Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

2 Kedd, 1976. július 20. 7 Dzsiddai közlemény A diplomáciai erőfeszítések ellenére fokosódnak a harci cselekmények • Kairó (MTI) egyiptomi lapok értesülése Egyiptom, Szudán és Szaúd- az°nba" EfyjPtom, Arábia államfői azonnali tűz- Szudán és Szaúd-Arábia az szünetre szólították fel a "éSyikük el!en irányuló ag­harcban álló libanoni fele- ressziot mindhárom ország ket. A háromnapos dzsiddai- eIlem agressziónak tekinti", értekezletükről kiadott közös • Bejrut (TASZSZ) közleményben Szadat, Nimeri Libanonban fokozódnak a és Khaled király sürgetik' a hal'ci cselkemények. Libanonban szembenállókat, A Tel1 Zaatar palesztin hogy egy kerekasztal-konfe- menekülttábor védői ajobb­rención kutassák fel a meg- oldali keresztény erők hat­egyezéshez és a békéhez ve- vanadik támadását is vissza­zető utakat, s tegyék lehető- . verték'. A támadók huszon­vé Libanonba vezényelt hat naPÍa próbálkoznak a tá­arab békefenntartó erőknek, bor elfoglalásával és meg­hogy „eredményesen" teljesít- semmisítésével. A legutóbbi hessék1 küldetésüket. rohamot megelőzően a jobb­Az államfők megállapod- °ldalf tdzér^gi' aknavf,tó­tak az országaik közötti ™k.etatuz ala vette Tel1 Zaa' együttműködés erősítéseben aAl ,, ... . „minden területen", s meg- J^JE*'}»i*»nopl Ttapoli egyeztek „közös intézmé- ^eteben ,s folytatódtak az nyek" létrehozásában. Ez ® K™1® V?7? t utóbbi kérdést a közlemény alakula*>kn,ak ,del nem részletezi. A közlemény- Iffijftg ,8lke^* valamelyest ben nem esik külön szó a előrenyomulniuk a nemzeti­hazafias erők' ellenőrzése katonai együttműködésről, az alatt álló város felé. Felháborodás Olaszországban 0 Washington (MTI) „A hét nyugati tőkésor­szág nem bocsát újabb köl­csönöket Olaszország ren­delkezésére, ha a római kor­olasz közvéleményben. Oly­annyira, hogy Andreotti, a kormányalakítással megbízott kereszténydemokrata minisz­mónyban kommunistapárti terelnök-jelölt kénytelen volt miniszterek is részt vesz- kijelenteni: Schmidt kancel­nek' — nyilatkozta Schmidt Mr megállapításai megenged­kancellár. hetetlen beavatkozást jelen­A nyilatkozat nagy felhá- tenek az olasz belügyekbe, és borodást keltett a nyugati, ezt a beavatkozást a legha­mindenekelőtt azonban az tározottabban visszautasltja. Szent Szövetség, 1976 0 Kommentárunk. Ez világos beszéd, újabb Még a mai zaklatott' Világ- látványos bizonyítéka vala­ban is ritkán kavar kor- ml nagyon fontos, alapvető mányfől nyilatkozat ilyen ténynek, amit eddig is tud­hullámokat. Nem csoda: a tunk, hogy a tőkés világ ve­téma rendkívül kényes, rend- zetői csak addig fenntartás kívül aktuális, és hosszabb nélküli hívei a választások­távon is elvi jelentőségű. Hel- nak, amíg azok eredményei­mut Schmidt bonni kancel- vei egyértelműen elégedettek, lár Amerikában elhangzott A példák hosszú sora a Spa­szavairól van szó. Az NSZK nyol Köztársaságtól a görög miniszterelnöke először szóm- katonai puccs belpolitikai baton jelentette ki, hogy előzményein át a chilei ese­Olaszország csak akkor kap- ményekig terjed, hat a nyugattól gazdasági se- Mindig és mindenütt kőz­géiyt, ha nem enged be kom- beléptek baloldali előretörés munístákat a kormányba, az- esetén azok az erők, amelye­tán — talán azok kedvéért, ket Mitterrand, a Francia akik úgy érzeték, hogy nem Szocialista Párt vezére a jól hallanak — vasárnap Schmidt-nyilatkozatot kom­megismételte nem akármi- mentáivá nevezett „Szent lyen mondandóját. A nyilatkozat ideges fe­szengést okozott nyugatszer­te. Az olasz kormány sietett kijelenteni, hogy a szóban forgó ügyben „nem történt kapcsolatfelvétel", és még az FJysée-palota szóvivője is el­határolta magát a magas bonni szavaktól. A dolog elsősorban Olasz­országban és Franciaország­ban kínos, abban a két nagy nyugat-európai államban, amelyben a baloldal szám­aránya már régen indokolttá tenné részvételét az állam •vezetésében. De kínos min­den olyan nyugati párt szá-. mára, amelynek vezetői oly gyakran és szívesen beszél­nek a demokratikus játéksza­bályok betartásáról — ezt éppen a baloldaltól szokták félteni —. nemzeti szuvere­nitásról, belügyekbe való be nem avatkozásról, és hasonló magasztos témákról. Ez a nyilatkozat pedig pon­tosan és szó szerint az, amit Claude Estier, a Francia Szo­cialista Pórt országos titkára rádiónyilatkozatában így fo­galmazott meg: „Megeneged­hetetlen beavatkozás Olasz­ország belügyeibe". Hát persze, hogy az. Olasz­ország óriási gazdasági ne­hézségekkel küzd, nyilvánva­ló szüksége van dollár, és mérkainjekclókra. Ezt azon­ban csak úgy kaphatja meg, ha — mert igenis erről van szó! — nem veszi figyelembe a választások eredményeit, és azok ellenére nem enged be kommunistákat a kabinetbe. Szövetségnek"... (KS) RÁDIÓTEIEH JUGOSZLÁV EGÉSZSÉG­ÜGYI KÜLDÖTTSÉG HAZANKBAN Dr. Anton Fazarin, a Szlo­vén Szocialista Köztársaság Egészségügyi és Népjóléti Bizottságának elnöke veze­tésével delegáció érkezett hétfőn hazánkba az 1976/77. évi magyar-jugoszláv egész, ségügyi együttműködési munkaterv aláírására. Foga­dásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. ANGOLAI KÜLDÖTTSÉG BELGRÁDBAN Hétfőn Belgrádban meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke és a hivatalos látogatáson Jugo­szláviában tartózkodó Lopo Do Nascimento, az Angolai Népi Köztársaság miniszter­elnöke között. A tárgyaláso­kon megvitatják a két ország együttműködése fejlesztésé­nek lehetőségét, valamint a nemzetközi élet kérdéseit. OSZTRÁK TILTAKOZAS Az osztrák kormány jegy­zékben tiltakozott a bonni kabinetnél, mert nyugatné­met katonai repülőgépek ismét többször megsértették Ausztria légiterét. A jegyzék követeli: a nyugatnémetkor, mány tegyen intézkedéseket, hogy az osztrák légitér meg­sértése a jövőben ne ismét­lődhessen meg. A VIKING—1 MEGKAPTA A LESZÁLLÁSI PARANCSOT A Viking—1 mars űrhajó leszálló egysége közép­európai idő szerint kedd este 21 óra 52 perckor kapja meg a leszállási parancsot a földi irányító központtól és szerdán 13 óra 12 perckor éri el a „vörös bolygó" fel­színét; Az amerikai tudósok hétfőn befejezték az űrszon­da utolsó próbáit. Kijelen­tették: minden készen áll a Marson való történelmi je­lentőségű leereszkedéshez. VÉDELMI SZERZŐDÉS „Védelmi szerződést" kö­tött egymással Egyiptom és Szudán. Mint a Mena közel­keleti hírügynökség hétfőn jelentette, a szerződés létre­jöttéről múlt heti kairói ta. lálkozóján állapodott meg Szadat egyiptomi és Nimeri szudáni elnök. Ugyanők ír­ták az az új szerződést. Az OBI állásfoglalása a nemzetközi ciprusi szolidaritási hét alkalmából A Béke-világtanács és a határozatok megvalósítását azzal a meggyőződéssel te­Nemzetközi^ Ciprusi Szolida- sürgető októberi ciprusi szi, hogy Ciprus nyugalma nemzetközi szolidaritási vl- és békéje elválaszthatatlan lágkonferencia előkészítésé- Európa, a Közel-Kelet és az nek munkájában. Mindezt egész világ békéjétől. ritási Bizottság felhívására július 15—20 között a béke­mozgalmak világszerte szo­lidaritási megmozdulásokat rendeztek a Ciprusra vonat­kozó ENSZ-határozatok ha­ladéktalan végrehajtásáért. A magyar békemozgalom a szolidaritási hét idején tartott rendezvényein ismé­telten kifejezésre juttatta szolidaritásítását Ciprus né­pével, a nemzetközi ciprusi szolidaritási hét alkalmából állásfoglalást tett közzé. — Az Országos Béketa­nács a Béke-világtanács fel­hívásához csatlakozva a nemzetközi békemozgalom­mal együtt követeli a Cip­russal kapcsolatos ENSZ-ha­tározatok haladéktalan vég­rehajtását — hangoztatja a felhívás. A magyar béke­mozgalom határozottan sík­ra száll amellett, hogy hely­re kell állítani Cinrus szu­verenitását és területi integ­ritását, ki kell vonni a szi­getről a külföldi csanatokat. a görög és a török közösség vezetőinek békés úton kell rendezniük a vitás kérdése­ket. — A ciprusi válság elhú­zódása azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy új, robbanás­sal terhes válsággócot te­remt a Közel-Kelet küszö­bén, a Földközi-tenger kele­ti medencéjében. A magyar békemozgalom a Nemzetkö­zi Ciprusi Szolidaritási Bi­zottság tagjaként itthon és a különböző nemzetközi fóru­mokon már többször is ál­lást foglalt a ciprusi prob­léma rendezésének sürgőssé­ge mellett, s ezt teszi most is a nemzetközi ciprusi szo­lidaritási hét alkalmával. Az Országos Béketanács ugyan­akkor részt .vesz az ENSZ­Reagan feladja ? Washington (MTI) „Ronald Reagan aligha­nem feladja reményeit az elnökjelöltség megszerzésére — írta hétfőn a republiká­nus jobboldal munkatársaira hivatkozva a Washington Post. A lao egyidejűleg Reagan­nal közölt interjúját úgy jellemzi, hogy a jelölt „nem annyira győzelmi esélyeiről küldöttre van szüksége ah­hoz, hogy többséget kapjon, s elnöknek jelöljék. Reagan­nak mintegy háromszor annyi, eddig el nem kötele­vezetőjének fU *löítel kell«n? táb0rá' ba vonnia a sikerhez. Reagan a Washington Postnak elmondotta: „érde­mes volt kampányt folytat­nia mert olyan állásfogla­lásokra késztette Fordot, „,,„, „AI. amelyekre egyébként nem SIl^L^ !?Myln került volna sor". befolvást gyakorolt válasz­tási kampánya a Ford-kor­mányrá Mint ismeretes, a Ford­kormány külpolitikájának A hét véeén választották megmerevedése, a SALT és A net vegen választottak egyéb enyhülési tárgyalósok meg az utolsó küldötteket a lelassulása, szünetelése köz­republikánusok egy hónap vetlenül összefügg a Ford­múlva összeülő elnökjelölő tói jobbra elhelyezkedő kongresszusára. Fordnak — Reagan támadásaival az különböző becslések szerint amerikai kül- és katonapo­— már csak 28—37 további litika ellen. Béke, barátság és el nem kötelezettség Szufanuvong nyilatkozata 0 Vientiane (Tanjug) dést és szolidárisak vagyunk Szufanuvong, a Laoszi Né- Vietnam és Kambodzsa né­pi Demokratikus Köztársaság Pe'yel, a szocialista orsza­elnöke a függetlenség, béke, £°kkal> amelyek aktívan barátság és el nem kötele- hozzájárulták a nemzetünk zettség politikájaként jelle- megmentéséért vívott harc­mezte országa külpolitikáját, hoz. Tamogatjuk az el nem , ,, , , kötelezett országok harcat, „Ehhez a politikához híven függetlenségükért/' '' szuvere­tárnogatjuk az együttműkö- nitásukért és területi integ­ritásukért. Támogatjuk a nemzeti függetlenségért, sza­badságért és társadalmi ha­ladásért harcoló haladó moz­galmakat.'' Szufanuvong megerősítette Laosznak azt az állásfoglalá­sát, amely egy új nemzetközi gazdasági rendet követel, és hangsúlyozta: „A más orszá­gokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkban olyan po. litikát folytatunk, amelynek alapelvei a függetlenség, a szuverenitás tiszteletben tar­tása, az egyenlőség és a köl­csönös előnyök, valamint olyan külföldi segélyek fel­vétele, amelyekhez semmi­Cserek beszéde 0 Varsó (MTI) irányelvekkel kapcsolatban Július 19-én a lengyel fő- kijelentette: Lengyelország városban az ország legna- teljes energiával és követ­gyobb vállalatai pártszérve- kezetességgel fogja azokat zeteinek első titkárai tanács- megvalósítani, úgy, hogy kozást tartottak. A tanács- azok megfeleljenek Lengyel­kozáson részt vett és felszó- ország és az egész szocialis­lalt Edward Gierek, a Len- ta közösség érdekeinek, gyei Egyesült Munkáspárt A LEMP KB első titkára KB első titkára. Beszédében nagy figyelmet szentelt a az ország dinamikus fejlő- jelenleg vita alatt álló ár­désével kapcsolatos aktuális strutúra problémájának, a problémákról beszélt. A szocialista demokrácia fej­KGST-tagországok berlini lesztése kérdéseinek és a I lyen politikai feltételek nem tanácskozásán elfogadott társadalmi tudat emelésének. I kapcsolódnak". BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből 133. A haza! zoológia egyik jeles művelője, dr. Tto­tarides Mihály Gyulafehérváron született, 1893­ban. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a kolozsvári egyetemen tanult tovább, majd azokat Szegeden fejezte be. Ezt követően az ál­lattani intézetben helyezkedett el, és mint ta­nársegéd Apáthy és Gelei professzorok mellett dolgozott. Nyolcéves ittart.ózkodás után Szeged­ről 1929-ben távozott, és a tihanyi Biológiai Kutatóintézetnél vállalt állást, ahol hamarosan adjunktussá nevezték ki. A szegedi egyetemen 1932-ben magántanárrá képesítették. A Termé­szettudományi Múzeum Állattárához 1935-ben került. A nápolyi zoológiai állomáson hosszabb ideig dolgozott, majd a Maina menti Frankfurt­ban végzett kutató munkát. Főként a csigák és & halak rendszer-, szövet- és kömyezettanul­mányozasával foglalkozott, de a fosszilis csigák meghatározása terén is számottevő eredménye­ket ért el. A lösz csigafaunája című munkája 1931-ben Szegeden jelent meg. Budapesten halt meg 1950-ben: A hazai botanika kiemelkedő művelője, dr. Oyörffy István Hidasnémetiben született, 1880­ban. Középiskolái után a kolozsvári tudomány­egyetemen tanult tovább, és ott szerzett dok­tori címet. 1904-ben. Tanársegédi állást kapott az egyetemen, majd egy kis középiskolai ok­tatói kitérő után, Makón és Lőcsén tanított, is­mét visszakerült az egyetemre, és 1913-ban ma­gántanári minősítést nyert. Egyetemi tanárrá 1914-ben nevezték ki. Az első világháborút kö­vetően Szegedre került, és Itt új tanszéket és Tanszékein a virágtalan növényeket kutató munkaközösségeket hozott létre. Főként a mo­hák környezettanával, egyes mohafajok és nem­zetségek monografikus vizsgálatával foglalko­zott. Feldolgozta a Tátra és Erdély mohaflórá­ját. miközben fejlődési rendellenességeikre is rámutatott, összeállította a virágtalan növények rendszertanát. Kolozsvárott kiadta a Botanikai Múzeumi Füzeteket, három kötetben, majd a szárított mohák gyűjteményét feldolgozó köte­tet jelentette meg. Szegeden 1924-ben szaklanot indított, amely húsz éven át jelent meg. Köz­ben a szegedi biológiai aktának is társszerkesz­tője volt. Több száz tudományos és ismeretter­jesztő cikke jelent meg hazai és külföldi fo­lyóiratokban, és nevét számos növény örökíti meg. A Magyar Tudományos Akadémia mun­kássága feletti elismerését azzal fejezte ki. hogy 1940-ben levelező, majd 1949-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Élete utolsó szakaszát a Mátrában. Gyulán, végül Csákvárott töltölte. Ekkor foglalkozott behatóan a Mátra flórájával. Több tudományos társaságnak és egyesülésnek volt tagja, és a szegedi tudományegyetem vezető tisztségeit többször viselte. Csákvárott halt meg 1959-ben. A topológia— a geometria egyik tudománya — világszerte ismert művelője, dr. Kerékjártó béla Budapesten született. 1898-ban. Egyetemi diplomáját a budapesti tudományegyetemen szerezte meg 1920-ban. Matematikai analízis és geometria tárgykörből 1922-ben kapott magán­tanári kinevezést a szegedi tudományegyetemre. botanikus kertet alapított. 1940—1944 között is- maid ez évben lett egyetemi tanár. A budapesti mel a kolozsvári egyetemen működött tudományegyetemre 1938-ban távozott, amikor tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki. Vendégprofesszorként és meghívott előadóként több ízben tartott külföldi egyetemeken. Göttin­ger.ben, Barcelonában, az USÁ-ban és Párizs­ban előadásokat a topológia legújabb eredmé­nyeiről. Hosszabb időt töltött az USA-ban. ahol a Princeton University-nek volt vendégprofesz­szora 1923—25-ben. A topológia nemzetközileg elismert kiváló tu­dósa volt, több alaptétel bizonyítása tőle szár­mazik. másokat egyszerűbb formába hozott, ö volt az első. aki felismerte a topológia geomet­riai, függvénytan! és csoportelméleti új alkal­maz;isainak lehetőségét. Több hazai és külföldi tudományos társaság választotta tagjául, és a szegedi tudományegye­tem vezető tisztségeit többször betöltötte. A Magyar Tudományos Akadémia 1934-ben leve­lező, 1945-ben rendes tagjává választotta. Nagy­számú szakcikke mellett. maradandó értékű könyveket írt. amelyek közül több idegen nyel­ven is megjelent. Gyöngyösön halt meg. 1946-ban. A kriobiológia, a hó és a jég mikroszerveze­teinek jeles kutatója, dr. Kol Erzsébet Kolozs­várott született, 1897. július 8-án. Egyetemi ta­nulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte meg, majd a szegedi tudományegyetemen fejezte be, 1925-ben. Ugyancsak itt kaDott magántanári ha­bitulációt, és 1937-ben Intézeti tanárrá nevez­ték ki az Általános Növénytani Tanszékre. In­nen 1940-ben visszatért Kolozsvárra, ahol 1948­íg oktatott. Ezután a Természettudományi Mú­zeum Növénytárában dolgozott nyugalombavo­nulásáig. Kriobiológia! munkássága mellett fog­lalkozott a Bakony és más hazai területek al­gáinak vizsgálatával is. Több mint száz tudo­mányos dolgozatot publikált, és több hazai és külföldi tudományos társaság fogadta tagjául, öt alkalommal tett tanulmányutat európai or­szágok és Észak-Amerika egyetemein. Addigi munkásságának elismeréséül 1952-ben az elsők között kapta meg a kandidátusi fokozatot. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents