Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

Csütörtök, 1976, június 10. —•MMBBMMWíTirillir-' 'üHjaMM—a 3 Gazdasági kapcsoialaink ereje Több mint 16 milliárd értékű árucsere a Szovjetunióval A magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatok, a kétoldalú együttműködés mostanában tucatnyi olyan színnel gazdagodott, amely már középtávon is megváltoztatja eddigi, hagyományos árucserénk szerkezetét. Amikor tavaly december közepén Moszkvában aláírták az 1976—1980. évi magyar—szovjet külkereskedelmi és fizetési megállapodást, már a múlt számainak puszta megjelölése is jelezte a megnövekedett lehetősége- vák ket 1947-től 1975-ig több, mint százszorosára nőtt az országaink közötti forgalom értéke, sőt az 1971—75-ös 9,3 milliárd rubeles külkereskedelmi szállítási tervet is 1,8 milliárd rubellel túlteljesítették az érdekelt felek. így azután nem hatott meglepetésként az új program sem: hazánk és a Szovjetunió 1980-ig több mint 16,5 milliárd rubel értékű arut szállít egymásnak. szoros kapcsolatokat KGST-országok által létreki a szovjet fejlesztő hozandó közös villamos igen épít ' intézetekkel, az ipari és külkereskedelmi egyesületekkel, E program jegyében máris megkezdődtek a nagyszabású rekonstrukciók, termelés bővítő beruházások. Csepelen például — rövidesen — már 20 ezer sebességváltóhoz szükséges alkatrész készül, a Ganz-MAVAG-ban pedig kibontakoznak a motorvonatok háromoldalú — magyar—szovjet—csehszlokooperációja. Tekintsük át — ha csak vázlatosan is — az előttünk álló öt év export- és importfeladatait. Kivitelünk legfontosabb fejezete a gépÉs most, a legutóbbi, a múlt héten Budapesten befejeződött magas szintű tárgyalásokon, a magyar—szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésén, ugyancsak e program jegyében írták alá két újabb kormányközi ' és öt tárcaközi megállapodást. Közülük a legjelentősebb dokumentum kétség kívül a hazánk területén létesítendő 4, összesen évi 7,8 millió tonna kapacitású szénbánya ipari termékek listája. 1980-ig közös építéséről szól évente több mint 6000 autóbuszt, 300 portáldarut, meg. közelítően 60 hajót és 75 úszódarut, számos élelmiszeripari és vegyipari gépsort adunk át partnerünknek, cserébe — annyi más között — 15 ezer ZIL teherautóért, 200 ezer személygépkocsiért, 35,3 millió tonna kőolajért és 6 millió tonna kőolajtermékért. Változatlanul jelentős könnyű- és élelmiszeripari kivitelünk. Egyedül a Tanninpex külkereskedelmi vállalat 66 millió cipőt értékesíthet a szovjet piacon. Ismerjük az arányt: 380— 390 milliárd forintot kitevő évi nemzeti jövedelmünk több mint 40 százalékát a külkereskedelem csatornáin realizáljuk. Ugyanakkor legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió, és összes forgalmunk egyharmada e relációra esik. Így azután minden 100 forintunkból 13 —14 forint a magyar—szovjet árucseréből származik. Gazdaságainkat egyre több hosszútávú kooperációs szerződés köti össze, olyan megállapodások, amelyek nyomán a naturális árucsere helyébe mindinkább a gyártás- és gyártmányszakosítások lépnek. E fejlett külgazdasági és iparszervezési megoldások korábban sem voltak ismeretinek együttműködésünk történetében, gondoljunk csak a timföldalumíniumipari, vagy a Zsiguli-kooperációra. Ám mostanában, a magyar és a szovjet kormány tudatosan szorgalmazza az ilyen típusú átfogó egyezmények megkötését, amelyek nélkül ma már nincs hatékony termelés, ütőképes, modern gazdaság. j Az elmúlt esztendő végén Moszkvában 14 államközi egyezményt írtak alá országaink vezetői. Eszerint hoszszú távra összekötötték a gépipar, az energetikai ipar, a mezőgazdaság több ágazatának fejlesztési programját. Egyebek között 1980-ig — szakosítva — 300 millió rubel értékben szállítunk szovjet partnerünknek automata távbeszélő faluközpontokat, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezéseket, URH-rendszereket. A magyar ipar öt jelentékeny ipari bázisa, a Beloiannisz, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, a Csepel Autógyár, továbbá a Ganz-MAVAG a jövőben es arról, hogy országaink együttes erővel építenek fel Bicske- közelében egy 1500 megawattos hőerőművet. A energiabázis kialkítását segíti a már épülő 750 kilovoltos távvezeték is Vinnyica és Albertirsa között. Ugyanígy, energia gondjainkat csökkenti az az újabb egyezmény is, amelyet a közös olefinprogram keretében kötöttünk. Űj ásványolaj termékeket szállító vezeték épül a szovjet határtól a Tisza Kőolajfinomítóig. A 120 kilométeres csőrendszeren éventetöbb mint 1 millió tonna benzin, illetve gázojaj érkezik a leninvárosi finomítóba. Mjlliós értékű anyagok, árukészletek, részegységek cserélnek gazdát, előre öszszehangolt hosszútávú és éves tervek alapján. Gazdaságunkat ezernyi éltéphetetlen kötelék fűzi a szovjet tudományhoz, iparhoz, kereskedelemhez, mint ahogy a szovjet gazdaság is mind erőteljesebben támaszkodik a magyar gyárak munkájára. Kölcsönös érdekünk ez a mind szorosabb együttműködés, s kölcsönös előnyünkre szolgál a határainkon átívelő kooperáció és szakosítás további kiteljesítése. j Szóbeli érettségi vizsgák Szerdán országszerte megkezdődtek — és június 22ig tartanak — a szóbeli érettségi vizsgák. A középiskolákban tanulmányaikat befejezők túlnyomó többsége, mintegy 47 ezer 700 fiatal vállalkozott az érettségi oklevél megszerzésére. A gimnazisták négy tantárgyból maturálnak: kötelező tantárgy a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika, kötelezően választható a történelem, az idegen nyelvek, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz. Magyarból a diákok írásbelit is tettek, történelemből és földrajzból csak szóbelire van lehetőségük, a többi tantárgyból maguk dönthették el, hogy az írásbeli vagy a szóbeli vizsgaformát választják-e. A nemzetiségi gimnáziumok tanulói nemzetiségi nyelv és irodalomból is érettségiznek. A szakközépiskolák tanulói részére kötelezőek a magyar nyelv és irodalom, a szakmai elméleti tantárgyak és a szakmai gyakorlatok. Mindezek mellé kötelezően választhattak egy, s szabadon még egy tárgyat a történelem, a politikai gazdaságtan, a matematika, a műszaki rajz, az idegen nyelvek, a fizika, a kémia és a biológia közül. Matematikából és műszaki rajzból csak írásbeli dolgozat megírására, történelemből és politikai gazdaságtanból csak szóbeli vizsgákra van lehetőség. TALAN TAVASZRA... Tovább késik az új postaközpont átadása Már megszoktuk a növekedés növekvő nehézségeit, hogy Szegeden hovatovább egy üzlet vagy egy raktár sem készül" el a megígért időpontra. Föl-fölmelegszünk szép városunk folyamatos fejlődése láttán, de igencsak elborul a kedvünk, amikor mindenfelől késedelmes munkáról hallunk. Ugye mennyire tudtunk örülni két évvel ezelőtt is, amikor illetékesek az új postaközpont közeli befejezését ígérték, s aztán kinevettük magunkat, amiért készpénznek vettük az építkező és szerelő vállalatok által jelzett határidőt! A tapasztalatokon okulva óvatosan mertük most ismét megkérdezni, hogy mégis, mikor lehet ebben a városban a gutaütés veszélye nélkül telefonálni? A Szegedi Postaigazgatóság vezetői együtt izgulnak, sőt mérge, lödnek a lakossággal, s úgy láttuk, nagyon-nagyon szeretnének pozitív választ adni nemcsak a készülékeknél idegeskedőknek, hanem a már mintegy 6 ezer új igénylőnek is. Megkaptuk egyik jelentésüket, amelyben a többi között ez olvasható: „Teljesen megnyugtató az lenne, ha pontos információt kapnánk a központok üzemkész állapotát illetően egyrészt a további munkák megnyugtató ütemezése miatt, másrészt a telefonra várakozók felelősséggel történő informálása érdekében." Tehát „isten kezében vannak", mint mondani szokás, vagyis lényegében éppúgy képtelenek egyértelmű és pontos választ adni, mint az utca laikus embere. Röviden az új postaműszaki létesítményről annyit, hogy ez lesz a Szegedi Postaigazgatóság legnagyobb be. ruházása, amelynek költségei meghaladják a félmilliárd forintot Ebből az összegből 250 milliót köitenek az épületekre, több mint 150 milliót a távbeszélőgépek és berendezések telepítésére, 76 milliót pedig a telefonhálózat korszerűsítésére és bővítésére. A két ütemben megvalósítandó beruházáson belül elsődleges cél természetesen a telefonszolgáltatás fejlesztése, másodlagos az irodaház és az ezer adagos önkiszolgáló étterem felépítése. Pontosan két évvel ezelőtt a műszaki helyiségeket már át tudták adni a Beloiannisz I helyközi automata központ kábeleit is bekötötték ez év áprilisában, a többi munka elvégzése az úgynevezett jelfogó sávok szállításától függ. A posta arra törekszik, hogy az év végére befejezzék például az új erősítő állomás és a távíróközpont építését, a kábelhálózat rekonstrukcióját és bővítését, hogy ezek ne akadályozhassák a BHG munkáját. A tisztesség körvonalai N' em hiába népszerű a tévé Jogi esetek sorozata, ötletes jogpropagandája mellett, szórakoztatva csiszolja jogérzékünket: hogyan döntenénk mi a bíró helyében? Elnézve az adásokat, sokszor késztet elismerésre bennünket, hogy a laikus véleményezők többsége milyen okos jártasságot mutat, a pragrafusok világában is. Legyen az ügy eltartási szerződés megszegése, örökbefogadási, munkajogi vagy garanciális vita, oly sokszor adhatunk jelest a nem szakértő hozzászólóknak, hogy az már mégis csak mond valamit az általános jogismeret szintjéről. Valóban, a törvényismeret és törvénytisztelet széles körben csak ott élhet, ahol az állampolgárok minél nagyobb hányada szerez jártasságot a jog alkalmazásában. Van azonban e népszerű műsornak egy másik tanulsága is. Mégpedig az, hogy a legjobban szerkesztett és jogbölcselettől áthatott paragrafusok sem képesek felölelni az emberi-társadalmi viszonyok, a kölcsönös helyzetek sokrétűségét, s így egy-egy érdekesebb ügyben kettős körvonalú esetkép alakul ki a néző tudatában. Az egyik, ahogyan a paragrafus bírál és kötelez, a törvény, a jogszabály, amelynek kereteibe az ügy tartozik. A másik, ahogyan az egyéni lelkiismeret és igazságérzet ítél, amely olykor nem illeszkedik szükségképpen és pontosan a paragrafushoz. Persze, a Jó bíró, az emberi Igazságot tisztelő jogász a legnehezebb esetekben, vagy majdnem minden esetben meg Is találja azt a megoldást, amelyben a jog és igazság, törvény és humánum együtt haladnak. Minthogy azonban a peres ügyekben érdek áll szemben egy másik érdekkel, a bizonyítás, a megítélés nem könnyű feladat, s ezért előfordul, hogy a paragrafusnak érvényt szerzünk ugyan, csakhogy az igazság csak sántán követi a jogot. Pontosabban szólva, az egyik fél a vitás ügyben jogszabólyon belül cselekedett, s bíróilag nem is marasztalható el, annál inkább az erkölcs és a társadalmi igazság szempontjából. Csak jelzésképpen néhány esettípus. Komoly következményekkel járó üzemi baleset történik, de még sincs igazi, személyében Is elővehető felelős. A gondatlanság ugyan az üzemi körülményekben rejlik, viszont a bizonyítás során formális értelemben nem állítható az, hogy X. vagy Y. sértette meg a munkaköri vagy technológiai előírásokat. Vagy: tervezési és kivitelezési hibákkal adják át az elkészült lakásokat. Mire a dolgok kiderülnek, a lakók hiába keresik jogaikat, szinte lehetetlen a bonyolult alvállalkozói és kooperációs kapcsolatokból kihámozni, hogy ki tartozik felelősséggel, s következményeit így nem a hanyagságot elkövetők, hanem a lakók viselik. Továbbá: nagy értékű, úgynevezett tartós fogyasztási cikket adnak el, de a garanciális fellételek olyan körmönfonton és homályosan vannak megfogalmazva, hogy érvényesítésükről adott esetben Inkább lemond a vevő, semmint végigjárja a labirintusokat. Eltartási szerződést kötnek, amelyet forma szerint, durván nem sértenek meg. Annál inkább tartalmilag, a bánásmód, az emberi kapcsolatok minősége tekintetében. Egymás kőzött osztja ki a prémiumot, az összeszövetkezett érdekcsoport, de ügyelnek arra, hogy tételes rendelkezéseket formailag ne hágjanak át. Visszavágnak a bírálónak, de nem közvetlenül, hanem más alkalommal, bizonyíthatatlan öszszefüggésben, s az Illető hiába keresi jogi úton az igazát. De talán felesleges Is a példát szaporítani: a joghatáron belül megsértett igazság Is sérelem, s lehetőség szerint gondoskodnunk kell róla, hogy mégis az igazság érvényesüljön. Van erre lehetőség? Társadalmi méretekben igen is van. A kulcs: az általános tisztesség, amelynek szembe kell szegülnie azzal, ami e tisztesség elfogadott normáiba ütközik. Való igaz, hogy törvénnyel, joggal nem lehet minden A posta vezetői igyekeznek ember> ®s társadalmi kapcsolatot és magatartást szabályozreális képet kapni a beruházás teljes befejezéséről, hogy Híradástechnikai Gyárnak a a lakosságot megfelelően táberendezések szerelése végett. Az 1973. októberében megkötött vállalkozási szerződés ugyanis úgy szólt, hogy 1975. december 31-ig a gyár üzemkész állapotban átadja a Püspök utcai IX ezer állomásos központot és a város környékére tervezett kisebb automata központokat. Ebből — mint Ismeretes — nem lett s^mmi. S az okozta a legnagyobb gondot, hogy a BHG a teljesítési határidő lejárta után többszöri felkérés ellenére sem állapított meg újabb határidőt. Érthető, hogy a posta ilyen helyzetben segítséget kért pártés állami szervektől. A BHG illetékes vezetői erre tekintélyes fórum előtt kijelentették, hogy „a távbeszélő központok üzembe helyezésére 1976. augusztus 20-ig sor kerülhet", S most, alig több ! mint két hónappal augusztus 20. előtt azt mondják a Szegedi Postaigazgatóságon, hogy ,.a magunk részéről a helyzetet értékelve kénytelenek vagyunk lerögzíteni, hogy erre reális lehetőség nincs". Szép kis perspektíva! Noha a Püspök utcai helyi központ szerelése szinte teljesen befejeződött, sőt a jékoztathassák. Most az a helyzet, hogy mivel a műszaki épület lényegében elkészült, idén, november 7,.re szeretnék átadni a főközpontot. Mivel azonban a BHG „hozzáállása" még most sem a legbiztatóbb, sokkal valószínűbb a december végi, sőt még inkább az 1977 első negyedévi átadás. Akkor állítólag időkorlátozás nélkül lesz lehetséges a távhívás, s a zavartalan helyi beszélgetéseket három percenként számlálja és díjazza a posta. Addig azonban várnunk kell türelemmel, illetve telefonálás előtt nem árt bevenni valamilyen nyugtatót. F. N. I. nl. Az úgynevezett jogi hézagokat ki lehet és ki kell tölteni megfelelő szabályozással (habár a túlszabályozás legalább olyan bajokat és manipulációs lehetőségeket idéz fel, mint a hiányos szabályozás), de legalább ilyen fontos, hogy a közerkölcs normál töltsék ki azt az űrt, amit a legprecízebb paragrafus sem tud hézagmentessé tenni. M agyarán: a tisztesség megsértésének is kell hogy legyenek társadalmi szankciói, főleg a megítélésben és elítélésben. Kell hogy legyenek következményei: a jogi és gazdasági mellett, erkölcsiek is. Még kapitalista körülmények között is kialakult erre a — sajátos, merkantilista normáknak megfelelő — önvédekezés. Például, aki egyszer nem fizeti meg tartozását, az elveszti hitelképességét, egyetlen bank se hitelez többé neki. A mi szocialista társadalmi körülményeink között a hitelképesség nem szűkíthető le OTP-keretekre. De társadalmi-erkölcsi hitelképességre, az ezekhez kapcsolódó normák szilárdabb kialakulására annál nagyobb igényt kell formálnunk, mind az egyéni életben, mind a vállalatok és vállalatok, vagy vállalatok és személyek kapcsolatában. Ezért nem elég, ha valaki csupán azt igazolja, hogy „joghatáron belül" volt az adott ügyben. A döntő, mindnyájunk szempontjából mégis csak az, hogy „tisztességen beiül" maradt-e. RÓZSA LÁSZLÓ Élénkség a tónál A Balatonná) a javuló időjárás hatására megélénkült az idegenforgalom. Szerdán már a gyermekek és diákok tömegeitől voltak hangosak a MÁV szerelvényei. Az iskolai év befejeztét követő napokban — mint minden nyáron —idén is tömegessé vált a nagyobb üdülőtelepek forgalma. Ezekben a napokban sorra megnyílnak a gyermeküdülők és az úttörőtáborok is. A Balaton-part üdülőiben szerdán sok helyen már a harmadik turnus vendegeit fogadták. Több fehérnemű Mintegy 18 millió darab női, férfi- és gyermekfehérneműt készítenek 1976ban a Habselyem Kötöttárugyár kazincbarcikai gyáregységében. 1974-hez viszonyítva tavaly 18 százalékkal, az idén pedig mintegy 8 százalékkal több fehérnemű készül. f