Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

2 Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban © New York (MTI) illető kérdésekkel foglalkozó A Biztonsági Tanácsnak a bizottság jelentését, és őszin­palesztin bizottság jelentésé- reméli, at Bizt°nsá­vel kapcsolatos vitájában ». Tanaf? támogatni fogja felszólalt dr. Bányász Re- fl^lásait, amelyek a palesz­ziő a Maevar NéDköztársa tln nep- a Kozel-Ke,et e§e" t SÜL* ÜM J5BS tének helyettes vezetője is. Magyarország mint ismere­— hangsúlyozta a magyar tea. tagja az'említett btzotü delefiátus' 4majd rámutatott. ' „v Magyarország tamogatja a s palesztin nép és törvényes A Magyar Népköztársaság képviselője, a PFSZ igazsá­kormánya és népe rendkívül gos harcát, és a jövőben is fontos, kiegyensúlyozott, reá- minden támogatást megad lis dokumentumnak tekinti a ahhoz, hogy végleg felszá­palesztin nép elidegeníthe- molják a külföldi agresszió tetlen jogainak gyakorlását következményeit. Schmidt elítélte a fajüldöző politikát © Bonn (MTI) Vorstert pénteken délelőtt Pénteken délután befeje- '°/adJa He,mut Schmidt ződött Johannes Vorster dél­afrikai miniszterelnök négy­napos nyugat-németországi kancellár. Klaus Bölling kormányszóvivő közlése sze­rint Schmidt elítélte a dél­SSgP AJSSUS Sf- -SKSSSSS: közvetve elismerte hogy Bok megsértését látía benne' dolgavégezetlenül tér vissza ^s olyan Politikai intézkedé­hazájába. Vorster állást fog- . motelét javasolta lalt a faji elkülönítés poli- Vomternek, amelyek alkal­_ masak lennenek a del-afri­tikajanak íenntartasa mel- kai problémák békés megol­lett. dására. Az OKP hajlandó kormányzati felelősséget vállalni A Kereszténydemokrata Párton a sor Lehetetlen a bukott formulák alkalmazása © Róma (MTI) Az Olasz Kommunista Párt vezetést biztosítani az or­szágnak, ha nem valósul meg a munkásmozgalom egészé­BÁTYAI 3ENÖ: vezetősége határozatban erte- nek teljes jogü részvétele az kelte a jurnus 20-21-i parla- irányításban. Ezen az alap­menti választásokat, a part vető igényen alapul az OKP minden eddigit felulmuló va- konkrét javaslata, amelyet a lasztasi sikeret. választási kampányban han­A határozat megállapítja: goztatott: össznépi koalíciós az olasz dolgozók, nők, fia- kormány alakítása. Az OKP talok, értelmiségiek, a tár- hajlandó kormányzati fele­sadalom minden rétegének lősséget vállalni — hangoz­képviselői tömegesen nyilvá- tatja a továbbiakban a hatá­nilották ki egyetértésüket a rozat. A KDP-n a sor, hogy kommunisták politikájával, mint többségi párt, javasla­adtak támogatást ehhez a tot tegyen, megalapozott és politikához. Az OKP az konkrét javaslattal álljon egyetlen párt, amely az elő- elő a válságproblémák meg­ző, 1972—73-as választások- oldására. És ezt csak úgy te­hoz képest előretört, még- heti, ha felhagy a kommunis­hozzá óriási mértékben, 48 taelleneSi az 0KP-t kirekesz­uj kepviselői és 22 uj széna- . . . , _ , .„. , , tori helyet szerezve. Az OKP teni ,gyekvo alapállásával, előretörése és a szocialista párt előző eredményeinek megtartása — mutat rá a határozat — a választási eredmények legdöntőbb moz­zanata, ezek következtében a parlament összetétele a bal­oldal javára módosult. A továbbiakban a vezető­ség kiemeli a Rómában el­ért eredményt: a közigazga­tási választáson az OKP a fővárosban az első helyre ke­rült A kereszténydemokrata párt választási eredményével kap­csolatban a határozat rámu­tat, hogy a KDP a kisebb jobboldali pártok és az újfa­siszták szavazatveszteségei árán érte csak el az 1972-es szintet, és hogy a választók .inkább a KDP balszárnyához tartozó programot, tehát a párt megújulást ígérő Irány­vonalát támogatták. Ez azt jelenti, hogy a megújulási igény általános volt az olasz választók részéről, teljesen egyöntetű törekvés. Ez gyö­keres változást sürget a poli­tikában, az ország kormány­zásában — hangsúlyozta az OKP. „Lehetetlenné vált a régi és megbukott formulák, megoldások alkalmazása" — szögezi le a határozat. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége újból megállpít­ja: nem lehet demokratikus megoldást találni az ország számos égető problémájára, a gazdasági és társadalmi valaégnt nem lehet szilárd A JUGOSZLÁV PARTKÜLDÖTTSÉGET TITO VEZETI Pénteken Belgrádban hi­vatalosan közölték, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak Elnöksége úgy határo­zott, hogy a VVJKSZ, amely „kezdettől fogva konstruktí­van működött közre az euró­pai kommunista és munkás­pártok tanácskozásának elő­készítő munkálataiban, részt vesz az európai kommunista és munkáspártok június 29­re és 30-ra összehívott konfe­renciáján". A JKSZ küldött­ségét Joszip Broz Tito, a párt elnöke vezeti. AZ OKP DELEGÁCIÓJÁT BERLINGUER VEZETI A L'Unitá, az Olasz KP központi lapja pénteki szá­mában hírül adja: a berlini szerkesztő bizottsági ülés ha­tározatot hozott arról, hogy június 29-re összehívják az európai kommunista és mun­káspártok értekezletét. A lap azt is közli, hogy az OKP küldöttségét a berlini talál­kozón Berlinguer főtitkár ve­zeti. BEFEJEZŐDTEK GROMIKO ÉS FISCHER TÁRGYALÁSAI Pénteken Moszkvában köz­leményt adtak ki Andrej Gromiko szovjet és Oskar Fischer NDK-külügyminisz­ter tárgyalásairól. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a nap fo­lyamán hazautazott a szovjet fővárosból. ARTSMENDI NYILATKOZATA Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára interjút adott a Tribüné című, az NDK-ban megjele­nő szakszervezeti lapnak. Az újság pénteki számában köz­zétett interjúban Arismendi a latin-amerikai hazafiak, köztük Luis Corvalán és a többi fogoly iránti nemzet­közi szolidaritás elmélyítésé­re szólított fel. PHENJANI FELHÍVAS „Az amerikai csapatok Dél­Koreából való kivonásáért ví­vott harc hónapja" alkalmá­ból a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság társadalmi szervezetei közös nyilatkoza­tot adtak ki. Ebben felszólí­tották a szocialista és fejlő­dő országokat, a világ hala­dó és békeszerető erőit, hogy fokozzák szolidaritásukat a koreai nép igazságos ügyé­nek támogatása érdekében. Döntött az egységes nemzetgyűlés, az ország neve: Vietnami Szocialista Köztársaság Á főváros: Hanoi — Le Duan beszéde © Hanoi (TASZSZ, MTI) Hanoiban folytatja mun­káját az egységes vietnami nemzetgyűlés első ülésszaka. Le Duan, a VDP KB első titkára csaknem kétórás be­szédében hangsúlyozta, hogy az egyesített ország mindkét felében a legfontosabb fel­adat a virágzó gazdaság megteremtése, AZ ország dé­li részén fel kell számolni a korrupt, nyugati orientációjú adminisztráció maradványa­it, és az egész országot a szocializmus útjára kell ve­zetni. A Vietnam északi és déli részéről érkezett képviselők megszavazták az egyesített Vietnam nevét: Vietnami Szocialista Köztársaság. A főváros Hanoi lesz, Saigon a jövőben Ho Si Minh-város néven szerepei majd. Az ál­lami zászló vörös, közepén ötágú sárga csillaggal. A Hanoi Rádió Le Duan beszédét Ismertetve megálla­pította: ami az ország kül­politikáját Illeti, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság a többi szocialista országgal együtt harcol az imperializ­mus ellen, ugyanakkor bará­ti kapcsolatokra törekszik a világ valamennyi országá­val, egymás szuverenitásá­nak és függetlenségének tisz­teletben tartása alapján. © London (Reuter) A brit külügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy Nagy-Britannia diplomáciai elismerésben részesíti egyesített Vietnamot. (Telefotó — KS) az Hanoiban járókelők nézegetik az egységes Vietnam tér­képét. Befeleződött a Duna Bizottság ülésszaka © Budapest (MTI) Tegnap véget ért a Duna Bizottság június 14-én kezdő­dött 34. ülésszaka. A Buda­pesten sorra került ülésszak munkájáról dr. Valáv Mo­ravec, csehszlovák nagykö­vet, a bizottság elnöke nyi­latkozatában elmondotta: áttekintették a hajózás fej­lesztésével kapcsolatos kér­déseket és meghatározták a hajózás fejlesztésével kap­csolatos távlati célkitűzé­seket. Yéget ért a szovjet írókongresszus © Moszkva (TASZSZ) Pénteken Moszkvában vé- szovjet pályatársaikat. Nagy get ért a szovjet írószövet- érdeklődés fogadta a magyar ség hatodik kongresszusa. írók üdvözletét. A kongresz­Az utolsó ülésen tették köz- szu: munkájában, a plenáris zé a csütörtök este megtar- és a bizottsági üléseken négy tott vezetőségválasztás ered- magyar Irodalmár vett részt: ményeit. A szovjet írószövet- Dobozy Imre, Benjámin ség vezetőségének első titká- László, Hidas Antal és Kun ra ismét Georgij Markov Ágnes. A magyar írók üd­lett. A pénteki záróülésen vözletét Dobozy Imre, a újabb külföldi delegációk és Magyar Írók Szövetségének irodalmárok üdvözölték főtitkára tolmácsolta. Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 117. Szeged természettudományos emlékei között elismerésre méltó hely illeti meg dr. Schmidt Sándort, korának kiváló ásványtantudósát, aki 1855-ben született Szegeden. Édesapja, Schmidt Ádám, városi tanácsos volt. Rövidre szabott élete fiatal éveit szülővárosá­ban élte, itt járta alap- és középfokú iskoláit. Budapesten előbb a tudományegyetemen, majd a műegyetemen tanult. Egyetemi éveiből kettőt Strassburgban töltött, ahol doktori diplomáját is megszerezte. Tanulmányai befejeztével hazatért, és itthon a Magyar Nemzeti Múzeumban vállalt állást. Rendkívüli szorgalmával és kiemelkedő felké­szültségével hamar magára vonta a szakmai kö­rök figyelmét, és múzeumi állásának megtartá­sa mellett, 1890-től a budapesti egyetemen az ás­ványtan nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki. A Nemzeti Múzeum ásványtárától 1894-ben végképp megvált, hogy a műegyetemi ásványtan tanszéki munkájának szentelje minden idejét. Schmidt műegyetemi professzorsága alatt törhe­tetlen erővel dolgozott az ásványtan hazai elis­meréséért, a külföldhöz való felzárkózásért. Ok­tató és kutató munkássága mellett ezért vállalta 1877-től 1881-lg a Földtani Értesítő szerkesztését. Ugyancsak az ő szerkesztői munkássága alatt vi­rágzott fel, vait színvonalassá, 1885-től 1894-ig a Természetrajzi Füzetek. Az ásványtanon belül a 17. században Steno által megalapozott kristálytan volt a legkedve­sebb működési területe, és ebben ért el kiemel­séggel foglalta össze a múlt század végéig e tu­dományágban elért eredményeket. E könyv kézi­könyv jellege mellett, hosszú évtizedeken keresz­tül az egyetemi ifjúságnak is egyedüli magyar nyelvű szakirodaimul szolgált. Az ásványok kö­zül különösen a nagy keménységű, szép fényű drágakövek érdekelték. A természet e csodálatos szépségű teremtményeiről, amelyek szépségét a fénytörés és az erős színszóródás vagy rendsze­rint átlátszóságukkal párosult pompás szín, illet­ve színjáték okozza, kétkötetes művében adott összefoglalást A drágakövek címmel, 1896-ban. A hazai és a külföldi szaklapok számtalan tudo­mányos munkát közöltek Schmidt Sándortól, s nemegyszer a szerkesztőségek versengtek kézira­taiért. Tudósi munkásságát a hazai tudományos világ aránylag hamar elismerte. 36 éves korában, 1891­ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Fő műve, A kristálytan tör­ténete halála után, 1911-ben jelent meg. „Természet és tudomány! Két jogalom — írja egyik munkájában — mindegyik óriási területet foglal el, amelyeknek határait legalább a termé­szetre vonatkoztatva nem is sejtjük. A természet teket a felnőttek oktatásában is népszerűsítette, reánk nézve egy adott dolog, amely anyagában, programértekezéseket és szaklapi cikkeket írt e megnyilvánulásaiban tőlünk független. A tudo- célból. Több iskolai osztálynak szóló természet­mány ellenben bennünk gyökerezik, fejlesztése, rajzi tankönyvei több kiadást is megértek. Ások irányítása elsősorban tőlünk függ." Szintén fi- gyakorlati fogást és módszert tartalmazó prakti­gyelemre méltó az anyagról és az energiáról írt kumi kézikönyve, amelyet kémikusoknak, gyógy­századelejei véleménye: „A természetben eddig szerészeknek és orvosoknak írt, az első ilyen tar­óta ismerjük csak. Az energia a munkavégzés te­hetsége. Ez az anyaggal legszorosabban össze­függ, és éppoly kevéssé semmisíthető meg. mint maga az anyag. Anyag és energia: ezekkel van dolga a természettudományoknak. Az egyik a természet állománya, a másikban pedig a termé­szet hatalma, ereje nyilvánul meg." Schmidt Sándortian a múlt század magyar ter­mészettudósainak legkiválóbb tagját tiszteljük, aki sokoldalú felkészültségével, rendkívüli szor­galmával következetesen szolgálta természettu­dományos világképünk kialakulását. Szülőváro­sát nem felejtette el, aminek azzal is tanúbizony­ságát adta, hogy könyvtárának egy részét a So­mogyi-könyvtárra hagyta. Budapesten halt meg, 1904-ben. Pintér Pál, a neves természetrajzi író, 1862-ben született Szegeden. A piarista rendbe 18 éves ko­rában lépett, majd természetrajzi és vegytani ta­nulmányokat Kolozsvárott folytatott. Tanári ok­levelét 1890-ben szerezte meg, és ezután a rend debreceni, lévai és nyitrai gimnáziumaiban taní­tott. Szaktárgyainak behatóbb művelése érdeké­ben kérte feletteseit, hogy helyezzék át Kolozs­várra, mert ott az egyetem közelsége miatt na­gyobb lehetőség kínálkozik a kémia és a termé­szetrajz tanulmányozására Felettesei kérésének eleget tettek, és 1859-ben Kolozsvárra helyezték. Itt közel nyolc évig működött, részt vett az egye­tem kutató munkájában, amiről több szakdolgo­zat is tanúskodik. A század elején került vissza Debrecenbe, és ott tanított haláláig. Pintér Pál a természetrajzi és kémiai ismere­két felismert valóság körül forog minden. Az egyik az anyag, a másik az energia. Az előbbi kedö eredményeket. Egyik kiváló munkájában, réges-régóta ismert, és szüntelenül előttünk fek­A kristályokról című művében alapos részletes- vő valami, az utóbbit pedig a 19. század közepe talmú szakkönyveink között jelent meg 1908-ban. Működésének utolsó állomáshelyén, Debrecen­ben halt meg, 1915-ben. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents