Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

2 Szombat, 1976. június 12. LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA VENYIAMIN DIMSICET Lézár György, a Minisztertanács elnöke pénteken délután hivatalában fogadta Venyiamin Dimsicet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságénak ülésszaka alkalmából tartózkodik 'hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatat elnöke és V. J. Pavlov. a Szovjetunió budapesti nagykövete. HEVES HARCOK LIBANONBAN A egynapos viszonylagos nyugalom után Libanonban ismét kiéleződött a helyzet. A bejrúti nemzetközi repülőtér térségében heves összecsapások voltak, amelyekben részt vettek a nemzeti hazafias erők alakulatai, a sziriaiakat támogató egységek, valamint a jobboldali keresztény erők csapatai. LOSONCZT PAL SOMOGY MEGYÉBEN Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke pénteken, Somogy .megyei látogatásának második napján Barcsra utazott, és részt vett az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén. AMERIKAI ŰRHAJÓS BUDAPESTEN A néhány napos látogatáson hazánkban tartózkodó Gerald Carr amerikai űrhajós pénteken az MTESZ központi asztronótikal szakosztálya szervezésével filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a Technika Házában. Az Indiai-óceánnak a béke övezetévé kell válnia Befejeződtek a szovjet—indiai tárgyalások Indira Gandhi sajtóértekezlete A miniszterelnök asszony Jerevánba érkezett Moszkva (TASZSZ) ra értékelte azt a segítséget. Pénteken a Kremlben alá- amelyet a Szovjetunió nyújt írták a Szovjetunió és India Indiának a gazdaság állami közötti barátság és együtt- szektora erősítéséhez, a koműködés további fejlesztésé- hászat fejlesztéséhez, valaről szóló nyilatkozatot. mint más területeken, pélA dokumentumot Leonyid dául az űrkutatásban. A miBrezsnyev, az SZKP KözpoTis niszterelnök-asszony rámutati Bizottságának főtitkára és tott: India szükségesnek tartIndira Gandhi, az Indiai ja. hogy az Indiai-óceán a béke és az együttműködés övezetévé váljék. Üdvözölte a szovjet békeprogramot. amely a nemzetiráKöztársaság miniszterelnöke írta alá. A legfelsőbb szintű szovjet—indiai tárgyalások pénteken a Kremlben befejeződ- közi légkör javítására tek. nyul. A felek áttekintették azo- Indira Gandhi indiai mikat a kérdéseket, amelyek niszterelnök pénteken Mos/kösszefüggenek a béke, barát- vából Jerevánba — a szovjet sági és együttműködési szer- Örményország fővárosába ződésen alapuló sokoldalú érkezett. A magas rangú venszovjet—indiai baráti kap- déget a repülőtéren Karén csolatok további fejlesztésé- Damircsan, az örmény KP nek és elmélyítésének távla- KB első titkára, Grigorij Artaival. zumanjan örmény miniszterA tárgyalásokon szovjet elnök üdvözölte, részről részt vett Leonyid 3. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgomij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, indiai részről pedig Indira Gandhi miniszterelnök, Jesvantrao Csavan külügyminiszter, Shankar Ghos tervezésügyl államminiszter, Inber Gudzsral, India moszkvai nagykövete. * Indira Gandhi sajtóértekezletet tartott. Kifejezte meggyőződését, hogy mostani látogatása a baráti kapcsolatok további erősödéséhez, az indiai és a szovjet nép közötti együttműködés bővüléséhez vezet majd. Indira Gandhi hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetőkkel a többi között megvitatta a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének problémáit. NagyBaganur ú|a«taj ~ Befejeződtek a lengyelNSZK-beli tárgyalások célra BÁTYÁI JENŐ: 106. Jelentős eredményekkel sok. gazdasági szakemberek, zárultak pénteken délben a tudósok és publicisták ta_ szövetségi fővárosban a len- lálkozóit, és erre a gyei—nyugatnémet hivatalos fórumot létesítenek. tárgyalások. A politikai nyilatkozatot — amely a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztését irányozza elő — Edward Gierek. a Lengyei Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Helmut Schmidt szövetségi kancellár írta alá. A közös nyilatkozatban a felek megállapították, hogy az 1970-ben megkötött lengyel—nyugatnémet szerződés „úttörő jelentőségű" volt, és megteremtette az alapot a kapcsolatok fejlesztéséhez, a jószomszédság és az alkotó együttműködés szellemében. A nyilatkozatban a felek egybehangzóan Európa történelmének fontos eseményeként méltatták az Európai Biztonsági Értekezletet, és rámutattak, hogy az értekezlet záróokmányában rögzített határozatok és célok megmutatják az európai biztonság, béke és az átfogó, egyenjogú együttműködés tartós szavatolásának útját. Kifejezték eltökéltségüket, hogy „aktívan vesznek részt a Helsinkiben elfoiídott célok elérésére irányuló további erőfeszítésekben, és az együttműködésnek az európai kapcsolatok minden szintjén való fejlesztésében. Mindkét fél megállapítja, hogy továbbra is síkra kell szállni az enyhülési folyamat elmélyítéséért, és szüntelen fejlesztéséért, e folyamatnak tartós és átfogó jelleget kell adni". A kölcsönös .megértés és együttműködés elmélyítésének céljával abban is megállapodtak, hogy rendszerein megtartják a politiku— Szén Cink A Molibdén • Ércdúsító - , Harhorin „ ., , .. Dzavhan^ ** Szon*^1 Bajanteg* — MONGÓLIA e Szajnsand. v..-,"-. l i • • •' N 0 Élelmiszeripar • Építőipar -"-t-Épulö vasút Á lámáktól a hőerőművekig Város a Hará völgyében A száraz, kietlennek újak jöjjenek és megint fel- szaktanácsadó, „civilben" köz* tűnő sztyeppében, mint- szedjék a jurtát, hajtsák to- gazciász .és gépészmérnök, ha gyerek húzta volna zöld vább a víztől, itteni legelőtől mutatja be és vezet körül színessel, kanyarog a Hará. megerősödött állatokat. bennünket az impozáns gyárAz A1 táj-hegység forrásaiból, Az időnek itt nem sok ér- ban, ahol a legkorszerűbb havából táplálkozik, friss, telme volt. A íűváltásnak normák és a helyi ízlés fitiszta és gyors vize nagy igen. Az ellés időszakának is. gyelembevét'elével folyik a ívekkel lohol a helyenként De a naptári napoknak, évek- vidék állatállományának felholdbéli tájon át az Orhon nek, dátumoknak semmiféle dolgozása. Jelenleg is haríolyóba. Ez a félkaréj ittvá- jelentőségük. Mert nem is ininc magyar szakember dolrost ölel körül: Darhant. Va- volt rá szükség. gozik itt, ugyanakkor 5ti laha itt haladt át északról Darhan ma 40 ezer lakos- mongol szakember jelölt tanul délre, az Altáj zöldellő hegy- Sal büszkélkedhet, és az óvá- nálunk, ismerkedik a korszeoldalaitól le a Dél-Gobiig a ros mellett egy újjal, modern rű hentesmesterség titkaival, karavánét, onnan is tovább, várossal, bevásárlóközponttal, ESy jellemző adat a. húskomKínába, és onnan visza, fel kórházzal, mozival, mostépü- binát méreteire: 46 ezer marÉszaknak, Szibériának. Na- lő és az össze), a város, az hát, 370 ezer birkát és kecsúj város megalapításának 15. évfordulójára átadásra kerülő színházzal és újabb mozival. Műszakiakkal és orvo- H sokkal, pedagógusokkal és tokból húskészítményeket ál szakmunkásokkal, szállodák- lítson elő. ka] és szállodásokkal. Darhan ,, a szó legeurópaibb értelméfelverték jártaikat, aztán egy ben vároSi amely úgy nőttki nap reggelén eltűntek az a sztyeppén, mint jó eső után európai mértékkel mért őri- a zamatos erdei gomba. Az ási távolságok mélyén. Hogy ország második városa, má- Ahogyan haladunk előre az sodik ipari központja, bar övekben és a szakértelemebben már most versenyre berii ügy lesz Darhan az orkél Ulánbátorral. Mongólia 6zag legnagyobb húsipari 18 megyéjéből jöttek ide es üzeme — büszkélkedik- Miteleped tek le, elsősorban a jaszureni az igazgató, fiatalok, így hát aligha véletlen, hogy e fiatal ország- — A munkaerő nagy gond.' ban is a 'legfiatalabb átlag- Na&y még a munkaero-vánéletkorú lakosság itt él, ebben dorlás, nehezen szokják ezt a a nyÜZSgŐ Városban. mnnlrót rta WanDe Darhan más szempontból is érdekes: talán itt mérhetnie leginkább a szocialista országok összefogása és segítése. Ahány gyár, üzem, annyi náció segítette építését, és segit.i ma is az ott dolgozó mongol szakemberek dolgozik majd itt. Ezer olyan, képzését. A cementgyárat, munkása a gyárnak, akiknek amely évi 200 ezer tonna ka- egy része ugyan megtanulta paritással dolgozik, a cseh- már a szakmát, megszokta a szlovákok' építtettpk, a szőr- szervezett munka fegyelmét* mekikészítő üzentet, ahonnét de ahol a többség csak tega világ minden tájára eljut, náp léppy be a. gyárkapun, a a csodálatos mongol szőrme körítések ? és faiak közé. a és bőrkabát, a bolgárok se- nyolcórás műszakra. —i;.teg gitségéve! épült fel, a szov- nap lépett be az az jetek különösen a szénbánya- időnélküliség Világa) szatban nyújtottak óriási segyon jó szándékú becsléssel ezer lakosa, ha volt, még a negyvenes-ötvenes évek elején is, nem számítva persze a soha meg nem számolható és minek is megszámolt nomád mongolokat, akik jöttek, két, valamint 2500 lovat doigoz fel június közepétől december végéig, hogy aztán a „téli" hónapokban a készle— A gyár teljes termelése több mint hetvenmillió tugrik értékű lesz évente, 1980ra. Tavaly nagyjából ennek még csak a felét termeltük. Mongólia új © férés terve e r u N i ' . — *—-iSzühbátar ,/ E* Erdenet 2Darhan { ~ liasztai a •"f-a* —y ulánbátar;e£.*®., SzalhiU * Szervíz állomás ® Repülőtér- bővítés A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusának egyik fontos témája lesz az ötödik ötéves terv fi971— 1975) teljesítésének, valamint a hatodik ötéves terv (1976— 1980) irányelveinek megtárgyalása. Az ötödik ötéves terv teljesítésének adatai azt bizonyítják, hogy Mongólia hatalmas léptekkel halad előre az évszázados elmaradottság felszámolása, a korszerű mezőgazdaság megteremtése, az iparosítás alapjainak lerakása útján. Számottevő eredményeket értek el a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátása ierületén is. A hatodik ötéves terv irányelvei is jelentős célkitűzésekről tanúskodnak. A nemzeti jövedelmet 37—41, a mezőgazdasági termelést 26—30, az ipari termelést pedig 60—65 százalékkal növelik 1980-ra. Folytatódnak az erőfeszítések az életszírtvonal emelésének érdekében is. sajátos munkát, de lassanlassan már alakul az a torzsgárda, amely a munka minden területén magas színvonalon képes majd irányítani és dolgozni — teszi hozzá Kovács Ernő. Pár év múlva ezer ember gitséget, de ott a lengyel, az NDK-munkások keze nyoma is a városon. Ék ott ván természetesen a magyaroké is. Magyar tervek, magyar szak: A gyár mellett apró, mol kány kis lovak, kikötve. Lehajtott fejjel, megingathatatlan türelemmel várják a műszak végét, hogy gazdájuk emberek irányítása szerint megjöjjön, nagyot szusszanépült fel a jelenlegi 750 főt jon' fc,pattanva hátukra< dolgoztató húskombinát. Mijaszuren, a gyár igazgatója és Kovács Ernő magyar belevágtasson a tág horizontú világba. Gyurkó Géza Lapok a szegedi tsitaánvés technikatörféiietliől Szeged a század tízes éveitől igyekezett hatalmas tanyavilágával is foglalkozni. Ennek egyik formája a kisvasút. Létesítésének első szálai a Tisza Szálló üvegtermébe visznek, amikor 1912. május 5-én tartott megbeszélésen Kertész József elnökletével elhatározták, hogy a vasutat a Bábakeresztig vezetik ki, és onnan ágaztatják el. Az egyik ága a csorvai műút mentén haladna, a másikon az Alsóközpontig közlekedik a kisvasút. A kisvasút elnökéül Regdon Sándort választották meg. E nemes értekezleten hozott határozatok azonban a megvalósulásig sokat várattak magukra. A kisvasúinak a tervét közel két évtizedes vajúdás után, 1926-ban Szesztay László készítette el. Az alsótanyai határrészt Várostanya és Pusztamérges község végállomásokkal két ágban behálózó 76 centiméteres keskenyvágányú vasút 69 kilométeres vonalával és 24 állomásával olyan területeket kapcsolt be a város forgalmába, amelyekről azelőtt a 40 kilométeres távolság és a kiépítetlen utak miatt a Szegedre való utazás legalább egy egész napot igénybe vett. Vontatására diesel-elektromos mozdonyokat áliskolát, négy óvodát, három kultúrházat és több egyéb intézményt építettek. Meg kell jegyezhi, hogy az igényekhez és a lehetőségekhez mérten is meglehetősen keveset. Szeged a harmincas évek végére viszonylag modern várossá nőtte ki magát. A város épületrengetegében akkor tízezer lakóházat tartottak számon, amelyek közül csak 207 ház volt az árvíz előtti időkből. Szeged új épületei jellegzetes városképet nyújtanak, szinte az egész városra kiterjedően. Az öt nagyobb városmag: a Belváros, a Felsőváros, az Alsóváros, a Rókus és a Móraváros mellett a harmincas években újabb kisebbnagyobb települések jöttek létre, amelyeket nagyon szerencsétlen szóhasználattal telepeknek neveztek el. Ilyen például a volt Somogyitelep (Petőíitelep), amely már a harmincas években hatezer lakost számlált. Hergár Viktor főmérnök első számú fáradozása volt, hogy á várost állandó zöldkeretbe foglalják, amelyből mind több zöldfelület erezné be a várost. Ezért akkor is csak keveset tettek, ma is több figyelmet érdemelne. A hivatalos technikatörténet még nem túlságolitottak be, mert mar akkor 50 százalékkal jobb san tudatosítola nevét, pedig dr. Blaskó György hatásfokkal dolgoztak, mint a gőzmozdonyok. A kisvasút forgalma naponta ezer személy volt, de teherszállítást is lebonyolított. A kisvasút felépítése több mint ötmillió pengőbe került. Ünnepélyes átadására 1927. február 1-én került sor. A környező településeknek a városhoz való csatolásában jelentős szerepet vitt a városi autóbuszüzem is, amely nyolc vonalon, 115 kilométeres összes távolságon szállította utasait Szegedre jés vissza. Ugyanakkor a MA VAUT is négy forgalmas vonalon üzemeltette járműveit. A közúthálózat fejlesztéseképpen 1935-re épült ki. Szegedet is érintve, a transzkontinentális E5-ös út, amelyből a városra jutó 44 kilométeres szakasz több mint kétmillió pengőbe került. A tanyavilág kulturális fejlődése érdekében 71 a gyorsan fejlődő vegyipar nagytudású és eredményes művelője volt. , Nyírbaktán született 1914-ben. Középiskolai tanulmányainak befejezése után, amit Nyíregyházán végzett, Szegedre jött. A tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát 1936-ban. A nagytudású Bruchner Győző professzor intézetében gyakornokoskodott, miközben elkészítette doktor; .'bszertációiát, ós szigorlatra bocsátalta magát. Első tudományos munkáját a szerves talllumvegyületek területén végzett kutatási eredmenyeitől állította össze. Innen a budapesti tudományegyetemre került, ahol szintén még gyakornokként dolgozott. Ezt követően megVált az egyetemtől, és az 1932-ben Szigeth Gábor által alapított Péti Nitrogénműveknél vállalt állást. A felszabadulást követően a gyógyszeripart választotta munkaterületéül, és 1946-ban a bükkszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárban helyezkedett el. A gyógyszeriparban kifejtett tevékenysége folytán több új gyógyszer technológiájának kidolgozásával öregbítette az iparág jó hírnevét. Élete utolsó szakaszában érkezett el legkedveltebb munkaterületére, az Észak-magyarországi Vegyiművekhez, ahol 1952-fől kezdve főmérnöki minőségben dolgozott. A vidéki ipartelepítés eredményeként létrehívott ÉVK-ban (a vegyi művek rövidítése) tovább folytatta a gyógyszeriparból hozott gyakorlati és elméleti tudásának kamatoztatását, és több alapanyag előállítását oldotta meg. Ezen az új területen figyelme mindinkább a szintetikus anyagok felé irányult. Előbb a fenolszármazékokkal foglalkozott, maid a poliuretán nevű műtmyag előállítási kísérleteivel foglalkozott. Ezek a vegyületek má már szinte mindennapi segítőtársai és eszközei a modern embernek, vagy az ipar több területének. A poliuretanok jó hang- és hőszigetelő tulajdonságuk révén ma már bevonultak az építőiparba, de alkalmazza ezeket az anyagokat a ruházati ipar is, sőt szálakat és sörtéket állítanak elő belőle. Élete alkotó munkásságának legjavában tört ketté, 49 esztendőt élt, 1963-ban halt meg Miskolcon. Fábián Gáspár műépítész és neves szakíró könyvein keresztül került kapcsolatba Szegeddel. Itt jelent meg két jelentősebb munkája is, az Élelem, főbb alkotásaim és a Magyar fogadalmi emléktemplomok című, mindkettő 1935-ben. A modern funkcionalista építőművészetnek már a harmincas években találunk kiválóan alkotó mérnökeit Szegeden is. A legsikerültebb épületeket említve, ki kell emelnünk Sebestyén Endre működését, aki többek között a mai Szabadság mozi épületét tervezte, igaz még 1920ban. és néhol szecessziós elemekkel. Emellett' Szojka Jenő Hunyadi János sugárúti háza, Stampay János Zerge utcai lakóháza, továbbá a Kossuth Lajos sugárúti rendőr-íökamtánvság épülete messze a kor átlaga fölé emelkednek. Ugyancsak idetartozónak kell tekintetünk Miskolczy László által tervezett, és 1939-ben felépített Béke utcai lakóházat. (Folytatjuk! .:.