Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

8 Szombat, 1976. július 24. Fogalmak — közelről 19. A munkaerő szakmai összetétele A népgazdaságban foglalkoztatott munkaerő-állományt több szempontból vizsgálhatjuk. A területi öszszetételen például a vidék és városok, illetve egyes megyék közötti munkaerő-megoszlást értjük; az ágazati struktúrán a munkaerőnek a népgazdaság különböző ágazatai közötti megoszlását; s végül a szakmai összetétel a munkaerő-állomány minőségi összetételére ntal és százalékosan fejezi ki a szakmunkások, a betanított munkások, a segédmunkások, az érettségizettek, diplomások stb. arányát az összes foglalkoztatott munkaerő-állományon belül. A munkaerő szakmai összetétele, iskolai végzettsége folyamatosan változik. 1960—1973 között pL az érettségizettek száma 389 200-ról 899 500-ra emelkedett, • diplomásoké pedig 169 700-ról 336 100-ra. A munkaerő szakmai összetételét az iparban a következő adatok jellemzik: 1973-ban az állami ipar 1,5 millió dolgozót foglalkoztatott, 1 078 000 munkást, 144 692 műszakit, 137 896 adminisztratív dolgozót, 62 222 kisegítő alkalmazottat és 18 275 nem ipari csoportba tartozó dolgozót A munkások megoszlása: 475 876 szakmunkás, 417 581 betanított munkás és 174426 segédmunkás. 1960-hoz viszonyítva nőtt a szakmunkások és a betanított munkások száma, a segédmunkásoké pedig csökkent Az egyedi és kissorozatú termékeket gyártó iparágakban a munkásállományon belül a szakmunkások száma és aránya dominál. Ennek fordítottja jellemzi a híradástechnika és a textilipar munkásállományát . . Nemzetközi etilénvezetékhálózat A KGST szervei — az érdekelt tagországok megbízásából — megkezdték a baráti országok egységes európai energetikai rendszerének kidolgozását. Ide tartozik a fűtőanyag-energiahordozó bázis fejlesztése, energetikai berendezésekkel való ellátása, beleértve az atomerőműveket is. A Szovjetunió részvételével Bulgáriában, az NDKban és Csehszlovákiában épülnek az atomerőművek. Továbbá megállapodás született atomerőművek létesítésére Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Az olefin program az érdekelt országok közös erőfeszítésével valósul meg. Kalus és Leninváros között üzembe lépett az etilénvezeték. Befejezték az NDKCsehsaolvákia etilénvezeték építését A tervek szerint 1990-re kiépül egy nemzetközi termelői komplexum, amelybe több ország kapcsolódik be. Ennek keretében egységes etilénhálózatot építenek ki. A hálózat 19 olefin — etilén termelő — és 66 bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet, csehszlovák és jugoszláv fogyasztó vállalatot fog öszszekapcsolni. A lehetőséggel érdemes élni A kiskörei öntözési rendszer szerepe Az alföldi gazdaságok és termelőszövetkezetek életében évről évre visszatérő gondot jelent a szárazság. Különösen a kertészeti kultúrák termesztőit sújtja a csapadékmentes, aszályos idő Az ország legszárazabb területe az Alföld, és a helyzetét súlyosbítja, hogy a csapadékeloszlás itt a legkedvezőtlenebb. Az úgynevezett tenyészidőszakban hull a legkevesebb csapadék. Ezért is kezdték el a Tisza völgyében az új öntözési rendszer kiépítését, melynek szükségességét a mostani száraz nyár újra csak igazolta. Vízlépcsők sorozata Az első láncszem e rendszerben a tiszalöki vízierőmű, és a hozzá csatlakozó csatornarendszer, amely már 1954-ben megépült. Másodikként a kiskörei erőművet adták át, 1973. május 16-án. E két duzzasztón kívül, a tervek szerint Magyarországon még három és Jugoszláviában egy vízlépcső épül. A dombrádi, a vásáro6naményi és a csongrádi vízlépcső még csak terv, de Jugoszláviában, az újbecsei duzzasztómű építése már a befejezéshez közeledik. A vízlépcső-sorozat — a befejezés után — lehetővé teszi majd a Tisza vizének hasznosítását lakossági, ipari, mezőgazdasági és egyéb célokra. Az egyenletes vízelosztás összefüggő hajózó utat is biztosít majd, így az olcsó vízi szállítás a Tiszán ls fellendülhet, és 1300 tonnás vizi járművek közlekedhetnek az Al-Dunától Záhonyig. A kct főcsatorna A duzzasztómű-sorozat jelentős szerepet játszik az alföldi aszályos területek öntözésében. Már a tiszalöki vízierőműhöz is csatornarendszerek kapcsolódtak, hogy a száraz területekre el lehessen juttatni az öntözéshez szükséges vizet. A kiskörei duzzasztóhoz kapcsolódó csatornák 200 eaer hektár terűlet öntözését oldják meg. Ebből 240 ezer hektár a nagykunsági és a jászsági vidékre esik, a Kőrö6-völgyben pedig 60 ezer hektáron lehet majd öntözni. A duzzasztótól közel 4kllométerre, a kiskörei víztároló bal partján kezdődik a nagykunsági főcsatorna, mely 80 köbméter vizet szállít másodpercenként. Ez a csatorna, egyrészt 130 ezer hektár terület öntözővízszükségletét, másrészt pedig a Körös-völgy vízpótlását biztosítja. A jászsági főcsatorna a Tisza jobb partján a vízlépcsőtől egy kilométerre ágazik ki a tárolóból, és az előbbinél kevesebb vizet szállít majd, másodpercenként 48 köbmétert. A két főcsatorna hossza 220 kilométer. Az első építési ütemben a főbb zsilipek és a főcsatornák első 18—18 kilométeres szakasza már elkészült A nagykunsági főcsatorna mindkét ága és a jászsági főcsatorna újabb szakasza 1978-ig épül meSA 80_as években fejezik be a jászsági főcsatorna teljes kiépítését A gazdaságokon a sor A csatornák mentén modellgazdaságok létesülnek, melyek fejlesztésében az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO is részt vállalt. A teljes mezőgazdasági hasznosítás kidolgozását és kivitelezését a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda irányítja. Jelenleg még mindössze 100 ezer hektárt öntöznek ezen a vidéken. A gazdaságokon a sor, hogy az építéssel egyidejűleg az öntözésre 6zánt területeket előkészítsék, é6 megfelelő műszaki-technikai berendezésekkel ellássák. A Tisza-táj gazdasági fellendülése csak akkor várható, ha a költségesen felépült öntözőrendszer által biztosított lehetőséggel élnek is a gazdaságok. R. F. ftikalom szüli a toiirap Mennyire igaz a közmondás? Persze nem csak tolvajlásra, de általában tulajdon elleni bűncselekményekre vezet, ha arra alkalmat, lehetőséget adunk. A rendőrségen így mondják: legalább felére csökkenne náluk a munka, ha mindenki törődne saját tulajdonával. Meg a rábízott közös tulajdonnal, a népi vagyonnal. Szóval, felelőtlenek vagyunk. Mennyire? Nézzünk néhány példát hozzá — dr. Barna Sándor rendőr százados segítségével. A példák frissek, többségükben a vizsgálat is tart még. illetve a büntető eljárás most van folyamatban, jogerős bírói ítéletet még ezután hoznak az elkövetők ellen. ; m Tavaly ősszel történt — meséli Barna százados —, hogy egy nyitva hagyott Skodát talált az utcán. Benne volt tulajdonosa forgalmi engedélye, s többek között egy meglehetősen értékes horgászfelszerelés. Gerle soron lakó tulajdonosát ismerte is, s figyelmeztette: vigyázzon, mert még ellopják a kocsit egyszer; a benne hagyott értékekkel csak kedvet csinál hozzá valakinek. Álig fél év a figyelmeztetés napjától: a Skoda eltűnt a Gerle sori ház elől. No, persze, most is nyitott volt az ajtaja, benne volt tulajdonosa személyi igazolványa, forgalmi engedélye, katonakönyve, karórája, meg az ősszel is ott talált horgászfelszerelése. A rendőrség hiába Indította meg az eljárást az ismeretlen tettes ellen, csak a kocsi került elő, a tolvaj mai napig sem. A tulajdonos szerencséjére, „csak" kétezer forint értékű holmi tűnt el a „kölcsönvett" Skodából. S ha igazoltatta volna a rendőrjárőr valahol a tolvajt közvetlenül a lopás után, akkor sem akadtak volna nyomára, nyugodtan mondhatta volna a birtokába jutott forgalmi engedély alapján, hogy kölcsönkapta az autót egy barátjátóL Vagyis: mégis csak jobb lezárni a kocsi ajtaját, s okmányokat még a lezárt autóban sem hagyni. Alig egy hónappal ezelőtt történt, hogy a Hungária szálló előtt az utcán gépkocsikat próbált felnyitni egy társaság, de nem boldogultak velük. A Palánk parkírozó előtt találták meg B. Sándor Zsiguliját, feltörték, s autókáztak vele, amíg csak az éjszakai rendőrjárőrnek fel nem tűnt a kocsi, melynek vezetője egyre másra közlekedési szabálytalanságokat követett el. Hamar vége lett így az éjszakai kocsikázásnak — de sor sem került volna rá, ha tulajdonosa nem csak az ajtót, de a kormányszerkezetet is lezárta volna. Mert a Zsigulinál erre is van lehetőség •— csak éppen akkor kell rá gondolni, amikor a kocsi ajtaját becsukjuk, s nem amikor hiába keressük autónkat ott, ahol hagytuk. bált valami elfogadható magyarázatot adni írásban vállalatának, hogy a felvételezett anyagokat hová építették be. A tavalyi év elejétől azután rendszeresen lopott a vállalattól, fürdőszoba felszerelési tárgyakat, különböző vízvezeték-szereléshez való alkatrészeket. A vizsgálat még tart, előzetes letartóztatásban várja ügyének alakulását. Lakásán foglaltak le több mint tízezer forint értékű anyagot, amit a DÉLÉP-től lopott el. m Mikor emeli a vállalat ^ a járadékot? N. M. szegedi olvasónk 1967-ben üzemi balesetet szenvedett, majd később rokkantsági nyugdíjas lett. A rokkantsági nyugdija és a balesetet megelőző időszakban elért átlagkeresete közötti különbözetet, bírósági ítélet alapján, a vállalat havi járadék formájában folyósíja. Időközben azonban emelték a béreket a vállalatnál. így olvasónkkal azonos, illetve hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók átlagos keresete már jóval magasabb, mint amikor olvasónk dolgozott. Arra kíváncsi, hogy a kiegészítő járadék felemelését kérheti-e a vállalattól és ez esetben hogyan kell a felemelt járadék összegét megállapítani. A járadék felemelésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság több elvi jelentőségű határozatot hozott, és irányt szabott a járadék felemelésével kapcsolatos gyakorlatnak. Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt rokkantsági nyugdíjba került dolgozó bérrendezés címén igényt tarthat a megállapított járadék felemelésére, ha olyan bérrendezésről van szó, amely munkaviszonyának fennállása esetén őt is érintette volna. A járadék felmérésének megállapításánál nem azt kell vizsgálni, hogy hasonló munkakörben dolgozóknak mennyi a keresete, hanem azt, hogy a hasonló beosztású dolgozónak a keresete a bérrendezés folytán milyen mértékben emelkedett. Az emelést ennek alapján kell végrehajtani, és erre a rokkantsági nyugdíjas IS igényt tarthat Ez nem csupán a rokkantsági nyugdíjas járadékigényére vonatkozik, hanem az olyan üzemi balesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett egyéb dolgozókra is, akik eredeti munkakörükben nem tudtak tovább dolgozni, és olyan munkaterületre kerültek, ahol keresetcsökkenésük alapján a járadékra jogosultak. így olvasónknak jogában áll, hogy kérje volt vállalatától az eddigi kiegészítő járadékának felemelését. Ik. M. Gyakorta tűnnek el kerékpárok, segédmotor-kerékpárok. Többnyire csak „elsietnek" velük, motoroznak egyet rajtuk, azután elhagyják őket valamelyik utcasarkon, kapu alatt, árokparton. A motorokon van ugyan kormányzár, de általában nem használják őket Az indítás kis műszaki ismeret birtokában szinte gyerekjáték. S többnyire pontosan erre a célra i6 használják fel — a már nem is egészen kis gyerekek. A szegedi Royal szálló közelében lakik egy motortulajdonos, aki üdülni ment a közelmúltban úgy, hogy gépét az utcán hagyta. Alkalom szüli a tolvajt — el is lopták. Korábban büntették is, ha valaki lezáratlanul hagyta járművét közterületen. Ennek emlékéből következtetve a lehetőségekre, a legtöbb ellopott jármű tulajdonosa azt állítja, hogy ő bizony lezárta a kocsiját, vagy motorját, s mégis, annakellenére történt meg a lopás, feltörés. így a nyomozó hatóságnak nem segítséget nyújtanak saját tulajdonuk megkereséséhez, megfejtésre váró rejtvényt ls feladnak még a valós probléma mellé. A rendőrség ugyanis nyilvánvalóan kutatni fogja a zárfeltörés, vagy felnyitás módját, ami az elkövető kilétének megismeréséhez is vezethetne. A nyomozás eredményességét is veszélyezteti éppen az, akinek a siker a legnagyobb érdeke lenne. H. Tibor az IKV dolgozója volt, vidékről járt be munkahelyére. Egyszer ittassága miatt nézeteltérése támadt munkahelyén, összetűzés lett belőle, s ő nem ment be többet dolgozni. Igen ám, de mit mondjon otthon, feleségének? Kis gyermekük van, nem merte végül bevallani a történteket. Csak az járt a fejében: valahogy pénzt kell szerezni. Továbbra Is naponta bejárt az autóbusszal Szegedre, de nem dolgozni ment, hanem többnyire leült egy padra, mint aki éppen egy induló járatra vár, s tűnődött a pénzszerzés lehetséges módozatain. A Hétfői Hírekben olvasta üldögélés közben, hogy egy szélhámos villanyóracserékkel csalt ki pénzt hiszékeny emberektől. Itt hát a nagy ötlet. Kölcsönzött egy írógépet; azzal elismervényeket gyártott, amelyek szerint ő, mint a DEM ÁSZ alkalmazottja; előleget — esetenként pontosan 74 forint 80 fillért —• vesz fel az illető, lakás villanyórájának kicseréléséhez. Hogy egy papírdarabkára legépelt szövegnek miként lehet annyira hivatalos jellege minden szokásos nyomtatvány, s bélyegző nélkül is? Első pillanatban az ember ' nem is nagyon érti.' Tény viszont, hogy 35—40 embertől pénzt csalt ki ezzel a módszerrel i6. Jó megjelenésű, jő fellépésű fiatalember volt. Hittek neki. 3. Kardos Jenőt, bár többszörösen büntetett előéletű, a Kossuth Lajos sugárúti kéziszerszámraktár csoportvezetőjekent alkalmazta a DÉLÉP. Az sem rendítette meg a munkaadó bizalmát, hogy Kardos korábban is társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, s csalás miatt volt elítélve — nem is egyszer. A DÉLÉPnél senki sem ellenőrizte, különböző anyagokat teljes jogkörrel vételezett fel, minden ellenjegyzés nélkül, s még csak annak sem pn> Hogy dr. R. Á. miben hitt az újszegedi strandon, az még kevésbé érthető. Kávét kért a büfénél, s amíg kavargatta a cukrot benne, letette pénztárcáját, benne 900 forinttal. Eddig rendben is minden, bárki más így tenné. Meleg lehetett a kávé, sétálgatott néhány métert. Csak úgy, a tele csészével kezében. Közben a pénztárcát otthagyta a pulton. A perc töredéke volt tán, míg nem tekintett arra. Mégis, egy fordulat, s nem volt ott a tárca. Alkalom szüli a tolvajt. Ugyanis a teljesen élővigyázatlan embert sokkal könynyebben meglopják, becsapják. megkárosítják. Bizalmatlanok legyünk embertársainkkal szemben? Szó sincs róla. Csak éppen zárjuk le az autónkat, motorunkat. amit értéknek tekintünk, becsüljük meg azzal is, hogy vigyázunk rá. Zrínyi Péter