Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 Csütörtök, 1976. július 1.' Az európai kommunista és munkáspártok konferenciája Kádár 3án©s beszélő (Folytatás az 1. oldalról) A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági. tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitói is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóravá'tása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez Jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem jeledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térit el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Eopen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika folrérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. »m Összhangban céljainkicai A proletár internacionalizmus Kedves Elvtársak! A nemzetközi kommunista és munk ismozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett. így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért, és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az> egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonnia tudományos világnézetünk amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista nártok hazájuk nemzett sajátosságaínak, történelmi hagyományainak és társadalmi vívmányainak figyel emKevét°lével önállóan alkalmazzák. Ma. amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető nártla. amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikátokat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tistzaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása, és a oroletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, ücik szembeszegezták azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával, és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghata1 masabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A oroletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltéte'ezi az egyes pártok önállóságát és egVP"iogúságát. az egymás be'ügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista nártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések. viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagv stratégiai kérdések megítélésében. Ez a fellődés velejárója. A történelem tanúsána szerint mozaalmunk erősödését az szolgilia, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség. a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma ls nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen Irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú Kedves Elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az európai biztonságért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mí is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magvar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosithatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magvar nép teljes erejével támogatni fogia tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekélten, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. • Köszönöm a figyelmet — mondotta befejezésül Kádár János. re a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága/ a régi ellentmondások halmozódnak, és újakat hívnak életre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai és erkölcsi válság is egyúttal. Ebben az időszakban, amikor a kapitalista országokban a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé válnak, az a jelen parancsa, hogy a szocializmus és a demokrácia erőinek tovább kell fokozniuk harcukat. Korszakunkban egyre erőteljesebb szerepet játszanak a dolgozó tömegek, s azok növekvő politikai öntudata. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A szocializmus és a demokrácia értékei korunkban azonos, egyemással megegvező fogalmak, s ezek: emberi igazságosság és szabadság, függetlenség, egyenjogúság. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. A katonai tömbön kívül álló országok mozgalma^ közvetlen ellenállást tanúsft az imperialista politikával szemben. Tito elnök különösen jelentősnek minősítette az ilyen országok államfőinek és miniszterelnökeinek hamarosan sorra kerülő colom bői értekezletét. A nemzeti kisebbség, jogainak figyelmen kívül hagyásán, azok jogainak elhanyagolása ellentétes a legelemibb emberi jogokkal, a különösen ellentétes a nemzeti kérdés marxista—leninista megközelésével. A kommunista mozgalom problémáiról szólva Tito elnök hangsúlyozta, hogy minden forradalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcának különböző útjai lehetségesek. Utalt arra, hogy miiyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciának az előkészítése, s milyen kitűnő a konferencia légköre is. Itt teljesen nyilt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, vagy lehetővé válik egymás állápontjainak jobb megismerése és a fŐ kérdésekben könnyebb kialakítani egységes álláspontot. Meggyőződése — mondotta befejezésül Tito elnök —, hogy a szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat. ErSch Honecker felszólalása Enrico Berlinguer beszéde A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker, az NS^EP főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de min?) erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek magfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A továbbiakban kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdéseknek csupán egy bizonyos, korlátozott körét fogja át. De ezek olyan kérdések, amelyek az egész emberiségre nézve nagy jelentőségűek, a szó legigazibb értelmében a népek számára életfontosságúnk. A legutóbbi években az enyhülés a világpolitika fő iránya lett. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a békét előmozdító sikerek csakis antiimperialista harcban érhetők el. Ezek a sikerek elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetőek. Az NSZEP KB főtitkára a továbbiakban hangsúlyozta: a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai enyhülést katonainak kell követnie. * Az imperializmus egyik lsgnagyobb csalása, amikor úgy tünteti fel a dolgot, hogy az enyhülés egyúttal területi státusquót is jelenf a kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hirdetnek, mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán igyekeznek beavatkozni más népek belügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Allamok és az NSZK uralkodó köreiben jelentkezik. Ez egvártelműleg a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is visszatükrözte: a szocialista és a kapitalista orsságok munkásosztályának közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy a harci feltételek természetesen különbözőek, hiszen ezek a teljesen különböző társada'mi-gazdasági rendszerekből fakadnak, de elválaszthatatlanul összekapcsol bennünket a cél közössége. Közös ellenségünk az imperializmus, amely nemcsak a békét, hanem az emberiség haladását is veszélyezteti — mondotta végül Erich Honecker. Joszip Brez Tito felszólalása Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke szerdán délelőtt elhangzott felszólalásában kijelentette: meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárduldsához, az európai általános, minden oldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke •—, de megfigyelhető, hogyan törnek elő. Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és • a világsajtó* tanúsít áz "európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény is felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tatozik" — mondotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszas és fáradságos előkészítő munka előzte meg, az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt, és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, végül, hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az Olasz KP főtitkára ezután a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségességét a reakciós erők ellen, amelyek nem mondanak le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. „Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjt,5rt és haladásáért küzdenek." Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai es. társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. Olaszországban, ahol a demokrácia kivívásáért, megvédelmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, ml olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel — jelentette ki Enrico Berlinguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető hangsúlyozta: a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. „Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtettek beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről ... Óhajunk is, hogy a nagy témákban tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalomban, a barátság és a megértés szellemében, mind szabadabban és nyíltabban." Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szentelte.