Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

4 Vasárnap, 1976. július 18: SZEGEBI ÜNNEPI HETEK Kiss Sándor szobrász­művész kiállításának megnyitója a Móra Fe­renc Múzeum kupola­csarnokában. déleldtt 10 órakor. Szakszervezeti nép­táncegyüttesek U. Or­szágos Minősítő Bemu­tatójának eredményhir­detése a Juháss Gyula Művelődés! Küzpontban. délelőtt 0 órakor. Térzene a Széchenyi téren, délelőtt 11 órától. Daróti István orgona­estje (közreműködik Antal Lívia és a Szegedi Kamarkórus) a Dómban, hétfőn este 8 órakor. Száz ér Szeged zenei életéből. Kiállítás a So­mogyi Könyvtárban, au­gusztus 20-ig. A Xm. Pedagógiai Nyári Egyetem előadá­sai » Biológiai Kutató­központban. hétfőn dél­előtt 0 órától. Kasz János grafikus­művész kiállítása a Bar­tók Béla Művelődési Központban. Július 35-lg. Hegyi Flórián népi lefaragó kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 35-ig. A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállításai. Befejeződöit a fogászkongresszus Az Európai Corieskutató vonala igenis befolyásolja, munkaközösség (ORCA) hé- A fogszuvasodás örökölhető­romnapos szegedi kongresz- Bégének kérdése szinte vala­szusa tegnap, szombaton dél- mennyiünket foglalkoztat, a után befejeződött. A nemzet- kutatások azonban meglehe­közi konferencián mintegy tősen gyerekcipőben járnak. 300 kutató, a fogszuvasodás _ . . . . . . -o kezelésének, megelőzésének lé~ rJZ't európai szakértői, valamint Í 'L^aL tvfc/'t amerikai és japán vendének ffil™ ™ nmfnl,JÁ~ vettek részt, 72 előadást i^ TaídímT, \ ZTtőí T hallgattak meg. A kongresz. ZTdsL'kín 1 szus tudományos jelentősé- möüsí<"'e'íet­2. Mindent elölről.., gát az adja, hogy résztvevői az elméleti és klinikai kuta­— Az előadók egyetértet­tek abban, hogy jelenleg a tások legújabb eredményei- fluor ez egyetlen, amely — ről tájékozódhattak. a szervezetbe juttatva, vagy Minthogy a fogszuvasodás ^L^1™^*1 a civilizált országokban _ 3 kőztük hazánkban — az togszuvasodást. egyik legelterjedtebb beteg­ség, az ellene való harc Ismeretes, hogy a világ különböző ré­szein hasznosan alkalmazzák száz esztendővel ezelőtt, Szegedre! A millenáris tár- katasztrófa 50. évfordulóján, iJ.l^ZViL tűni! laton azonban csak epizódis- 1929-ben mutassák be azipa­tázt A hagyományt a« Idén ták lehettek a szegediek, még ri újjászületés eredményeit rentenáríumi ipari vásárral ha hoztak is egy díszokieve- ipari vásáron, egybekötve az ierií" let (kenderfonógyár), 6 állami újjáépítés eredményeinek de­M-án magnyno. ipari .erei ezüstérmet „ miHennlumi ér- monstrálásával. Egy évre rá met, 28 kiállítási érmet és 45 határozattá is emelték a szán­dékot — ám a válság tető­pontján hiú ábránd maradt A század végén az I, Me- minden elképzelés. Se mun­Szegéd a vásárvárosok akkor tógazdasági Országos Kiállí- ka, 811 hltel- 86 vásárlóerő, még szerény listájára — „.„„.„t,,,^ muc6t Sze e8yre több csőd ~~ hogyan tassal vigasztalta magát Sze- Jett VQ,na hót létjogot>ult­ged, melyet 1899-ben UJsze- aága? szemle alkalmából 3 rész­ből álló sorozatban foglal­Juk Assza a szegedi vásár- „i|-TY,„rz nUlpualnt intézmény történetét. elismerő oklevelet Éppen hogy feliratkozott kezdhetett mindent elölről. Három év sem telt el, s nem eredményei közérdeklődésre ? '!u°rral <£*lMt vizet; lefr tarthatnak izámot. A kong­többen s Szovjetunióban és előadásainak fontit 85 Államokban jut­sabb tárná?** TóX ÁTrTy "hV^'b ÍV0VÍ*" egyetemi tanár, az ORCA L^tL^^JTw^" ! " idei társelnöke, n követke- » íluordúsltést pél­vAUben foizuito csatornarendszer hljan. zőkben foglalta össze. Es elég8Ó költségeg A ku_ — Sok előadás foglalkozott tatók kísérleteznek új mód­a fogakon képződő lepedék szerekkel, a vizsgálati ered­biokémiai vizsgálatával, fog- mónyek azonban ellentmon­szuvasodást előidéző hatása- dóak. Ismertettek a kong­val. Kiderült, hogy a lepedék resszuson olyan állatkísérle­képződése és a benne lezaj- tekét, amelyekkel a cukor­ló bonyolult biokémiai folya- pótlók szerepét vizsgálták, mátok befolyásolhatók a fog. Ezek szerint bármilyen for­szuvasodás mertékének csök- mában juttatjuk a szervezet­kentése érdekében. Ugyanez be a cukorpótlókat, zománe­a szerepe az enzimek ésen- védő hatást fejtenek ki. Ki­ztmgátlók mesterséges száj- mutatták, hogy a kakaóbab­ba juttatásának. A száj ban ts van olyan anyag, egészséges és baktériumflóra nak fenntartásában természetes amely a zománcoldódást egyensúlyé- meggátolja, de az anyag ké­persze mial Jellemzőinek vizsgála­nagy jelentősége van a száj- tát még nem végezték el. A padlásnak, fogmosásnak, s fogszuvasodás gyakoriságát különösen kedvező a fluorral vizsgáló előadások Igazolták, dúsított fogkrémek haszná- hogy elterjedtsége ls, inten­lata. Az előadók kimutatták, Eit*»» tovább nöyekszik hogy a szájápolás helyes szo- Magyarországon. Egószség­kásainak kialakulása nem ügyi felvilágosítással, rend­íügg össze a családok szocl- szeres kezeléssel és ellenőr­ális helyzetével, de az egész- tóssel lehet csökkenteni. csak az ország, egész Európa geden rendeztek meg 1719 ki megismerkedett a város ne­Szeged azonban olyan szí­vn.w]rj«iil t;i11'itt ki vásar­állítóval, majd Párizs világ íSVárSSjSffff hiál,í,as4n vettek részt JHH ÍLégTe Tódította n^etok *edi * ÜB00), e* jól- csak előrukko^ s ha szeré­vásár lehet csak huszonegyen állí- nyen de összekötötte a i ,i,„i, i. t „i - történetileg rég elszakadt tottak ki a francia főváros- ^^ A Saegedi ipartestü_ egész sorát Nem a folytatása volt sokáig a leg Időszerűbb élet, a megmaradás. A ha lottak eltemetése, a hajlékok újraépítése. « f»£,uicii>. aóugcui slVTT A "hH ban' 13 arany*' ezÜ8t- ^ let lett a gazdája, s az első bronzéremmel jöttek meg! nekifutásra mindjárt két vá­ÜJabb és újabb nekilendülé- sárt ls rendezett 1930-ban: Sokszor Idézik azt a frá- sek... 1908-ra, az első vá­Sógügyi felvilágosultság szín­Nlkolényl István Az ember tragédiája a szabadtérin A kozmikus színpad 7 Hanem Vámea László lentkeztek, a háború előtt |s aktól, újabb bizonyságát ad­- Tragédia-képe három már, s azóta minden nyár- va: Az ember tragédiájának esztendő múltán nyert csatát évadban. A legfőbb ÚJdon- szinrehazásához kimer ithe­Igaián. 1989-et irtunk, az sága - folytatta a kritika tetlenül gazdag lehetősége­emberek ámultán adóztak a —: szabadulás a zárt szín- het kínál a szegedi dómtzm világűr meghódítására Indult ház nyűgeitől. „Eddig ásza- pad Szinetár Tragédia-képe űrhajósok, rakéták teljesít- badtérl majd minden előadá- ezektől a napoktól ktzdve ményének. Nincs abban te- sában ott kísértett a doboz- vonul be a Játékok krániki. hát sommi meglepő, ha az színpad. Vámos új Tragédl- jába. égboltot fürkészőknek azokon ája ettől szabadította meg a csillsgvllágos Dóm téri éj- u szabadtérit. Az 6 színpada szakákon Vámos Az ember minden irányban a végtelen tragédiájának kozmikus táv- felé terjed tovább, ninesa­Utail, hullámhosszának tér- nek határai A mű és a szín­benl-Időbenl fényévelt vll- Pad együtt hozta létre a vóg­ia.nioda föl telonség élményét, |ly mo. UBl0"* dem, ha a korábbi Vámos­fgy értékelte a kritika, a rendezés széles vásznú volt, rendezői fantázia szabad orre azt mondhatjuk: ko®, szárnyalását immáron mél- mikus." A bemutatót részié­tatva, s ezzel a címmel írta tesebben elemezve magtud-1 recenzióját lapunkban Ökrös juk vámos a világűrbe he-1 László is: Kozmikus Trage- jyezett Föld egyik felén ját­dia. szatja a darabot, s olyan „A szegedi szabadtéri Is fényhatásokat hoz létír, fellőtte a maga Apolló-lt- mintha valami kietlen Hold­ét A boldog nézők, akik lát- <áJO" tortenne az egész, hatták az előadást, tudják. Amiben nem a tolulónktuaU­miről van szó: a Tragédia ^las a legfontosabb, hanem határkőértékű, fordulatjelen, az, hogy szoros kapcsolatot tőségű bemutatójáról. Nem- teremt a műnek minden idő­csak egyszerűen a legjobb b»ni konkrétságon tulmutetó szabadtért Tragédia előadá- idótlepsegével." sa ez. Ebben a vállalkozás- Ádámot Nagy Attila Ját­ban Madách műve olyan gzotta, állandó bizakodásra, formát kapott, amely ennek hitre, újrakezdésre kész «m­a hatalmas térnek különleges bernek, s Lucifer szerepét a adottságaiból úgy épült ki, budapesti Nemzeti Színház hogy közben teljesen meg- nagy Tragédia-előadásainak újította a színpad nyelveze- Ádámja, Sinkovits Imre. Bo­tét, fogalmazásban apparátu. mant!kus fel fokozottság és lát kifejező eszközeit OJ mesterkéltség helyett a jó. szabadtéri stílus született, zanságot hangsúlyozva. Itt ezután a színházat a Dóm mutatkozott be hazánkbon előtt nem lehet úgy csinálni, mint eddig." Több mint érdekes, tanul- .... . ... , . , . . palyafutasat indította el ságos, hogy olyan erényeket v méltatunk, fedezünk föl revtlációként ebben az elő­tavasazal és ősszel. A tava­ziat, hogy Szeged szerencsé- sár 30. évfordulójára szólt a "ettek^Lt*TkTs csTk 7^n Li'T^Xv.ÍT1^^ következő '^üvuny, majd Kk T'af "pTrtJtüle" mai modern városkép. blzo- Arpád vezér évfordulójára Bzékházában, az októberi vá­r;V«Tá^zSm..VAz AzUn 1910-hen szorgalmaz- J^már IJO^JÜtó volt iparfejlődés üteme másként ták ismét a tanácsban. Már ekko7eIölről^ kradték a stó­alakult volna,.. De ez így a részletes rendezési terv is gedi vásárok számozását. í^r,^1^1'^? 8°PÜolatmenet, elkészült, javaslatok várták „ , , különösen, ha nem vesszük ... .. . Bizonyára szebbek voltakra számba, ml mindent teme- •°re«kat (az egyik elgondo- korabeli ítélkezések, mint a tett el a víz. Csak a török lás szerint Újszegeden, má- valóság. Az egyik hírlapíró idők mindent elakasztó kor- sik szerint a Mars téren ja- szerint, a felújított vásár >,a szaka hasonlítható ehhez a vasolták a vásárt), 1914 lett 8Zeoedi ipar életképességének veszedelemhez. V ..,„ . ' , és tehetségének olyan fényes A véres újjáépítése sok yoIna a jeIes esztendÖ' mc,y- tanújelét adta, ami a legna­mindennek kedvezett ugyan- ben °™zégos nemzeti ipari és nVnbb várakozást is felül­akkor, Tőke áramlott az új- mezőgazdasági kiállításnak múlta". A tavaszi tizenötezer jászülető városba, föllendült adott volna újra otthont az és az őszi tizenkétezer láto­az iparfejlődés, modern vá- ÚJJáéDÍtett varoK amelv mó. Bató nem adott okot ekkora rog épült - de hosszú időre örvendezésre - a vásár tór­elveszett például a jeles vá- g11^ takTtóvai LTem té"ete "-^Pontjából azon­sárlntézmény. Önálló . vásár & , ® H e^févTl ^dtaTi X b"n -volt az renAnA^vm. «»nt,t 68 1P"rt CdŰlgre. DE .(i-.U.-^X. ülcnlAaÁrf A rendezésére senki sem gon­dolhatott akkor, így a ha ezt az esztendőt egészen más- ujrakezdés j^entosége­gyomány folytatásának lehet- ^J^f6^."1®6 ? .^'t'" A A továbbiakban: mér csak séges útja csak az maradha- ^^It^u^TTí™ egy vásárt hirdetett tott hoav a szegedi iparosok j arTle y ek; hirhedLsege el" Szeged, s a vásár ügyével dewényai ZTitT^ kiállítások eszméjét. Az 1885. ^f^mt^n,^ ? 7" 8 Szegedl s"badtéri Játékok évi Budapesti O^zágos Kiál- JSiJSS&h TZ megrendezése. Azért csak Utázon 99 szegedi iparos vett ggf Nam® övezett^az 80nd0,ati'88; ™rf\ s hoav ébren tartsák ícoa"lK- lNem Keavezeit az a pezsdúlést erősítette mind­kötélezeTségüket a «.kaP!t8lizmus rnág; HFÍk kezdeményezés, toll*­részt, az a pezsdülést erősítette mind­szegedi elkötelezettségüket, a "^ű által^'""gTzd^ íSf^^' . „ maguk teremtette hagyó. gazdasafil het időben nem estek egybe. ményt, afféle előklállítéson U A s„flod, ,naH vésáriaa­itthon i. bemutattak a fővá- Románt iku.nak tatszik az a * kiKkoztaVáséra nfm ros. mustrát. Mert nem mond- közgazdasági indíték, amely volt alkalmas ez a korszak. fegedj vásárról! A a szegedi iparosokat mégis a Az ipartestület elnöke maga r^^i"1', ^ 7U,Tf7a,r,a vá8árü«y ismi4talt felkaroló- ÍB megfogalmazta a gondokat r ,eW,énk«'; sára ösztönözte. A válság el- a iV. szegedi vásáron. Nem tek a remények — s a sajtó leni védekezés, hatásainak „„„„„ .,nn„nhM „,6 aliJvns egyértelműen ösztönözte: a csökkentése, legalábbis ezek- fc khéSúbel ^ nyttotta Kamara egyik fontos felada- nek vágya volt az indítók S \ száCosiTi 1 ítástCnsirrvraznn IT^T ^^ ™ldU soh* i£n súlyos szágos kiállítást szervezzen ták a Kamarában: az árvíz- helyzet még nem volt. De ha Thirrinp Viola, a komarnól színház művésze, akinek Eva szerepe magyarországi Az ötödik rendező, Színe­adásban, melyek valójában tár Miklós, a szeoedi Játé. és eredendően valamennyi kok legtöbbet foglalkoztatott szabadtéri produkció sarka- művésze. Elképzelései merő­latos Wvtt«uaé»\yeiként ÖC» különböznek a korábbi• Az ügyfélfogadás új rondje a megyei és a helyi tanácsoknál A MmlsMart-anAos Tanárai Hi­vatala alnülce 8/ia7«. (VT. 89.) MT TH szAmú randelkezésével az Ugyfélíogadáa os az ügyíélazol­gáíat továbbfejlesztéséről Imtéz­kadett. Ennek egyik fő a él Ja, kolt esetben lehet ezután nácselnök-helyettesi minden szervezni, hónap negyedik szerdáján Az intézmények irányításé- délelőtt 8 órától 12-ig. w „w,,„ val 68 8 vállalatok felügye- DR. BOZÓ SÁNDOR vb­högy ' as^ügyéiket'tatííő doTgo- létével megbízott szakigazga- tltkór. minden hó első éti zók munkahelyi vesztesogideje tagi szerveknek gondoskod- . _ .„ csökkenjen, s lehetőség terem- ni0i, keiiPtt iiíiin. is ho«v harmadik szerdáján délelőtt ffia---SÜS? rnu^X- a lakosság ellátósát szólgálá 8 órától 12-ig. kön kívöi inutahiwáek. vállalatok ós Intézmények . „ . . Az ügyfélfogadás mostani ta- ügyfélfogadásukat a megyei rnükö™* szir^f - a Vám ra fah^X'ét tonácséval összhangban álla- Pénzügyőrség megyei parancs­án eddiginél jobb . l«hető»éget pítjók meg nokaag és, a megyei Népi EUen­» színvonla- őrzési Bizottság - vezetőit fel­Az U) ügyfélfogadási rend kérte a megvet tanács elnöke. elnöke 1076. július IS.tül életbe lé- hogy ügyfélfogadási rendűket vizsgálják felül és a tanáradhoz igazodva szabályozzak. - Ezt uz A megyei tanacs es a vb ügyfelek egyértelmű tájékoztutá­szabályozta a megyei tanács tisztségviselői az alábbiak " tanáraszekház portnszot­vb szakigazgatási szerveinél szerint tartanak ügyfólfoga- ^"e^rtoTta^toiía. mÚkÖ" dáit: tsd r,Tzr> Téer T Jt zs , * várost tánácsok és a Járási ma LIK. KLKJESI LAozLÜ ta- hivaUlnk elnökei nak U lnu ku<l­igaz«atá*i szervei a jövőben nácselnök: minden hónap niök keli - figyelembe véve « minden kedden 13 órától 16 első szerdáján 13 órától 16 u^río^r^nd^íulakaá.Sí óra 30 percig; minden szer- ora 30-ig. ról. A megyei unács elnöke sr­dán délelőtt 8-tól délután fél KOVÁCS IMRE. a tanács- ra ls 'elhívta a figyelmüket, ^V^r^aStak elníik éltalános helyettese: ^"^STlSMáii ^ délelőtt 8-tol U-lg togadjáK minden hónap második szer- veknél: szervezzenek meg a he­az Ügyfelekét. déján délelőtt 8 órától 12-ig. 'y' tanácsnál kUlakltott ügyfel­Ezeken a napokon kül- DR. PACZUK ISTVÁN ta- íos*d45hoz ha'Qnl" syakorLatQt' szolgálatot nem engedélyez, nácselnök-helyettei: minden „^^S^Sí^tíSJ^Í.ÍlSí" ... . - , , . ' , .,,, feltájekostató tábláinak tartat­nék szamukra, illetve na- hónap harmadik szerdáján m«zntok ken « megyei unács 13 órától 16 óra 30-iB tisztségviselőinek és a Vb szak­V.7.A é ,i.«A z igazgatási szerveinek ügyfélfo­SZABO G. LAS2LÖ ta* gadási rendjét is. kap ügyelnek gyors és színvonla las intézésére. A megyei tanács — az említett rendelkezés peít­alapján — o következőképp az ügyfélfogadást: A megyei tanács vb szak­gyobb létszámmal értekezle­tet ia csak különösen indo. valaha volt jelentősége ennek a kijelentésnek, most, sajnos, százszázalékosan megvan. A magyar gazdasági élet bor­zalmas időket élt át. És ak­kor, amikor a gazdasági vál­ság valósággal megtizedelte az iparosok sorait, önként ve­tődik fel a kérdés: miképpen volt lehetséges a ... vásár megteremtése? A feleletet megadja erre a szegedi kéz­müvesiparosságnak az az évek óta tartó fanatikus hi­te, amely megerősíti a szen­vedések viselésében... A szegedi Jcézművesiparosok erejüknek talán végső megfe­szítésével fogtak össze, hogy demonstráljanak az élniaka­rásuk mellett.,." Nehéz körülmények között, tekintélyben gazdagodva, je­lentőségében emelkedve, né­mi kü!fö}dl presztízsre is szert téve, iparcsarnokkal gazdagodva jutott el a sze­gedi vásárintézmény az évti­zed végéig. Aztán 1941-ben a második világháború hosszú időre megpecsételte a sorsát. A XIII. volt ebben a sorban az utolsó. (Következik: Űjjászületés két menetben.) Si. 8. t

Next

/
Thumbnails
Contents