Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

Vasárnap, 1976. júfius 18: HAZAÉRKEZETT BERLINBŐL A TANÁCSI KÜLDÖTTSÉG Szombaton hazaérkezett Berlinből az a tanácsi kül­döttség, amely dr. Papp La­jos államtitkárnak, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével az NDK Minisztertanácsa Taná­csi Hivatalának vendégeként az NDK tanácsi szerevezeté­nek tevékenységét tanulmá­nyozta. SZADAT ÉS NIMERI KHALEDNÉL Szadat egyiptomi és Nime­ri szudáni elnök szombaton Kairóból Rijadba repült, hogy megbeszéléseket foly­tasson Khaled szaúd-arábiai királlyal. Nimeri megelőző­leg Alexandriában tárgyalt Szadat elnökkel. VÉGET ÉRTEK FORD ÉS SCHMIDT TÁRGYALÁSAI Befejeződtek! a tárgyalások Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke és Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja között A tárgya­lásokon a felek nagy figyel­met szenteltek a kelet és a nyugat közötti kapcsolatok problémáinak. CSAK RÉSZLEGES AMNESZTIA Maratoni kormányülés után a spanyol kabinet tiz nappal hivatalba lépése után szom­baton hajnalban nyilvános­ságra hozta programját, amelyben továbbra is csak részleges amnesztiát ígér, s kilátásba helyezi a régóta várt és számtalanszor beha­rangozott demokratikus re­formokat. GÖRÖG—TÖRÖK VITA A görög kormány szombati kabinetülése után hivatalos közleményben szólította fel Törökországot, hogy „vegye fontolóra azokat az esetleges következményeket, amelyek­kel az Égei-tenger térségében önkényesen megindított föld­tani kutatások járnának". SOARES SPINOLA MELLEIT Mario Soares kijelölt por­tugál miniszterelnök, az O Dia című konzervatív beállí­tottságú lapnak adott inter­jújában azt a véleményét nyilvánította, hogy „fátylat kellene borítani a portugál élet kellemetlen múltjára", és ezzel összefüggésben Spi­nola extábornok, volt köz­társasági elnök visszatérése mellett foglalt állást. KELET-TIMOR ÜJ STATUSA Suharto, Indonézia köztár­sasági elnöke szombaton Dja­kartában hivatalosan beje­lentette Kelet-Timor volt portugál gyarmat Indonéziá­hoz csatolását. ANDREOTTI BIZAKODÖ Andreotti megbízott olasz miniszterelnök kormányala­kítási tárgyalásai első fordu­lójának befejeztével szomba­ton kijelentette, hogy megbe­szélései során több egyetér­téssel találkozott, mint nézet­eltéréssel. FESZÜLTSÉG UGANDA ÉS KENYA KÖZÖTT Idl Amin ugandai elnök pénteken arra kérte a zairei, ruandai és szudáni kormányt, hogy járjanak közben Ke­nyánál ugandai határának megnyitása érdekében. A ke­nyai hadügyminiszter Nairo­biban azt mondotta, hogy je­lentős ugandai csapatokat vonnak össze a két ország határa mentén. Kijelentette hogy „Kenya nem fog első­nek támadni, de azonnal reagál és visszaver minden agressziót. Továbbra is bonyolult a katonai és a politikai helyzet Libanonban Bejrút (MTI) A harci cselekmények fo- Hafez Asszad szíriai állam­kozódásához a palesztin fővel, akinek szemére veti, fegyveres erők parancsnok- hogy a Libanonban élő pa­ságónak az a döntése is hoz- lesztinaiak „likvidálására" zújárult, hogy mindaddig, irányuló hadjáratban kato­lák Bejrúttól északra 'levő amíg Szíria nem vonja visz- nailag a jobboldali kereszté­állásait ' lőtték, jobboldali sza a,a^ulat,aÍt Liban°" nyeket támogatja. ^^^mmmr északibb, illetve legkeletibb Libanonban tovább tombol a polgárháború. Az AP bej­rúti jelentése szerint szíriai harckocsik a palesztin gerll fegyveresek pedig újabb tá. Az A1 Moharrer című bej­madást intéztek a Bejrúttól Fészéb,e' a Pal?sjtinok elzár- rűti lap megbízható fórrá kózftgk a Szíriával való sokra hivatkozva arról ír, keletre levő Tell-Zaatar pa­lesztin menekülttábor ellen. Bejrút kikötőnegyedében hogy széles körű katonai ak ció van előkészületben a pa­megbékélést célzó konferen cia elől. nénteken éllel közelharc , ,E,gy . Palesztin hivatalos lesztinaiak "és a nemzeti-ha­robbant ki jobboldali és közl?mfy az arab zafias erők Bejrút nyugati roDDant kí jooooiaa i és országokat, küldjenek ön- szektorát ellenőrzésük alatt baloldali fegyveresek között, kéntesew t ih.nnnhn bn^v : enenorzesux aiBU Az egymással hadban álló kén.teseket. Libanonba, hogy tartó csapatai ellen. Ezek­felek aknavetőkkel és raké­tákkal lőtték a térséget. azok a palesztin-fegyveresek rőj a tervekről nyíltan be­szélt a jobboldali falangista oldalán harcolva megvéd jék a palesztinai felszabadf- párt egyik katonai vezetője Kórházi és biztonsági for- tási mozgalmat és libanoni js rásokból közölték, hogy a baloldali szövetségeseit Zátonyra futottak a srí­péntek éjszakai harcokban a Sajtójelentések szerint a xuionoozo uoanom ironxo- rta; n=i»c7iinni mauKélré- szíriaiak megállították csa­kon 125 ember halt meg és & sugalmazó líb'ai kísér- rüBnböző^eibőV^Tz 170-en sebesültek meg. A tetek — állanította mee Különböző körzeteiből. Az tizenöt hónap óta dúló pol- „ombati helyzeCmzésébw ^ffhoOnan^mPn^ t gárháború eddig több mini az UPI _ jasszer Arafat rosa' ahonnan mintegy " 32 000 halálos áldozatot kö- nem hajlandó Damaszkusz- kilométernyire 15 vissza vonul­vetelt ba utazni, hogy találkozzék tak. El nem kötelezettek Főpróba Colombo előtt Az el nem kötelezett or- kai beállítottságuk tekinteté- vetlenül tükröződnek majefa szágok állandó koordinációs ben. Mégis: az algériai koor- colomból értekezlet határo­bizottságának Algériában el- dináclós bizottság által a zataiban. fogadott zárónyilatkozata bi- colombói konferencia szá- Pedig éppen az algériai zonyította: ezek az országok mára kidolgozott napirend . , „ hűek maradtak az alapítók, tükrözi a legfőbb összefogó napirenclnez raga ,0 se" Nehru és Nasszer által meg- erőt, amely megtalálható a gítheti a colombói konferen­86 ország mindegyikénél: fő ciát abban, hogy valóra vált­ellenségüket valamennyien sa az eI nem kötelezett poli­lát" tika céljait. (APN — KS) fogalmazott elvekhez. Ellen­állás az imperializmussal, a hagyományos és új változa- az imperializmusban tokban jelentkező gyarmato- ják. sítással szemben, harc a faji elnyomás minden formája ellen a nemzeti erőforrások Miközben Washington igyekszik megbékíteni az el ... ,, , nem kötelezett országokat fölötti külföldi ellenőrzés pinochet elnvomó rendszV megszüptetéséért — mindez réve] (Santiagóban szervez­az el nem kötelezettek moz- ve meg az Amerikai Alla­Vlagyimlr Szlmonov galmának fő feladata. mok Szervezetének értekez­A két társadalmi-politikai letét), a koordinációs bizott­világrendszer eltérő módon ság javasolta a konferenciá­reagál az el nem kötelezett nak, hogy biztosítson stá­országok növekvő tekinté­lyére. A szocializmus üdvöz­li a mozgalom erősödését. A túszt a chilei Népi Egység delegációjának. A terjedelmes nyilatkozat­Nyugat tömegtájékoztató ból kiragadott részek alap­eszközei ugyanakkor most ján is érthető, miért látott is, a colomból — előestéjén sót konferfncia az Associated' Press ameri­hlnteni az el nem kötelez™- kai hírügynökség a deklará­tek mozgalmának belső se- cifban „a világproblémák beire, abban a reményben, többségét illetően harcos hogy megzavarhatják fejlő- baloldali álláspontot elfog­dő kölcsönös megértésüket. Persze, senki sem hagy­hatja figyelmen kívül a mozgalom részvevői közötti s°k reményét kifejezve különbségeket gazdasági fej " MM" lődésük és társadalmi-politi laló" pozíciót. Az imperialis­ta beállítottságú ideológu­az AP feltételezi, hogy a bí­zottság ajánlásai nem ok­Tegnap pihent a Szaljut—5 személyzete • Moszkva (TASZSZ) őrzik a szív és tüdő műkö­Borisz Volinov és Vitalij dését is. Zsolobov második hetét tölti' Az űrállomás legénységé­a világűrben. nek közlése szerint a pén­A kijelölt program sze- tekén végzett technológiai rint a szovjet tudomá- kísérlet eredményeképpen nyos orbitális űrállomás le- érdekes adatokhoz jutottak génysége szombaton pihenő- arról, hogy a súlytalanság napot tartott. A parancsnok állapotában hogyan viselked­és a fedélzeti mérnök a nek a folyadékba bocsátott „futópályákból" expande- gáznemű anyagok, és milyen rekből és lengéscsillapítók- mozgásuk dinamikája, ból álló sportkomplexumban Az orbitális űrállomás fe­történő edzésekkel váltogatja délzeti berendezései szabá­a pihenést. A tomagyakor- lyosan működnek. Az űrre­latok során egyben ellen- pülés folytatódik. IVladridban Hajnalodik Az emberek hol á Cara- Az ellenállás Franco rém-. banchal-börtön előtt jön- uralmával szemben azonban nek össze tüntetni a po- soha sem szúnt meg. Kom­litikai foglyok szabadon bo- munista partizánok még tía csátásáért, hol a város fő- évvel a köztársaság bukása utcáján, a Jose Antőnión után is harcoltak, a Guardia szállnak szembe a kivezé- Civil sok rémtettét fizettet­nyelt és vadul támadó kar- ték meg a kopók vérével. De hatalommal, mert a haza a túlerő — s megintcsak szabadságáért, mindannyiuk nemzetközi méretekben szá­kiszabadulásáért is megkez- molva az erőket — nem ne­dődött a küzdelem. Megkez- kik kedvezett. A második vi­dődött? lágháború után az Egyesült Negyven esztendeje, hogy Államok vezette nemzetközi a Spanyol Köztársaságra bel- imperializmus a h deghábo­ső, ellenforradalmi lázadás ru korszakát diktálta Euró­szervezésével, külső, zsoldos panak erők igénybevételével, s a Az Egyesült Államok, s német náci, meg olasz fasisz. ny0mában Nyugat-Európa ta diktatúrák nyílt, gátlás- kormányainak nagy része talán segítségének f-haszná- (tisztelet például a skandi­lásával Franco tábornok rá- nav kivételnek!) Francót támadt. A támadás nyomán nemcsak eltűrte, hanem fo­kirobbant polgárháború Eu- kozatosan szalonképessé tet­rópa e századi történeimé- te> maga mellé vette. Az ai nek legvéresebb fejezetei kö- viszonylagos gazdasági fel­zé tartozik. A harc a nem- lendülés, amelyet Franco zetl felszabadulásért, tehát Spanyolországa a hatvanas éppen négy évtizede kezdő- években elért, csakis annaki dött. Csak éppen a négy év- köszönhető, hogy a spanyol tized nagyobbik részében á —amerikai katonai paktu­fasizmus bizonyult erősebb- mért, a spanyol földre tele­tek. pített nukleáris arzenálokért Még a polgárháborúban a spanyol uralkodó osztály azért, mert a nemzetközi re- ellenszolgáltatást kért és ka­akció akkor nemcsak Spa- pott. nyolországban, hanem Eu- . ,„ _ rópa-szerte erősödőben volt De ebben az fd5ben máp A fasiszta szenny nemcsak kibontakoztak annak az új az Ibériai-félszigetet öntöt- demokratikus nemzeti össze­te el, hanem mire Franco fogásnak a körvonalai is, elvégezte véres munkáját, és „_„,„ sírba tette a respublikát. Hit- amely ma ~ Franco halála ler hordái már meghódítót- óta — szinte óráról órára ták Nyugat-Európa nagyré- erősödően uralja az ország szét, és állig fegyverkezve a politikáját Mert a francóiz­Szovjetunióra készültek rá- mus> a negyven éves, meg­támadni. S ebben az Idő- korhadt rezsim védekezésre szakban elsősorban Anglia kényszerült berendezkedni, és Franciaország magatartá- A spanyol nép képvisel6u sa, be nem avatkozás! poll- nek egységfronUa ma . a tikájuk a fasizmus malmára kommunistáktól a keresz­hajtotta a vizet ,, . , , , ' ténydemokratáig. a katalán nemzetiektől a baszk mun­kásokig terjed. Ha Madrid az utcára megy, másnap Bar­celona válaszol neki, s BIL baóból a héten Is éppúgy ér­keztek hírek, mint Andalít ziából. A küzdelem nem lesz rö­vid, és nem lesz köny­nyű. Spanyolországban sok okból nehezebbek a harc feltételei, mint Portugáliá­ban. De Európa baloldali erői, közöttük ls elsősorban a kommunisták, akik negy­ven évvel ezelőtt elsőnek si­ettek a nemzetközi brigádok zászlai alá, ma is töretleni szolidaritással állnak a spa­nyol nép oldalán. H. J. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudománv­és technikatörténetből 132. Egyik pályatársa jegyezte fel róla: „Többszőr hallottam 6t legbensőbb érzettel felkiáltani: Büszke vagyok, hogy fizikus lettem." Igen, fi­zikus lett a müncheni egyetemen, 1907-ben. Ab­ban a korban lett fizikus, amikor ez a tudo­mány igazán virágzásnak indult, különösen az elméleti fizikusok munkássága nyomán. Ortvay Rudolf elmélet fizikus Miskolcon szü­letett, 1885. január 1-én. Alap- és középfokú is­mereteit szülővárosában szerezte meg, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be. Egyre táguló ismeretéhsége előbb a göttingeni. majd a zürichi egyetemre vezérelte, és végül diplomáját Münchenben szerezte meg. Doktori címét már idehaza. Budapesten szerezte meg, és ugyancsak a fővárosi egyetemen nyerte el a magántanári képesítést. Egyetemi tanárrá 1916­ban nevezték ki a kolozsvári egyetemre, amely­nek 1920-ban történt idetelepülésekor továbbra is professzora maradt, sőt a tanszék vezetését is rábízták. A tudományegyetemnek Szegedre költözésekor az itt talált áldatlan állapotok, az intézet szét­szórtsága nem szegték Ortvay kedvét, hanem szorgalmasan dolgozott, és itt kezdtek megérle­lődni benne azok a módszerek és rendszerek, amelyek alkalmazásával későbbi munkássága a legjobb elméleti fizikusok rangjára emelte. Münchenben tett tanulmányútja alkalmával a nagyhírű Sommerfeld professzor mellett dolgo­zott. és az anyagszerkezet-kutatás legjobb isme­reteit korának legnevesebb szaktudósától sajá-. tftotta el. Hétévi szegedi tartózkodás után, 1928­ban a budapesti tudományegyetem elméleti fizi­kai intézetének igazgatójává nevezték kl, és eb­ben a megbízásában maradt haláláig. Többek „rendhagyó" embernek és tudósnak tartották Ortvayt, aki Budapesten közel két év­tizedig dolgozott a modern elméleti fiz'kal mód­szerek és eljárások legjobb útjainak felkutatá­sán. Ennek érdekében megszervezte az ún. Ortvay-kollokviumokat, amelyekre olyan kiváló tudósokat hívott meg, mint Sommerfeld, Dirac és a magyar származású, de már külföldön dol­gozó. nagyságok közül: Neumann János, Wigner Jenő. Az elméleti fizikának e vezéregyéniségei a meghívást minden esetben el is fogadták, és előadásaikkal segítették Ortvay igen egészséges törekvéseit megvalósulni. Az első kollokviumra 1929. október 16-án került sor, majd a követ­kező években is rendszeresen megszervezte a kvantummechanikának e nagyszerű műhelyeit, amelvekben az említetteken túl részt vett Tel­ler Ede, Palányi Miháy, Lánczos Kornél és Tisza László külföldön élt magyar származású fizikusok. Ortvay gazdag szakirodalmi munkásságának az élén a még Szegeden született könyve áll, amely közel ezer oldalon jelent meg 1927-ben Budapesten, Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címmel. Az atomrombolás emberi ár­talmairól a Magyar Szemle már 1934-ben meg­jelent számaiban beszámolt, és óvta az elméleti fizikusokat a közreműködéstől. Az itthoni tudo­mányos elismerés egy kicsit váratott magára, de még Szegeden érte a hír, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjává választotta. Ortvay Rudolf sok szerencsés adottsággal ren­delkezett, lelkesedett minden iránt, ami új volt, és ami az új gondolat továbbadását elősegítette. Jó kapcsolatot tartott fenn a Szegeden hagyott matematikai iskola tagjaival, Riesz Frigyessel, Haar Alfréddal, Kerékjártó Bélával, Radó Ti­borral és Kalmár Lászlóval. A fizikával foglal­kozó és a világban szétszórtan élő tudósokat kollokviumaira örömmel fogadta, és a szükséges anyagi bázist is ő teremtette elő. Érdeklődése a fizikán túl kiterjedt az összes természetudo­mányra, fiatal korában orvosnak készült, érde­kelte a művészet és az. irodalom is. A termé­szet rajongója volt, szerette a hegymászást és a repülést, az Alpok felett önálló repülőutat tett meg. Minden jóravaló törekvést pártfogolt, a hall­gatókban megmutatkozó tehetséget hamar észre­vette, és azonnal minden rendelkezésére álló segítséget megadott. 1945. január 1-én, születésnapján, a főváros ostromakor egy eltévedt golyó találta el a Mú­zeum körúton. Ortvay Rudolf tudományos tevékenysége, amelyből hét esztendő jutott Szegedre, az egye­tem életében viselt fisztségeivel gazdagította a város tudománytörténetét, és külföldi kapcsolatai révén is igyekezett rangot szerezni a város rég­óta áhítozott, de fiatal felsőoktatási intézményé­nek. Dr. Schilling Antal Kolozsvárott született, 1887-ben. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, és ott avatták kitüntetéses doktorrá 1911-ben. Több hosszabb, rövidebb ta­nulmányutat tett Európában. Szegedre az egye­temmel került, és fizikai földrajzból magánta­nári minősítést kapott. A szegedi Tanárképző Főiskolán 1938-ban kapott tanszéket, és később a főiskola igazgatójává nevezték ki. Sokat foglal­kozott az Alföld földrajzával (Folytatjuk.) . > K,

Next

/
Thumbnails
Contents