Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

2 Szombat, 1976. július 31: Jugoszláv kiállítók napja a Szegedi Ipari Vásáron Kafjr közönségsiker — Jelentős üzletkötés — Sajtótájékoztató A Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár iránt nem csök­ken az érdeklődés, eddig már több mint ötvenezer ember tekintette meg a kiállítást. A kiállító vállalatok és a ke­reskedelem között termé­keny tárgyalások kezdődtek, s a szakmai napokon is élénk az érdeklődés. A látogatókat naponta csalogatja a G pavi­lon előtti divatbemutató, s néhány vállalat kóstolóval egybekötött rendezvénye. A tegnapi, pénteki nap a jugoszláv kiállítók nemzeti napja volt. A Sajtóházban Márton Pál, a Szabadkai Te­rületi Gazdasági Kamara el­nöke tájékoztatta a magyar és a jugoszláv újságírókat. Elmondta többek között, hogy 03 idei szegedi jubileumi ipari vásáron 79 jugoszláv termelővállalat és kereske­delmi cég vesz részt, mutatja be áruit. A legtöbb bemuta­alig néhány kilométerrel „lejjebb" a jugoszláv gazda­ságok hektáronként alig 30— 50 mázsa szőlőt képesek ter­melni. A Centenáriumi Szegedi Ipari Vásáron részt vevő ju­goszláv kiállítók nem csu­pán a szomszédos Vajdaság iparát és kereskedelmét kép­viselik, hanem egész Jugo­szláviáét. Eljöttek a szegedi vásárra többek között belg­rádi, zágrábi, ljubljanai, eszé­ki, újvidéki, sarajevói, ma­ribori, koprovicai és más vá­rosokban működő cégek is. A vásárban eddig legjelentő­sebbnek az az üzletkötés lát­szik, amelynek nyomán 10 ezer darab közkedvelt, jugo­szláv gyártmányú kerékpárt vásárolunk, de egyéb termé­kek iránt is jelentős az ér­deklődés és termékeny tár­gyalásokat kezdtek a szak­Egy év i ' " a politikai oktatásban Tartalmasabb előadások, növekvő érdeklődés örvendetes dolog, hogy év­ről évre növekszik az érdek­lődés nemcsak az állami is­kolai oktatás, hanem a poli­tikai tanfolyamok iránt is. Az a 45 ezernyi ember — sének problémái; a nemzet- gósított a feladatok megva­közi gazdasági kapcsolatok jósítására. Ezt bizonyítja, alakulása. Jellemző, hogy a vállalatok cselekvé­part es a kormány intezke­déseit mind az alacsonyabb, si programjanak megvitata­mind a magasabb szintű tan- sában és kidolgozásában te­köztük 8—9 ezer párttag —, folyamok hallgatói nemcsak vékenyen részt vettek, illet­aki Szegeden, a párt-, a helyeselték, hanem hangsú­KISZ- és a szakszervezeti lyozták a fokozott felelőssé­oktatásban az 1975—76-os get is azok megvalósításáért, tanévben is részt vett, szem- Többen kifejtették, hogy a léltetően bizonyítja: a szoci- takarékossági intézkedési alista tudat formálása — tervek legyenek még konkré­gyarapítása, a marxista—le- tabbak, tárják fel a rejtett ninista eszmék terjesztése tartalékokat. Másutt a mun­ve hasznos javaslatokat tet­tek mind párttagok, mind a pártonkívüliek. Alighanem ennek a tevékenységnek is köszönhető, hogy a dolgozók ma már reálisabban ítélik szocializmus építéséhez. S hát a munkafegyelem meg­manapság azért is növekszik erősítését sürgették, amely szervesen hozzá tartozik a kaidő jobb kihasználását, te- meg népgazdaságunk helyze­tét, felismerik a szocialista gazdasági integráció előnyét, a KGST-ben rejlő lehetősé­geket, a Szovjetunióval való szoros együttműködés óriási jelentőségét. Egyetértenek a békés egymás mellett élés elve alapján a tőkés orszá­gokkal folytatott gazdasági kapcsolatok bővítésével, to­vábbá a fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatok az ideológiai munka jelentő­sége, mert a népgazdaság valamennyi ágában rohamo­san fejlődnek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg egyre fokozottabban a ter­melő- és építőmunka kerül feladataink középpontjába, természetes tehát, hogy elen­gedhetetlen szükség van a gazdaság és ideológia közötti összefüggések, kölcsönhatá­sok magyarázatára és meg­értésére. továbbfejlődésünk kulcskér­dése. A munkaerő-gazdálko; dást a hallgatók szerint to­vább kell fejleszteni azzal is, hogy a vezetők többet tö­rődjek az uj dolgozókkal a mielőbbi termelékeny mun­ka érdekében. Igen — húz­ták alá —, nincs hatékony­ság jó üzem- és munkaszer­vezés nélkül. A gazdasági tott terméket már jól isme- Márton Pál — képünkön bal- emberek. A Szegedi Papari­rik a magyar fogyasztók is, ról —, a szabadkai területi kafeldolgozó Vállalat ízléses hiszen a kishatármenti áru- gazdasági kamara elnöke ®s praktikus csomagolóanya­csere-forgalomban gyakran a Sajtóházban gok vásárlásáról tárgyal ju­találkozhatunk velük. Meg- goszláv partnerekkel, nyerte a vásárlók tetszését . , A sajtótájékoztató alkal­az apatini sör, a szabadkai fejlődött a vártnál. Ennek mával dr. Csikós Ferenc, a Fidelinka Élelmiszeripari okai között említette, hogy a szegedi városi tanács vb tit­Vállalat tésztaféleségei, az jelenleg érvényben levő áru- kára Emlékplakettel tüntette eszéki Kandit Csokoládégyár ksta már nem felel meg az ki a jugoszláv kiállítókat, a termékei és más vállalatok igényeknek, nem ösztönzi az szabadkai vásár vezetőségét. ámi. * yásárI°kat Az Emlékplakett az 1876-os A kereskedelmi és gazda- uiabb uzletkotesekre. Ala- 1Q7R_ ...... sági együttműködéssel kap- csonynak értékelte az ér- az 1976-°s szegedt klalh" csolatban Márton Pál így fo- vényben levő devizakeretet, tás érméjét ábrázolja. A Cen­galmazott: amely lehetőséget adna a tenáriumi Szegedi Ipari Vá­— A két ország között jő- termékcsere további növeke- sár napja alkalmából rende- < tanfolyamon megvitatták a vőre életbe lépő gazdasági és désére, valamint azt a tényt, zett sajtótájékoztatón, majd btévesH ^ teljesítésé kereskedelmi megegyezés h kereskedelmi szerve- a vásári bemutatón részt bennünket, mint a vasari , , ,,, , .. „ _ , „ , rendezvények, vaTamint a 7-etek alábecsülik a magyar— vett Berta István, az MSZMP termelés és a kereskedelem jugoszláv határmenti keres- szegedi városi bizottságának területén működő szerveze- kedelmi és gazdasági koope- osztályvezetője is. teket^rxa kötelez, hogy e rációt annak kölcsönös elő_ A vásári látogatók is elis­megegyezes megvalositasaval .. _ _ , ,. , , _ jól felkészüljünk. Ezzel kap- nyeiL meressel adóztak a C pavx­csolatban az árujegyzékek A meglevő gazdasági együtt- Ionban bemutatott jugoszláv összehangolásához, a vásári működés további erősítését termékeknek. Megnyerte az kontingensek biztosításához és kiszéiesítését tartják jár- emberek tetszését a Saraje­^SXk'tStoóYataS-1 ható a Jugoszláv part- vói Szőnyegszövőgyár sok menti kereskedelmi és ter- "erek is, s ezt a közelség is szép perzsa- és faliszonyege, melési együttműködés lehe- indokolja. Vannak ió példáik az EMONA Export-import vezetőktől a többi között azt kiépítésével. Sikerült tudato­igénylik a hallgatók, hogy fordítsanak több figyelmet a munkások személyes ügyei­nek elintézésére, mert a jó, vagy rossz munkahelyi köz­érzet kihat a termelésre is. A nemrég befejeződött po­litikai oktatási évben termé- folyamon> hogy néhány fo- üeveivel örvendetes jelen szetesen a XI. parthongresz- ealmat A összefüeeést' ügyeivel, urvencetes jelen sítani, hogy a növekvő fel­adatok elvégzése csak úgy lehetséges, ha ki-ki egyéni­leg is nagyobb felelősséggel, odaadással látja el munka­Előfordult egyik-másik tan- körét, törődik a közösség együttműködés lehe- indokolja. Vannak jó ..példáik az tőségeit össze kell hangol- is — mondta a kamara elnö- Tröszt által bemutatott spliti nunk és tanulmányozni kell ke —, így például a textil- és pancsovai vegyipari cik­a közös érdekeket képező ipar együttműködik, mert kek, a ljubljanai gyárak mű­gazdasági lehetőségeinket. Jugoszláviában a textilkiké- anyagtermékei, a szabadkai Részletesebben is beszélt a szítés területén találnak sza- Partizán Kerékpárgyór leg­kamara elnöke o szegedi és bad kapacitást, de hasonlóan újabb kempingkerékpárjai, az <i szabadkai vásárok között jól járhatna a jugoszláv élei- ALMIRA cég textíliái és kon­meglevő hagyományos kap- miszer-gazdaság, és különö- fekciói, a Bácska-Topolyai csolatokról, majd meghívta a sen a Duna—Tisza közén le- Kötöttárugyár ízléses árui, az szegedi vállalatokat, a kör- vő mezőgazdaság, ha a ma- Eszéki Selyemszövőgyár fi­nyékbeli termelőket és ke- gyar eredményeket, tapasz- nom kelméi, reskedelmi cégeket a tavaszi talatokat átvéhetnék. Meg­szabadkai Pannónia Vásárra, említette, hogy a Kunbajai Lapunk munkatársának kér- Állami Gazdaság szőlészeté­déseire válaszolva Márton ben egy-egy hektáron 150— Pál elmondta, hogy a kisha- 200 mázsa szőlő is megterem, tármenti árucsere-forgalom mert fejlett agrotechnikát al­az elmúlt esztendőkben mér- kalmaznak és a termesztés seklődött, illetve lassabban is messze előttük jár, hiszen galmat és összefüggést rosz­szul értelmeztek. E kérdé­sek azonban a vita folya­matában megnyugtatóan tisztázódtak. Ilyen kérdés volt például a hatékonyság, . , ,, . .. a reálbér, a reáljövedelem, a "y-f„,:f„„ín- „k™-flfnemzeti jövedelem stb. Eb- munkakorulmenyek ben a tanévben is élénk ér­deklődést váltott ki a mun­kásosztály vezető szerepének, szövetségi politikájának he­lyes értelmezése. Nyilvánva­lóvá vált, hogy a munkás­„„„ , , , osztály vezető szerepét, an­XXV. kongresszusának anya- nak érvényesü,ését a több„ gát A propagandisták mind- ség tapasztalja és elismeri. Ügy látszik, gazdaságpoliti­kai propagandánk jól tudta eszméknek a szus dokumentumait — a be­számolót, a határozatot, a programnyilatkozatot — dolgozták föl alaposan a szegedi párttagok és a pár­tonkívüliek ezrei. Valameny­nek tapasztalatait; a nép­gazdaság V. ötéves tervével kapcsolatos feladatokat; az idei esztendő gazdaságpoliti­kai tennivalóit az SZKP ezt közvetlenül, mindenki számára jól érhető formá­ban igyekeztek megismertet­ni a hallgatókkal úgy, hogy az országos célok hangsúlyo­zása közben se tévesszék szem elől a megye, a vá­ros, az üzem intézkedési ter­veiben szereplő közvetlen tennivalókat sem. Talán egészen természe­tes, hogy a szemináriumo­kon a következő kérdésekre irányult a fő figyelem: a munkahelyi demokrácia kér­dései; az életszínvonal-politi­ka alakulása; a szocialista gazdaság tervszerű fejleszté­érzékeltetni, bemutatni a hallgatóknak a párt és a kormány célkitűzéseit, ame­lyek a társadalom egészét érintik, tehát minden réteg boldogulását hivatottak szol­gálni. Nyi'vánvaló, a most befejeződött politikai okta­tás egyben gazdaságpolitikai agitáció is volt, idei és táv­lati feladataink megvalósítá­sáért. 2. Propagandistáink értéke­lése szerint a pártoktatás az eddiginél sikeresebben moz­A Partizán Kerékpárgyár bemutatója a C pavilonban Fehér-tón nem „pipálnak" a halak Kisebb-nagyobb nehézségek keny jelzői e madarakannak, őrizték, és friss, semleges árán, de úgy tűnik, hogy át- ha a vízben oxigénhiány lép kémhatású Tisza-vízzel szorí­vészeltük a júliusi forró na- fel, vagy abba fulladást oko- tották vissza azoknak a ta­pokat. Növény, állat, ember zó méreganyag került, avagy vaknak a lúgosságát, ahol az egyaránt fellélegzett a kissé képződik. nem kívánt mértékben emel­hűvösebb légáramlatok bekö- — Mikor „pipálnak" a ha- kedett. A tavak műtrágyá­szöntésére. lak? zásánál óvatosan alkalmaz­A jóval 30 C-fok feletti, — A kánikulai meleg elő- ták az állami gazdaság dol­páradús időszakban ki ne segíti a tó iszapjában a mé- gozói a nitrogént — ugyanis gondolt arra: jó lenne állán- reganyagok képződését, és az a szikes tavakban az ammó­dóan vízben lubickolni, mint úgynevezett hínárpusztulás az nia mérgező hatása jelenti a a halak. oxigénhiány létrejöttét Ha a legfőbb veszélyt. - Es a halak hogyan vi- tóban csak oxigénhiány lép _ Elmondható most már, seltek el a forró nyarat a Fe- fel, az ivadekhalak a víz fel- hogy halgazdaságaink túl her-to vtzeben? — kerdem színére emelkednek es „pi- vannak minden veszélyen? dr. Vámos Rezsőtől, a neves palnak", „szopákolnak". Ha hidrobiológustól. ezt egyetlen sirály észreve- — Az ezen a héten bekö­— A közel hat hétig tartó szi, rövidesen több száz, vagy vetkezett hűvösebb, csapadé­kánikula — remélhetőleg — akár ezer sirály röpköd a tó kosabb időjárás reményt véget ért, s ez a mezőgaz- fölött, és minden lecsapásuk nyújt arra, hogy a szikes ta­dálkodás minden ágazatában, egy-egy kis hal végét jelenti. vakból létesített halastavak­s így a halgazdaságokban is, , , , ban halpusztulás már nem fellélegzést váltott ki — ~ Ugy tu«°m; _fz<™ ' «V<*- fenyeget. De nem úgy a sa­mondja a vízminőségi szak- káros°daf * vanyú talajú tavakban és a értő. — A halgazdaságok dol- ^her-tőt halgazdasagot. Igaz? tiszai holtágakban. Ott au­gozói aggódva figyelték a — Igaz. A jelenséf, amiről gusztus közepe a veszélyes forró napok alatt, nem le- fentebb szó esett, a Fehér- időszak, amikor az iszapmér­pik-e el egyik vagy másik tón — a komoly kánikula el- 8ek felszabadulása tömeges tavat a sirályok. A sirályok lenére — elmaradt. Ennek halpusztulás okozója lehet — ugyanis azonnal megjelen- egyik oka, hogy a vizek lú- fejezte be nyilatkozatát dr. nek a tó felett, amelyben a gosságát, annak változását Vámos Rezső. víz minősége leromlik. Érzé- rendszeresen, gondosan elleiv- Sz. E. ség, hogy életszínvonal-poli­tikánkat a dolgozók nagy többsége nem az ár- és bér­kérdésekre leszűkítve értel­mezi, hanem az élet- és pozitív változásaiban. Mind általá­nosabbá válik az a véle­mény, hogy életszínvonalunk fejlődése nemcsak szociális kérdés, hanem alapvetően gazdálkodásunk, munkánk hatékonyságától függ. Nyilvánvaló, a szocialista mi társadal­munkban vezető szerepük van, terjed a tudományos világnézet, jóllehet fellelhe­tők még különféle kispolgá­ri nézetek és nemkívánatos erkölcsi hatások is. A hall­gatók is úgy ítélték meg, hogy a jelenségek csak szí­vós ideológiai küzdelem eredményeként szüntethetők meg. Olyan közvéleményt kell kialakítanunk, hogy á szocialista erkölcs szerint élő emberek legyenek a hangu­latformálók, a kezdeménye­zők, hogy a dolgozó emberek nyíltan és bátran ítéljék el a közösség megkárosítóit, a fegyelmezetlenségek okozóit. Minden erővel érdemes tá­mogatni, továbbfejleszteni a szocialista brigádmozgalmat, ahol a szavak és tettek több­nyire már nem válnak el egymástól, ahol már általá­ban szocialista módon élnék, dolgoznak, tanulnak a kis közösség tagjai. m Szépen gyümölcsözött te­hát az 1975—76-os politikai oktatási év Szegeden. Ebből az következik, hogy az ősz­szel kezdődő tanfolyamokat, szemináriumokat is a Poli­tikai Bizottság, valamint a megyei párt-végrehajtóbi­zottság határozatai alapján kell megszervezni. Az ered­mények biztatóak, megáll­nunk mégsem szabad: növel­ni kell társadalompolitikai propagandánk hatékonysá­gát. Változatlanul fontos a feladatok rendszeres ismer­tetése, egységes értelmezése a mozgósítás azok megvaló­sítására. 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents