Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
2 Szombat, 1976. június 12. Francia földön járt Kinevezés, a Bartók felmentés kamarakórus Nyolc nap Normandiában. Barangolás a tengerparton, kisvárosok ódon utcáin, ráadásnak 24 izgalmas és álomtalan óra a francia fővárosban — mert ki tud aludni, ha mindössze ennyi az ideje Párizs csodálatára. Fentiek nem turistacsalogató prospektusból való idézetek, hanem a Bartók kamarakórus tagjainak élménybeszámolójából. Idei évadjuk vége felé, májusban jártak Franciaországban. Nem turistaként, hanem — ottani közönségük szemében óhatatlanul — a magyar amatőr kórusművészet követeiként. Caen város egyetemi kórusának meghívására. Több éve ismerik egymást, nemzetközi fesztiválon találkoztak. A kórus idei itthoni pro"ramja — köztük a közművelődés ügyének szolgálatában vállalt képtárbeli szereplések, a zenei világnapon, a mai magyar zene hetén megtartott hangversenyek, stúdiófelvétel a rádióban, szegedi filharmóniai koncertjük és kecskeméti szereplésük — önmagában is sűrű elfoglaltságot jelentett. A külföldi bemutatkozásra pedig bizonnyal nagyobb felelősséggel készültek. Egyetlen szám is árulkodó: harminc kórusmű szerepelt repertoárjukban, amikor elindultak, köztük olyan művek, amelyek kottáját korábban a francia vendéglátók küldték el. A nyolc nap alatt két koncertet adtak, Caenban és Bayeux-ben léptek fel, az utóbbi koncert színhelye egy katedrális volt. „Ennek külön örültünk, hiszen a reneszánszkori templom akusztikája számunkra sokkal előnyösebb, mint a jobb-rosszabb hangversenytermeké. A normandiai városok épületei, vagy akár utcái, kapualjai egyébként is sokszor dalolásra csábítottak bennünket. Ahol csak megálltunk, kipróbáltuk, hogyan hangzanak a barokk, reneszánsz művek, vagy Kodály, Bárdos." Sorjáznak az emlékek, a kívülállónak is érdekes tapasztalások: hogy a tengerparti-hegyi klíma milyen csodálatos hanganyaghoz segíti az ott élőket; hogy az egyetemi kórus viszont hallás után tanulja a műveket („nekik nem volt mesterük, mint Kodály Zoltán"); a közönség pedig néha elvárta volna, hogy „igazi magyaros", azaz magyarkodós dalok is szóljanak, de azért szokásuktól eltérően a templomban is tapsra ragadtatták magukat egy-egy Bach, vagy Monteverdi mű hallatán. Tavaszszal Szegedre jönnek a francia kórus tagjai. „A közös fellépéseken majd kiderül, mit tanultunk egymástól." S. E. Évadzáró, itthon Kezdetben Kardos Pál iz- goraművész Bach Olasz kongalmas kísérletének látszott certjét játszotta és Debussya Bartók Művelődési Köz- prelüdöket. pont Kamarakórusa. Olybá IV. J. tűnt, hogy a jeles kórusszákértő, aki a tanárképző főisA Minisztertanács Földesi Jenő határőr vezérőrnagyot a belügyminiszter helyettesévé kinevezte. A belügyminiszter Földesi Jenőt miniszterhelyettesi kinevezése alkalmából a határőrség országos parancsnoki beosztásából felmentette, és Tóth Imre határőr ezredest a határőrség országos parancsnokává kinevezte. (MTI) Köszönet az építőknek Elismerés környezetvédelmi munkásságért Az ENSZ 27. közgyűlése június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Vízügyi Hivatal pénteken Szentendrén, az OVH állandó kiállítási központjában megemlékezést tartott. V. Nagy Imre egyetemi tanárnak, a népfront környezetvédelmi munkaközössége alelnökének megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára méltatta a környezetvédelmi világnap jelentőségét. S. Hegedűs László a Iförnyezetvédelem területén kimagasló társadalmi munkát végzőknek átnyújtotta a Széchenyi István-plakettet, Vincze József pedig a vízi környezet védelmében végzett kiemelkedő társadalmi munkáért „A Vízügy Kiváló Dolgozója" kitüntetéseket adta át. Az ember örökké épít» Ez teszi emberré. S csak akkor és addig lehetünk nyugodtak és boldogok, amíg az építőmunka játszik • főszerepet életünkben. Lehet, hogy ebben a kis írásban ünnepélyesnek kellene lennem, hiszen az építőmunkásokat akarom köszönteni napjukon, június első vasárnapján. Ezt kéri a hagyomány. De magam sem hiszem, hogy szavakkal ei lehet intézni az építőmunka iránti tiszteletet, megbecsülést. Hogy mire képes az ember elméje. és két keze, azt nehéz kifejezni. Csodálattal tekintünk alkotásaira, s olykor — valljuk be őszintén — büszkék vagyunk rá. Álljunk csak meg egy szóra — mondhatja bárki. Nem zár a lakás ajtaja, beázik a tető, hullámos a parketta. S panaszkodik a család, már régen készen kellett volna lennie annak a háznak, de késnek, késnek. Igazuk is van, most jön a de. Mert ennek a „denek" mégis létjogosultsága van. Tudom, hogy nemcsak az újságíró járja az országot és szűkebb pátriájának határait, hanem mindenki utazgat, jár-kel ebben a kicsiny országban. Mindenki a saját szemével láthatja, hogy mi történik nálunk, hogyan változik a környezet, mily módon gyarapodik hazánk. Megjegyzéseknek, pro és kontra jelzőknek helyük van, de a tények makacs dolgok, azok ellen nem lehet apelláta. Kénytelen vagyok egykét adatot fölsorolni. Csupán az elmúlt ötéves tervidőszakban az állami építőipar környezetünkben — zömmel Szegeden — 29 új ipari üzemet épített föl, több mint 11 ezer új lakással gyarapodott a város, hat iskolát, 5 bölcsődét és 18 óvodát adtak át a lakosságnak, de 58 kereskedelmi üzlettel is gyarapodtunk, s számos középület is kinőtt a földből. Talán még csak egyre hivatkozzunk — s erre igazán büszkék lehetünk ország és világ előtt —, az Újszegeden fölépített MTA Biológiai Kutatóintézetre. Az ipari létesítmények között prímszerepet játszik az épülő szalámigyár; a korszerű érlelőtorony újabb 500 vagon szalámi gyártását teszi majd lehetővé, s ezáltal híres szegedi termékünk eljuthat a világ minden tájára, s valószínű a hazai fogyasztók asztalára is több kerülhet majd a kedvelt csemegéből. Az építőmunkások mindig is a magyar forradalmi munkásság élvonalában haladtak, erős szervezetük vezette őket a harcra. A fölszabadulás után erősödött meg igazán az építők hatalmas tábora, mert a szocializmus eredendően is a békés építőmunkát akarja. Mily szép dolog is az emberi életben az épités, a fészekrakás, a gyarapodás. Ez viszi előre j a kis csoportokat, a családot, a vállalati közösséget, és végül az egész nemzetet. Köszönet az építőknek • azért, amit alkottak, és amit ezentúl kívánnak megvalósítani. A társadalom is elismeréssel nyűg-1 tázza munkájukat, kitün- [ tetést ad az élen járó vállalatoknak, dolgozóknak. De alighanem a legszebb és a legmaradandóbb elismerés maga az építmény, mely jelzi és hirdeti az ember erejét, élni akarását. S a szép építők napi ünnepségek alkalmával gondoljunk arra, hogy a jövőnek is rakjuk tégláinkat, és ez igényességre ösztönözzön bennünket. Gazdagh István Kitüntetések, építők napi ünnepség Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban ünnepséget tartottak az idei építők napja alkalmából. Az kola női karával tökélyre fejlesztette az intonáció, a hangzás tisztaságának feltétlenségét, s a kóruséneklés, kórusnevelés újszerű (bár amatőrökkel nehezen követhető) lehetőségeit villantotta föl — az egynemű kórus tapasztalatait gazdagítani, kiteljesíteni szeretné a vegyes kórussal. Utóda a Bartóknál, Rozgonyi Éva, immár hosszú évek óta bizonyítja, Kardos útja járható út. Akkor is, ha ezáltal óhatatlanul specializálódnak, leszűkül a repertoár. Csütörtök esti évadzáró koncertjük akár szemléltetőnek is beillik. Az olasz, francia, angol reneszánsz és barokk muzsika frisseségüket ma sem vesztett kompozícióihoz, madrigáliaihoz, motettáihoz századunk zenéjéből azok a Debussy-, Poulenc-, Kodály-művek társultak, ahol szembeszökő az ízlésbeli, hangulati, stiláris rokonság. A férfikar határozottabbnak tetszik a nőinél, ami ez esetben cseppet sem zavaró. Légies, könnyed stílusuk, a felhőtlen dalolókedv, a szép harmóniákban fürdőző hangok gyönyörűsége aligha képzelhető el a hangzás karakterét lentről bebiztosító férfihangok nélkül. Ugyanakkor kilépve ebből a hangulatvilágból, Fehér Andrásnak József Attila versére irt kompozíciója (Tedd a kezed) már erőtlenebb hatást kelt a kórus tolmácsolásában. Persze, nem torvényszerű, hogy minden kórus énekeljen mindent. A Bartók sajátos, új szint képvisel a szegedi énekkari kultúrában. Tegyük hozzá: elsőrangúan. A fent jelzett repertoárból csak kevés együttes jut el a „szemnek való zene", a madrigál dallamvonalainak oly látványosan kidolgozott, elasztikusan megjelenített előadásig, mint ők. És az sem véletlen, ha íölüdítő hangversenyük fényponjta a „zene fejedelmének", Palestri•nának motettája (Domine quando veneris) volt. A közremüködő Dellejj József. goBs Születésünk titkai Hogy dr. Czeizel Endre előadói stílusa kinek tetszik, s kinek nem, azon lehet vitatkozni. Ahogy a Születésünk titkai sorozat záróadásából kiderült, a genetikus egy-egy kijelentése — megállapítása is több nézőt polemizálásra késztetett. De azzal már bizonyára mindenki egyet ért, hogy a születéssel, a gyermekvárással kapcsolatos műsor az utóbbi idők egyik legnépszerűbb, leghasznosabb televíziós sorozata volt. Tíz héten át minden csütörtök este a képernyőhöz vonzotta a közönséget, az adások hatására országszerte klubok alakultak. Az újságos pavilonokban soha ennyien nem keresték az Élet és Tudomány hetilapot — cikkeivel az adások kisérőjeként szegődött —, népszerűsége hirtelen magasra szökött. Noha, a héten el kellett búcsúznunk a sorozattól, a dr. Czeizel Endrének círpzctt levelek áradata még biztos jó ideig tart majd. Jóstehetség nélkül is előre látható: megnő a genetikai tanácsadók forgalma, s mind többen lesznek, akik felelősségük tudatában készülnek a gyermek fogadására, a szülés időszakára. Igaz, dr. Czeizel Endre sorozata előtt sem hiányoztak a születésünk titkait fejtegető, a terhességgel kapcsolatos tudnivalókat népszerűsítő műsorok a televízióban és a rádióban. A nyomtatásban napvilágot látott cikkek, ismeretterjesztő kiadványok sokaságáról nem is szólva. Akik figyelemmel kísérték őket, talán úgy találják, a sorozat voltaképpen nem sok újat mondott. Mégis, mi hallatlan népszerűségének magyarázata? Mindenekelőtt az, hogy egy csokorba gyűjtötte a témához ka£csohxk> képjgfiftkf*. adásról adásra tovább építve a gondolatokat, megküzd ve a szexuális élet intimitásait még oly gyakran körülölelő álszeméremmel, közvetlen és közérthető módon eredt a születés titkainak nyomába. Nem túlontúl magasröptű, szakemberek nyelvén megszólaló előadásokat, hanem mindenki számára könnyedén nyomon követhető, izgalmas, bőségesen illusztrált beszélgetéseket hallhattunk. Nyugodtan használhatjuk a beszélgetés kifejezést, dr. Czeizel Endre gyakran mintha meghallotta volna a nézők időközben feltoluló kérdéseit, kétségeit, azon nyomban vá. laszolt is rájuk. Szemléletesen bizonyítva: az egyes epizódok anyagának összeállításakor mindig számolt a közönség átlagos genetikai műveltségével, jó érzékkel rátapintott a nézők számára vitatott, vagy nem eléggé tisztán látott kérdésekre. A Születésünk titkai így nemcsak a fogamzás, a méhen belüli élet, a fejlődési rendellenességek, a koraszülés rejtett mozzanatait világította meg, köizvetve elárulta azt is: melyek a tudományos igénnyel útjukra bocsátott ismeretterjesztő műsorok népszerűségének titkai. L. Zs. Érettségi után Építőipar Kiváló Dolgozója című, miniszteri, kitüntetést ez alkalommal adták át Gulyás Antalnak, a Csongrád megyei tanács osztályvezetőjének, Vágvölgyi Sándornénak., a hódmezővásárhelyi tanács osztályvezetőjének, Hévízi Miklósnak, a szegedi városi tanács osztályvezető-helyettes főmérnökének és Makovits Sándornak, a mórahalmi nagyközségi tanács műszaki ügyintézőjének. Az építők napja alkalmából a megyei tanácsnál és a CSOMIÉP-nél is köszöntötték az építőmunkásokat. Az Építőipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést nyújtották át Polgár Jenő kubikosnak, a CSOMIÉP szocialista brigádvezetőjének, Török Istvánnak, a CSOMIÉP igazgatójának és Dómján András osztályvezetőnek. Az Építőipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült ifj. Fürdők Ferenc, a vásárhelyi építőipari szövetkezet részlegvezetője és Csák Bálint, a szentesi építőipari szövetkezet központifűtés-szerelője. A hagyományos építők napi ünnepséget minden esztendőben június első vasárnapján rendezik meg. Ez alkalommal a megye legnagyobb építőipari vállalata, a DELÉP az újszegedi sporttelepén tartja gazdag programmai szervezett ünnepségét. A nagyvállalat munkásait autóbuszok szállítják a sporttelepre, ahol bajnoki és barátságos sportmérkőzések, horgászverseny, repülőgépmodellezők bemutatója, térzene, bábszínház, tornabemutató, csónakázás a HoltMaros vizén, népi táncegyüttesek bemutatója szórakoztatja a megjelenteket. A DÉLÉP dolgozóinak ünnepségén Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára mond beszédet, s ez alkalommal adják át a munkában élen járó dolgozóknak a megérdemelt kitüntetéseket, jutalmakat. A Szegedi Tervező Vállalat és a Csongrád megyei tanácsi Tervező Vállalat közösen rendezi meg építők napi ünnepségét a dorozsmai sziksós fürdőnél vasárnap délelőtt 10 órától. A tervezők ünnepségen dr. Varga Dezső, a szegedi várost pártbizottság titkára mond beszédet, s ugyancsak kitüntetik, megjutalmazzák a munkában kitűnt dolgozókat, 6 nívódíjakat is kiadnak. ^Wk. — A biológiatételt úgy fújtam, hogy Czeizel prof. is megirigyelte volna Takarmány az árokparton Csongrád megyében is az utak mentén, az öntözőcsatornák és belvízlevezető árkok környékén, vagy a mélyebb fekvésű parlagföldeken szépen nőtt a takarmányozásra alkalmas fű, amit a májusi csapadékos idő még kövérebbre hizlalt, mint máskor. A kaszálás és a betakarítás körül mégis baj van. Pazarlásnak tűnik', hogy a takarmányinséges időkben kaszálatlanul vénülnek el az árokparti füvek. A fűtermés betakarításának meggyorsítására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleményt adott ki. Emellett a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya körlevélben fordult a községi tanácsok vezetőihez, hogy a füvek kaszálását szervezzék meg. Az idő, sürget, a kaszálással igyekezni kell. Akinek szüksége van erre az ingyenes takarmányra, annak június 10-ig fel kell keresni az illetékes tanácsokat. Az igénylök június 30-ig kötelesek a vállalt területen az első kaszálást és a betakarítást elvégezni, és szeptember 30-ig a másodikat. Tegnap a megyei tanácsnál a szükséges teendőket tárgyalták meg az ATIVIZIG, a KPM, az Állami Gazdaságok főosztálya, a TESZÖV, az Állattenyésztési Felügyelőség, a vízgazdálkodási társulások és a megyei tanács képviselői.