO főigazgatója; Ma- külügyminiszteren kívül járgyaországról tegnap utazott el. Hazánk az ENSZ-hez tartozó nemzetközi oktatási, tudományos és kulturális szervezetnek húsz évvel ezelőtti megalakulása óta tevékeny résztvevője. S hogy Magyarország UNESCO-munkájánek jelentőségét nemzetközileg ls elismerik, annak a többi között ékes bizonyítéka, hogy nz UNESCO — kétévenként összeülő — közgyűlésének a jelenlegi szakaszban a tam Aczél Györgynél, a Minisztertanács elnökhely ette. sénél és Trautmann Rezső, nél. az Elnöki Tanács elnökhelyettesénél. A Magyar Tudományos Akadémián dr. Márta Ferenc főtitkárral, valamint dr. Köpeczl Béla és dr. Láng István főtitkárhelyettesekkel folytattam megbeszéléseket. Nagyon örültem, hogy az említettek valamennyien, a politikusok csakúgy, mint a tudósok, tudománypolitika irányítási elveitől a kutatási irányzato. kon, a legfontosabb természettudományi és társadalomtudományi kérdéseken át a tudomány és a társadalom általános kapcsolataiig sok érdekes, közös témát találtunk. M'Bow főigazgató Budapestről Veszprémbe is elláállomásai voltak, mint Edward Glerek és Plotr Jaroszewicz 1971. évi és Henryk Jablonsky 1972. évi budapesti, Kádár János és Fock Jenő 1973. évi és Losonczi Pál 1974. 'évi varsói baráti látogatása. Kádár János, a LEMP VII., Edward Glerek pedig az MSZMP XI. kongresszusán képviselte a magyar, illetve a lengyel testvórpúrtot. Országaink parlamentjei ban az előirányzatok szerint a kölcsönös áruszállítások értéke eléri a 2,6 milliárd rubelt, amt az előző öt év forgalmához viszonyítva mintegy 62 százalékos növekedést jelent. Egyéb pozitív változások ls vérhatók. A két ország gazdaságúnak fejlődése lehetővé teszi, az 'árustruktúra kedvező irányú módosulásét. Ennek megfelelően a gépek és berendezések forgalma növekmeghatározott időszakokban «lk a legdinamikusabban, delegációt cserélnek. Rend- részesedése az összforgalomszeresek a két ország mlnisz- ban 48-ról várhatóan 53 terelnökeinek munkajellegű százalékra emelkedik. A matalálkozói. Több minlszté- Kyar gépexportban jelentős rium együttműködését közvetlen magállapodás rögzíti. helyet foglalnak el korszerű numerikus vezérlésű szerKulturális és tudományos szamgépek. a hiradástechnl kapcsolatainkat az öt esztendőre megkötött kulturális, tudományos együttműködési jegyzőkönyv szabá. lyozza. E kapcsolatok fejlődéséhez hatékonyan járul hozzá a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési amely eddig öt Ital berendezések, automatika elemek, az anyagvizsgáló és orvosi műszerek. Az utóbbi években a lengyel Ipar ls igen sok korszerű terméket bocsátott kl, többek között építő- és útépítő gépeket, közúti járműveket, mezőgazárut, híradástechnikai közfogyasztási cikkeket, gépkocsikat. Ugyancsak népszerűek hazánkban a lengyel varrógépek. mopedek, sport- és turistacikkek, elektromos háztartási készülékek. Magyarország gyógyszereket, bőrclpőt, bútort, elektromos háztatási készülékeket, bort és több más terméket szállít Lengyelországnak. Az áruforgalom stabilitását. egyenletes növelését elsősorban hosszúlejáratú együttműködést megállapodásokkal segítik elő. Az 1976—80-as időszakban az összforgalomnak mintegy 25 százalékát alkotják az ilyen megállapodások alapján történő szállítások. Tovább bővül a már eddig & jól működő közúti Járműgyártás! együttműködés. Igen hasznos a kén—gabona egyezmény, amelynek alapján öt év alatt 370 ezer tonna lengyel kén ellenében 150 ezer tonna gabonát exportálunk. Továbbra is nagy jelentőségű a timföld-alumínium egyezmény, amelynek keretében az 1976—80-os időszakban 400 ezer tonna timföldet, valamint 40 ezer alumínium motorblokkot szállítunk Lengyelországba, és onnan 87 ezer tonna alumínium tömböt importálunk. Az ismert műszálegyezméblzottsAg, daságl gépeket, híradústech- rtynek megfelelően pedig öt ülészakán fogatott. Befejezésül erről az olyan jelentős kérdésekkel útjáról érdeklődtünk. — A magyar Művelődésügyi Minisztérium, azUNES. CO és az ENSZ Fejlesztési Alapjának támogatósával, foglalkozott, mint a könyvkiadói, a filmművészeti, a közoktatási, a képzőművészeti és a múzeumi együttműködés. Budapesten a len 1973-ban hozta létre az Or- gyei, Varsóban a magyar magyar UNESCO-blzottság egyetértettek azzal az óhaelrtöke. dr. Jóboru Magda a jómmal, hogy az UNESCO megválasztott elnöke. és Magyarország az eddiginél Budapesti * látogatásának is szorosabbra fűzze egymásbefejetisekor munkatársunk sal megkérdezte az UNESCO fő- túl igazgatóját, hogy a szervezet és problémáin, általános titkár sugári miként véleked- európai kérdésekről is bőnek Magyarország UNESCO- szélgettünk. a helyzetet az bett tevékenységiről? — A magyar UNESCObizottság munkáját rendkívül nagyra értékeljük. Ügy látjuk: bármllyon Imponáló arányban növekszik is évről évre az UNESCO tagországainak, nemzeti bizottságainak létszáma, a magyar UNESCO-blzottság volt és marad a legnktlvabbak egyike. Az UNESCO jelenlegi, hat esztendőre szóló átfogó és regionális tervelnek előkészítésében és kidolgozásában ls Igen komoly szerepet játszott a magyar UNESCObizottság. Ugyanilyen alapos szellemi és anyagi erőfeszítést fejtenek kl a magyarok az UNESCO programjainak gyakorlati megvalósításában, végrehajtásában is. Arra a kérdésre, hogy a főigazgatót, túl a Budapestről érkezett meghíváson, mi indította jelenlegi magyarországi látogatására, ezt a választ kaptuk: — Az UNESCO titkársága és a magyar UNESCO-bizott. ság közötti, eddig is gyümölcsözó kapcsolatokat szándékunkban állt még szorosabbra fűzni, a két. fél közötti párbeszédet kívántuk tovább folytatni és kiszélesíteni. Az itt eltöltött napok alapján az a meggyőződésem, hogy ez •ikerült: ugyanakkor remélem, hogy erre a későbbiekben is kínálkozik majd hasonló alkalom, s lesz még módom ismét Magyarországra látogatni. — Kikkel tárgyalt, s miket látott Magyarországon? — Elsősorban természetesen dr. Jóboru Magdával, a magyar UNESCO-bizottság elnökével. Újhelyi Szilárddal, a Magyar Népköztársaság állandó UNESCO-képvisel éjével, dr. Maller Sándorral, a magyar UNESCO-bizottság főtitkárával tárgyaltam, beszélgettem, az UNESCO és a magyar UNESCO-bizottság további együttműködésének uemcaak elvi, SÍR konkzeSj szágos Oktatástechnikai Központot, ezt az új kutató- és továbbképző intézményt, amelynek működéséről eddig is sok jót hallottam. Most, kapcsolatait Egyébként személyes tapasztalataim az UNESCO feladatain alapján, különösen elégedett vagyok vele. Ügy látom, a, munka három fő irányban koncentrálódik: hangsúlyt kap a kutatási rész, fontos a képzési rész és ugyancsak jelentős szerepe van Itt az oktatási anyagok előállításának. Meggyőződésem, hogy amit ez az UNESCO fejleszéppen egy esztendője aláirt helsinki záróokmány fényében tekintve át Mindenki arról biztosított és úgy érzem, ebben is Helsinki szelleme fejeződik ki. hogy Magyurország határozott szán- tést programjának keretében déka: megadni minden tá- életre hívott központ eddig mogntást az UNESCO-nak. megvalósított, sok hasznos Sajnáltam, hogy időm rövid- tanulsággal szolgált az egész re szabott volt például szí- világ számára és emellett a vesen folytattam volna még nemzetközi együttműködés órákig, akár napokig eszme- gyakorlati lehetőségeinek is cserénket a Tudományos jó modellje. Akadémián, ahol a magyar T. kulltüra napjait rendezték meg. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődése szintén pozitívan értékelhető. Kölcsttnög ....áruszállításaink jelentősen növekedtek és az áruszerkezei' is kedvező irányban változott. 1971 és 75 között az árucsre a tervezettnél is gyorsabb ütemben bővült, s öt év alatt túlhaladta az 1,6 milliárd rubelt. Az áruforgalom ilyen gyors növekedése kedvező jelenség, bár az általános gyors növekedésen belül a magyar export fejlődési üteme jelentősen meghaladta az importét. A két ország különösen 1974 második felétől erőfeszítéseket tett a kiegyensúlyozott áruforgalom fokozatos helyreállítására, s nikai és elektronikai berendezéseket. A fogyasztási cikkek cseréjében ls jó eredményeket értünk el. Mlg tíz évvel ezelőtt csupán bútort, gyógyszereket, hűtőszekrényt vásároltunk nagyobb tételekben Lengyelországtól, ma már év alatt a kölcsönös műszálszállítások értéke meghaladja a 110 millió rubelt. A két ország közötti gyártásszakosítás és kooperáció ls a kölcsönös elképzeléseknek megfelelően fejlődik. Minden jel arra mutat, hogy a mostani ötéves terv. több millió rubeles nagyság- paer\ód^t}s a , ™afyar-len" , ' , „ . gyei külkereskedelmi kaprendben hozunk be konfek- csolatok fejlesztésének sikeciólparl termékeket, kötött- res időszaka lesz. Svájc nemzeti ünnepe Fogadás a nagykövetségen 0 Budapest (MTI) Dr. René Stoudmann, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmaból pénteken, tegnap fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Nagy János külügyminiszterhelyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, Földvéri László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, valamint a politikai, a kulturális és a gazdasági élet több más Ismert személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. BÁTYAI JENŐ: Lanok a szened! lut lomán lyi és technikatörténetből m 141. A hazai kőolaj- és földgázfel tárásnak, a hévízhasznositásnak több mint fél évszázadon át páratlan aktivitású kutatója, dr. Pávai Vaj na Ferenc Erdélyben, Csongván született 1886-ban. Édesapja ügyvéd volt, nagybátyja, Pávai Vajna Elek szintén nagy tekintélyű geológus. Anyai ágon rokoni kapcsolatok fűzték a Bolyai-családhoz. Középiskolai tanulmányait a híres nagyenyedt református kollégiumban végezte. Földtani ismereteit egyetemi szinten Budapesten sajátította el. Egyetemi hallgatóként fizikai munkát is vállalt, hogy fenn tudja magát tartani. 1910-ben geolóRiai doktori címet szerzett, 1911-ben a Selmecbányái akadémián Böckh Hugó mellé került tanársegédi állásba. Így lett tagja a professzora vezette erdélyi gázkutatási térképező csoportnak, és önállóan végezte a Kolozsvár és Dés közötti terület térképezését. Horvátországban 1915 és 1918. majd 1918 és 5919 között a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban vállalt jelentős szerepet, aminek legeredményesebb állomása a budafai boltozat felfedezése volt. Az első világháború befejeztével a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályára került, mint a kutatások geológus szakértője és vezetője. Közben hosszabb tanulmányutat tett Franciaországban, Ausztriában, majd Toscanában ismerkedett meg a természetes gőzbányászattal. Ez a tanulmányút adott impulzust a nagyalföldi mélyvizekkel történő fokozatosabb foglalkozásra, ami azok hőenergiáját illeti, gyógyhatásúkon túl. Hihetetlen lelkesedéssel látott itthon munkához. Az ő térképező módszerével kimutatott alföldi szerkezetek közül megfúrt hajdúszoboszlói, karcagi, debreceni földgázos hévízek a hőenergiában igen szegény Alföldnek komoly és ma már nélkülözhetetlen gyógy- és energiatényezői. A híres szegedi Anna-forrás, vagy ahogy még gyakrabban nevezzük, a „melegkút" feltárása is Pávai Vajna munkájának az eredménye. A termálkút feltárásához 1926-ban kezdtek. A kutat kézi fúrással mélyítették, és 1927-ben fejezték be a feltárási munkálatokat. Abban az időben szenzációnak számított a szegedi termálfúrás, nemcsak a közvélemény, hanem a szakemberek körében is, hogy a leventei homokréteget feltáró, 954 méter mélységű, 384 liter/perc vizhdzamú, 50 fokos hőmérsékletű vizet szolgáltató kút gyógyvize kémiai összetevőkben is igen gazdag. A sikert sajnos újabb nem követte, ugyanis hiába határozták el, hogy újabb kutakat fúrnak Szegeden, pénzhiány miatt az elhatározás nem vált tetté. Harminc év telt el. mire Szegeden újabb fúrásokat kezdtek, és tárták fel a város nagyjelenőtségű energiakincsét. Pávai Vajna Ferenc, a feltörő termálvizek mentén mindenütt szeretett volna virágzó fürdókultúrát teremteni, így Szegeden is. hiszen az első sikerek után további kutak feltárásával biztatták a geológust. Akor nem lett belőle semmi. Utoljára 1961-ben járt Szegeden, amikor a „Legyen Szeged fürdőváros" ankéton nagy hozzáértéssel érvelt azokkal szemben, akik még akkor ezt a gondolatot nem túlságosan támogatták. A Pénzügyminisztériumtól 1930-ban megvált, és mint főgeológus, a Földtani Intézel szolgálatába lépet, ahol. tovább folytatta kőolaj- és földgázkutatási munkásságát az ország különböző részein. Nyugdíjba 1944-ben vonul. 1950ben reaktiváltatta magát, és ismét a Földtani Intézethez került. Ez időtájt jegyezte meg, hogy: „Irigylem a fiatalabb generációkat, hiszen még most jön, bontakozik ki a lehetőségek tömkelege, a munka dandárja." Ebben az Időben végezte el az alföldi Duna-mellék rétegtani és hegységszerkezeti vizsgálatát, sok új megállapítással. 1957-ben ismét megvált a Földtani Intézettől, és a komlói kőszén területen dolgozva. Mázán, egy kis bányászházban töltötte gazdag életének utolsó évelt. Pávai Vajna Ferenc sokoldalú és úttörő munkássága a tektonika, a kőolajföldtan és a vízföldtan területén teljesedett ki. rendkívül élénk szakirodalmi tevékenységgel párosulva. Élete végén főként a hévizekből nyerhető geotermikus energia hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévizkutak mellett az első hévizekkel fűtőt kertészetek. Szekszárdon halt meg, 1964-ben. Dy Tettamanti A. Károly műegyetemi tanár Makón, 1912-ben született. Édesapjának, dr. Tettamanti Bélának, a szegedi egyetem későbbi pedagógiai professzorának idehelyezésekor, 1927ben került Szegedre. Középiskoláit Itt végezte, majd a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Pályafutását tanársegédként kezdte a műszaki egyetemen, majd 1939-ben a tiszavasvári Alkaloida gyár műszaki igazgatójáva nevezték ki. Innen a Központi Biokémia Ipari Laboratóriumhoz került A Szerves Vegyipari Kutatóintézet igazgatói teendőit 1955-töl látta el, miközben a műszaki egyetem vegyipari műveletek tanszékére nevezték ki vezető professzorrá. Számos tudományos publikációjában főként a szerves kémiai eredmények vegyipari alkalmazásával foglalkozik. Hazánkban ö kezdte meg az antibiotikum kutatásokat, és nagy szerepet vállalt a debreceni penicillingyár létesítésében. 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. (FotytatjukJ