Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

Kedd, 1976. július 20. 7 Községek „árnyékban Kutatók közreműködése a területfejlesztésben ff Hazánk területének csakfriem kétharmadán a gazdasági fejlettség színvonala alatta maradt az országos átlagnak'. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének egyik kutatási témája ezeknek a viszonylag elmaradt területeknek a vizsgálata. Az intézet kutatócsoportja kísérletként először Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látott munkához: különböző matematikai módszerekkel, statisztikai összehasonlításokkal településenként meghatározták a hátrányos helyzetű területeket, s a lakosság életkörülményeinek színvonalát járási szinten is elemezték. E területek város- és forgalmi „árnyékban" fekszenek. A helyi központok többsége is a zónán kívül helyezkedik el. A településszerkezet elaprózódott; a Csereháton például a falvak átlagos lélekszáma 500 alatt maradt. Az aprófalvas településszerkezet minden következménye fellelhető a megye északi sávjában: jellemző a helyi intézményhálózat kiépítetlensége, a tömegközlekedési eszközök alacsony jóratsűrűsége, a műszaki jellegű infrastruktúra hiánya, a szűk munkaerőpiac. Ennek következtében ezekről a helyekről nagyobb az elvándorlás, kisebb a népszaporulat. A születések száma az elmaradott területek belső magjában olyannyira alacsony, hogy az elnéptelenedés már megfordíthatatlan folyamatnak tűnik. Az elmaradottság okait vizsgálva a kutatók egyebek közt megállapították, hogy a lakosság ellátásának, életkörülményeinek javítását elsősorban közlekedési gondok hátráltatják. A tömegközlekedési eszközök igen alacsony járatsűrűsége nagyban hozzájárul az ..elmaradottság" kialakulásához. A Borsod megyei vizsgálatok tapasztalataira támaszkodva folytatták az elmaradott területek elhatárolását az ország egész területére kiterjesztve. Összesen 3135 községet vizsgáltak meg. A vizsgálat eredményeit összefoglaló térkép közvetlenül segítheti mind a központi, mind a megyei tervezőket a területfejlesztési elképzelések kidolgozásában. A kutatások eredményei jól kamatoztathatók az elmaradott területekre fordítandó beruházások rangsorolásakor is. KGST Növekvő közlekedési kapcsolatok Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter hazaérkezett Pozsonyból, ahol a KGST közlekedési állandó bizottság 51. ülésén a magyar küldöttséget vezette. Az ülésen a tagországok közlekedésügyi "miniszterei megvitatták a közlekedési kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit, különös tekintettel a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatokra. (MTI) Praktikus megoldást talált napokon felkeresi azokat a a zalaegerszegi megyei gyógyI szertári központ a nyári szabadságukat töltő falusi gyógyszerészek helyettesítésére. Mozgó gyógyszertárat rendezett be egy autóbuszban. A patikabusz orvosi rendelési községeket, amelyek körzetében szabadságukat töltik a gyógyszerészek. Így nem kell nagy távolságra, esetleg városba utazni gyógyszerért, a receptet helyben be lehet váltani. A patikabusz hétfőn reggel indult elő útjára. Jugoszláv ifjúsági delegáció látogatása megyénkben Hétfőn a délelőtti órákban György, háromnapos látogatásra me- megyei gyénkbe érkezett a Jugoszláv titkára Szocialista Ifjúsági Szövetség Vajdasági Választmányának delegációja. Tagjai: Branko Stojanov, a vajadasági választmány elnöke, Kékesi Gizella, a választmány titkára, valamint Mile Miladinovics, a zrenyanini választmány elnöke. A röszkei határátkelőhelyen a vendégeket Bódi Csúcsforgalom a strandokon Sömogyl Károlyné felvétele A vízben a legjobb A hőségben, aki csak tehette, a strandokon keresett menedéket a forró, perzselő napsugarak elől. Nemcsak országszerte, hanem Szegeden is telt ház volt vasárnap a vizek mellett Az újszegedi partfürdőn 42 ezren pihentek, szórakoztak. A dorozsmai Széksóstót 15 ezren keresték fel. Telt ház volt a SZUE-ban, s az úszóházakon is, a sportuszodában 4 ezren, az úszóházakon 3 ezren napoztak. Felkészült a vendegek fogadasára a partfürdó valamennyi pavilonja, ahol szinte egy középvárosra való ember megfordult egy nap alatt. A legnagyobb vendéglátó egység, a strandbisztró kora reggeltől estig állta a szomjas és éhes vendégek rohamát, csak itt 10 ezer üveg sört 4 ezer üveg üdítőt 4 ezer adag ételt, 4 ezer jégkrémet adtak el. A strandolók örülhettek a zavartalan ellátásnak, nem kellett sorba állni sem sörért, sem üdítőért. Csak a lángossütő pavilon előtt állt hosszú sor — kár, hogy a partfürdön egyetlen helyen sütik a kedvenc csemegét. a KISZ Csongrád' bizottságának első és Pádár Lászlóné, az úttörőszövetség megyei elnöke köszöntötte. Ezt követően a delegáció tagjai ellátogattak az ópusztaszeri Árpád emlékműhöz, ahol dr Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója adott tájékoztatást az ott folyó ásatásokról. A nemzeti emlékpark megtekintése után a vendégek a megyei pártbizottságra látogattak el, ahol dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára fogadta őket Délután Szentesre utaztak a jugoszláv fiatalok. Itt először a városi KISZ-bizottságon találkoztak az ifjúsági szövetség helyi és járási vezetőivel, majd közösen ellátogattak a helyi Felszabadulás Termelőszövetkezetbe s megtekintették a gazdaságban folyó munkát A delegáció ma, kedden Budapestre utazott. Holnap, szerdán délelőtt megtekintik a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárát, majd a KISZ szegedi városi bizottságának székházában találkoznak ifjúsági szövetségünk megyei és Szeged városi vezetőivel, s megbeszéleseket folytatnak a két ifjúsági szervezet testvérkapcsolatainak továbbfejlesztéséről, a közös feladatokról. Délután megtekintik a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyét, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet életével ismerkednek meg. A JSZISZ vajdasági választmányának delegciója szerdán az esti órákban utazik el megyénkből. Aszály R

égen sújtotta hazánkat — de egész Európát is — ilyen tartós szárazság. Több, mint egy hónapja — a csepergést nem számítva — nem kaptunk kiadós esőt. Ember, állat és növényzet fulladozik a 30 fok feletti hőségben. s a meteorológiai előrejelzés sem mond kedvező híreket. A rendkívüli időjárás máris hatalmas károkat okozott, amelynek következményeit megérezzük majd az ország ellátásában. Különben e szavakkal nem mondunk semmi újat, hiszen mindenki jól tudja, hogy mit jelent, ha a szárazságtól kókad a kukorica, ha kiég a napraforgó, ha nem fejlődik a cukorrépa és szomjazik a szántóföldi zöldség. A késlekedő eső tonnák tízezreinek hiányát jelenti majd. Tehát a tartós aszály egyáltalán nem csupán a mezőgazdaság gondja. Gondja az egész országnak. városi és falusi embernek egyaránt. Nos, ha ilyen az időjárás, nem a sopánkodásnak van helye, hanem a nagyobb emberi erőfeszítésnek: csökkenteni az aszály okozta károkat, intézkedéseket tenni a keletkezett veszteségek pótlására. A szervezett, fegyelmezett munkának most van igazán jelentősége, mert minden lazaság, nemtörődömség csak növeli a veszteségeket A kenyérrel — úgy látszik — nem lesz gondunk. Igaz. nagyon vegyes képet mutat még jelenleg az átlagtermés, de az ország kenyerét biztosítani lehet. De a kenyér fele még a szántóföldön van. s nem szabad vesztegetni az időt, hogy mielőbb fedél alá kerüljön. Nem helyeselhető az az elbizakodott nyilatkozat, amit a rádióban hallottunk a megye egyik nagy termelőszövetkezetéből: „mi a vasárnapi aratást nem tartottuk fontosnak. így is időben elkészülünk vele". Erre mondják: majd meglátjuk! S főleg azt, hogy milyen áron takarítják majd be ebben a gazdaságban a termést. Különösen, ha — végre megérkezne az eső. Nem késlekedhet és főleg nem vesztegetheti az időt egyetlen gazdaság sem anélkül, hogy ne veszélyeztesse megtermelt gabonáját. Biztos helyen a búza az állami raktárakban van, s jó lenne, ha a megkötött szerződéseken felül is minél többet eladhatnának szocialista gazdaságaink az állami felvásárlónak. Gyakran halljuk — amikor sürgetünk valamilyen munkát — „nem kell minket sürgetni, tudják a szakemberek, mikor mit kell csinálni." Ebben senki nem kételkedik! Munkaszervezés és munkaszervezés között azonban igen nagy különbségek vannak, s a figyelmeztetés sohasem felesleges. Ha késlekednek a tarlóhántással. vagy a szalmalehúzással, ütemhátrányba kerülnek. Gépre és emberre viszont nem tudjuk még hol lenne majd szükség. Az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése nemcsak az ipar számára követelmény, hanem a mezőgazdaságra is. Arra sem árt figyelmeztetni — hiszen más években sok helyt lángoltak a tarlók —, hogy a szalmát az idén sehol sem szabad elégetni. Szükség lehet még erre. S itt kapcsolódunk az aszály másik súlyos következményéhez. ahhoz, amit máris okozott a kapásnövényekben, a kukoricában, a napraforgóban, a cukorrépában. Várhatóan ezek sem adják majd azt a termést, amit annak idején terveztünk. Márpedig az ország jó ellátása sokban ettől függ. Igaz, víztakarékosságra intünk a városokban, az üzemekben. öntözővizünk azonban még van, s öntözéssel védekezhetünk az aszály kártétele ellen. Ott cselekszenek helyesen, ahol ebben a vonatkozásban nem számítgatják a gazdaságosságot, hiszen többet vesztenek termésátlagértékben mint amibe az öntözés kerül, sőt! Az így nyert terméstöbbletet nem nélkülözheti a népgazdaság. Az öntözés tehát nem egyszerű üzemi érdek: népgazdasági jelentősége van. Bárha mindenütt hamarabb felismerték volna ennek jelentőségét és az illetékesek operatívabban intézkedtek volna és időben! A szántóföldi növényekben keletkezett károk kihatnak az állaltenyésztésre. Márpedig a fellendült tenyésztési kedv fenntartása elsődleges népgazdasági, népélelmezési kérdés. A tömegtakarmány-mérleg azonban máris kedvezőtlen képet mutat. Sok helyen nem fogadták meg a tanácsot, amikor a rétek, árokpartok, töltésoldalak tavaszi gazdag fűterrnésénzk betakarítására figyelmeztettünk. Vannak azonban még ebben a vonatkozásban is tartalékok: nem szabad megengedni majd a kukoricaszár, cukorrépafej elherdálását. A tömegtakarmány másodvetéssel is növelhető. A vetőmag mindenütt rendelkezésre áll. Igaz. még pusztít az aszály, de bízzunk abban, hogy megjön az eső és ezzel a jó idő is a másodvetés számára. És takarékoskodni kell! Ha valaha szükség volt a takarmánnyal való takarékosságra — különösen ami az abrakot illeti — most igen nagy szükség van. Nem árt, ha mindenütt szigorítják ezzel kapcsolatban az ellenőrzést és minden gazdaságban számításokat végeznek, mit cselekedjenek az aszály okozta károk leküzdésére és mit akkor, ha az aszály még tovább tart? A mezőgazdasági termelés kulcskérdése: el tudja-e látni élelemmel a lakosságot? Az utóbbi hónapokban nemcsak magas árak alakultak ki (ami tulajdonképpen természetes az alacsony piaci felhozatal és alacsony termés következtében), hanem az ellátásban itt-ott zökkenők is voltak. Igaz, a lakossági vásárlásban nem nagy hányadot képez a zöldség és gyümölcs, de éppen a gyakori vásárlás miatt a jelenlegi árak izgatják a lakosságot. Az Állami Tervbizottság felhívással fordult az érdekeltekhez — a felhívást a vasárnapi lapok közölték — hogy újszerű felvásárlási intézkedések szükségesek a lakosság jobb ellátása érdekében. Bizonyos esetekben el kell tekinteni a normális körülmények között indokolt szabványoktól is annak érdekében, hogy minden megtermelt terményt és állatot, állati terméket megfelelő áron felvásároljanak, s ezek az állami készletekbe kerülve javítsák a lakosság ellátását. Tudjuk, hogy sok esetben az állami felvásárlás rugalmatlan. Most, amikor az aszály nehéz helyzetbe hozta az országot és a lakosságot. most vizsgázik igazán a felvásárlási apparátus felkészültségből, szakszerűségből és lelkiismeretességből. E

gy aszályos esztendő — s ez régi tapasztalat — nemcsak arra az évre hat ki, amelyben pusztít a szárazság, hatását más esztendők is megérzik. A szocialista magyar népgazdaság — s benne a szocialista mezőgazdaság — azonban alapjaiban egészséges. Kitűnő szakemberekkel, szorgalmas munkásokkal, parasztemberekkel rendelkezik ez a mezőgazdaság, amely képes még a természet ilyen kegyetlen hatásával is szembeszállni. csökkenteni és végül is leküzdeni azt a kárt. amit a hetek óta tartó szárazság mindannyiónknak okoz. S végül is: bízzunk abban, hogy rövidesen megerednek az ég csatornái, s ez a helyzet fordulatot hozhat a ma igen borúsnak látszó idei mezőgazdasági termelésben. RÁCZ LAJOS Korszerűsítik a kovácsolást A következő években je- fel. A gépiparon belül is a lenlős mértékben fejlesztik a járműipar igényli a legtöbb kovácsolás technológiáját, a kovácsolt árut. kovácsolt és sajtolt termékek Jelenleg a Kohó- és Gépgyártását. Ezeknek a termé- iparj Minisztériumhoz tartokeknek több mint a felét a ^ jg vállalat adja az országépipari alkatrészek elő- gos kövácsoltáru-termelésgyártmányaként Megnyitották a honismereti tábort használják nek 90 százalékát. Elsősorban szabadon alakított és sülylyesztékes kovácsolt termékeket állítanak elő ezek a vállalatok. Egyelőre egyetlen olyan vállalat sincs hazánkban, amelynek profilja kizárólag a gépipari termelést szolgáló kovácsolt termékek Hétfőn Karcagon, a Déryné művelődési központban dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára megnyitotta a középiskolás korú fiatalok X. országos honismereti táborát. A tábor lakói — közöttük első ízben ifjúmunkások is vannak — szakemberek irányításával, két héten át ismerkedik a várossal, gyűjti és feldolgozza a közeli és a távoli múlt fontos emlékanyagait. A fiatalok tizenkét csoportban kutatják az úttörő- és KISZmozgalom történetét, a parasztélet hagyományait. Vizsgálatuk egyik központi témája a munkás életforma kialakulása a nagykun mezővarosban. előállítása lenne. Számolva azzal, hogy a tervidőszakban az előző öt évnél nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal nő az igény országosan a kovácsolt áruk iránt, összesen 1,1 milliárd forintot fordítanak 1980-ig az iparág fejlesztésére. Ennek az összegnek mintegy a felét a folyamatban levő beruházásokra költik. (MTI) Géppróba az új gyárban Megkezdődött a gépek, berendezések próbája a Könynyúbeton és Szigetelőanyaggyár új tapolcai bazaltgyapot gyárában. A korszerű új létesítményt 400 millió forintos költséggel építették és svéd gépekkel, berendezésekkel szerelték fel. Ugyancsak svéd technológia alapján kezdik meg a bazaltgyapot gyártását is. Ebből a sajátos szerkezetű, rendkívül könnyű anyagbői szigetelőlemezeket, szigetelópaplanokat, különböző méretű lapokat készítenek az építőiparnak. A bazaltgyapot kiválóan alkalmas hő-