Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

Péntek, 1976. július 23. FOGADAS A LENGYEL NAGYKÖVETSÉGEN Dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete a lengyel nemzeti ünnep alkalmából csütörtökön este fogadást adott rezidenciáján. A fo­gadáson részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Bor­bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. AZ AUSZTRAL MUNKÁSPÁRT VEZETŐJÉNEK LATOGATASA HAZÁNKBAN A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának vendége­ként július 20—22. között Magyarországon tartózkodott Edward Gough Whitlam, az Ausztrál Munkáspárt veze­tője. Az ausztrál politikus magyarországi tartózkodása során találkozott Sarlós Ist­vánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárával, valamint több ne­ves személyiséggel. SOARES FOLYTATTA KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSAIT Mario Soares, Portugália kijelölt miniszterelnöke csü­törtökön folytatta kormány­alakítási tárgyalásait. Talál­kozott a diákszövetség veze­tőivel és Antonio Ribeiro bíborossal, lisszaboni patriar­kávaL USA-SEGÍTSÉG EGYIPTOMNAK Kairóban csütörtökön alá­írták Egyiptom és az Egye­sűit Államok gazdasági és műszaki együttműködési jegyzőkönyvi megállapodá­sát, melynek értelmében az Egyesült Államok 100 millió dollár kölcsönt folyósít Egyiptomnak a mezőgazda­sági cs ipari termelés fej­lesztésére. NETO KUBÁBA UTAZOTT Agostinho Neto elnök ve­zetésével csütörtökön Luan­dából elindult Havannába az Angolai Népi Köztársaság kormányküldöttsége. Az an­golai delegáció rövid időre megszakította útját Conakry­ban. Agostinho Neto a gui­neai főváros repülőterén megbeszélést folytatott Sékou Touré elnökkel. KOSZIGIN—TAJEBI­TALALKOZÖ Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja,' a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Moham­mad Labri Tajebit, az Algé­riai Forradalmi Tanács tag­ját, földmüvelés- és földre­formügyi minisztert, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. A mi­niszter átadta Huari Bume­diennek, a forradalmi tanács és a minisztertanács elnöké­nek üzenetét. AZ ELSŐ IDÖJARAS­JÉLENTÉS A MARSRÖL Megérkezett az első „idő­járásjelentés'* a Marsról. Eszerint a Viking—X első munkanapján enyhe keleti, majd nyugatira forduló szél fújt, sebességének csúcsérté­ke 24 km volt óránként TÜNTETÉS PARIZSBAN Tízezrek vettek részt csü­törtökön este Párizsban azon a tüntetésen, amelyet az FKP és CGT rendezett til­takozásul a Puerto Rlcó-i tit­kos megállapodás ellen, a né­pek szuverenitásának védel­tnébeo. Szófiában tanácshoztak a szocialista országok külügyminiszter-helyettesei • Szófia (MTI) 1976. július 21. és 22-én Szófiában tanácskozást tar­tott Borisz Cvetkov, a Bol­gár Népköztársaság, Herbert Krolikowski, a Német De­mokratikus Köztársaság, Eugeniusz Kaluga, a Lengyel Népköztársaság, Anatolij Kou valjov, a Szovjetunió, Roska István, a Magyar Népköztár­saság és Frantisek Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszter­helyettese, valamint Valentin Lipati nagykövet, a Román Szocialista Köztársaság Kül­ügyminisztériumának képvi­selője. A tanácskozás tárgyszerű, baráti légkörben és a nézet­azonosság jegyében zajlott le. Bevezetőül Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere mondott beszédet. * Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke fo­gadta a szocialista országok külügyminisz-helyettesei ta­nácskozásának résztvevőit és meleg baráti beszélgetést folytatott velük. Célunk a gazdasági együttműködés bővítése Dr. Szekér Gyula nyilatkozata a London (MTI) Dr. Szekér Gyula minisz­terelnök-helyettes, aki hiva­talos látogatáson Angiiéban tartózkodik. nyilatkozatot adott az MTI londoni tudó­sítójának. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elmondani, hogy nagyon kellemes élmé­nyekkel, sokoldalú benyomá­sokkal távozunk Angliából — jelentette ki. — Küldeté­sük célja az volt, hogy meg* beszéléseket folytassunk a brit kormány tagjaival a Magyar Népköztársaság és Anglia közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről, bővíté­séről, a gazdasági együttmű­ködés előmozdításáról. Az a célunk, hogy a kö-> vetkező öt évben a két or­szág külkereskedelmi for­galmát megkétszerezzük" — mondotta többek között Sze­kér Gyula. A kormány elnökének he­lyettese találkozott az angol parlament angol—magyar csoportjának vezetőjével és tagjaival. Később Edmund Dell kereskedelmi miniszter adott vacsorát Szekér Gyula és kísérete tiszteletére. SALT-tárgyalás Genfben 0 Genf (TASZSZ) A leszerelési bizottságban folytatódik a vita a leszere­lés egyik alapvető kérdése — a vegyi fegyverek betiltá­sának kérdése felett. A bizottság csütörtöki ülésén Viktor Lihacsov, a Szovjetunió képviselője a többi között hangoztatta, hogy országa a múlthoz ha­sonlóan, most is sürgeti a vegyi fegyverek kidolgozá­sának, gyártásának, felhal­mozásának teljes és általá­nos betiltását, valamint a felhalmozott készletek meg­semmisítését. Az az egyez­ménytervezet — mondotta a szovjet küldött — amelyet a Szovjetunió 1972-ben terjesz­tett a többi szocialista or­szággal együtt a leszerelési bizottság elé, ezen az elvi állásponton nyugszik. Programadó álláspont A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának július 21-i ülé­se megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt az európai kommunista és munkás­pártok múlt havi értekez­letének. Kontinensünkön a kommunisták mozgalma hatalmas szervezett politi­kai erő, hatása egyre nö­vekszik. Ennek a mozga­lomnak döntő szerepe volt abban, hogy Európa a nukleáris világháború ki­robbantásának legnagyobb veszélyét rejtő tűzfészek­ből valamennyi ország bé­kéjét és együttműködését deklaráló földrésszé válto­zott. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindvégig cselekvő részese volt az európai testvérpártok júni­us 29—30-1 tanácskozása előkészítésének. Abból a mindig is vallott meggyő­ződésből Indult ki, hogy a két- és sokoldalú tanács­kozások segítik a munka és a harc összehangolását, az egység fejlesztését. Most az MSZMP Központi Bi­zottsága méltán állapíthat­ta meg: a berlini értekez­let teljes mértékben meg­felelt az előzetes várako­zásoknak. a 29 testvérpárt találkozója jól szolgálta a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, össze­forrottságát. A berlini . tanácskozás munkájában részt vett ma­gyar delegáció tevékenysé­gének értékelésé alkalmat adott a párt központi bi­zottságnak arra is, hogy áttekintse európa jelenlegi helyzetét meghatározó leg­főbb jelenségeket. A KB­ülésről kiadott közlemény­ből hadd idézzünk itt né­gyet ezekbő] a fontos eu­rópai sajátosságokból; a kontinensünkön kialakult új helyzet egyik alapvető tényezője, hogy rendeződ­tek a második világhábo­rú befejezésekor nyitva rairadt általános kérdé­sik. A második: realitás­sá vált az enyhülés, a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése. A har­madik: az európai helyzet alakulásában mind na­gyobb szerepük és súlyuk van a szocialista államok­nak, a tőkésországok mun­kásmozgalmának, demok­ratikus, békeszerető erői­nek. És végű] a negyedik: Európa népeinek egy pusz­tító világháborúval szem­ben nincs más választása, mint az enyhülés és a bé­kés egymás mellett élés továbbfejlesztése. Mindez — ahogy az MSZMP Központi Bizott­sága megállapította — programot adott a béké­ért, a biztonságért és a társadalmi haladásért ví­vott további harchoz. Az értekezleten elfogadott do­kumentumban meghatáro­zott célok és feladatok összhangban vannak pár­tunk politikájával, megfe­lelnek népünk érdekeinek, segítik a nemzetközi mun­kásosztály, a társadalmi haladás erőinek harcát. „A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről minden tőle tel­hetőt meg fog tenni, hogy ezeket a célokat elérjük" — szögezi le a 'többi kö­zött az MSZMP Központi Bizottságának közleménye. Sokirányú erőfeszítés szükségességéről volt szó az MSZMP Központi Bi­zottságának ülésén, ame­lyet a vázolt célok eléré­séért kell kifejtenünk. Hi­szen a béke és a haladás Európája csak az e célok­ért tenni kész politikai, társadalmi erők közeledé­sének, kölcsönös megérté­sének és együttes cselek­véseknek hatására jöhet létre. „Ennek érdekében pártunk konstruktív együtt­működésre törekszik az európai szocialista és szo­ciáldemokrata pártokkal,. valamennyi demokratikus, békeszerető erővel". A Központi Bizottság ál-' tal közreadott elemzés nagy figyelmet szentel a kommunista pártok inter­nacionalista együttműkö­désének, szolidaritásának és annak, hogy őrizzük az együttműködés alapjait, a forradalmi elmélet tiszta­ságát. Pártunk következe­tesen vallja, hogy „a mai körülmények között, ami­kor a kommunista pártok a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanítása­it hazájuk konkrét társa­dalmi viszonyainak, nem­zeti sajátosságainak, ha­gyományainak figyelembe vételévei alkalmazzák, amikor stratégiájukat 4s taktikájukat önállóan hatá­rozzák meg, különös je­lentőségű forradalmi el­méletünk tisztaságának megőrzése, egymás tapasz­talatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése". Az MSZMP küldöttsége ezeket az elveket u képvi­selte a 29 testvérpárt ta­nácskozásán Berlin^gfl^. és Központi Bizottságunk" — amikor jóváhagyta a ma­gyar pártküldöttség tevé­kenységét — ezeknek az elveknek a szellemében adott programot pártunk további gyümölcsöző nem­zetközi tevékenysége szá­mára. Szabó L. István BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 135. A földtani tudomány kiemelkedő művelője, dr. Mihdltz István Erdélyben, Árpástón szüle­tett. 1897-ben. Már fiatal korában a sziklás­bérces Bihar-hegység földtani viszonyait tanul­mányozta. Első megjelent dolgozatában, még gimnazista korában, a Bihar-hegység barlang­jairól számolt be. Felsőfokú tanulmányait a debreceni tudományegyetemen kezdte meg, majd Kolozsvárott fejezte be. Szegedre 1922-ben került, amikor az itteni földtani intézetben ka­pott gyakornoki állást. Mindvégig hű maradt ehhez az intézethez, amelynek 1952-től vezetője volt Szegedre kerülését követően szakmai ér­deklődése mindjárt az Alföld földtani viszo­nyainak tanulmányozása felé irányult. Működé­se során két fő munkaterülete alakult ki. Az egyik az Alföld negyedkori földtani vizsgálata, amely mindvégig legszívesebben művelt munka­területe maradt. Emellett mindig odaadóan fog­lalkozott a Szegeddel és az Alfölddel kapcsola­tos gyakorlati földtani kérdésekkel egy-egy elemző vizsgálat kapcsán. Miháltz István korábbi vizsgálatai az általá­nos földtan, illetve az üledékes kőzettan kere­tébe vágóak, azonban már ezekből a munkák­ból érezhető, hogy igazából az Alföld negyed­kori földtani kérdései érdekelték. (A negyedkor a földtörténeti újkor második szakasza, pleisz­tocénre és holocénre tagolódik. Kb. egymillió éve tart. Az előző Időszakokhoz képest az ég­hajlat jelentősen hidegebb lett, és a pleisztocén­ben a felszínt sok helyen jégtakaró fedte. A negyedkorban jelent meg az ember és a mai állatvilág.) Legkedvesebb témájának vizsgálatai pxonhan csak; 1950-ben kezdődhettek meg. amikor nagy anyagi erővel és személyi appará­tussal megindult az Alföld ngySdkori képződmé­nyeinek földtani térképezése. A több évig tar­tott kitartó munka után készítette el Miháltz István az Alföld negyedkori üledékeinek tagoló­dásáról, az Észak-Alföld keleti részének, a Du­nántúl keleti felének földtani viszonyait ismer­tető tanulmányait, amelyek a hazai és a külföldi szakemberek előtt ma is elismertek. A felsőszent­istváni, rétegtani célú, csaknem egy évtizedes feldolgozási munkán alapuló tanulmányának megjelenését már nem érhette meg. Miháltz István sohasem vonult be tudományos eredményeivel az egyetem szűk világába, hanem mindig készséggel és nagy hozzáértéssel segített fontos, sőt Szeged szempontjából szinte nélkü­lözhetetlen gyakorlati földtani kérdések megol­dásában. Tudományos igénnyel megírt szakvéle­ményei többször segítették a műszaki problémák feltárását és megoldását. Ezek közül néhányat kiemelve: szakvéleményt adott a volt somogyi­telepi iskola károsodásáról, a Duna—Tisza-csa­torna, a tiszalöki vízlépcáő, a tervezett szegedi vízlépcső földtani viszonyairól. Foglalkozott a szegedi Tisza-parti rakpartcsúszásokkal, a védő­töltés állapotával, az Újszeged—Gyálarét közötti terület földtani adottságaival. Ereken a gyakor­lati értékű munkáin túlmenőleg, a különböző szakmai és társadalmi fórumokon is mindig nagy segítő szándékkal fejtette ki szakvéleményét egy­egy műszaki kérdés megvitatásakor. Nagyon ta­lálóan azt hangoztatta, hogy az elméleti búvár­kodás gyakorlati ténykedés nélkül szegényes fényűzés. A gyakorlati célt szolgáló feltárások eredményeit tudományosan is megfogalmazta, és több tanulmányt jelentetett meg a tervezett sze­gedi vízlépcső hidrogeológiai kérdéseiről. Oktatói tevékenységével valóságos iskolát te­remtett Szegeden, ahonnan a geológusgeneráclóls nagy hozzáértéssel kerültek munkaterületeikre. Miháltz István 42 éves szegedi működése alatt nemcsak a város tudományos rangjának öregbí­téséhez járult hozzá, hanem földtani szaktudásá­nak a gyakorlati életbe történő közreadásával nagymértékben járult hozzá Szeged és vidéke fejlődéséhez. Szegeden halt meg 1964-ben. Dr. Széki Tibor, egyik egyetemalapító profesz­szorunk Kolozsvárott született, 1879-ben. Közép­iskoláinak befejeztével szülővárosa tudomány­egyetemére iratkozott be, és ott szerzett gyógy­szerészi oklevelet 1900-ban. Gyógyszerészdoktori diplomáját Kolozsvárott, a vegyészdoktorit Sze­geden nyerte el. Már a kolozsvári egyetemen ma­gántanár volt, majd az egyetem idekerülésével az egyik vegytani intézet vezető professzorává őt nevezték ki, 1922-ben. ö szervezte meg az egyetem szerves kémiai intézetét. A szegedi egyetemről 1935-ben távozott, amikor a buda­pesti tudományegyetemen az analitikai és gyógy­szerészeti kémiai intézet verető professzorává nevezték ki. Kutatótevékenysége főleg a gyógyszerészeti ké­mia területére esik. Több új vegyületet állított elő, és szerekezelüket is bizonyította. A trombó­zis elleni gyógyszerek és az alkaloidák terén végzett kutatásai jelentősek. A neves német ve­gyészprofesszor, Kari Lieberbiann mellett, Ber­lin-Charlottenburgban elsajátított preparatív felkészültségével mindig pontosan és célratörően rendezte be kísérleteit. Tudományos munkássá­gának elismeréseképpen több hazai és külföldi tudományos társaság választotta tagjául. A Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1934-ben, rendes tagjává 1945-ben választotta. Budapesten, 1950-ben halt meg. IFolytatjuk.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents