Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

2 Szerda, 1976. június 16* Berlini értekezlet f> Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvából Ber­linbe utazott a Szovjetunió Kommunista Pártjának kül­döttsége, amely részt vesz az Európai Kommunista és Munkáspártok Értekezlete szerkesztő bizottságának ülésén. A delegáció tagiai: Borisz Ponomarjov. az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára; Konsztantyin Katu­sev, a Központi Bizottság titkára; Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB póttagja, a Központi Bizottság nemzet­közi osztálya vezetőjének első helyettese és Georgij Sahnazarov, a KB osztály­vezető-helyettese. Gromiko fogadta az NSZK nagykövetét # Moszkva (TASZSZ) Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere ked­den fogadta Heinz-Ulrich Sahmot, az NSZK moszkvai nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte. Iz NSZK-ba érkezett Edward Gierek © Bonn (MTI) Százhúsz főnyi küldöttség élén kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra Nyu­gat-Németországba érkezett Edward Gierek, . a Legyei Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A lengyel vendégeket ka­tonai díszpompával fogadták a hamburgi repülőtéren. Edward Giereket Helmut Schmidt szövetségi kancellár, valamint Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter üdvözölte. A nyugatnémet kormány­pártok vezetői nyilatkozat­ban üdvözölték az NSZK­ban ötnapos látogatáson tar­tózkodó Edward Giereket. A Német Szociáldemokrata Párt elnöksége — amely kedden Willy Brandt párt­elnök vezetésével tartott ülést Bonnban — állásfog­lalásában „történelmi hord­erejű" eseménynek nevezte a látogatást a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének és az együttműködés kiszé­lesítésének útján. Jugoszíáv katona vendégeink látogatásai 0 Budapest (MTI) látogatott. Katona vendége. ink ezt követően az egyik Nikola Ljubicsics hadse- dunántúli kiképzőbázist ke­regtábornok, a Jugoszláv resték fel, s harcászati be­Szocialista Szövetségi Köz- mutatót tekintettek meg, és társaság szövetségi honvé- a kiképzés néhány technikai delmi titkára — miniszter eszközével ismerkedtek. —, aki katonai küldöttség Jugoszláv katona vendégek élén, hivatalos baráti látó- ezt követően az egyik du­gatáson tartózkodik hazánk- nántúli repülőegyseg életé­ban — kedden Beremendre vei ismerkedtek meg. Negyvenhárom nap> 18 ezer kilométer Zürichi barangolás 10 A repülőtéri autóbusz- dést: — No és mi tetszett a Elegáns üzletei, tagas biszt­\L, járat végállomása a legjobban? — Zürich — vá- rói külföldi tartózkodásom Hauptbahnhof épülete előtt gom rá valahányszor. A du- utolsó színfalaiként élnek van Találomra indultam a nántúlnyi területen fekvő emlékezetemben Az az igaz­Zürichi-tó irányába. A Bahn- ország negyedik legnagyobb ság, hogy akkor én már vaj­hof-hídon átkelve először a tavának kapuvárosa valóban mi keveset törődtem a ku­keleti városrészt barangol- maradandó élményt nyújtott, lisszákkal. A 18 ezer kilomé­tam be, majd á Llmmat-folyó A tengerentúli dimenziók ta- teres filmszalag utolsó kó­partján déli Irányba gyalo- szítottak, Toronto után piái következtek. Villant a golva érkeztem a Bellevue Svájcban egy picit otthon, jelzés, a Swissair motorja térre. Innen már a tó part- Európában éreztem magam. ján folytatódott sétám. Az Zürichben már elfogadható­Operaház előtt, leültem egy vá zsugorodott a lépték. Egy padra és önfeledten csodál- észak-amerikai metropolis tam a város és természet ta- szinte megismerhetetlen ta­lálkozásának eme pompás kói számára, amellett re­iátványát. A 40 km hosszú, ménytelen vállalkozás is. A 2—3 km széles víztükröt a dinamikusan terjeszkedő To. Glarni-Alpok havasai koszo- rontó például éveken belül csíkot'húztam a glóbuson fe felbőgött és Svájc hófödte csúcsai elvesztek alattunk az éjszakában. 1975. december 16. .,. 1976.' áprilisa. Volt idő tehát azi epilógus megfogalmazására. A megismerés vágyának pa­rancsszavára egy rövidke rúzzák. A kék színű tó méw bekebelezi majd Ajaxot, sőt lyen nyúlik be a város szí- csupán idő kérdése, hogy a vébe, ahol a vizét levezető ma még 60 km-re levő Osha­Limmal-folyó az alacso- wa mikor lesz majd a met­nyabb morénadombokon ke- ropolis egyik kerülete. Ezzel ez a 43 nap, meg a 18 ezer1 kilométer egy parányival böl­csebbé tett. Amerikáról ál­modtam a Tisza-partján és a Westrose Avenuen kellett resztültörve teremt magának szemben 6—7 óras kitartó lefcküdnöm, hogv megtanul­utat a Rajna felé. A 88 km'- gyaloglas utón Svájc legna- jaR álműdni a Széchenyi tér­tyi vízfelület északi vége- gyobb varosat - legalabbis röl Hamburgert ettem Cle­ben épült Quaibrücke, a ke- ugy érzem — sikerült vala- veiand_ben ^ közben a tar­leti és nyugati városrészt melyest megismernem. honyás krumplira gondol­köti össze. Erről a hídról tá- A zürichi légikikötő — tam. Akinek nem volt része rul fel Igazán a 700 ezres Am8Zterdam, Frankfurt és benne, nem hiszi. Én sem város Janus arca. Északi ol- London után — a kontinens hittem. Jó, nagyon jó itt­negyedik legnagyobb és leg- hon ... forgalmasabb repülőtere. Thékes István daláról a két münster — Frau- és Grossmünster — kőzött a város Canal Gran­déjára, ellenkező Irányban pedig a messze délkeletre nyúló víztükörre nyílik re­mek rálátás. A panoráma legmarkánsabb épülete a ro­mán stílusú Grossmünster. „Halhatatlanságának" egyik biztosítéka Zwingli Ulrich személye, aki 1518-ban plé­bánosa volt a templomnak. Az egykori plébános tanítá­sait öt esztendővel később nyilvánították államvallássá. A nyugati városrész be­eserkészését a Bürkli téren kezdtem, majd a Bahnhof­strassen folytattam utam. Ez az utca Svájc és Zürich gaz­dagságának valóságos kira­kata. A világ három leg­gazdagabb kapitalista orszá­gában jártam és ott Zürich Váci utcájának kirakatait szemlélve megerősödött ben­nem. hogv Svájcban sokkal biztonságosabb és megalapo­zottabb az életszínvonal, mint akár az Egyesült Álla­mokban, akár Kanadában. A luxusüzletek sorfala között jutottam a Hauptbahnhof, a budapesti Keleti pályaud­varra emlékeztető, épületé­hez. Hazaérkezésem óta sokan és sokszor tették fel a kér. DR. JUHÁSZ ADAM A SZOVJETUNIÓBA UTAZOTT Dr. Juhász Adám nehéz­ipari államtitkár az oren­burgi gázvezeték építésére alakult magyar—szovjet kor­mányközi bizottság magyar tagozatának elnökhelyettese, szakértők kíséretében kedden a Szovjetunióba utazott. A delegáció meglátogatja a Huszt—Bogorodcsány— Guszjatyin—Ivano—Fran­kovszk vonalon a gázveze­téképítés magyar szakaszát, s az építkezés magyar és szov­jet vezetőivel a helyszínen szemléli meg az eddig vég­zett munkálatok eredmé­nyeit. TITO ANKARÁBAN Joszip Broz Tito. a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államfője ked­den Fahri Korutürk török Köztársaság elnök meghívásá­ra hivatalos baráti látogatás­ra Ankarába érkezett. KUBAI NŐDELEGACIÓ BUDAPESTEN A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására tíz­napos látogatásra Budapest­re érkezett a Kubai Nőszö­vetség küldöttsége: Sofia Soto, a Pinar del Rio-i tar­tomány titkára és Haydeé dei Campo Matanzas tartomány titkára. A kubai delegációt az MNOT Népköztársaság úti székházában fogadta Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. ÜLÉSEZIK AZ ARAB LIGA Tekintettel az igen kiéle­ződött libanoni helyzetre, kedden Kairóban összeült az Arab Liga Tanácsának rend­kívüli külügyminiszteri ülé­se. amelyet eredetileg június n-re terveztek. Szíria kedden (ájékozlatta az Arab Ligát, hogy az ülésen „magas szin­ten" képviselteti magát. BELK ERESK EDEI ,MI DELEGÁCIÓNK BERLINBEN Dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszterhelyettes vezetésével delegáció utazott Berlinbe, a két ország bel­kereskedelmi munkacsoport­iának' ülésére. HAZAÉRKEZÉSEK MOSZKVÁBÓL Melo Antunes portugál kül­ügyminiszter, aki hivatalos látogatást tett a Szovjetunió­ban, és fogadta őt Leonyid Brezsnyev is, hétfőn a késő esti órákban Párizsból visz­szaérkezett Lisszabonba. Le­ningrádból a külügyminisz­ter vasárnap este utazott a francia fővárosba. Marcos Fülöp-szigeteki köz­társasági elnök kedden érke­zett vissza Manilába, a Szov­jetunióban tett hivatalos lá­togatása után. Indira Gandhi Moszkvában Megkezdődjek a szovjet-indiai lárgvalások Leonyid Brezsnyev üdvözli Indira Gandhit. TASZSZ—MTI—KS Telefotó Moszkva (MTI) tárgyalásokon. A felek yéle­T _ ményt cseréltek a szovjal—­Indira Gandhi indiai mi- indiai kapcsolatok kérdése­niszterelnok a Szovjetunio nek szeles köréről és a nens­Mimsztertanacsanak meghí- zetköz, helyzet központi vásara kedden hivatalos lá- problémáiról togatatara Moszkvába érke- A megbeszéléseket baráti, zett Utjara elkísérte Csavan 8ZÍvélyes légkör a i^icsönös külügyminiszter, Gudzsral az megértés atmoszférája jelle­Indiai Koztarsasag moszkvai mez(a nagykövete; valamint két Le0nyid Brezsnyev az la: , .. , , J„ SZKP KB főtitkára a Krem:­? ,a', a."a: ben az Indira Gandhi indiai mi zászlókkal feldíszített miniszterelnök tiszteletere Seremetyevoi repülőtéren adott ebéden őszedet maí. dott. Megállapította, hogy a KB főtitkara, Alekszej Ko- kedden kezd6dött szovjet­szigin a Minisztertanács el- indiai tárgyalások a két or­nöke és Andrej Gromiko külügyminiszter fogadta In­dira Gandhit és a kíséreté­ben levő hivatalos személyi­ségeket. A moszkvai Kremlben megkezdődtek a legmaga­sabb szintű szovjet—indiai tárgyalások. A megbeszélé­seken szovjet részről Leo­nyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára. Nvlkolaj Pod­gornit. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. Alekszei Kosziéin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­szág közötti kapcsolatok újabb fontos szakaszát je­lentik. Méltatta a szakadat­lanul erősödő szovjet—indiai barátságot, hangoztatva, hogy ez az elszakíthatatlan barát­ság korunk két nagy erejé­nek, a szocializmus vllága­nak és a gyarmati uralom alól felszabadult, a függet­len progresszív fejlődés út­jára lépett országoknak egységét, testesíti meg. Az enyhülés fejlesztése és el­mélyítése — mutatott rá a többi között L. Brezsnyev — korunk parancsa, a népek tertanácsának elnöke és követelése, amelyet a tartós Andrej Gromiko, az SZKP békéhez fűződő létfontossá­KB Politikai Bizottságának gú érdekük diktál. Súlyos tagja, a Szovjetunió külügy- felelősség terheli azokat, akik minisztere vett részt. szemet hunynak az enyhü­Indiai részről Indira lés ellenfeleinek hadjárata Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke, Jesvan­trao B. Csavan külügymi­niszter, Shankar Ghos tér­fél ett. Az SZKP KB végezetül újabb kívánt az indiai főtitkára sikereket kormány­megerősi­vezésügyi államminiszter, va- nak és népnek, s lamint Inder Gudzsral, az tette, hogy a Szovjetunió a Indiai Köztársaság moszk- jövőben is India megbízható vai nagykövete vett részt a barátja lesz. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomáiY­és technikatörténetből 103. Károly, Fenyő Lajos, Mihályffy László, Kövér A jövő feladatainak mérlegelésére, a fejlődési TibonJakabffy Lajos, Kroll Oszvald, Csányi Fe­igények várható alakulására már a második vi­lágháború előtt, Hergár Viktorral közösen, a ma­gyar mérnök- és építészegylet szegedi osztálya, továbbá az Alföld-kutató Bizottság kezdemé­nyezésére olyan jelentős kiadványt jelentetett, meg. amelyben a következő írások kaptak helyet; Dr. Veress Gábor: Városrendezési terv és város­fejlesztési program. — Dr. Cs. Sebestyén Károly: Régebbi városkép kialakítása. — Dr. Koguto­wicz Károly: Szeged földrajzi viszonyai. — Dr. Sztankó Dezső: Demográfiai és statisztikai viszo­nyok. — Dr. Tonelli Sándor: Szeged gazdasági viszonyai. — Dr. Bierbauer Virgil: A városren- éves korában. lene és Stahl József. Granasztói Pál így nyilatkozott Pálfy-Budinsz­ky Endre munkásságáról r'„Aj úttörő ós számve­tő szerepe mellett még egy fontos vonását emel­ném ki munkásságának. Elsősorban érdeklődő egyénisége, kultúrember volta miatt, de talán azért is, mert „vidéken" ugyan, ám a „vidék" egyik első városában működött, 6 nem speciali­zálódott, mint a fővárosban annyian, hanem több évtizedes működése során, a szakterület egészét művelte." Szegeden halt meg, 1968. szeptember 10-én, 66 dezés magasépítési kérdései. — Sebestyén Endre: A belváros rendezésének kérdései. — Hergár Viktor: A közúti forgalom városrendezési vonat­kozásai. — Korén Emil: A vasúti-, vízi-, légi­forgalom kérdései. — Kozma Marcell: A gyár­negyed elhelyezése. — Dr. Pálfy-Budinszky End­re: Szabad területek és zöldterületek. — Hergár Viktor: Csatornázás és vízvezeték. — Berzenczey Domokos: Jogi, pénzügyi és adminisztratív vo­natkozások. — Dr. Szekerke Lajos: A városépí­tési törvény szükségessége. Berzenczey további munkatársai voltak; Breinovics Vilmos, Buocz Dr. Morvái Vilmos László kultúrmérnök 1893­bar született Szegváron. Középiskolái után jogi tanulmányokat folytatott, és a budapesti tudo­mányegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. Ezt követően kapta meg mérnöki okle­velét, majd a magyaróvári gazdasági akadémián a kultúrmérnökök részére előírt szakvizsgának tett eleget. Működését 1918-ban a komáromi kultúrmérnöki hivatalnál kezdte meg, onnan a gyulai folyammérnöki hivatalhoz került. Sze­gedre 1920-ban helyezték. A Felső-Torontál Tár­sulat mérnökévé 1926-ban, igazgató-főmérnökévé 1934-ben nevezték ki. Különösen kiváló érde­meket szerzett az 1932. évi szegedi árvízvédeke­zésnél. Több társadalmi szakmai szervezetnek is vezető tagja volt. Dr. Veress Gábor gépészmérnök 1885-ben szü­letett. Kolozsvárott, pedagógus családból. Közép­iskolai tanulmányainak befejeztével a zürichi műszaki egyetemen szerzett gépészmérnöki ok­levelet, amit itthon államtudományi doktorátus­sal egészített ki. Pályáját a MÁV-nál kezdte, 1908-ban. A kispesti állami munkástelep meg­érni ésévcl 1912-ben bízták meg. A MÁV szegedi üzlet vezetőségéhez 1925-ben került, amelynek ve­zetőjévé 1928-ban nevezték ki. A közlekedés te­rén kifejtett kiváló munkásságának elismerése­képpen 1933-ban meghívták a szegedi tudomány­egyetemre, a közlekedéspolitika tárgykörének előadójául. A személyi és gazdasági fuvarozás témaköréből számos szakcikket jelentetett meg hazai és külföldi szaklapokban. A városi vízfürdő jelentékeny víz- és szénfo­gyasztásának enyhítésére, Berzenczey javaslata nyomán kezdtek hévíz'eltáráshoz. A fúrások geológus-tudós irányítója dr. Pávai-Vajna Fe­renc volt. A fúrásokat a városi mérnöki hivatal szakfelügyelete alatt, 1927-ben kezdték meg, és még abban az évben sikerrel is járt. 944 mé­ter mélységből sikerült 52 Celsius-fok hőmér­sékletű vizet felhozni, ami később Anna gyógy­és ásványvíz néven vált közismertté. Várnay Marienne építészmérnök tervei alapján 1938-ban ivócsarnokot építettek modern kivitelben, amit később lebontottak. (Folytatjuk..) t * «

Next

/
Thumbnails
Contents