Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

2 Szerda, 1976. június 16* Motorgyár rekonstrukciója Az Aeroflot Szovjet Légitársaság gépei a X. ötéves tervben. 1976—1980 között több mint 430 millió utast, és 11 millió tonna terhet szállítanak. Cj repülőgéptípusok kezdik meg munkájukat: a TTJ—154-es, az IL —62 M, a TU—134-A, és a Jak—42-es. Az elkövetkezendő öt évben a Permi Motorgyárat teljesen felújitják, s így a repülőgép- és helikopter-motorok gyártása a jelenleginek kétszeresére nő. Képünkön: Szerelik a TU—134es motorját. Csökkent munkaképességűek rehabilitációjának feladatai Nemzetközi tanácskozás a SZOT-ban Kilenc szocialista ország, tevékenységének bővítését kérdés megnyugtató megolvalamint Finnország társada- is. Az állami szervekkel dásával kapcsolatos tennilombiztosítási intézeti veze- együtt elkészítik a rehabili- valóikat, elképzeléseiket. A tőinek részvételével négyna- tációs rendszer továbbfej- tanácskozáson foglalkoztak pos tanácskozás kezdődött lesztésének programját an- az arra rászorulók gyógyákedden a SZOT-székházban. nak érdekében, hogy a szati segédeszköz-ellátásával A nemzetközi konferenciát csökkent munkaképességű- is. Valamennyien egyetértetJDuschek Lajosné, a SZOT ek minden rétegének intéz- tek a gyógyászati segédesztitkára nyitotta meg. A ta- ményesen nyújtsanak lehe- közök gyártásának a szocianácskozáson arról tárgyal- tőséget, képességeiknek meg- lista országok közötti szartak, hogyan gondoskodnak felelő foglalkoztatásra, kosításával, a gyártás kooraz egyes szocialista orszá- Hangsúlyozta a főigazgató, dinálásával; megállapodtak gokban a csökkent munka- hogy 5züntetni a abban, hogy javaslataikat elés^Ttanai' rtffiwáSX táppénzellátás, a rokkantsá- juttatják a KGST illetékes ról. a munkaképtelenné vált gi nyugellátás, és a rehabili- bizottságaihoz, dolgozók anyagi ellátásáról, tációs intézkedések között A nemzetközi konferencia Foglalkoznak a nyugdíjasok ma még f<mnán6 ellentétes szerdán a nyugdíjasok munmuStóírvonSnakmóí hatású ^^tönzőket. kába vonásának tapasztala. szereivel, anyagi és erköl- A vitában felszólalók, a taival foglalkozik, s a külcsi ösztönzőivel, s a magyar szocialista országok társada- döttségek különféle, a dolgoés NDK-tapasztalatok alap- lombiztositási intézeteinek zók rehabilitációját segítő látóién megismerkednek a tár- , , , ,, . . sadalömbiztosítás elektro- képviselői hasonloan ismer- orvosi intézményeket nikus adatfeldolgozási rendszerévél, alkalmazásának tapasztalataival. Dr. Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője vitaindító előadásában öszszegezte a szocialista országok társadalombiztosítási tapasztalatait, s a csökkent munkaképességűek helyzetének javítására irányuló törekvéseit annak érdekében, hogy megismerjék egymás rehabilitációs rendszerének hatékonyságát, a dolgozók szociális biztonsága érdekében nyújtott szolgáltatások körét és színvonalát. Az előadás foglalkozott a hazai helyzettel, problémákkal, hangsúlyozva, hogy a társadalombiztosítási törvény alapján hazánk egész lakosságára kiterjed a gondoskodás. Hazánkban 353 ezren kapnak rokkantsági nyugdíjat — negyedrészük átlagosan négy hónapot dolgozik is évente —, s kétszázezerre tehető a nem rokkant, de csökkent munkaképességűek száma. Az érvényben levő rendeletek biztosítják a rehabilitáció szervezeti kereteit, a szakmai rehabilitáció azonban még nem vált rendszeres vállalati gyakorlattá. Az egészségügyi, a vállalati gazdasági vezetés, a szakszervezet és a társadalmi szervezetek széles körű öszszefogására van szükség ahhoz, hogy a rehabilitációs rendszer kellően betöltse szerepét. A magyar társadalombiztosítás fejlesztési tervének egy része a rendeletek adta lehetőségek jobb és tervszerűbb kihasználására, a felvilágosító tevékenység fokozására irányul. A közeljövőben tervezik az országos tették a fontos társadalmi gatnak meg. A magyar katolikus püspöki kar nyilatkozata a népfront VI. kongresszusára kiadott programtervezethez A Hazafias Népfront VI. nek áldozatos munkájáról, kongresszusára készül. Ezen mellyel népünket egységbe alkalombői nyilvános vitá. ra bocsátott nagy jelentősé, gű állásfoglalás-tervezete al- dő bizalom, kotó összefogásra hívja fel és vallási kovácsolta. Hazánkban az évek során az egyre erősöI a világnézetre hovatartozásra a magyar népet. A magyar való tekintet nélkül egyre katolikus püspöki kar a ma- határozottabban kialakuló ga, valamint a hívők és a együttműködés kívánatos és papság részéről korábbi ma. hatékony egységre vonta gatartásához híven részt már országunk fizikai és vállal a kijelölt nemzeti szellemi dolgozóit a szociaprogram megvalósításában, lista demokrácia érdekében. A magyar katolikus püs- Minden keresztény ember pöki kar küldetésének tuda- Krisztus tanítása szerint az tában. a jelen magyar tör. egész emberiségért is felelős, ténelmi helyzetnek való el- Hazánkban három évtizede kötelezettségében, buzdítá- békés termelésben él, alkot saiban és körleveleiben is- népünk. A béke a Szentírás mételten a hívők tömegeihez szerint is a földi javak telis fordul, hogy nyugodt lel- jessége. Szentatyánk szavai kiismeretteL, keresztényi fe- szerint: a béke a fejlődés lelősségtudattal vállalják az egyetlen feltétele. Hinnünk emberi fejlődés szolgálatát, kell abban, hogy az emberimelyre Szentatyánk. VI. Pál ség gazdasági, lelki, szellepápa is felhívta a figyelmet mi, kulturális felemelkedéa „Népek fejlődése" című se biztos garanciája a békörlevelében. Ez a fejlődés ke. Ezért imádkozunk, ála hazánkban elért gazdasá- dozatot hozunk. Kérjük híveinket, paptestgi, társadalomépítési, köznevelési, egészségügyi, em- véreinket lelkiismeretükben bervédelmi eredmények po- ápolják azt a felelősséget, zitívumaiban domborodik ki amj^i ma ^ egyháznak, haelőttünk. A hazát szeretni zánk és a vjlág népeinek ma annyit jelent mint ezen Krisztus akarata szerint is eredmények további mun- tartoznak, kálásában részt venni. A Á munkaerőhelyzet árnyoldalai A

ligha akad olyan szegedi vállalat, ahol ne panaszkodnának a munkaerőhiányra. A termelési gondok között elsőként emlegetik, s csak ezután következik az anyagellátás nehézsége, a technikai színvonal elmaradottsága, a szakképzettség egyenetlensége és más, generálisnak mondható tényező. Pedig a mai munkaerőhelyzet egyáltalán nem sorolható a váratlanul fölbukkant gazdasági nehézségeink közé. Hiszen már évek, sőt több mint egy évtizede állandó a jelzés: elfogy a szabad munkaerő, kimerülnek a tartalékok. A termelés növelésében nem játszhat főszerepet az extenzív fejlesztés, hanem a termelékenységet javító technikai, technológiai előrehaladás lehet a legbiztosabb gyógyír. Persze, az is igaz, hogy egycsapásra nem cserélheti ki minden vállalat gépparkját korszerűbbre, nagyobb termelékenységűre. Olyan jómódban még nem élünk. Ezt csak fokozatosan, anyagi erőnkhöz mérten tudjuk megvalósítani. S addig mit tegyünk? Vannak tartalékok a munkaerő tekintetében is. Többek között javítani kellene a munkaügyi tervezést, a munkaügyi osztályok tervező és szervező tevékenységét, mivel jelenleg munkájuknak zöme adminisztratív jellegű. Elkönyvelik a ki- és belépők adatait, rakosgatják a munkakönyveket. Alkotóbb föladatok elvégzésére, elemzésre, a termelési tevékenység belsőbb és mélyebb rétegében is akadna bőven tennivalójuk a munkaügyi szakembereknek. Ha kimerülnek a munkaerőszerzés forrásai, akkor a belső tartalékok föltárása a járható út. A gazdasági vezetők hajlamosak a gyors kijelentésre, hogy ilyen nincs, a belső munkaerő-tartalék is fölemésztődőtt. Bár így lenne. A tények mást mondanak. A szakszervezeti tisztségviselők nemrégiben áttekintették néhány szegedi és környékbeli építőipari vállalat munkaerőhelyzetét, és bizony elég sok árnyoldallal találkoztak. A megye gazdasági adatai Í6 azt bizonyítják, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a korábbiaknál jóval kisebb mértékben — főleg nők további munkába állításával — nőtt a foglalkoztatottság színvonala. S az sem ritgathat el senkit. hogy majd a későbbi esztendőkben többen leszünk, mert a népesedéspolitikai intézkedések hatására több gyermek születik. A Csongrád megyei adatok azt mutatják, hogy a természetes szaporodás aránya nem oly magas, mint ahogyan azt előre gondolták. Tavaly például az ezer lakosra jutó természetes szaporodás környezetünkben 3,9 volt, míg a szomszédos Bács megyében 4,2, Békés megyében 4,8, Szolnok megyében pedig 6,3, az országos átlag is 6.0 volt. Az új munkába állók sem az ipar létszámát szaporítják a jövőben, hanem a korábban elmaradt és most fellendülőben levő infrastruktúra ágazatot. Visszatérve az építőipari vállalatok munkaerőhelyzetére, meglepően nagy a fluktuáció. Az átlagos állományi létszámnak több mint harminc százaléka évente elhagyja vállalatát, s ugyanekkora arány az új belépők száma. A kilépők zöme még egy esztendeig sem marad meg a helyén, tehát alig van ideje arra, hogy alaposabban megismerje munkakörét, a vállalati szokásokat és a termelési tevékenység legelemibb mozzanatait. Aligha kell magyarázni, hogy a nagymérvű munkaerő-vándorlás és a munkafegyelem, a munkamorál kölcsönösen hatnak egymásra. A szakemberek a munkaerő-vándorlás okait két nagyobb csoportra szokták fölosztani: vállalaton belüli és azon kívüli okokra. A legtöbb vállalat nem sokat tehet az ellen, hogy a környezetünkben valóban elapadtak a munkaerő-utánpótlás csatornái, s így új belépőket legfeljebb a másik vállalattól lehet remélni. Azért másik vállalattól, mert a mezőgazdaság sem ontja már a fölszabaduló munkaerőt. Sőt, megfigyelhető egy ellenkező mozgás is. A zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlőművelés nemhogy csökkentené a munkaerőt, hanem még újabbakat vonz magához. Hasonló helyzetet teremtettek a termelőszövetkezetek melléküzemágai is, ahová ipari szakmunkásokat toboroztak. A mellék- és segédüzemgágak munkaerőt elszívó hatása, a magasabb fizetési ígéretek kíséretében, jelentős. Ugyanakkor ezeken a helyeken laza a munkafegyelem, s olykor a legelemibb szociális körülmények is hiányoznak. Kevés olyan iparvállalat van Szegeden, mely ellensúlyozni tudná jobb körülményeivel, kollektívájának erejével azt a 15—25 százalékos fizetésemelési ígéretet, amit a téeszek ajánlanak szakembereiknek. Egy pillanatig sem szabad azonban a külső tényezők szorongatásával elintézni a munkaerőhelyzet gondjait. Az árnyékos oldal nagyobbika a vállalatokon belül található. Már eleve gyenge a fölvételek módja is. Mechanikus adminisztrációvá degradálódik, holott nagyobb körültekintéssel, figyelemmel, az igazi munkaügyi tevékenység fölülkerekedésével sok minden elkerülhető volna. Elsősorban az, hogy a belépő dolgozó ne álljon tovább néhány hét, vagy hónap után. Mint az előbb említett adatok is igazolták, a kilépők többsége még egy esztendeig sem marad meg a vállalatoknál. Miért? Altalános tapasztalat, hogy a mindenáron való felvétel gyakran párosul az őszinteség hiányával. Az őszinteség hiánya természetesen értendő a vállalatra és a belépni szándékozókra egyaránt. A vállalat munkaügyi szakembere rózsaszínűbbre festi a helyzetet, mint a valóság. Jobb fizetésre, munkakörülményre tesz ígéretet. Később aztán kiderül, hogv a dolgozó sem volt őszinte, sokkal kevesebbet ért szakmájához, mint ahogyan ígérte, de a munkakörülmények gyöngeségének is velejárója, hogy kevesebb a teljesítmény és a fizetés is, mint amire előzetesen mindkét oldalon számítottak. Ezt előbb vita, majd kilépés követi. T

öbb vállalatnál elmondták a kilépő dolgozók, hogy távozásuk egyik oka a gyenge munkaszervezés. Első helyen az anyagellátás zavarait emlegették, majd sorolták a munkakörülmények gyengeségét. az elavult és nehézkes technikát, a munkába járás mostohaságát, a munkahelyi demokrácia hiányát és a magáramaradottságukat. Érdekes ez az utóbbi megjegyzés, s azt bizonyítja, hogy a közvetlen vezetők csak a felvétel napján tartanak közelebbi kapcsolatot a munkásokkal. később magukra hagyják őket gondjaikkal. bajaikkal. A dolgozó már a jogait és a kötelességeit sem művezetőjétől tudja meg, hanem társaitól, azok informálják, s nem mindig a leghelyesebben. A munkakörülmények javítása jelentheti a legnagyobb előrelépést, az árnyoldalak törlését. Nyílt titok, hogy az építőiparban is alig több 6—6,5 óránál a napi munkaidő kihasználása. Hogy ilyen alacsony a színvonal, annak is több oka van. Közrejátszik ebben az anyaghiány, a szállítási nehézségek, a szervezés alacsony foka és a bérezés lazasága. Gondoljuk csak meg, hogy körülbelül 17—20 százalék az az idő, amely veszendőbe megy. Két számadatot kell összevetni: Csongrád megyében 111 ezer ember dolgozik a nem mezőgazdasági ágazatokban Kimondani is megdöbbentő, több mint 20 ezer ember a taralék? Ennyi valószínű nincsen, de van tartalék munkaerő — a munkahelyeken. Gazdagh István Hazafias Népfront programtervezete külön hangsúlyt helyez a népi, nemzeti egységre. Ha arra gondolunk, hogv a múltban milyen társadalmi ellentétek, gazdasági egyenlőtlenségek bontották darabokra a magyar népet, akkor ma elismerőleg kell nyilatkoznunk kormányunk, népünk vezetői, a magyar tudományos, gazdaorvosi rehabilitációs intézetj sági, kulturális élet felelőseiBefejeződött a tanítás Kedden, tegnap befejező- kólákban 1 millió 50 ezer, dött az általános és a kö- a középiskolákban mintegy zépiskolákban a tanítás. A 207 ezer tanuló kapja kézhez tanévzáró ünnepélyeket jú- a bizonyítványt. A nyolcadik nius 12—17-e között tartják, osztályt több mint 115 ezren, akkor osztják ki a bizonyít- a középiskolák negyedik oszványokat is. Az általános is- tályát 47 ezren fejezték be. Az idén: Terven felül 10 ezer fürdőkád készül A megnövekedett hazai 292 millió forintos költségszükséglet kielégítésére gel, technológiakorszerűsícsökkenteni kellett a kecs- tést hajtanak végre a Lamkeméti fürdőkád exportját, part Zománcipari Müvek Az évi 200 ezer kád gyártá- kecskeméti gyárában. A jesára méretezett üzem ez évi lenleg is európai szinten termeléséből is 165 ezret itt- termelő kádgyárban végrehon használ fel az építőipar, hajtandó beruházás a kézi illetve értékesít a kereske- munkaerő felszabadítását, a delem. A többit a fontosabb további automatizálást szoltőkés megrendelők kapják, gálja majd. A tervek szerint Ezért az V. ötéves tervben 1978—79-ben kerül sor a ^^^^^^^^^^^^^^^^^^ külföldi gépek üzembe helyezésére. így 1980-ban a jelenleginél 15—20 százalékkai több kád kerül innen hazai ellátásra, illetve exportra. A rekonstrukciós évekre készülve, előre dolgoznak a kecskeméti kádöntők. Műszaknyújtással, szabad szombatok munkával töltésével már az idén is terven felül tízezer fürdőkádat gyártanak. Újabb konténerpályaudvar Üjabb állomással bővült a konténerszállítás vasúti hálózata : kedden üzemszerűen munkába állt a székesfehérvári „konténer-palyaudvar". A székesfehérvári konténerállomás Székesfehérváron kívül Veszprémbe és Dunaújvárosba irányuló szállítmányokat is továbbít. A székesfehérvári konténer-pályaudvar az idén várhatóan eléri teljes kihasználtságát, naponta 15 konténer le- és feladását. így a tervek szerint jövőre Veszprémben is hasonló konténer fogadóállomást létesítenek. Az ötödik ötéves terv végéig a MAV pécsi igazgatósága a székesfehérvári konténer-pályaudvar teljes kiépítését tervezi, saját rakodóvágánnyal és portáldaruvaL