Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

Péntek, 1976. július 23. A tízből az első Elkészült az új medence Somogyi Karoiyne felvétele Az első minőségi ellenőrök — öt perccel a megnyitó után A döntés 1975 márciusá- zői, s ha az egyesületi spor­ban született. Az első köb- tolók edzenek, már nemszo­méter földet egy év múltán rulnak ki a strandolok a le­emelte ki a markoló, s az látóra. Néhány métert kell avatóünnepség szalagját teg_ megtenniük a 28 fokos, 1500 nap délután vágta át Prá- köbméternyi vízig. A gyere­gai Tibor, a városi tanács keknek 25 és 35 fok között nagy sikert aratott a meg­nyitón, melyen résztvett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Török József, a városi párt­bizottság első titkára, Kovács elnökhelyettese. Alighanem szabályozható vizű pancsoló, Imre, a megyei tanács álta­rekordnak számít, hogy négy az erős vízsugarat kedve­hónap alatt készen lett Sze- löknek pedig dögönyöző is ged tízéves fürdőfejlesztési épült a Tisza-töltés ártól vé­tervének, a tíz medencének dett oldalán, első tizede, átadták az új, 30-szor 40 méteres 120 cen­timéter vízmétységű meden- gönyözőnek már az első cét az újszegedi uszoda strandolok nevet adtak —, szomszédságában. mezőgazdaságra figyel az ország lános elnökhelyettese es Papp Gyula, a városi ta­nács elnöke. És persze ott voltak az építők, akik végig­A „gomba" — mert a dö- "ézték' veszi birt<*­ba negy hónapi munkájuk eredményét a város apraja­nagyja. A Szegedi Tervező Szö­vetkezet, a vízművek és a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat kollektívájá­nak érdeme, hogy a 15 mil­lió forintos építkezés még a nyár kellős közepén befeje­ződhetett, jó időben ahhoz, hogy a város strandgondja­it enyhíthesse. Az uszodával közösek az új strand öltö­magyar—szovjet Testvérvárosi vendégek Szegeden Tegnap, csütörtökön dél- gatnak a finn testvérváros­után érkezett a Ferihegyi ból érkezett vendégek, dél­repülőtérre, este pedig Sze- után ott lesznek a maratoni gedre a finnországi Turku verseny rajtjánál, este pe­testvérvárosi delegációja, me- dig megtekintik Az ember lyet Turku városi tanácsa- tragédiájának bemutató elő­nak elnökhelyettese, Johan- adását. nes Koikkalainen vezet. A A vásár ma délelőtti meg­hatnapos látogatásra érkezett nyitójára várják a szabad­küldöttség — melynek tagjai kai tanácsi delegációt is, Heikki Löyttyniemi, a tur- Dékány Józsefnek, a szabad­kui vásár ügyvezető igazga- kai képviselőtestület elnöké­tója és Erkki Tabell, a tur- nek vezetésével. A jugoszláv kui városi tanács munkatár- vendégek kétnapos program­sa — ma délelőtt részt vesz jában a vásárlátogatáson kí­a centenáriumi ipari vásár VÜ1 városnézés, ismerkedés megnyitóján és délután is- a vízművek fürdőfejlesztési merkedik meg a vásár látni- terveivel valamint a Tragé­valoival. ' . . , Holnap délelőtt a Móra dla bemutatódnak megtekin­Termelöszövetkezetbe látó- tése is szerepel. Jugoszláv szakszei vezeti küldöttség megyénkben Csongrád megye és a jugo. letességgel ismertette a tar­szláviai Vajdaság között ki- tományi szakszervezeti szö­alakult szoros, baráti kap- vétség előtt álló legfontosabb csolatok egyik megnyilvánu- feladatokat, lásaként a Szakszervezetek A délutáni órákban jugo­Csongrád megyei Tanácsa szláv vendégeink a Szegedi meghívására tegnap, csütör- Ruhagyárba látogattak. Meg­tökön reggel Újvidékről Sze- ismerkedtek a gyár szocia­gedre érkezett a tartományi lista brigádvezetőivel, szak­szakszervezeti szövetség szervezeti aktivistáival, négytagú delegációja, Marko akik'-el hosszasan beszélget­Djuricinnak, a szövetség el- tek a magyar munkásoknak nőkének vezetésével. a vállalatok irányításában Vendégeinket a szakszer- betöltött szerepéről. Késő .,,.., délután Szentesre utazott vezetek szegedi szekhazaban a deIegációi ahol a Baromfi­dr. Ágoston József, a Szak- feldolgozó Vállalatnál tettek szervezetek megyei Tanácsá- látogatást. nak vezető titkára köszön- A delegáció ma, pénteken tötte, majd tájékoztatta reggel Kecskemétre utazik őket a megye gazdasági fej- a Szakszervezetek Bács-Kis­lődéséről, valamint a szak- kun megyei Tanácsának szervezeti mozgalom helyi meghívására. Holnap, szom­feladatairól. A baráti fogad- baton a Szegedi Konzerv­tatást és az őszinte hangú gyár megtekintésével fejező­tájékoztatást megköszönő dik be a jugoszláv vendégek Marko Djuricin hasonló rész- Csongrád megyei látogatása. Magyar—szovjet textilgépgyártási kooperáció A napokban a tízezredik gyártási kooperációs megál­SZTB-szövőgép részegységet lapodás alapján, indítják útnak hazánkból a Az 1971-ben életre hívott textilgép- kooperáció hazai bázisa a ^^^^^ Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat, ahol a gépek külön­böző részegységei készülnek. Ezek ellenértékeként textil­gyáraink részére a Szovjet­unióból kész SZTB-szövőgé­peket kapunk. A magyar vállalat 1975 végéig az eredetileg terve­zett 7000 helyett több mint 8000 részegységet szállította Szovjetunióba, ahonnan el­lenértékként ugyanez idő­pontig 539 nagyteljesítményű automatikus SZTB-berende­zést kapott a magyar tex­tilipar. Novoszibirszkben tíz év óta, a Csuvas Szocialista Köztársaságban Csebokszári­ban pedig négy-öt éve ké­szülnek a korszerű SZTB­szövőgépek. A Csuvas fővá­rosban az utóbbi évektől már KGST-kooperációban. Ebben a Szovjetunió és ha­zánk mellett részt vesz Csehszlovákia, Lengyelország és Bulgária is. • Az SZTB-szövőgépekkel dolgozó magyar vállalatok, köztük a Hazai Fésűsfonó — a legnagyobb felhasználó —, valamint a Soproni Selyem­gyár, a Budakalászi Lenszö­vő és a többiek — elégedet­ten nyilatkoznak a legma­gasabb műszaki igényeket is kielégítő szövőgépekről, ame­lyek elődeiknél 3—3 és fél­szer termelékenyebbek. Az V. ötéves tervidőszak­ban a Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat további 18 ezer 500 részegység elkészítésével járul hozzá az együttműkö­déshez. (MTI) E llentmondásosan hangzik, de igaz: nem jó dolog, ha az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Ez ugyan­is olyan esetekben következik be, amikor valamiből hiány van, vagy valami na­gyobb veszély fenyeget. Most az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Mégpe­dig az előbb felsorolt mindkét okból. A munkaerőhiány és a rossz tavasz miatt nem kielégítő a zöldségellátás, egyes idő­szakokban az árak magasra szöknek, de általában is lényegesen magasabb az ár­színvonal, mint tavaly. Ugyanakkor pedig már több mint egy hónapja sanyargatja negyedszázada nem tapasztalt aszály földjeinket. Most már a mezőgazdaságra figyel a munkás, az orvos és a tisztviselő is. ami — ilyen körülmények között — nem jó dolog. Pártunk is felfigyelt a kialakult külön­leges helyzetre, és szerdán a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága tekintette át a mezőgazdasági termelés és a közellátás időszerű kérdéseit. Akit hivatása, munkája a mezőgazda­sághoz köt, annak elégtétel, hogy a KB is megállapította: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek idejében, jól haj­tották végre eddigi feladataikat. Átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállo­mány, fokozódik a hús- és tejtermelés. Ez persze nem csupán a mezőgazdaság dolgozóinak érdeme. Ha tt|a nem kell fél­nünk az 1952-ben bekövetkezett katasztró­fa megismétlődésétől, az nem csupán a mezőgazdasági dolgozók szorgalmának és szakértelmének eredménye, de annak a temérdek erőfeszítésnek a beteljesülése is, amelyet munkásosztályunk, pártunk és államunk végzett a korszerű mezőgazda­ság megteremtése érdekében. A nehézsé­geket lebecsülni persze nem szabad. A kettős — tavaszi és nyári csapás — min­denképpen nyomot hagy az 1976-os esz­tendő tervteljesítésében, történetében. A KB állásfoglalásában éppen az a na­gyon figyelemreméltó, hogy rendkívül tömören összefoglalja a helyzetet és a tennivalókat, mégpedig nem csupán a mezőgazdaság vonatkozásában. Hangsú­lyozza. hogy ,,a nehézségek leküzdéséhez széles körű társadalmi összefogás is szük­séges". Mi a teendő? Személyes helytállás és kollektív magatartás. Pillanatnyilag az aratás dandárjában tartunk és helyenként már volt némi csapadék. A mezőgazda­sági üzemek legfontosabb feladata most az. hogy a feszített tempóban és a legki­sebb veszteséggel fejezzék be a gabona aratását. Mert nem tudjuk még, mi lesz a kukoricával, nem tudjuk, milyen ab­raktakarmány-pótlásra lesz szükség. Kell tehát minden szem búza, be kell takarí­tani és megbízhatóan tárolni. Nélkülözhetetlen azonban a kollektív magatartás is. Ma is van számos olyan mezőgazdasági üzemünk, amely az aszályt úgyszólván meg sem érzi, a mezsgyeha­tárokon belül nem fenyegetik takarmány­gondok. Azonban ezekben a gazdaságok­ban is múlhatatlanul fontos, hogy min­den takarmányozásra alkalmas termény* és mellékterméket megmentsenek, bizton­ságosan tároljanak. Mert egyrészt nem tudni, milyen lesz a következő esztendő — a tartalékra odahaza is szükség lehet. Azt viszont máris tudjuk, hogy bőven lesznek tömegtakarmány-hiányos gazdasá­gok, tehát a megmentett érték, ha nem is odahaza, de a közelebbi vagy távolabbi szomszédoknál súlyos veszteségek elhárí­tását szolgálhatja. Nagyjából hasonló a helyzet a másod­vetésekkel. Az eső ma még nem országos. Nem tudjuk, mit hoz a holnap. Egy azon­ban kétségtelen: ha a másodvetés magja már a talajban várja az esőt, akkor azzal napokat, heteket nyerhetünk. Igaz, szá­raz talajba vetni kockázat, a kollektív érdek viszont megkívánja a kockázat vál­lalását. Innen tovább tágíthatjuk a kört. A fel­vásárlás — minden használható termék felvásárlása — már nem csupán mezőgaz­dasági ügy. nem csupán a főhivatású me­zőgazdasági termelők ügye. Nagyon kell például a zöldség. Lehet, hogy a felvá­sárló és forgalmazó szervezetek egy-egy felkínált tételt fanyalogva fogadnak, mert a minőség nem a legkiválóbb. Akkor is kötelességük, hogy átvegyék, mert az el­látás nem zavartalan. Ez azonban nem csupán vállalati kérdés. Az a kistermelő. — vasutas, tisztviselő, vagy ipari dolgozó —, akinek kertjében egy-egy parcella több termést adott, mint ami odahaza szüksé­ges, esetleg arra gondolhat, hogy a több­lettel nem érdemes elballagni az átvevő helyre. Most érdemes! Mert amit egy mozdulattal ki lehet dobni a portán vagy a telken, az a nagy vérkeringésbe kerülve és összegeződve gondokat enyhíthet. A mezőgazdaság gondjai azonban a teljes kört tekintve is társadalmi gondok. Az ipar felelőssége, hogy legyen elegendő üzemanyag, vegyszer és alkatrész az erőltetett tempójú mezőgaz­dasági értékmentéshez és értékteremtés­hez. Pártbizottságok és hatóságok felada­ta, hogy felelősségükre ébresszék a mező­gazdasági üzemek vezetőit. Ugyanakkor azonban rendszerünk minden őszinte hí­vének feladata, hogy agitációval, vagy csak egy ügyesen elejtett szóval, de aka­dályozza meg, hogy tájékozatlan emberek az objektív nehézségekért is a mezőgaz­daság dolgozóit tegyék felelőssé. Még a gondok közepén vagyunk, de már most le kell vonnunk a távolabbi tanulságokat. Nagyon jól kell bánni a földdel, előrelátóan kell kihasználni az öntözési lehetőségeket, le kell küzdenünk krónikus* elmaradásunkat a rét- és lege­lőgazdálkodásban, s tömegtakarmányok­ból tartalékokat kell képeznünk ahhoz, hogy hasonló helyzetekben a jövőben za­vartalanabbul helytállhassunk. Földeáki Béla Új oxigén­gyár Dunaföldváron cseppfolyós oxigént előállító gyár épül a nagyközség előszállási hatá­rában. A budapesti székhelyű Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat három évvel ezelőtt építette fel dunaföldvári he­gesztőgázgyárát, ahol az idén 1850 tonna dissousgázt készí­tenek. Emellett építi a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat az újabb üzemet, ahol majd évente négymillió köbméter cseppfolyós oxigént gyártanak. Az oxigéngyárat 1978 ele­jén adják át rendeltetésének. Bútorexport Az Artex Külkereskedelmi zsa Bútorgyár, a Tisza Bú­Vállalat öt évre szóló keres- torgyár és a Szék- és Kárpi­kedeimi együttműködési szer- tosipari Vállalat gyártja az ződést írt alá magyar húto- exportra kerülő modern bú­rok exportjáról a közös svéd torokat, köztük teljes szoba­—dán Ikea céggel,®"amely a bútor-berendezéseket és szek­világ egyik legnagyobb bú- rényfalakat, különféle variá­torkereskedelmi trösztje. Az ciókban összerakható falipol­Ikea cég svájci, dán, NSZK- cokat és színes kárpittal be­beli és japán áruházaiban ér- vont ülőgarnitúrákat, tékesíti majd bútoriparunk Az egymillió dollár értékű 17 gyárában készülő termé- bútor első tételeinek szállt keit. Többek között a Kani- tását ősszel kezdik. (MTI) Dr. Orbán László nyugállományba vonult — Pozsgay Imre az új kulturális miniszter A Népköztársaság Elnöki Elnöki Tanács titkára és dr. Tanácsa dr. Orbán László Orbán László nyugalmazott kulturális minisztert — saját miniszter, az Országos Köz­kérésére, érdemei elismerése művelődési Tanács elnöke, mellett, nyugállományba vo- ^ nulása alkalmából — minisz­teri tisztségéből felmentette Pozsgay Imre 1933-ban és az Alkotmány 30. parag- született. Kónyban. 1957-ben a rafusának (5) bekezdése alap- Lenin-intézetben végzett tor­ján Pozsgay Imre kulturális ténelem és marxizmus—leni­miniszterhelyettest miniszter- nizmus tanári szakon; a filo­ré megválasztotta. zófiai tudományok kandidá­.,,..,, . . ^ tusa. 1950 óta párttag. A Minisztertanács dr. Or­bán Lászlót kinevezte az Or- 1957-től 1969-ig a Bács me­szágos Közművelődési Tanács gyei pártbizottság marxizrhus —leninizmus esti egyetemé­nek vezetője. 1965-től a me­gyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője, majd ideológiai titkára. 1970-ben a KB agitációs és propaganda­osztályának alosztályvezetője, majd a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese. elnökévé. Pozsgay Imre kulturális miniszter csütörtökön az Or­szágház Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütéte­len jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Óvári Miklós, az 1975 júliusa óta a Kultu­MSZMP KB titkára, az ráiis Minisztériumban mi­MSZMP Politikai Bizottságé- niszterhelyette&ként teve-, nak tagja, Cseterki Lajos, az kenykedett > 1

Next

/
Thumbnails
Contents