Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

( MAGAZIN • V ,v 10 Vasárnap, 1976. június 27; A fejlődő Csongrád megye Csongrád ötödik ötéves terve Lakóinak száma 1978. Január 1-én 20 629. Terü­lete 126 négyzetkilométer. A város jellege koráb­ban kizárólag mezőgazdasági volt, most már ipara is számottevő. KOzel 10 ezer ember talál munkaalkal­mat a városban. Jelentősebb ipari üzemei: a Tisza Bútoripari Vállalat, a FÜTÖBER, a MIRKÖZ, a Fémtechnikai Vállalat, a IIÚDIKÖT üzeme, a Há­ziipari Szövetkezet, a Ruházati Szövetkezet. Építő­ipara (DÉIJEP. CSOMIÉP, Építőipari Szövetkezet, Városgazdálkodási- és Városfejlesztési Üzem) ugyancsak számottevő. A város ipara évente több mint 1 milliárd forint értékű terméket állít elő, amelyből 250 millió értékűt exportál. Országos mé­retekben is jelentős a bútoripar, a szellőzőbcrende­aések gyára, a fémipar és a háziipar munkája. A „zöldváros" jelene A város határában négy termelőszövetkezet gaz­dálkodik, több mint 10 ezer hektár földterületen. A közös gazdaságokban 2100 ember dolgozik, termelé­sük értéke 120—130 millió forint, vagyonuk 220— 230 millió forintot ér. Egészségügyét a városi szak­orvosi rendelőintézet, a hét orvosi körzet, a tü­dőgondozó, a szülőotthon, az üzemorvosi szol­gálat és a szociális otthon jellemzi. Művelődés: mű­velődési ház (elavult), mozi, könyvtár (41 ezer kö­tet), klubok, sportpálya, s ami egyedüli az or­szágban: a kubikos múzeum. Oktatás: gimnázium, óvónőképző, faipari szakközépiskola, ipari- és me­zőgazdasági szakmunkásképző, 6 általános iskola, 6 területi óvoda, 3 bölcsödé. 'Aligha találni még egy olyan várost az országban, ahol annyi gyönyörű park és fa lenne, mint Csongrádon. Helyén való a szó­játék: nem a házak között van­nak fák, hanem a fák között házak. A város parkjainak terü­lete 337 ezer négyzetméter. Ketten kalauzolnak Csongrád bemutatásában: Rantal Zoltán, tanácsi osztályvezető és Vargha András főelőadó. Mindenekelőtt városukat szerető emberek, s nem tisztviselők. Hogyan őrzik és fejlesztik a „zöldvárost"? — örökség a sok fa és park, de ma is nagyon vigyázunk rá­juk. Egy szál fa kivágásához is tanácselnök-helyettesi engedély kell. Nem sajnáljuk a pénzt és n társadalmi munkát, tavaly pél­dául 3,2 milliót költöttünk par­kosításra, fásításra, s százak se­gítettek társadalmi munkájukkal. Csongrád ma fénykorát éli. A felszabadulás előtt csupán egy fatelep és egy gőzmalom je­lentette az ipart. Az igaz, hogy hosszú évekig csönd uralkodott a városban, csak a hatvanas évek­ben kezdődött a fejlődés, s a ne­gyedik ötéves terv idején vált dinamikussá. 1945 előtt csak né­hánv emeletes ház állott a vá­rosban, az Erzsébet szálló, isko­la, művelődési ház. Ma ezek az elavult épületek közé tartoznak. — ?Ha végigmegyünk a főutcán, a Felszabadulás utcán, az egyik oldalon már korszerű emeletes házak, üzletekkel, a Bökényi vá­rosrészben négyszintes épüle­tek, a városközpontban tízemele­teseket látni. — S tegyük hozzá, hogy gyönyörű platánok, hársak, juharfák között. Az elmúlt öt esztendő fejlődé­séről még címszavakban is hosz­szú lenne a fölsorolás, ezért csak néhány lényeges adatot emlí­tünk. A városi tanács vb megálla­pította, hogy „Csongrád város fej­lődésének dinamizmusa minden korábbi időszakát meghaladó mértékű volt, javultak a lakos­ság ellátásának körülményei, a foglalkoztatottság helyzete, je­lentősen fejlődött az ipar, nőtt termelésének mennyisége. Ne­hézségei ellenére is szépen fej­lődött a mezőgazdaság. A városi tanács pénzügyi tervét 275 mil­lió forint bevétellel és 263 mil­lió kiadással, a fejlesztési alap­jait 162,5 milliós bevétellel és 156 milliós kiadással teljesítette. A lakosság társadalmi munkájá­nak értéke 54 millió forint volt." Az Ipar termelésének értéke évente átlagosan 14,9 százalékkal emelkedett, majdnem teljes egé­szében a termelékenység javulá­sának eredményeként. A vállala­tok 200 millió forintot fordítot­tak beruházásokra, zömmel gépe­ket vásároltak. A város 6,2 mil­lió forintot kapott a szolgáltatá­sok fejlesztésére. Az összeg na­gyobb részét új szolgáltatóház fölépítésére fordítják, az épüle­tet ebben az évben adják át rendeltetésének. Bővült a gép­járműszerviz. A tervidőszakban 3,5 kilométer aszfaltozott út s 300 méter betonút készült. Üj utak épültek a Muskátli, a Gyöngyvirág, a Fövenyi és a Nagy Ferenc utcában, valamint a Körös-toroki üdülőterületen. Las­san, de biztosan megoldódott a járdák építése is. Őt év alatt közel 6,5 kilométer aszfaltozott vagy betonjárda készült. Sokat segítettek ebben a lakók, a ta­nács pedig több mint 24 millió forintot adott a munkákra. A kereskedelmi forgalom 58 százalékkal növekedett Különö­sen az élelmiszerekből, ruházati cikkekből és a tartós fogyasztási cikkekből vásároltak sokat a csongrádi emberek. A boltháló­zat is fejlődött (50 százalékkal), s ma már 10 ezer négyzetméter alapterületű üzlethálózat áll a vásárlók rendelkezésére. Olyan jelentős üzletekkel gyarapodtak, mint a Feketevár Áruház, a Dó­zsa György téri ÁBC-áruház, a Bethlen Gábor utcai MÉK-üzlet és falatozó, a Szőlőhegy eszpresz­szó és élelmiszerüzlet, a Just Gyula utcai húsbolt, s a Szőlők közötti ÁFÉSZ-üzlet. Bővült a piac is. Kempinget létesítettek az üdülőterületen, de a városnak nagy szüksége lenne új szállodá­ra is. A negyedik Ötéves terv Idején 800 lakást építettek, közöttük tízemeletes, házgyári elemekből készült házakat Bár több lakás fölépítésére vállalkoztak, de 121 OTP-öröklakást csak ebben a tervidőszakban tudnak átadni. Az új lakások többsége családi házban van. A vízvezeték háló­zat 11,5 kilométerrel hosszabbo­dott s így a vízhálózatba be­kapcsolt lakások száma 5500-ra nőtt Építettek szennyvízelvezető csatornát, növelték a vezetékes gázhálózatot, javult a közvilágí­tás, korszerű munkagép egyenge­ti a földes utcákat A városi egészségügyi rendelőintézet ta­valy készült el. A szülőotthon nővérszállást kapott; a gyermek­orvosi körzetek száma kettővel gyarapodott, napköziotthont épí­tettek 20 idős ember számára, befejezés előtt áll egy bölcsőde építése; újabb óvodát ls építe­nek s hamarosan átadják ren­deltetésének a 610-es szakmun­kásképző intézet tantermeit és kollégiumát A tanács vb így összegezte a ne­gyedik ötéves tervidőszakban végzett munkát: „Valamennyi gazdasági és a lakosság életkö­rülményeit befolyásoló ágazat­ban jelentős, de nem probléma­mentes fejlődéséről adhattunk számot. A városi tanács közép­távú pénzügyi, illetve területi tervében meghatározott feladatok döntő többsége megvalósult, vagy a megvalósulás útján van. A tervszerű munka, valamint a lakosság önzetlen támogatása nyomán a város fejlődése egyre dinamikusabbá vált és ez jó ala­pot ad a további előrehaladás­hoz." Nincs megállás A városi tanács meghatározta a föladatokat az ötödik ötéves terv időszakára. Számításaik szerint 582 millió forint áll a rendelkezésükre, amely összeg 34 százalékkal több, mint az előző tervciklusé. Ennek 57 szá­zalékát teszi ki a gazdasági, kommunális, szociális és egész­ségügyi kulturális, rend- és jog­biztonsági, igazgatási ágazatok­ban a fenntartási, üzemeltetési és felújítási feladatokra fordít­ható kiadás, 43 százalékát pedig a fejlesztési kiadás. Ágazatonként a következő fon­tosabb feladatok ellátását kíván­ják megvalósítani: Gazdasági ágazatban különö­sebb változás alig lesz, mivel 25 A belváros rekonstrukciójának makettje százalékkal növekedik a befekte­tés az előző időszakhoz képest. De mégis említésre méltó, hogy javítani lehet a húsellátást, fej­lesztik a vágóhidat. A közvilágí­tás tovább javul, s az új épít­kezések környékén is kiépül a térvilágítás. A város közterüle­területeinek takarítását korsze­rűbb gépek segítik majd, s az utak karbantartását is biztosít­ják. Legmagasabb arányú növe­kedés a szociális és az egészség­ügy területén várható. A már fölépített szakrendelő intézetben jó ellátást várhatnak a rászoru­lók. A fekvőbeteg-ellátás javítá­sára a szentesi kórház II. számú belgyógyászati osztályának kor­szerűsítésében vállalnak a csong­rádiak érdekeltséget. A tervidő­szakban a bölcsődei helyek szá­ma 135-re emelkedik, s szeret­nék bővíteni az öregek napközi otthonát is. Nagyobb összeg Jut a kuturá­lis ágazat fejlesztésére. Legfon­tosabb feladatnak tekintik az általános iskolák helyzetének jobbá tételét és újabb óvoda építését. Az öt év folyamán 230 állami lakás fölépítésére van lehetőség. Még ebben az évben a Muskátli utcában 22, jövőre az Iskolá ut­cában 32, Bökényben 176 lakást szeretnének átadni. Azt is ter­vezik, hogy körülbelül 580 több szintes, telepszerűen épült álla­mi, OTP és szövetkezeti lakás­hoz kiépítik a közműveket. Je­lentősen fejlődik a szolgáltató hálózat, új egységeket hoznak létre, és korszerűsítik ameglevő­ket.A szolgéltatások fejlesztésére 48 millió forintot fordítanak. Még ebben az évben átadják a faipari szakközépiskola épüle­tét, a Templom utcai óvodát, s elkészül a zeneiskola emeletrá­építése is. Két év múlva készül el a Síp utcai 12 tantermes ál­talános Iskola, s a bökényi óvo­da, ahol 50 kisgyermeknek jut hely. Folytatódik a Szabadság téri iskola újjáépítése, s elkez­dődik a város ifjúsági és sport­házának építése is. A faipari szakközépiskola tornatermet kap. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban a lakosság helyzetén, élet­körülményein kívánnak a leg­többet javítani. Ha az óvodák fölépülnek a városban, a kis­gyermekeknek közel 90 százalé­ka lesz elhelyezhető a gyermek­intézményekben. Természetesen az igények min­dig valamivel előrébb járnak, mint a lehetőségek. Csongrád városának is szüksége lenne még sok mindenre: több lakásra, jobb utakra, a szolgáltatások még szélesebb hálózatára, újabb ipa­ri üzemekre, a termelőszövetke­zeteknek több gépre, üvegházra, állattartó épületekre. A tanács tervjavaslatának utolsó oldalán föl is sorolják, hogy mi minden maradt ki a jelenlegi középtávú tervből azért, mert megvalósítá­sukra egyenlőre nincs lehetőségi nincs rá elegendő pénz és kapa­citás. A takaró csak eddig ér. Csak később kerülhet sor a keselyestelepi szolgáltató egység létrehozására, az öregek részére garzonház fölépítésére, a közvi­lágítás további fejlesztésére. Az egészségügy is akkor válna még jobbá, ha a szülőotthont korsze­rűsíteni és bővíteni is tudnák; a szennyvízelvezetést jobban megoldani, ha a tüdőgondozó röntgengépét kicserélhetnék; újabb bölcsődét építenének, s az idős emberek napközi otthonát is bővíthetnék. A kulturális te­rületen a Keselyestelepen álta­lános iskolára lenne szükség és kollégiumra, a Kossuth Lajos ál­talános iskolának tornateremre van igénye, a faipari szakközép­iskolának újabb épületekre, mű­helyre és kollégiumra, s termé­szetesen a művelődési házra is szükség volna. A közműfejlesz­tésben megoldásra vár az északi iparterület, a vágóhíd, a Körös­toroki üdülőtelep és más városi körzetek szennyvizeinek elveze­tése. Ütépítést kérnek a Münnlch Ferenc, az Ady Endre, a Nagy Ferenc utca és a Keselyestelep lakói. A bökényi családi házak­hoz közművek kellenének. Uj köztemetőt is ki kell alakítani, a parkokat továbbfejleszteni, fe­dett medencét várnak a népker­ti fürdő területére; a piacot is tovább szeretnék korszerűsíteni és igen fontos volna az új ke­nyérgyár fölépítése, s — mint már említettük — új szállodát is szeretnének a csongrádiak. Hogy mindezek mikor valósul­nak meg, azt most még nem le­het tudni. De a város dinami­kus fejlődése a garancia arra, hogy ezek az elképzelések is valóra válnak. A tanácsi terveken kívül a városban működő vállalatok is jelentős fejlesztést határoztak el az ötödik ötéves tervidőszakra. A Tisza Bútoripari Vállalat a ház­gyári bútorok gyártásának prog­ramjába kíván bekapcsolódni. A Fémtechnikai Vállalat nemrégi­ben megvásárolta a svédektől a teleszkópos rendszerű ajtók gyár­tásának jogát, s bekapcsolódnak a KGST kooperációba. Külke­reskedelmi jogot is szereztek Ju­goszlávia, Görögország és Török­ország piacaira az újszerű ter­mékek forgalmazásában. A leglényegesebb fejlesztési programot a végére hagytuk. Két év múlva elkezdődik a csongrádi vízlépcső építése. Az előkészületek megtörténtek, a beruházási program adott. E nagy beruházásnak jelentős kö­vetkezményeire lehet majd szá­mítani. Olyan fejlődési lehető­ség nyílik például a város előtt; hogy ne csak egyik oldalával tá­maszkodjon a Tiszára, hanem átölelje azt mind a két oldalon. A bokrosi területen, a víztároló környékén, kialakulhat egy soha nem remélt üdülőterület, amely egészen Tiszaalpárig húzódik. Végleges, hogy híd ível majd át a Tisza fölött, s megvalósul a csongrádi átkelés régóta dédel­getett álma. A város ötödik ötéves terve tehát több mint biztató: lelke­sítő is. Nemcsak a csongrádiak­nak, hanem a megye minden lakója számára. Űjat, szépet, tel­jesebbet ígér. GAZDAGH ISTVÁN J

Next

/
Thumbnails
Contents