Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
2 Csütörtök, 1970. június 10. Folytatódnak a szovjetindiai tárgyalások • Moszkva (TASZSZ, MTI) Szerdán a Kremlben folytatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. Tovább folytatták a politikai, gazdasági, műszakitudományos, kulturális és más területeken fennálló kétoldalú szovjet—indiai kapcsolatok megvitatását. A felek megállapították, hogy a szovjet—indiai kapcsolatok további elmélyítésének kedvező feltételei vannak. A nemzetközi problémák megvitatása során a felek megerősítették eltökéltségüket, hogy elősegítik az enyhülési folyamat, az államok közötti együttműködés és kölcsönös, megértés fejlesztését, többek között az ázsiai földrészen. A megbeszéléseket baráti, szívélyes légkör jellemzi. A tárgyalásokon szovjet részről részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, indiai részről pedig Indira Gandhi miniszterelnök, Jesvantrao Gsavan külügyminiszter, Shankar Ghos tervezésügyi államminiszter, Inder Gudzsral, India moszkvai nagykövete. Indira Gandhi indiai miniszterelnök szerdán látogatást tett a Lenin-mauzóleumban, s ott koszorút helyezett el. Az indiai miniszterelnök megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját is a Kreml falánál. * A világsajtó kiemelt helven foglalkozik a legmagasabb szintű szovjet—Indiai tárgyalásokkal — állapítja meg összefoglalójában a szovjet hírügynökség. A delhi „Patriot" hangoztatja, hogy a Szovjetunió igazi baráti érzelmeket táplál az Indiai Köztársaság iránt. A „Hindustan Times" Brezsnyev beszédéből kiemeli, hogy az SZKP főtitkára igen nagyra értékelte az indiai kormány politikáját, a népgazdaság állami szektorának fejlesztése területén. A New York Times megjegyzi: a Szovjetunió határozottan szembeszegül minden, az enyhülés aláaknázását célzó próbálkozással, és hasonló határozottsággal utasít vissza minden olyan vádat, amely szerint az enyhülést „agresszív szándékai" megvalósítására használná fel. MSZMP- Á lámáktól a hőerőművekig Benőben9 Ho öt év múlva találkozunk • Budapest (MTI) Szerdán Berlinbe utazott az MSZMP küldöttsége, amely Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az Európai Kommunista és Munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság soron következő ülésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert. az NDK budapesti nagykövete. A BT ülése • New York (MTI. ADN) Az ENSZ közgyűlés 30. ülésszakának határozta értelmében 20 képviselőből alakult Palesztina-bizottságnak — amely 1976. február végétől május 19-ig ülésezett a világszervezet székhelyén — az a megbízatása, hogy konkrét javaslatokat terjesszen elő a palesztin nép törvényes nemzeti jogainak érvényesítésére. A bizottság azt ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, rögzítsen egy időrendi tervet, amelynek értelmében az izraeli megszállók 1977. június l-ig teljesen kivonulnak az 1967-ben elfoglalt arab területekről. Szovjet nyilatkozat • Moszkva (MTI) A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták az alábbi nyilatkozat közlésére: „Az utóbbi napokban a libanoni események alakulása tragikus jelleget, öltött. Egyre véresebbé válik a testvérgyilkos háború, amelyben ara. bok harcolnak arabok ellen. A békés lakosság — nők, öregek, gyermekek — körében növekszik az áldozatok száma. A Libanonban történtek túllépik a libanoni kereteket. Egyebek között erről tanúskodik Franciaországnak az a nyilatkozata, hogy esetleg csapatkontingenseket küld Libanonba Az Egyesült Államok tengeri haderői változatlanul Libanon partjainak közelében cirkálnak. Ami azokat az államokat illeti, amelyek a Libanonban kialakult helyzethez fűződő érdekeltségükre utalva, a libanoni ügyekbe való közvetlen katonai beavatkozással fenyegetőznek, a Szovjetunió kénytelen kijelenteni: a közel-keleti térség sokkal közelebb van a Szovjetunióhoz, mint azokhoz, akik ilyen fenyegetésekkel lépnek fel. s a Szovjetunió nem kevésbé érdekelt abban, hogyan alakul és fog alakulni a helyzet Libanonban és körülötte. Ezt senkinek nem szabad figyelmen kívül hagynia. Szovjet vezető körök szükségesnek tartják felhívni a figyelmet a libanoni eseményeknek még egy aspektusára. Mint ismeretes, Libanon területén a palesztinaiák százezrei élnek, akik ebben az országban találtak menedékre, és a Palesztinai Ellenállási Mozgalom soraiban folytatják bátor harcukat törvényes nemzeti jogaikért, az arabok ahhoz fűződő közös érdekeiért, az Izraeli agreszszió következményeinek felszámolásáért. S mi történik most velük' őket Is bevonták a véres, testvérgyilkos háborúba. A Szovjetunió azt várja, hogy most kellő felelősségérzetet tanúsítanak mind a libanoni eseményekbe közvetlenül belevont felek, mindaz összes többi állam, amely tudatában van a közel-keleti helyzet további kiéleződése veszélyének." Edward Gierek megbeszélései az NSZK-ban • Bonn (MTI. DPA) Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nyugat-németországi látogatásának második napján a hamburgi kikötőt tekintette meg. Szerdán délben repülőgépen Bonnba utazott, ahol a lengyel nagykövetségen ebéden látta vendégül Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét. Délután Walter Scbeel szövetségi elnökkel találkozott, majd újabb megbeszélést tartott Helmut Schmidt szövetségi kancellárral. Este Helmut Kohl CDU-elnökkel tartott eszmecserét, utána Schmidt kancellár adott vacsorát Gierek tiszteletére. Schmidt és Gierek első, keddi esti véleménycseréje — mint közölték —- „igen jó légkörben" zajlott le, és éjfélig tartott. Részleteket nem hoztak még nyilvánosságra. A szűk körű vacsorán nyugatnémet részről csupán néhány vezető politikus vett részt: Genscher külügyminiszter, Wehner ép Mischnick SPD és FDP frakcióelnökök, Willy Brandt SPD-elnök és Klose hamburgi polgármester. A szerdai nyugatnémet lapok a látogatás első napjáról közölt tudósításaikban idézik Edward Gicreknek a hamburgi városházán elhangzott szavait. A lengyel párt vezetője látogatásét egy új szakasz kezdetének nevezte a két ország kapcsolataiban. Reményét fejezte ki, hogy megbeszélései jó eredménynyel zárulnak. Rámutatott arra, hogy a helsinki Európai Biztonsági Értekezlet határozatai nyomán a lengyel— nyugatnémet viszonyban Is megteremtődtek a tartós békés egymás mellett élés feltételei. 1 A tizenkét emeletes • új szálloda ablakából messzire ellátni. A 320 ezer lakosú fővárost karéjba ölelik a meglehetősen kopár hegyek. Amerre csak a szem ellát, új városnegyedek integetnek, füstölgő gyárkéménvek — közöttük két hőerőmű — rajzolnak csíkot az égre. Odébb, észak felé az új malom fehérlik, közvetlenül alattunk sivító Dieselmozdonyok kúsznak el hoszszúra nyúlt vagonfarkaikkal, a Kínai-híd alatt. Autó teherautót ér. zsúfolt buszok követik a Volgákat. Moszkvicsokat. Mercedeseket, BMW-ket. Innen, a szálloda ablakából egyszerre látni rá minderre. Bogdo Gegen főláma oalotájára is, a mostani vallástörténeti múzeumra, meg a másik kolostorra is, amely ma ugyancsak múzeum, de ellátni a televíziótorony magasba szökő piros-fehér sziluettjére, tövében a jurtavárosrésszel. és a most is „üzemelő" lámakolostorra és szentélyre. A lámáktól a hőerőművekig vezet a tekintet, befog egyetlen pillantással évszázadokat, és mindenféle látnoki tehetség nélkül előre is nézhet évtizedeket. Pontosan: öt évet mindenképpen. Elkészült a mongol népgazdaság új ötéves terve, miután az. ötödiket sikeresen teljesítették, a hatodik elfogadására most kerül majd sor a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusán. A vitája meg éppen ottjártamkor és e sorok írásakor is folyik a lapok hasábjain, a gyűlések ezrein. Szigorú, fegyelmezett, előretekintő, a valóságot számba vevő, ám mégis merész tervet készítetlek a mongol szakemberek, a másfél milliós ország számára. A végtelen sztyeppék korlátlan határaihoz szokott mongol ember, akit egykor csak a fü növése irányított, hogy mikor, merre és meddig, ma a tervgazdálkodás nagyon is határozott keretei között éli életét. Mi volt, és mi lesz? Az, újságíró romantikus hevülete adja csak gyorsan át a helyét a racionális gondolkodásnak, a páratlan lelkesedésnek. a számok megszabta realitásoknak! A földön járás „szakembere" és segítő informátorom — egy negyven év körüli, higgadt, halk beszédű férfi, Mönhzsargal elvtárs, az AlValahol, Ulánbátortól talán nyolcszáz kilométerre is, a magyar vízkutatók jóvoltából, öt évvel ezelőtt napokat tölthettem a mongol pásztorok között. Aludhattam a jurtájukban, ízlelhettem az európai ínynek ugyan nem éppen megszokott, de a mongolok számára nagyon is célszerű és tápláló ételeket, ihattam a vizet, vitamint, ásványi sókat egyszerre pótló kumiszt. A sajátos varázsú mongol éjszakában együtt bámulhattam velük a ritka és tiszta levegőben kézzel is megfoghatónak tűnő csillagokat, hallgathattam történeteket a múltról, dalokat is, régieket, meg olyat is, amelyben már a sofőrről szól a nép új dala. Áz út a repülőtérről a városig a Tola folyó fölött halad át. öt évvel ezelőtt Itt recsegő, ingatag fahídon döcögtünk át, félvén, mikor szakad le alattunk: Most átsuhantunk a hídon a város felé. A hídon, amely itt a fo!yó két partját köti össze. De bennem a múltat és jelent. lami Tervbizottság elnökhelyettese. Előtte az asztalon kimutatások, térképek, jegyzetek és feljegyzések a múlt ötéves tervről, és az újról, amelyek segítségével az ország ismét óriást lépést tesz előre a népgazdaság fejlesztésében. — Az ötödik ötéves tervet teljesítettük — mondja Mönhzsargal bevezetőként. Fegyelmezett arcán átsuhan a büszkeség inkább csak sejthető mosolya, amikor csak úgy, mellékesen hozzáteszi: hétmilliárd tugrigot ruházott be a mongol népgazdaság a teljesített ötéves tervben. Ez a hétmilliárd füstöl Itt körben a városban, ez a hétmilliárd formált üj ipari várost a negyvenezer lakójú Darhanban, ez a hétmilliárd teremtett megfelelő közlekedést, kultúrát. életszínvonalat Mongóliában. És hadd tegyem hozza: cz a hétmilliárd teremtett igényeket is, mind nagyobbakat, oersze. Tellesithetőket is, és ma még teljesfthetefleneket. Es e hétmilliárdos beruházás teremtette meg a lehetőséget, hogy a mongol népgazdaság jövedelme az öt év alatt kereken 4o százalékkal növekedjék. — A hatodik ötéves tervben 13—14 milliárd tugrigot szánunk a gazdaság fejlesztésére. A legdöntőbb — summázta a pénzben kifejezhetetlen legfőbb feladatot Mönhzsargal — a jó minőség. A termelésben és az irányításban csak ezáltal valósíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság évi növekedése elérje az öt százalékot, az Ipar öt év alatt legalább 60 százalékot fejlőd lék. és hogy a nemzeti jövedelem mindezek eredményeképpen 37—41 százalékkal legyen magasabb, mint most. Elmondta az elnökhelyettes, hogy a mezőgazdaság mind belterjesebb fejlesztése. a gabona és a takarmány termesztése az úi ötéves terv egyik alapvető feladata. A lagnagyobb Ipari beruházás az erdenti réz. és moltbdénbánya. valamint, -kohó első léncsőjének felénítése lesz, amely szoviet segítséggel 1978-ban már termelni fog. Az. ipar általános feladata a termelékenység növelése. Az. élelmiszeriparnak el kell érnie a nemzetközi sz'ovonalat. fis mindezt a KGST hathatós segítségével, baráti összefogással, és a mongol nép kemény munkáiéval. Gyurkó Géza Tito Ankarában • Ankara (Tanjug) Fahri Korutürk török köztársasági elnök kedd este Ankarában vacsorát adott a háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodó Joszlp Broz Tito jugoszláv államfő tiszteletére. Tito elnök kijelentette, hogy Jugoszlávia a ciprusi válság kezdete óta ellenzi sz ország felosztását célzó kísérleteket. Aggodalommal szólt a közel-keleti válságról. A libanoni válságról szólva kijelentelte: „Akadályozza a libanoni belső erőket, bogv politikai ' megoldást találjanak a problémákra. véget vessenek a harcoknak, kivívják a békét és megőrizzék az arab Libanon függetlenségét, szuverenitását, területi épségét." BATYAI JENŐ: Lapok a szened! tiifomáiY' és teciinikatörténetből 104. Az egyetem idekerülésével a klinikákat különböző intézményekben helyezték el, meglehetősen zsúfoltan. Az áldatlan állapot nem tarthatott sokáig, és az Illetékeseknek klinikai épületek felépítéséről kellett gondoskodniuk. A régi szegedi belváros, a Palánk egy részét ekkor vették csákány alá. és ezzel 1926-ban eltűnt a nagyárviznek is ellenállt barokkos városrész, a maga szűk és görbe kis utcáival. Ekkor tűntek el a timárházak, a volt ipartestületi székház, Juhász Gyula háza. Először a gyermekklinikát építették fel, utána a volt szemkórházból alakították ki a szemészeti klinikát, majd a sebészeti klinika következet. A belgyógyászati klinikával körülbelül egyszerre épült a bőrgyógyászati klinika. Ezt követően építették fel a nőgyógyászati klinikát. Az ideggyógyászati klinika annak idején a mai Móra Ferenc szakmunkásképző intézetben volt elhelyezve. A volt Márer-házban helyezték el később az orvostudományi egyetem könyvtárát, és a volt hadtestparancsnoksági épületben a gazdasági hivatal székelt. Az orvosegyetemi klinikai épületeket Korb Flóris tervezte, a célnak megfelelően, de építészetileg minden különösebb ihletettség nélkül. A gvermekgyógyászati klinika kivétel, azt ugyanis Ottovay István tervezte és kivitelezte. Korb Flórig Nándor Kecskeméten született 1860-ban. Középiskolai tanulmányainak befejeztével, oklevelét a berlini építőművészi akadémián szerezte meg. Hazatérése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott 14 évig, 1893-ban Giergl Kálmánnal társasviszonyban közös irodát nyitott, és legjobb épületei közös munkájuk eredménye. Ebből a korszakból való a történeti stílusokat. továbbá a szecesszió egység- és részletformáira támaszkodó több kiemelkedő épülete, mint a Klotild-paloták a Március 15. téren, a második világháborúban elpusztult József főherceg palotája, bérházai a mai Felszabadulás téren, a budapesti volt ügyvédi kamara székháza, klinikaépületei Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola. Szintén ebből a korszakából valók a kolozsvári egyetemi klinikai és a könyvtár épülete. A Pénzjegynyomdát, a debreceni nagyerdei egyetemi épületeket már önállóan tervezte. Ezekért 1924-ben kanta meg a Greguss-díjat, és az angol Királyi Epítésztársaság tagjává avatta A szegedi klinikai épületek már öreg korának termékei. és talán ezzel ls magyarázható, hogy nem emelkedtek korábbi naiv művei mellé. Budapesten halt meg 70 éves korában, 1930ban. A fogászati klinika, a volt Tóth-szanatőrium épületeit, továbbá az Hona utcai hűtőházat a szegedi származású Szivessy Tibor tervezte 1937ben. A gyufagyár jelenlegi formáját Román Miklós tervei nyomán kapta, a húszas években. Román Miklós 1879-ben született Budapesten. Oklevelét a budapesti műegyetemen 1901-ben nyerte. Előbb Málnai Bélával, majd öccsével. Román Ernővel közösen tervezett. Legjobb alkotásai a győri volt Ipar- és Kereskedelmi Kamara székháza, a budapesti volt Kaszab-klinika, a rendőri gyermekbíróság épülete. Tervpályázatokon számos díiat nyert, amelyek során több gyárépület et, családi házat és villát tervezett. Budapesten halt mess, 1945-ben. A móravárosi plébánia templomot modem megjelenéssel, olaszos-árkádos megoldással 1933ban Fannesz László műépitész tervezte. Az Aradi vértanúk terén áll a volt OTI (ma rendelőintézet) épülete, amelyet 1937-ben építettek fel Kopetzky Raul tervei szerint, a tér bangulatkialakftásának megfelelően. Vele szemben áll a volt Vadász-ház, ma egyetemi diákotthon, amelyet a múlt század végén, e század elején építettek magyaros—szecessziós stílusban. A Hősök kapuját 1937-ben építették Pogány Móric műépitész tervel szerint. Pogány Móric Nagvenyeden született 18^8-ban. Előbb Kolozsvárott Pákey Laios Irodájában dolgozott. majd Budapesten, Tőry Emilnél vállalt munkát. A Batthyány-emlékmécses tervpályázatát 1907-ben megnyerte, és 1908-tól mesterével társasviszonyt létesített. Az 191 l-es torinói világkiállítás pavilonjának társtervezője volt. ami Lechner Ödön magyaros stílusában épült fel. A bécsi Osztrák—Magyar Bank tervpályázatát Tőryvel közösen 1912-ben nyerte meg. Itthon az Adria Biztosf'ó Társulat székházára készítettek tervet. Jelentős munkáink volt a Nemzett Színház terve, amely az első világháború miatt nem énúlt fel. Lágymányos beépítésére 1930-ban készített tervet. Foglalkozott az építészképzés reformjával. Több épületén a vasbeton szépsége és anyagszerűsége uralkodik. Lehet, hogy a Hősök kapujáról is ez érződik. Az épület megépítésekor a tanitógyermekek intemátusa volt, ma a Ságvári Endre Gimnáziumnak ad otthont. Budapesten halt meg, 1942-ben, (Folytatjuk.)
