Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

2 Péntek, 1976. július 18: A Szaljut-5 űrhajósai tovább folytatják a kísérleteket • Moszkva (MTI) A Szaljut—5 szovjet tudo mányos űrállomás fedélzetén Az orvosi kísérletek kere- halfaj tából is található né­tében az űrhajósok meghatá- hány példány és az akvá­rozzák fzlelőképességüknék rlumban ikráikból már kf­Hrticr''"-' • '"v r ' - az űrrepülés hatására bekö- fejlődtek az ivadékok. A kis "v frr rf , -U ~r vetkező változásait. A kísér- halakat szemmel láthatóan t^hEó^ ^L. I kS létnek az a célja, hogy to- nem zavarja a súlytalanság. tökéletesítsék az úrha- A szovjet űrhajósok egy |jósok étrendjét. további megfigyelés-sorozata A két űrhajós kísérleteket is érdeklődésre tarthat folytat halakkal is: két ele. számot, főként a környezet­• • • ^™védelmi szakemberek köré­giai kísérleteket és megfigye léseket végeznek. A technológiai kísérletek keretében csütörtökön meg­nuwnyjMiL üres- vpns7aiö halon flffvplik mpc veaeimi szakemoereK Kore­"SE? a sülSlinS Sát A be"- A földi légkör globáíis pofában torténo kristálykep- - — gupi-halpártól az űrállomá- szennyezetségének megha­^és sajátosságainak meg- son születend5 halivadékok tározasára szolgáló módszer figyelését Ez a kíserlet több fejlődéséből ^ viselkedésé- kidolgozásáról van szó. Az ITl? , ' ™ ZÍ^Zh bői a biológusok várhatóan Űrhajósok különböző műsze­feltételei kozott képződött • , rekkel 500—800 méteres pon­kristályokat visszahozzák a érdekes kovetkezteteseket tossággal áiiapíthatják meg Földre, hogy összehasonlító fognak levonni. Az űrállo- a bolygónk feletti magaslati elemzésnek vessék alá. más fedélzetén egy másik aerosolos rétegek jelenlétét. RÁDIÚTELEK A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER MOSZKVÁBA ÉRKEZETT A szovjet kormány meghí­vására csütörtökön Moszkvá­ban érkezett Jean Sauvag­nargues francia külügymi­niszter. HADERÖ-CSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 110. ple­náris ülését. A 19 állam de­legációinak részvételével a Hofburg Redouten-Saal-já­ban zárt ajtók mögött meg­rendezett ülésen O. N. Hlesz­tov nagykövet, a szovjet kül­döttség vezetője elnökölt, és Fodor Zoltán nagykövet, a magyar delegáció vezetője szólalt fel. Nem hozott döntést o BT 0 New York (TASZSZ) amely súlyosan megsértette Az ENSZ Biztonsági Taná- az ENSZ alapokmányát, a csa befejezte a vitát az íz- nemzetközi jog normált és raell szoldateszka július 4-1 elveit. Uganda elleni fegyveres tá- Sajnálatos módon több madásáról. Döntés nem szü- nyugati ország küldöttsége letett. azt a célt tűzte maga elé, A négynapos vitában részt hogy a BT vitáját más vevő küldöttségek többsége irányba terelje, a korábban határozottan elítélte az íz- ellenvetés nélkül elfogadott raell desszantegységek ka- napirend — az Uganda el­Iózakclóját. A támadást olyan leni izraeli agresszió — he­előre megfontolt, nyílt ag- lyett a gépeltérítések elleni ressziónak minősítették, harc kérdését vitassák meg. Carter az elnökjelölt 0 New York (MTI) vő Demokrata Párt New A Demokrata Párt elsöprő York-i kongresszusán, közép­többséggel James Cartert ál- európai Idő szerint csütörtök lította a párt jelöltjének a reggelre virradó órákban, novemberi elnökválasztásra. m?r csak formaságnak szá­Az 52 éves, volt georgiai kor- ™ított Carter hivatalos meg­mányzónak jó esélyt adnak, választasa, miután a Jelölt hogy az Egyesült Államok már hónapokkal ezelőtt ma­következő elnöke legyen. mögött hagyta párton be­Az 1968 óta ellenzékben le- 1(111 vetélytársait. Összkínai laktanya (3.) A „parányi csavarok" országa A pekingi vezetők tudat- anarchistákhoz: a kultúra, gazdaságban létrejöttek aí átalakító tevékenységének az ismeretek iránti ellen- „parányi csavarok" minta­célja: a kínaiak százmilliói- szenv. A vezérnek való vak szerű telepei. A tacsaji népi nak maoizálása. Ezeknek engedelmességre épülő „ka- kommuna és a tacsini olaj­olyan embereknek kell len- szárnyakommunizmus" eluta- kitermelő helyek azért jók a niük akiknek nincs saját sítja a valódi ismereteket, pekingi vezetőség számára, gondolatuk mert Mao Ce- A mai Kínában az az esz- mert gyakorlatilag menteéi­tung gondolkozik helyettük, ményi ember, aki megfelel tik az államot a munkások Egyéni érdekek nélküli em- a vezetőség támasztotta kö- és parasztok ellátásának min­bereknek kell lenniük, mi- vetelményeknek, hajlandó den gondjától. A tacsini kő­vel csupán Mao Ce-tung eso- lemondani míndenn egyéni olajkitermelő helyeken ap­portjának vannak érdekel törekvéséről. A pekingi pro- rányi csavarok" maguk és­„„ .. 1!Ir . ' _ pagandisták laboratóriumé- sák földkunyhóikat, maguk Sl" „. ban igen egyszerű recept művelik meg konyhakertjei­ÍS«0Í2&k alapján még a „modelljét" ket, s ráadásul még kőolajat bol álló társadalmat? Ez a . ... „ .. To.coii,™ társadalom ,,, .. j'gy®löre„ ,mj;j» szak hősének". Ez a „hős" paraszti „parányi csavarok" "Xüazért születik, él. dolgozik és szintén semmit sem követei­szamos megnyilatkozásából h h tanuimányoz- nek az államtól, f csoportjának a gyakorlat- megvatósítsa Mao Ce- munkájuk ban végrehajtandó torekve- t seiből ítélve kibontakoznak „._ ' _„_.,_ előttünk a kínai társadalmi rff^SaS^HSE rendszer maoista eszményé- la£okban 13 esztendővel ez­neu V,"lSa!;- előtt még csak röpke emlí­AI IUMTC lényegtÍt' tést sem lehetett találni amely felé Mao Ce-tung tó- , hűséges Mao-tanít­is elkészítették a „Mao-kor- is termelnek. Tacsajban a csupán termékeit adják át neki. Annak idején Marx, En­gels, Lenin munkáikban megteremtették a szocialista társadalom emberének vo­násait, a legjobb emberi tu­rekszik, egy szóban mégha- vánvról mint oéldáűl Let újdonságokat testesítve meg tározva talán az lenne a leg- yÓ' mlnt példöul LeJ Tciaondoiáck ,«Dnt laruzva taian az lenne a leg- Fene oh Mao-kiiltus7 nk benne. Elgondolásuk szerint pontosabb, ha „kaszárnya- JJ* volt és évröl évre erő ennek mélyen eszmei- a kommunizmusnak", nevez- SllkkoritYn, " az IZ tTT^ZnhS^ISf nónk. „téves terv év'eiben aa hű harcos embernek egy­Ezt a terminust használta újságok Igazi hősökről, az űj, t^inn!^^"^!^ Marx és Engels több mint szocialista Kína embereiről kel1 lennie' mert teremteS száz évvel ezelőtt az anar- írtak. Ok voltak az új üze­chisták reakciós elméletének mek és utak építői, a mező­nélkül, szabad alkotó munka nélkül nem lehet szocializ­jellemzésére. Amit most gazdaság éTenjárói," a" terme- ^iZZÜZ'l fZZS Mao Ce-tung saját kinyilat- jés ésszerűsítől és újítói. Az fabad ZZTíJíZIÜ koztatásának tüntet fel, ország nem azért ismerte IfJ}6™^*?*^^?* Marx és Engels már akkor meg a legjobbak nevét, mert ;tl. ™egh" leleplezte, _mint ,o,tobasá- mindenkinél jobban ismerték ^S?*? szinten álló ember, marxizmus— leninizmus klasszikusainak BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 130. Dr, Szőkefalvi-Nagy Gyula, a kiváló geomet­Szegeden, 1953-ban halt meg. Dr. Radó Tibor kiváló matematikusunk Bu­rikus. egyetemi tanár Erzsébetvároson született dapesten született, 1895-ben. Középiskoláinak 18!l7-ben. Tanulmányait Kolozsvárott végezte, elvégzése után a budapesti műegyetemen ta­Az enyhülési politika kiterjedt alapokra tett szert JSSZ K-k ormány nyilatkozat # Bonn (MTI) kiterjedt alapokra tett szert, téseket tesz az össz-európai A Német Szövetségi Köz- amelyekre támaszkodhat. Az értekezlet eredményeinek a társaság kormánya nyilatko- NSZK kormánya kinyilvánít, gyakorlatban történő követ­bíztonsS1 és ^együttműködési 3a azt a szándékát, hogy to- kezetes megvalósítása érde­órtekezlet záróokmányában vábbi lankadatlan erőfeszi- kében, foglaltak végrehajtásáról. A nyilatkozat válasz a Bundes­tag szociáldemokrata és sza­baddemokrata képviselőinek ezzel kapcsolatos interpellá­cióira. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentuma a maga nemében az első sokoldalú okmány, amely alkalmas az európai kapcsolatok javítá­sára. Az enyhülési folyamat e mindent felölelő program­jának megvalósítása során szerzett tapasztalatok példa nélküliek — mutat rá a nyilatkozat, s leszögezi: az NSZK kormánya üdvözli azt a tényt, hogy az értekezleten részt vevő valamennyi ál­lam szükségesnek tartja a záróokmányban foglaltaknak a gyakorlatban történő mind szélesebb körű megvalósítá­st. A dokumentum felsorolja a különböző országok, köz­tük a Szovjetunió és a szo­cialista országok intézkedéseit, amelyek a záródokumentum megvalósításával kapcsolato. Bak. Az NSZK kormányának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a helsinki értekezlet záródokumentuma az európai enyhülés konkretizálásának alapját jelenti. Sok terüle­tén kisebb vagy nagyobb mértékben haladás tapasztal­ható. Az össz-európal értekez­let esetleges negatív követ­kezményeivel kapcsolatos ag­godalmak, amelyek a viták kezdetén elhangzottak, nem igazolódtak be, ahogy azt az NSZK kormánya meg is jó­solta —, hangzik a nyilatko­zat. Az enyhülési politika * vagy aljasságot". Mao eszméit, hanem azért, 2 7, :: J71 Az anarchisták olyan tár- mert mindenkinél jobban akl ZZ^ Z ZTf sadalom megteremtésére szó- dolgoztak a haza javára. Tr^Spt Tlít tm" lítottak fel, amely a „termel- Más célok álltak az ország ^uf^nfl' jünk minél többet, fogyasz- előtt, más érdekeknek élt a í^61.1!. finte" szunk minél kevesebbet" elv- nép. Akkor a célokat a KKP e a re épül. Sokat dolgozni, ke- VIII kongresszusának do- . . . .. . .. vesét fogyasztani. Születésé- kumentumai határozták szaz T-*L munkáJ.a koT tői kezdve az ember egész meg, azok a célok feleltek zül„Sy,kb^ lem álható életét be kell osztani: neve- meg a nép érdekeinek, a an?1; hogy,a sz0?la" lését, termelő tevékenységét, nép közül kerültek kl a szo- lista társadalom allampolga­pihenését — mindezt szabá- ciallzmus szülte hősök. S ra "f ve2erbez hűséges pa­lyozni és ellenőrizni kell. közöttük egy sem akadt y csavar * Később a „kaszárnyakommu- olyan, aki Mao műveinek ta- Mao Ce-tung megpróbálja njzmust" Trockij próbálta nulmányozása miatt vált hí- letéríteni Kínát a szoctáliz­íeléleszteni. Trockij a munka, réssé, vagy aki Mao „pará- mus útjáról a militarizálásának eszméjét nyi csavarjának" hirdette, hogy minden mun- volna magát, kás katonának érezze ma- Mao Ce-tung és csoportja nelemben azonban nincs hát­gát. A Mao Ce-tung által megfélemlíti az önállóan ramenet. A kínai nép, amely hirdetett eszmék között gondolkodó, elemző embere- a szocializmus zászlaja alatt könnyen fellelhető az anar- ket, akik meg tudják külön- jutott el a forradalom győ­chizmus és a trockizmus szá- böztetni az igazságot a ko- zelméig és ismerte meg a mos tétele. Mao Ce-tung cso- holmánytól, a marxizmust a szabad szocialista társadalom portja arra szólít fel, hogy paródiájától, „tanulni kell a hadseregtől" Éppen ezért fabrikálták és megkísérli az egész né- össze a maoisták a csupán megengedm> pet katonává, az egész or- saját képzeletükben létező forgó-tűrő „parányi csava­szágot egyetlen — Mao pa- ember, a „parányi csavar" rokká" tegyék. (APN—KS) rancsai szerint élő — ko- hamis képét. A sajtó és a rá­losszális kaszárnyává véltoz- dió kampányt indított a „pa­tatni. rányi csavarok „propagálásá­Egy másik vonás, amely ra. A maoisták azt állították, Mao Ce-tungot közel viszi aa hogy az iparban és a mező­,,kaszárnya­nevezte kommunizmus" reakciós utó­piájának irányba. A tórté­első gyümölcseit, nem fogja hogy némán L. Kjuzadzsjan, a történettudományok doktora — Vége — ahol olyan kiváló professzoroktól sajátította el tudományát, mint Farkas Gyula, Fejér Lipót, Schlésinger Lajos és Vályi Gyula. A doktori fo­kozat elnyerése után, 1909-től Privigyén, majd Csíkszerdán tanított. Állami ösztöndíjjal 1911­ben Németországba küldték, és ott Göttingen­ben fejlesztette tovább szakmai felkészültségét. Hazatérését követően Kolozsvárott tanított, és közben meghívták az ottani tudományegyetem­re az algebra és függvénytan tárgykörébői egye nult, majd 1921-ben a szegedi tudományegyete­men szerzett matematikai doktorétust. Ezután ugyanitt kapott tanársegédi, majd adjunktusi kinevezést, és magántanári habitulációt az ana­lízis és geometria tárgykörből 1926-ban kapott, függvénysorok és szinguláris integrálok, a hal­A müncheni egyetemre 1929-ben kapott meghí- mazelmélet., az analitikus függvények, a parclá-| helyettes tanári állást, majd 1912-ben hazahív­ták. és a kolozsvári egyetemen nyert profesz­szori kinevezést, amihez 1917-ben a tanszékve­zetése is járult. Az első világháború után egy ideig Budapesten tanított, amit a szegedi évek követtek. Itt találkozott ismét a nagy tudós­társsal, Riesz Frigyessel, akivel közösen alapí­tották meg a szegedi matematikai iskolát. Együtt szerkesztették 1922-től a nagytekinté­lyű. idegen nyelvű matematikai folyóiratot, amelyben egymásután Jelentek meg a rangos tudományos publikációk. Külföldi útjai közül legjelentősebb a hamburgi volt, amikor variá­ciószámítási kutatási eredményeit ismertette, 1929-ben. Legfőbb kutatási eredményei az ortogonális vást. A Harward Egyetemen 1929—30-ban adott elő. és ezt követően mindvégig az USA-ban maradt. Az ohlól állami egyetemnek Colombus­ban, nyugalomba vonulásóig. 1948-ig volt pro­temi magántanárnak. Közben a női felsőkeres- fesszora. Ezután a chicagói egyetem kutató ma­kedelmt iskola igazgatójává nevezték ki. Korai tematikai tanára volt haláláig. tudományos munkásságának elismeréséül 1926­ban megkapta a Kőnig Gyula-dijat. • riadó Tibor, Riesz Frigyes tanítványa volt, és érdeklődési körét tulajdonképpen ő irányította A kolozsvári egyetem Szegedre helyezésével a íelszínmérés megkezdett problémái felé. Pro­ő is idekerült, magántanári tisztségében meg­maradva, 1929-ben a polgáriskolai tanárképző matematikai tanszékére nevezték kl. A szegedi egyetem geometriai tanszékének vezetését 1939­bcn nyerte el, majd 1940—1945 között Kolozs­várott tanított, és a szegedi egyetemre 1945-ben került vissza. Tudományos munkásságának fő irányai az al­gebra és a geometria, illetőleg e két tudomány­ág határterületei. Különösen sokat foglalkozott az algebrai görbék számelméleti tulajdonságai­val. a polinomok gyökeinek elhatárolásával és az ún. végesrendű görbék és felületek elméle­tével. Tudósi elhivatottsága mellett sohasem vesztette szemelől pedagógusi mivoltát, és a ta­nárképzés terén is számtalan fejlesztő javasla­tot tett. Szak- és tankönyvei, tudományos pub­likációi hamar a legjobb matematikusaink közé emelték, és a Magyar Tudományos Akadémia 1934-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává vá» lasztqtta. I fesszora függvénytant eredményei alapján lé­tanárképző nyegesen egyszerűsítette és általánosította a korábbi eredményeket, és ezzel a felszínmérés lis differenciálegyenletek, a variációszámítás, a függvényapproximáció, a lineáris egyenlőtlensé­gek területére tehetők. Ugyanakkor a többvál­tozós variációproblémák elméletét új alapokra helyezte. Egész munkásságát betetőzte utolsó művével, az invariáns csoportmérték létezését bizonyította, és ezzel a modern matematikai kutatások egyik nagyon fontos alapkövét rakta le Eredményeit elismerve, több hazai és külföl­di tudományos társaság választotta tagjául, és Magyar Tudományos Akadémia megbecsülé­modern elméletét teremtette meg. Az analízis sót, 1931-ben levelező tagságával nyilvánította topológiai megalapozásában és a matematikai ki. <\ v3 ' " ' " •. . . logikai kérdések megoldásában is kiváló ered­ményeket ért el. Az USA-ban, az Ohió állambeli Colombus­ban halt meg, 1965-ben. A magyar matematikai iskola másik nagy apostola Riesz Frigyes mellett, dr. Haar Alfréd, aki Budapesten született, 1885. október 11-én. A magasan ívelő pálya, amely sok nagyszerű eredményt sejtetett még. sajnos igen korán megszakadt, mindössze 48 évet élt. Szegeden halt meg, 1933. március 16-án. Móra Ferenc Frédi című írásában igen kedvesen emlékezik rá. Emlékét tudóstársával. Riesz Frigyessel együtt ma már emléktábla örökíti meg a Középiskoláinak befeieztével vegyészmérnöknek Nemzeti Emlékcsarnokban, Borsos Miklós rell­készült, és így a műegyetemre Iratkozott be, efjeivel majd a matematika iránt nagyobb vonzalmat érezve, 1904-ben átiratkozott a tudományegye­temre. ahol oklevelet szerzett. Matematikai felkészültségének elmélyítése érdekében 1905­ben Göttingenbe utazott, ott Hilbert fogadta munkatársául, és doktori címét is nála szerezte (Folytatjuk.) Lapunk tegnapi számában — technikai okok miatt — a 129. rész első sora lemaradt. A hiány­zó első sor: „Dr. Sümeghy József geológus, a meg. Ezt követően a zürichi egyetemen kapott főid- és ásványtani"... stb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents