Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

Téntek", "1976. július Í6. 3 A kishalárforgalom szabályozása A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között egyezmény született, amelyet 1975. november 5-én írtak alá és az egyezmény módosítja a kishatárforgalmat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. 19. számú törvényerejű rendelete hirdeti ki a kishatárforgalom szabályozását, ismerteti az egyezményt és ez a július 9-én megjelent Magyar Közlönyben olvasható. A közlöny tartalmazza e témával kapcsolatban a belügyminiszter 3/1976. (VII. 9.) BM számú rendeletét is. A rendeletek legfontosabb gondolatait az alábbiakban ismertetjük. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya azért szabályozta újólag a kishatárforgalmat, hogy továbbfejlesszék a két állam között a jószomszédi és baráti kapcsolatokat és kölcsönösen megkönnyítsék a magyar —jugoszláv határ mentén lakók utazását. Az egyezmény értelmében a határforgalmi sáv az a terület, amely a határvonaltól 20 kilométer szélességben terjed ki. így a kishatárforgalmi sávba Csongrád megyéből a következő helységek tartoznak: Szeged, Makó, FerencszálLás, Kiszombor. Klárafalva, Maroslele, Ásotthalom, Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, XJjszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó. Az egyezményben biztosított jogok azokat az állampolgárokat illetik meg, akik a kishatárforgalmi sávban állandó lakhellyel rendelkeznek. De a jogok vonatkoznak a kishatárforgalmi sávban állandó lakhellyel rendelkező személy házastársára és kiskorú gyermekére abban az esetben is, ha nincs állandó lakhelyük a felsorolt városokban, községekben. Jugoszláviába (a kishatárforgalomban) vizűm nélkül, fényképpel ellátott, a hatóság által kiadott határátlépési engedéllyel lehet utazni. A szülőjével vagy más törvényes képviselőjével együtt utazó, személyi igazolványnyal nem rendelkező kiskorú személy családi és utó. nevét, születési évét, hónapját, napját a szülők egyikének vagy a törvényes képviselőjérek határátlépési engedélyébe kell bejegyezni. Ha a kiskorú önállóan utazik, akkor határátlépési engedélyt kell beszereznie. A határátlépési engedélylyel évenként nyolcszor lehet utazni és minden utazásnál tíz napig lehet Jugoszláviában maradni. Szükség esetén, mint születés, házasságkötés, betegség, haláleset vagy más indokolt esetben engedélyezhetik a rendkívüli utazást, és a különös méltánylást érdemlő esetben az illetékes hatóság a tartózkodást további 20 nappal meghosszabbíthatja. A kishatárforgalomban részt vevők, személyenként engedély nélkül, vám- és illetékmentesen 2 kilogramm élelmiszert, 2 liter bort, fél liter égetett szeszes italt, 200 darab cigarettát, továbbá 300 forint, illetőleg 200 dinár értékű nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyat (a tiszta szesz és égetett szeszes ital kivételével) vihetnek ki és hozhatnak be. Az utazás alatt használatos személyi tárgyak — járművek is — engedély nélkül, vám- és illetékmentesen vihetők ki, de azokat nem szabad eladni és vissza kell hozni. Nyilvánvaló, hogy a magyar állampolgárok — a kinttartózkodás ideje alatt — a kishatárforgalomnál is kötelesek a jugoszláv állam jogszabályait betartani és a kishatárforgalmi sávon kívül nem tartózkodhatnak. A kishatárforgalomban a határátlépést ideiglenesen felfüggeszthetik, ha a községekben, városokban az emberre, állatra, növényre veszélyes járvány tör ki. A határátlépési engedély öt évre érvényes, amely további öt évre meghosszabbítható. A határátlépési engedélyt a kishatárforgalmi sávban az állandó lakhely szerint illetékes rendőrkapitányság adja ki és hosszabbítja meg érvényességét H . M. Biszku Béla látogatása Nógrád megyében Bi6zku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Nógrád megyében tett látogatást. A vendéget Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára fogadta, majd Biszku Béla részt vett Nógrád megye pártbizottságának ülésén és az időszerű pártpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Ezt követően felkereste a karancslapujtői Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, Magyarázat - jó hír helyett Tegnap délután 3 óráig úgy látszott, hogy lapunknak ezen a helyén jó hírt közölhetünk olvasóinkkal: az Attila utca elkészültét, és hogy délelőtt már meg is indult rajta a forgalom. A feltevés nem volt megalapozatlan: tudtuk, hogy a vízművek és a Szegedi Magasés Mélyépítő Vállalat vezetői — megértve, hogy a nyári, megnövekedett járműforgalom nem nélkülözheti az Attila utcát — minden erővel törekedtek a határidő betartására. A tervezettnél hamarabb készen lettek a közműves brigádok, és nagy tempóban így fejezték be munkájukat az aszfaltozok július 15-re. És persze felszerelték a tegnap reggeli műszaki átadásra a jelzőtáblákat, felfestették az útburkolati jeleket, vagyis szabályozták az Attila utca és az útkereszteződések forgalmi rendjét Az utca azonban mégsem nyílhatott meg tegnap, nem kis gondot okozva így a forgalomszervezőknek. Hiszen a Debrecen étterem előtti útburkolati jeleket jobb megoldás híján, terelő kupakkal kellett eltakarni, s a felszerelt táblák legtöbbje értelmetlenné vált a csatlakozó utcákba n. Miért? A két vállalat dicséretes ügybuzgalmát az utolsó pillanatban feleslegessé tette egy harmadik lassúsága. Az utca megnyitásának egyik előfeltétele volt v ugyanis, hogy a Lenin körúti kereszteződésben, az élelmiszerüzlet épületének homlokzatfelújítását — az Attila utcai oldalon —- befejezze az IKV Somogyi Károlyné felvétele Bal oldalon a ház állványzata, amely miatt tilos behajtani az Attila utcába tegnap reggelre, bontsa le a jelzőtáblákat takaró állványzatot, tegye szabaddá a gyalogjárdát. S hogy mindezt el ne felejtse az ingatlankezelő, két héttel ezelőtt küldött is a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya egy figyelmeztető jelzést: a közterületfoglalási engedély lejár július 15-én. Ennek meghosszabbítását 30 nappal a határidő lejárta előtt kell kérni. Az IKV termelési osztályvezetője azonban csak július 14-én szólt: „tagolt az épület hamlokr zata", tehát nem lettek készen, nem bontják az állványokat, foglalják a járdát. Harminc nap és 24 óra között tekintélyes a különbség. A kavarodás pedig, amit az IKV okozott ezzel, késlelteti az utca megnyitását. Joggal kérdezhetnék olvasóink az átadásra kész Attila utca láttán: miért várnak a megnyitással? E kéi-dés megelőzésére, s a példás igyekezettel dolgozó két vállalat védelmében került tehát a jó hír helyére a nem várt kellemetlen magyarázat. Pálfy Katalin papirt! P

ostát bontott a terület vezető pártfunkcionáriusa; amikor beléptem hozzá, s láttam, elkomoruló arccal válogat a súlyra is tekintélyes borítékok halmazában. Ez a MESZÖV-től jött, emez az MTESZ-től, a sókpecsétes a tanácstól, aztán az egyetem rektori hivatalától, néhány pedig országos főhatóságtól. Hogy mit tartalmaznak? Mint rendesen: tájékoztatókat, összefoglalókat, jelentéseket, tervezeteket. Számoszlopokkal, kimutatásokkal, vita-jegyzőkönyvekkel. S ki győzné felsorolni, mennyi érkezik egy-két hét alatt! Hát még elolvasni, érdemben tanulmányozni őket, véleményt formálni róluk, megjegyezni, esetleg megvitatni, ami szükséges. Áradatként hömpölyög felfelé is, lefelé is az iratfolyam, s egy valamire való tájékoztató anyag nem is adja 20—30 oldalnál alább. Tudom magam is. Nevem véletlenül felkerült és rajta is maradt egy elosztólistán, s azóta is kapom a vaskos csomagokat. A legutóbbiban negyvenkét oldal volt csupán, a napirendi előterjesztések anyaga, s még mellékelve hozzá egy 14 oldalas jelentés. S ez még csak nem is a rekord, mert a legnagyobbak a félszáz oldalt is meghaladják. Néhány hónapja egy egészen kis őrségi faluban jártam, a tanácselnökkel volt dolgom, aki beszélgetés közben egyre sűrűbben pillantgatott órájára. Aztán kifakadt. Most éppen egy tűzrendészeti bizottsági ülésre várták, ahol ott lesz a tsz-elnök, az iskolaigazgató és, még jónéhány vezető. Aztán egy állategészségügyi értekezlet lesz, ahol nagyjából ugyanazok lesznek jelen. Az előterjesztések pedig ott lapulnak degeszre tömött aktatáskájában, de őszintén megmondja; még belepillantani se volt ideje. Jó, ha elolvassa azokat, amelyeket alá kell írnia és felfelé küldenie. Azon a héten egyébként a kilencedik bizottsági ülés lesz, amelyen résztvesz. őrölnek a hivatalok malmai, és végtermékük, a papír folyamban áramlik felfelé és lefelé. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstörvény megszületése, és a közigazgatási munka átszervezése után. Elzárnak jónéhány eret, de aztán eltelik néhány hónap, néhány év, és ismét szinte ott vagyunk a papíráradattal, ahol azelőtt. Tv-ben látjuk és rádióban is hallgatjuk, hogy olykor legegyszerűbbnek látszó ügyekben, mint például néhányszáz forintos szociális segély kiutalásában, milyen bonyolult előírások vannak, s kérdőívek számtalan rovatát kell kitöltenie az amúgy is nehezen eligazodó idős embernek, amíg érdemi intézkedésre sor kerülhet. Mindezeket a bürokrácia megátalkodott konoksága és vasfejűsége teremtené? Régen tudjuk, hogy igen is meg nem is. Van konokság is és vasfejűség — pontosabban szólva rossz hivatali magatartásra hangoltság, többnyire az egyéntől függően — ez sem lebecsülendő dolog. Am valóban vannak más, komoly, objektív és súlyos okok, amelyek szívós felderítése, kiküszöbölése, megváltoztatása sokkalsokkal nehezebb, mint a körülményeske-' dő tisztviselőt gyorsaságra, egyszerűségre és jó belátásra bírni. Egész adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerünk korszerűsítésre szorul, mind technikai értelemben, mind pedig a követelményrendszer tekintetében. A velük összefüggő jogszabályok, előírások is egyszerűsítést kívánnak, s aki tudja, hogy itt mi mindenről van szó, azt is érti: ez egyáltalán nem csekély dolog! S csak ezekkel összefüggésben lehet és kell nagyon kitartó munkával változtatni az igazgatási hivatali munka szemléletén. Méltatlan és igazságtalan dolog tehát lebürokratázni olyan derék közhivatali vagy gazdasági adminisztrációban dolgozó embert, akit érvényes utasítások és előírások köteleznek ilyen és ilyen adatszolgáltatásra. A bürokrata ott kezdődik, ahol az ember érzéketlenné lesz mindenféle emberi viszonylattal szemben, s ha lehet, még körülményeskedő módon csavar is egyet az ügymeneten: mert irtózik az egyszerűtől. Ami pedig az adatszolgáltatás csökkentését illeti, arra ugyan bő lehetőség nyílik számos helyen, viszont a modern gazdasági és igazgatási apparátusok i6 természetszerűen egyre több és pontosabb adatot követelnek, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Technikai értelemben ezt csak a számítógéprendszerek, központi elektronikus adattárolók, adatbankok oldják meg kívánatos módon, ügyviteli értelemben, pedig az ilyen eljárásoknak megfelelő egyszerűsített, gyors ügyintézések. Mindenki tudja, hogy ez jórészt anyagi kérdés, és a fejlesztés máris sok éves késésben van a követelményektől. Ha viszont azokra a lehetőségekre és tartalékokra gondolunk, amelyek mindenütt, a saját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthatjuk: kevesebb papírral is lehet! Rövidebben és egyszerűbben, lényegretörőbben is lehet. Az együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás, a testületi munka pedig egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindenről azonos részletességgel kell informálódnia! A jogi nehézségeket sem kell feltétlenül tetézni házon belüli felesleges papírgyártással és körülményes eljárásokkal. M

06t, az adminisztratív létszámzár-" lat. — minden nehézségével és problémájával — nagyon is felszínre hozta és éles megvilágításba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilvántartás és adatszolgáltatás eljárásbeli és technikai-technológiai gyengéit. Oktalanság lenne, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges tanulságokat, ha nem ismernénk fel, hogy merő fecsegés magas termelékenységű munkáról beszélni ott, ahol meddő, időfecsérelő, lassú és körülményes az az adminisztrációs-igazgatási szektor, amely egymással összeköti; informálja, utasítja és szabályozza a termelőfolyamatokat, vagy az állampolgárt, mint egyént is ekként szolgálja. RÓZSA LÁSZLÓ Nemzetközi úttörőtábor Ünnepélyes keretek között, a nemzetek zászlóinak felvonásával a béke és barátság lángjának fellobbanásával csütörtök este Csillebércen megnyílt a béke és barátság nemzetközi úttörőtábor. A mintegy 20 országból érkezett több mint 200 vendég fiatal július 15-től 28-ig Csillebércen, július 28-tól augusztus 10-ig Zánkán, a balatoni úttörővárosban együtt táborozik a jubileumi évben a „kiváló úttörőmunkáért" kitüntetéssel jutalmazott úttörőkkel és az „Üttörök vagyunk mi" vetélkedőt nyert őrei közösségekkel. A nemzetközi tábor célja, hogy a külföldi szervezetek képviselői megismerjék a magyar úttörők életét, szocialista hazánk létesítményeit. A táborozás a béke, a szolidaritás, az internacionalizmus és a társadalmi haladás gondolatainak jegyében zajlik. Irigyelt palánták Amikor az aszTaft mar Kora rvggeri ts forróságot áraszt és az árnyékba menekülésnek sincs értelme, amikor a fagylalt már a mérókanálban olvadni kezd és a jéghideg ital percek alatt langyos lesz a pohárban, a legjobb dolguk a felvételünkön látható virágpalántáknak van. Jön egy nagy sárga autó, a vezetőfülkéből kihajol egy ember, kezében a locsolócső, melyből víz spriccel. De sokan cserélnének helyet ezekben a percekben a virágokkal! 1 i