Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

/ a A fejlődő Csongrád megye Szeged ötödik ötéves terve DMJdlfc vasárnap találkozik már az olvasó ezzel a rovatunkicai, amelyben Csongrád megye és városainak jelen ötéves tervét igyekezünk összefüggéseiben és együttesen bemutatni. Csongrád. Hódmezővásárhely, Makó és .Szentes után Szegedre került a sor. Valamennyi írásunkat statisztikákkal, számokkal, adatokkal kezdtük. Szeged esetéhen a szegedi olvasóközönségnek ismétlés lenne ilyen Ielsorolás. Térjünk hát mindjárt a tárgyra! Egy kis visszapillantás, a jelennek egy kis leltára, és lássak a terv érdekesebb részleteit, egy szükséges nagyobb összefüggésbea is. Fejezetek a múltból ' Nemrégiben más kötelességből vég^g kellett araszolnám Szeged törtéoctenek főbb fejezeteit, így most az összefoglalás újrafogalmazását engedje el az olvasó— hadd használjam azokat a sorokat. idézőjel nélküL Szeged történetének akármely fontos forrását ütjük fel, a tudomány erejével vallja és bizonyítja mindegyik: ezen a tájon 'ősidők óta itt él és munkál az ember. Itt öleli a föld a szerszámait és a csontjait, az edényeit és az ékszereit, a hajléka megkövesedett maradványait és a temetőit. A régész visszaszámol az időben, oda, ahová sem emlékezet, sem fantázia vissza nem érhet, és meggyőződéssel vallja, hogy az ember első „névjegye" lehet vagy huszonnégyezer éves ezen a vidéken™ A régészet kilométerköveit szívesen kötjük azután össze szép és jeles feltételezésekkel, fantáziával. A tudomány nem mond ellent, így szívesen hisszük, hogy talán a honfoglalás előtti időben itt állott Partiseum városa, Attila fejedelmi sátrát és koporsóját ezen a tájon keresték lelkes amatőrök, a római kövek meg arról beszélnek, hogy Dáciában jövet-menet, a Maros-völgyben málháztak a világbirodalom kaVallomás a jelenről Csak fantáziával lehetne utolérni: hol tartana ez a város, ha nagy megtorpanásait elspórolta volna a történelem! A jelen azonban kifogja a képzelódés vitorlájából a szelet, hiszen hány várostestvérünk hozza példaként ! üzépsége, hangulata, -meghittsége, kulturáltsága, fejlődésének dinamizmusa, a régi és az új szép illesztése, otthonossága, patinája és modernsége... — mindmind feltűnik palettáján ezernyi színnel. izgalommal. fis emögött, e sok ráillő jelző mögött fedezet van. Oj üzemek, intézmények tucatjait rakta fel a város dolgos népe. meghonosítva a nehézipar fontos ágait, otthont adva a tudományoknak, művészeteknek, kenyeret minden dolgos polgárának, korszerű otthont családok ezreinek, áj arcot városrészeknek. Lényegesen átalakult a társadalom struktúrája, az ipari munkásság létszámban is legerősebb egységévé vált a dolgozó lakosságnak. Az utolsó évtized már olyan minőségi változásokat hozott a város fejlődésében, amelyekhez esetleg csak a nagy víz utáni újjáépítés hasonlítható. Hiszen ha csak az eredmények nagyját sorakoztatjuk is fel, történelem beszél az adatokból. Szeged megújult és megfiatalodott Utcáiról, tereiről eltűntek az emberpiacok: jó tíztizenöt esztendő alatt megszűnt a munkanélküliség sok-sok évtizedes átka. Ma körülbelül anynyi ember dolgozik Szeged iparában, építőiparában és közlekedésében. amennyi a város teljes lakossága volt. Az aktív keresők 52 százaléka az iparból kapja kenyerét. Szeged 240 vállalatában, üzemében, gyáregységében. Igazi nagyüzemi munkásság született a város falai között, melynek soraiban szakma szerint ma már nemcsak fonókat, szövőket, paprikamolnárokat és kötélverőket tartunk számon, hanem a nehézipari szakmák egész sorát is. Ennek a munkásságnak a politikai ereje és a termelési eredményei összehasonlíthatatlanok n felszabadulás előttivel. Ma már IS milliárd forint fölött becsüjpar ém leemelési toná!. Itt hordták Itáliába a pót Ami idekotötte az embert — az hordta szét, mosta el vagy takarta be nyomai jórészét is: a víz. Nem messze vannak innen a hét vezér sátordombjai, maradt valami a szegedi erősségből, mesterségeket tanultak el a szegedi polgárok a töröktől, vendégül látták e falak Dózsát és marasztalták Rákóczit, Kossuth „nemzetem büszkeségé"-nek nevezte lakosságát, elsőként rendezett modern ipari vásárt és egyetlen napon pusztult el az áradatban, a legmodernebb tervek szerint épült újjá és bepiszkolta nevét az ellenforradalom, az első felszabadult magyar nagyvárosként emlegetik, majd megakasztotta fejlődését az elfogult politika, életének történetének legdinamikusabb korszakát éli, és soha ennyi szorító gondja nem volt — — Mennyi-mennyi ellentmondás* Szeged történetének azonban állandó jellemzője volt a múltban: itt igen gyakran kellett mindent elölről kezdeni. A török és a víz után, a Habsburgok és a fehérek után, a háború és a felszabadulás után, a politika kiegyenesítése és a város státuszának megváltozása után.— értéket, s ennek egyharmada a nehéziparban terem, aminek azelőtt szinte hírmondója sem volt Itt fedezték fel a geológusok és itt építették ki vasasok kőművesek hazánk legnagyobb szénhidrogénmezőjét: a kábelés gumigyártás meghonosodása ugyancsak megemelte a város gazdasági erjét De a hagyományos ipar is megsokszorozta teljesítőképességét Oj textilgyárakat raktak és a régi üzemek korszerűsítésének nagy munkáját is elvégezték; a szalámi, paprika és konzervtermelés többszöröse a réginek Néhány fontos terméknek hazájául tisztelhetjük Szegedet hiszen egy 1973. évi statisztikai tábla szerint ez a város adja a hazai termelés jó részét — kőolajból 56, szalámiból 57, fűszerpaprikából 54, kenderfonalból 73. gyufából 59, söprűből 56 százalékot. Tulajdonképpen ez az anyagi erő a háttere a város általános emelkedésének is, hiszen a kultúra, a tudomány és a művészet is csak a gazdasággal arányosan emelkedhet meg maga a város, amelyet kiemelt felsőfokú központként kezel és támogat a kormány. Hiszen ha voltak is Szegednek történelmi sérelmei, az utóbbi másfél évtizedben megkezdődött a törlesztés, s egyre inkább hasonló várostestvéreinek nyomába lép. Űjra csak a statisztikához fordulunk: A Központi Statisztikai Hivatal „A két kongresszus között (1975) című kiadványában ezt írja Szegedről: „A 165 ezer fős és dinamikusan fejlődő Szeged mindinkább az egész dél-alföldi körzet központjává válik. Oktatási és egészségügyi intézményei jelentős szerepet vállalnak az egész körzet ellátásában, számottevő a kereskedelmi vonzása és kiemelkedő az igazgatási szerepkőre". E négy év alatt (1971— 1975) a város lakossága közel tízezerrel nőtt és már csak Miskolc és Debrecen jár előtte népességével. Az utóbbi tíz esztendőben pedig Szegeden — a csatlakozott községek nélkül — 40 százalékos volt a lakosság gyarapodást!, erőteljesebb, mint Miskolcon (35,5), Debrecenben (31,7) vagy Pécsett (30,8). Szegednek minden reménye megvan arra, hogy a fejlesztés mai vagy még inkább növekvő tempójával leküzdje az egykori elhanyagolás hátrányalt, és megvalósíthassa városfejlesztési terveit Eszerint tíz esztendő múlOlvasás a számokbői A számok hidegek és prózalak. Unalmasak is lehetnek, hiszen már közreadtuk őket amikor a tanács elfogadta Szeged új ötéves tervét. De olvasnunk kell belőlük! Minden millió valamiféle emberi célba öltözik itt A negyedik ötéves tervet úgy minősítették a várospolitikusok, mint amelyhez hasonló dinamikus fejlődést nem hozott még egyetlen más városterv sem. Az ötödik ötéves tervre 149 százalékos növekedéssel számolnak mégis. A fejlesztési terv közel 6 és fél milliárd. Mire telik ebből? Tizenkétezer lakásra, új hidra, a rókus-mőravárosi csatorna befejezésére, vízművekre, 640 bölcsődei és 1450 óvodai helyre, 88 tanteremre, kollégiumra és konyhákra, a könyvtár és levéltár épületének elkezdésére, új uszodára, a villamos forgalmi telepének kiépítésére, pályák és utak korszerűsítésére, szennyvíztisztító építésének elindítására, kórházi fejlesztésre, a belvízgondok csökkentésére, szociális otthonok korszerűsítésére, a lakóházfelújítások, tatarozó sok ütemes folytatására hogy csak a nagyobb tételeket kapkodjuk össze. Néhány kivételesen szép és nagy vállalkozást tekintve nem „látványos" ez a terv, lakosságának életminőségét azonban jelentősen befolyásolja. Hiszen amikor a tanács összefoglaló célokat tűzött ki, így fogalmazott: a fejlesztés és a gazdálkodás a lakásépítés ütemének fokozását, az alapközmű-hálózat fejlesztését, a gyermekintézmények hálózatának gazdagítását, az új és már működő intézményhálózat üzemeltetését, fenntartását és lehetséges korszerűsítését szolgálja tán már 180—190 ezres lakossággal számolnak, a továbbiakban pedig az európai középvárosok méreteiben gondolkodnak. „Olyan európai középvárost álmodunk ide .— mondta egy interjúban a tanács elnöke —, amely valamennyi ehhez szükséges intézménnyel rendelkezik, s olyan korszerű infrastruktúrával, amely a tervezett lakosságszámhoz képest ideális. A szakemberek szerint a 200—300 ezres városok a legideálisabbak a magas szintű kommunális ellátás megszervezéséhez, és ezek tudják leginkább megvalósítani az otthont adó város eszményét. Szeged természeti adottságai is kedvezőek ehhez, a városszerkezet is. Ha valamely város rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy ne legyen számozott város a házgyárak világában — az elsősorban Szeged. Meg tudja őrizni karakterét a fejlődés roppant iramában is." elsősorban. Es a tanács az anyagi erőt minél koncentráltabban kívánja felhasználni, társadalmi céljaink jobb és gyorsabb elérése érdekében. Pár tételt mégis érdemes közelebbről szemügyre venni. Még ebben az ötéves tervben is napirenden marad Tarján és Odeszsza további építése, egészen 1979ig. Felsővároson folytatják a megkezdett tömeges lakásépítést, az fiszaki városrészen pedig tulajdonképpen ebben a tervben kezdődik a hatalmas átalakulás. Rókus is most részel, a terv második felében a fejlesztésből kiadósan. A Belváros rekonstrukciójában komoly változásokat idéz elő a József Attila sugárút és a Felső Tisza part ékjének megújulása, a Nemestakács utca tömbjének befejezése, a Hunyadi sugárúti építkezés, az Arany János utca környékének reneszánsza, a Kossuth Lajos sugárút szakaszos szépülése, új épületekkel való gazdagodása, a Dugonics-tömb, az Oskola utca, - A város és a megye Szeged kiemelt felsőfokú központ és 1962 óta Csongrád megye székhelye. A megyei tanács megállapította: „Szeged, mint politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi központ, hosszú idő óta jelentős szerepet tőit be az országos településhálózatban, elsősorban a dél-alföldi, a Csongrád megyei települések között". Szerepe szerint tehát el kell látnia megyei és még azon is túl mutató feladatokai ™<-V A Nagykörút északi összekötését szolgáló új MA i'4 a Püspök utca környékén terve-, i zett építkezések. Napirendre ke- | rül végre a város kapuja, az Indóház tér is. A közlekedési ágazatban 887) millió lesz a fejlesztés, a Keres- * kedelemben 10 és fél millió; a i közvilágítás korszerűsítésére 6' és fél milliót, parképítésre 3 millió 120 ezer forintot fordít a város. Vízgazdálkodási kiadásokra 544 millió jut, szennyvíztisztítást szolgáló beruházásokra 760 millió. A lakosság vízellátását 338 milliós költséggel fejlesztik, a fürdőket, strandokat 22 és fél millióval. Egészségügyi és szociális rendeltetésű beruházásokat 140 és fél millió forint erejéig tervezel í a város. A kulturális ágazat — amely magában foglalja az óvodákat, iskolákat, tanműhelyeket, kollégiumokat, művelődési otthonokat és színházakat, az ifjúsági- és sportlétesítményeket — 396 és fél millióval részesedik a fejlesztési alapból. Mindemellett számos városi érdekű intézményt, vállalatot támogat a tanács az ötödik ötéves tervben is. Közöttük elsősorban a nyomda részesedik tekintélyes támogatásban, 10 millióban, továbbá az Orvostudományi Egyetem (4 millió) és a Tanárképző Főiskola (3 és fél millió). Sajátos érdeke a városnak az építőipari kapacitás erősítése, ezért a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat és a Szegedi Építőipari Szövetkezet is kap támogatást. A tanácsi vállalatokat és egyéb intézményeket így összesen 17 millióval segíti a város. összegekből nehezebb eftgz-' zodni, ezért vannak az úgynevezett „naturális" mutatók. A még nem említetteken kívül ezekből kiolvashatjuk egyebek között a felsővárosi orvosi rendelő és gyógyszertár fejlesztését, négy ábécé áruház, bisztró, presszó, szakboltok építését, szolgáltatóházak nyitását, 45 ezer négyzetméter új járda és út megépítésének igényét, 200 gyógyintézeti és 420 szociális otthoni ágy berendezését, az ifjúsági ház elkészülését Tornatermet, sajnos mindössze egyet lelünk a számoszlopokban. Gondolatban mindehhez hozzá kell vennünk azt is, amit néma tanács kasszájából kap az új ötéves tervben a város. Ha egy üzem, intézmény Szegeden feji-leszi, annak öröme az egész városé. Az itt élő és dolgozó emberek látják hasznát örömét az üzemek korszerűsítésének, hiszen ezzel munkakörülményük és kereseti lehetőségük javul, s nem egy ipari beruházással a városkép is gazdagodik. A posta, az olaj-, a hűsipar és a vízügy feltűnően szép példái mel-' lett Ide sorolhatjuk az ipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket ls. Megiramodott fejlődése ellenére mindez még magas elvárás együttesen Szegedtől. Hiszen a fejlődés hatalmas feszültségeket is okozott és okoz. Vegyük csak; azt hogy 170 ezer felé haladó lakosságának ellátásán tűi a nappali lakosság (kb. 200 ezer) és az ide gravitáló járási lakosság (így. együtt már kb. 300 ezer) is innen várja kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, művelődési stb. igényei egy részének kielégítését Mikor ezt a kérdést elemezte a megyei tanács, megállapította, hogy az- infrastruktúra messze elmaradt a gazdaság egészének fejlődésétől és a jelen legnagyobb feszültségét teremtette meg ez a helyzet. Ezeket a feszültségeket érezzük még a mostani ötéves tervben is. Egy terv alatt nem lehet mindent pótolni, még akkor sem lehetne, ha pénzeszközöknek bőVében volnánk. Hiszen mindazt,' amit eltervezett a város, meg is kell építeni, s a terv véglegesítésekor azt is tisztán látta a tanács: többre nem képes az építőipar. Sem nem szerény, sem nem gigantikus az öt esztendőre szóló cél. Éppen annyi, amenynyit jó munkaszervezéssel, takarékosan, felelős gazdálkodással kipréselhetünk lehetőségeinkből. Ezzel viszont tartozunk önmagunknak és városunknak. | SZ. SIMON ISTVÁN -J