Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

6 Szombat, 1976. július 17; Magyar-román tudományos együttműködési megállapodás Hazaérkezett Bukarestből az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság küldöttsé­ge, amelyet dr. Osztrovszki György, az OMFB elnökhe­lyettese vezetett. Dr. Oszt­rovszki György és Octavian Groza, a román tudományos és technológiai országos ta­nács első elnökhelyettese aláírta a két szerv 1976/77. évi együttműködéséről szóló munkatervet. Felüdült a határ Mondogatjuk gyakran, de- A homokföldeket annyira táblák „várnak kaszára", rűre ború. Csütörtök este más átáztatta, hogy a gumiskocsi egyáltalán nem bánják, hogy volt a helyzet. Borúval jött kereke „nem vert fel szára- az eső kiverte, leállította a derű, ugyanis jókedvre de- zat". Ami azt jelenti, hogy őket. Ez a csapadék nemcsak rítette a délutáni felhősödés körülbelül 5—10 centi mélyen a növényeknek, hanem az az embereket. Talán lehűl a átázott a talaj. Ez néhány érésben levő gabonának is levegő, és nem lesz olyan tik- napi kiadós öntözéssel felér, rendkívül fontos. Megduzzad­kasztó meleg. A nagy, szürke Jogosan bizakodhatunk, mert nak', tömörebbek lesznek a felhők pár óra alatt beborí- még a tegnap „furulyázó", szemek. Könnyebb aratni, tották az eget Pusztaszertől hervadozó kukoricák' mosta- mert a szára sem törik. Tiszaszigetig. Megnyíltak az nára, mint a cövek, Olyan ég csatornái, és milliókat egyenesen állnak. A másodvetésű burgonyák mehtő eső áztatta meg a föl- „„„„ „ ennyi víztől márkikelnek. Te­deket. A hajnali határban V/VLA ^S^ * Sr hát ͰSosan reménykedhe­még látszottak a víztócsák, j^L^t^^ tünk, ha hetente legalább amiből arra következtetne- "yen neaTV1Q°°!" "e"LT ennyi vizet kapnak, szépter­tünk', hogy alapos, kiadós csa- í/6™** arf ,T', f;ZÍJ , lk' mésre számíthatunk belőle. jú 1, TTII J könnyen feltekeredik a kom- TTI_ padekkal enyhített a mező- bájr/dobjára a gabona. s a gazdasag gondjain a terme- akadályozza a betakarítást K^T- a máS szet. A gazdasagok, ahol meg nagy mények fejiődését. Ugyanis napról napra hosszabbak' az Eső után is szomjaznak a fűszerpaprikaföldek A szegedi és általában a készséggel sietnek a terme- bemutatnak egy ilyen be­magyar fűszerpaprika hír- lők segítségére. Egy ilyen rendezést a Csongrád megyei neve, világpiaci helyzetének berendezés bruttó ára 765 szakembereknek, megszilárdítása, szüntelen ezer forint. Mivel az állam Nagy szükség van az ön­javítása, a növekvő export támogatja a mezőgazdaságot, tözésre, a berendezésekre, és a hazai igények, a több 40 százalékos kedvezménnyel hiszen a szegedi körzet fű­és jobb minűségű áru ter- vásárolható, tehát 485 ezer szerpaprika földjeinek csu­melésére kell, hogy ösztönöz- 500 forintért Most a kor- pán 20 százalékát öntözik, zék a termelő gazdaságokat, mány újabb kedvezményt Sajnos, még a Tisza-menti a feldolgozó vállalatot A nyújt. Minden olyan gazda- gazdaságok sem fordítanak szegedi termelési körzetben ság. amely 1976. szeptember gondot arra, hogy megte­ez évre 4 ezer 362 hektárnyi 30-ig az aszály okozta károk remtsék az öntözés feltéte­területre szerződtek a gazda- megelőzésére vásárol ilyen jejt. a folyóvíztől távolab­ságok a paprikafeldolgozó berendezést, további 30 szá- bjak pedig csak a belvíz­vállalattal. Ennél 20 hektár- zalékos engedményt kap. A levezető csatornák révén jut­ral nagyobb területen ültet- vállalat kifizette a berende- hatnának vízhez. A szomszéd tek, vagy vetettek helyre fű- zés árát. A gyöngyösiek „paprikavárban", Kalocsán, szerpaprikát. Ez is változás örömmel szánítanak, sőt i,,etve környékén öntöző für­az elozo evekhez merten, de . tok adtak helyt a fuszerpap­amit most minőségi változás, mint mondottak, az egy het Hkinak, s így ott azt mond­nak mondanak, azt így fo- múlva megnyíló Centenáriu- ják, jóval nagyobb területen galmazzák meg: a nagybani mi Szegedi Ipari Vásáron is ígér többet a fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztést éjszakák, ilyenkor a szántó­földi növények is teleszívják magukat vízzel, utána jobban elviselik a nappali forróságot Valami rosszat azért ho­zott ez az eső, mert a pá­rás meleg kedvez a gomba betegségeknek. A szőlősker­tekben könnyebben terjed a peronoszpóra. Ezért minden­hol szükséges a permetezés, nehogy a fürtöket ellepje a peronoszpóra, mert akkor a termést elviszi a zöldrotha­dás. Üj erőre kaptak a gyom­növények is­idé kívánkozik még az eső­vel kapcsolatban az a régeb­bi mondás is, hogy „valami van, de nem az igazi". Ezért az öntözőberendezéseket nem szabad leállítani, mert még a „porverő" eső után szükség van rójuk. w }elváltotta a nagyüzemi ter­mesztés Az utóbbi megálla­pítása alatt értik a fűszer­paprika-termelési rendszer létrehozását, annak kebelé­ben a több mint 2 ezer hek­tárnyi területet. Ebben a rendszerben, amelynek gazdája a szegedi Üj Élet Tsz, teljes jogú tag­ként szerepel a feldolgozó vállalat is. Tehát, több mint a fűszerpaprikát termelő gazdaságok összefogása ez a társulás, hiszen teljes jogú tagként ott vannak az ipari vállalat képviselői is. Ezzel megteremtették a jó együtt­működés feltételeit. A fűszerpaprika-termelési rendszer összefogja és a termelésben hasznosítja a kutatók, a nemesítők, a ter­melő szakemberek és a fel­dolgozók szakismereteit. Hogy jól hasznosul a kor­szerű technika és technoló­gia. az összefogott szellemi érték, azt ilyen aszályos idő­járásban lehet igazán lemér­ni. A fűszerpaprika, ahogy mondani szokták, kényes nö­vény. Meghálálja, ha foglal­koznak vele. Tehát nemcsak gyomtalanítják, hanem ha szomjas, öntözik is. Az idei fűszerpaprika-táblák is szen­vednek a melegtől. Az úgy­nevezett feketeföldeken és jó minőségű homokon még minden lehetséges. Különö­sen, hogy most kissé felfris­sültek a növények az eső eredmenyeként A futóhomo­kon ott már több a gond, a baj. Az összefogás, a termelési rendszer teremtette anyagi, technikai erőforrás, amely­hez 9 millióval a feldolgozó vállalat is hozzájárult, máris érezteti hatásat Az ipari vállalat látva, tapasztalva az aszály hatását, most soron kívül siet a termelési rend­szerbe tömörült gazdaságok segítségére. Hétfőn érkezik Szegedre egy Rain-Roll rend­szerű angol licenc alapján Gyöngyösön az Agromecha­nikai Szövetkezetnél gyártott berendezés. Egy ilyen „készlet" egy szezon alatt 165,8 hektár föl­det tud öntözni. Kedden te­lepitik a berendezést Mihály­telek határában. Mint a vál­lalat vezetői elmondották. A MÉM közleménye Az aszály okozta termés- Az aszály meghozta az Duna—Tisza közi homok­kiesés pótlása érdekében kü- öntözőberendezések becsüle- hátságon megkezdték a ko­1 önösen fontos feladat — tét ott is, ahol az esőre vár- rábbi években elhanyagolt főként az öntözhető terüle- va mindeddig nem használ- csőkutak tisztítását, újrafú­ken _ a másodvetésű zöld- ták ki őket. A kalocsai és a rását. Sok helyütt még a kis­ségfélék és szólastakarmá- kiskunsági öntözőfürt kör- kertekben is csőkutakból ön­nyok termesztése. Ehhez nyékén most már több ezer tözik a növényeket. A csak­elegendő mennyiségű kuko- hektár szántóföldi és kerté- nem 100 kilométer hosszú rica-, takarmánycirok-, takar- szeti növényt öntöznek a Keleti főcsatornába és a mányborsó-, takarmányká- gazdaságok. Mindenütt a Nyugati főcsatornába má­poszta-, tarlórépa-, köles-, legnagyobb takarékosságra sodpercenként 6,5 köbméter mohar- stb. vetőmagot kap- törekednek, s ha csak lehet, vizet engednek, s ezzel biz­hatnak a mezőgazdasági éjjel működtetik az esőztető tosítják az öntözővíz-után­nagyüzemek a Vetőmagter- berendezéseket mert akkor Pot!ast',A Klsalfoldl MIanu meltető és Értékesítő Válla- fere" , ; " f Gazdaság nagyszentjanosi lat illetékes területi köz- kisebb a párolgás, illetve a kerületében a másodvetése­pontjainál. A vállalat vidéki veszteség, mint nappal. A ket is öntözik, egységei a megrendeléseket ^^^ammr^^^immm^^^mmm^^^^^^m^^^^mmmmmm azonnal teljesítik. Zöldbab, zölborsó, uborka, sárgarépa, cékla stb. terme­léséhez szükséges vetőmag is elegendő mennyiségben áll a nagyüzemek és a kiskert­művelők rendelkezésére. A zöldség vetőmagot a nagyüze­mi gazdaságok a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat területi központjainál, a kiskertművelők pedig a vetőmagboltokban és egyéb elárusítóhelyeken szerezhetik be. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói áldozatos munkával igyekeznek ellensúlyozni az aszályos időjárás kártételeit. A gyors ütemű betakarítás­sal egyidejűleg, a korábbi évekhez képest lényegesen előbbre tartanak az úgyne­vezett járulékos munkákkal, a szalmalehúzással és a ta­lajműveléssel is. Termelő­szövetkezeteink nagy részé­ben az időjárás kiszámítha­tatlanságára és a máris meg­levő aszálykárokra gondolva megszervezték az árpa- és a zabszalma összegyűjtését, megfelelő tárolását, hogy ha a szükség úgy hozza, fel­használhassák az állatok ete­tésére. A tarlóművelés meg­gyorsításának ugyancsak ta­karmánygazdálkodási vetüle­tei vannak. A pénteken be­futott vidéki jelentések sze­rint nagyüzemeink többsége az idén minden korábbit meghaladó arányban szándé­kozik másod, és tarlóvetést végezni. Befejezték az aratást a szatymazi Homokgyöngyében Az aratás munkája mindig az összefogásnak köszönhe­is összefogást igényelt a tik, hogy a balástyai határ­földmívesek körében. A szo- ban tegnap este befejezték cialista nagyüzemek ugyan- a kenyérgabona aratását. A csak követik ezt az arany-, hét kombájn öt nap alatt szabályt. A napokban fény- vágta le, a 315 hektár terű­képes híradást adtunk róla, létről, a termést, hogy a szegedi Móra Ferenc Élelmiszer' törvény azánkban a város és a falu nincs távol egymástól. Ez nem csupán a kilométerek számával mérhető, sőt elsősorban nem ezzel, hanem sokkal inkább az­-BJ ISniBJ B S^ ]SOJ?A B XpUH! IBUBJOSDdB^ SOJOZS B [B3 kosság között kialakult, s amely mindinkább megtöltődik szocialista tartalommal. A munkás-paraszt szövetség a két testvéri osztály érdekazonosságán nyugszik, s kiter­jed az élet minden területére. E területek közül azonban ki kell emelni az anyagi termelést, amely döntően befo­lyásolja a két osztály közötti kapcsolatok szilárdságát, to­vábbi fejlődését. A közelmúltban ülésező országgyűlés ebben az össze-' függésben tűzte napirendjére és vitatta meg, majd fogadta el az élelmiszertörvényt. Az ország népének több és jobb élelmiszerellátása alapvetően a szövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók vállain nyugszik. A szocialista tudatban mindjobban fejlődő parasztság, —, annak elle­nére is, hogy nem minden mezőgazdasági termékből ki­elégítő a kínálat —, egyre magasabb szinten teljesíti a szövetségből rá háruló feladatát. Helytállásának eredmé­nye a város jobb ellátása, az egy személyre jutó fogyasz­tás gyors növekedése, sommásan fogalmazva, az életszín­vonal növekedése. Az élelmiszertörvény elfogadása után minden bi­zonnyal egy sor rendelet, utasítás lát majd napvilágot. Ezek betartása állampolgári feladat, nem teljesítésük a vezetők számára személyes következményekkel jár. De el­sősorban nem ezen a hangsúly, hanem sokkal inkább a tudatos, fegyelmezett végrehajtáson, azon, hogy minden ve­zető és dolgozó, aki az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és a kereskedelem területén dolgozik gondolkozzon és mun­kálkodjon azon, hogy minél jobban, minél hasznosabban teljesítse feladatát Az emberi, a tudati tényezők szerepe az elsődleges a torvény végrehajtásában! Amennyiben ez igaz — és ez nem lehet kétséges —, úgy a pártszervezeteknek is jelen­tős feladataik vannak. A törvény végrehajtása nem „egy", a sok közül, s az sem igaz, hogy a törvény végrehajtása elszakítható a pártszervezetek által nap mint nap végzett tömegpolitikai, a gazdasági munkát segítő és ellenőrző te­vékenységtől. Az országgyűlés által törvényerőre emelt feladatok szoros összhangban vannak a párt agrárpoliti­kájával. Ha ez így van — vetődhet fel a kérdés —. akkor nincs a pártszervezeteknek feladatuk végrehajtásával? A kérdés ilyen felvetése azonban túlzottan leegysze­rűsítené a lényeget! Az élelmiszertermelés, feldolgozás és a kereskedelem területén működő pártszervezetek elsődle­ges feladata, munkaterületükön a törvény végrehajtásá­nak ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása. Ez viszont nem zárja ki, hogy ne segítsék a vezetőket a helyes döntésele hozatalában, vagy ne tegyék ugyanezt a dolgozók közötti tömegpolitikai munkával. A politikai munka szükségességét mindenekelőtt az indokolja, hogy mind az alapanyag-termelésben, mind a feldolgozásban és a kereskedelemben minőségileg új fel­adatokat kell megoldani. És nem csupán a termékek jobb minőségéről van szó, amely ha úgy tetszik lehet csupán technológiai kérdés, feladat is. Nyilvánvaló, hogy nem a termékek minőségének ellenőrzése a pártszervezetek fel­adata. De az már igen, hogy a mezőgazdasági üzemekben a termésszerkezet kialakításánál elsődlegesen ne a cso­portérdekek érvényesüljenek, hanem a népgazdasági ér­dek. A tudatformálás fogalomkörébe tartozik az is, hogy a napjainkban még többségében domináló egyszerű szer­ződéses kapcsolatokat a termelő és a feldolgozó üzemele között váltsa fel a szorosabb együttműködés, a kooperá­ciós kapcsolatok rendszere. Hogy mennyire nagy felada­tok várnak ebben a pártszervezetekre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az országban az élelmiszert feldol­gozó társulások száma 1974-ben mindössze kilenc volt,' Vegyes tevékenységre — termelés, feldolgozás, értékesítés — is csupán 110 közös vállalkozás alakult. Igaz, hogy a társulások szervezése az utóbbi időben gyorsult és ez ép­pen a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájának az eredménye. A szükséges termelési biztonságot Is megteremtő tör­vény paragrafusai csak úgy válnak valóra, ha mind a mezőgazdasági üzemekben, mind a feldolgozó­iparban és a kereskedelemben dolgozó vezetők, munká­sok törekednek az összhang biztosítására, és ez a törekvés tudatos felismerésen alapul. MIHÓK SÁNDOR Termelőszövetkezetben meg­kezdték a búza aratását és hét kombájn végja a ke­nyérgabonát a Bajai út mellett. A hét kombájn kö­zül három a szatymazi Ho­mokgyöngye Termelőszövet­kezeté volt, régi gyakorlat a szatymazi szövetkezetnél, hogy nem csupán önmaguk­ra gondolnak a betakarítás idején, hanem a szomszédon gazdaságok közösségeire is. A tavalyi esztendőben a Ho­mokgyöngye szövetkezet kö­zössége elsőként fejezte be a járásban a gabona aratását, majd a pusztaszerieknek nyújtottak segítséget gépeik­kel. Az idén már a kezdet kez­detén is a kölcsönös segítség­adás jellemezte a munkáju­kat. A szegedi Móra Ferenc Tsz gépeivel közösen arató­brigádot szerveztek. Énnek Tapasztalatcsere Tápén Tegnap, pénteken a Tisza- rártudományi Egyetem do­táj Termelőszövetkezetben cense tartott előadást. A to­vábbiakban_ a megjelenteket tartottak a megye mezőgaz- zámb° Ernő a hasonló adott­dasági szakemberei. ságokkai rendelkező zagyva­rékási gyepgazdálkodási A megnyitó beszédet Szt- rendszerr61i anjlak atlagter­lagyi Ernő, a Csongrád m^ mésejről ^ telepitéséröl Jn_ gyei tanács vb mezőgazda- formajta. sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője mondott, A szakemberek később majd a szakszerű gyepgaz- megtekintették a tápéi közös­dálkodás kialakításáról, el- ség állatállományát, melyet méleti kérdéseiről dr. Bar- abrakolás nélkül, csak legel­csák Zoltán, a Gödöllői Ag- tetésből tartanak. Az elsG új kenyér A ferencvárosi malomba már érkeznek a Budapest környéki téeszek bői a búza­szállítmányok. Naponta 15— 20 vagonra való terményt hoznak a traktorok és teher­autók. A malom minőségel­lenőrző laboratóriumában megkezdték az új búza vizs­gálatát, amelynek sikértar­talma magas, hektolitersúlya átlagban 1—2 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A laboratóriumban megsü­tötték az első kenyeret az idői búzábóL _

Next

/
Thumbnails
Contents