Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

6 Csütörtök, 1976. június 17. Valósuljon mofp maradéktalanul A szegedi építőipar új ötéves tervéről Mit is mondhatnánk a szegedi építőipari vállalatok és szövetkezetek V. ötéves tervéről, mint azt: úgy legyen, valósuljon meg maradéktalanul! Az országos előirányzatnál nagyobb (40—50 százalékos) termelésnövelés azt jelenti, hogy megfelelnek a népgazdasági elvárásoknak, teljesitik a Csongrád megyei és a Szeged városi pártbizottság állásfoglalásában megjelölt feladatokat. szövetkezetek természetesen épületek variálhatóvá tétele a lakossági szolgáltatást, is- érdekében a szerkezetgyártás kólák, óvodák, bölcsődék további tipizálását is tartalépítését, lakóházak és in- mazza a terv. tézmények felújítását tartják elsőrendű feladatnak, ezen felül az úgynevezet tömbrekonstrukciók keretében 500 lakás felépítését is vállalják. / 2. 0 Több mint 300 millió forintot fordítanak az építőipari vállalatok és szövetkezetek beruházásra. Ebből legjelentősebb a DÉLEP-é, 293 millió forinttal. A fontosabb vállalati beruházások: házgyári rekonstrukció; az ipari bázis továbbfejlesztése; a közmű- és mélyépítő kapacitás úgynevezett szinttartó beruházása; a központi irodaház bővítése. A többi vállalatnál a fennmaradó 62 millió forint jeleni ősebb részét gépi beruházásokra költik. Nagyon fontos, hogy a szegedi központú vállalatok és szövetkezelek a munka szerinti elosztás elvének köDe lássuk a terveket kő- vetkezetes érvényesítésével Klebbről! A következő öt kívánják elérni a nagyobb esztendőben az átlagosnál teljesítményeket, a hatékonagyobb ütemben nő a köz- nyabb és tökéletesebb munmű- és mélyépítés. A város- kát. Szándékuk szerint a , ban építendő 13 ezer 477 la- termelésnövekedés 80 száza- 1 3 kásból 12 ezer 151 paneles lékban a termelékenység — technológiával készül. Szlm- növelése révén valósul meg, . . . .„ , ± , patikus az az elhatározás, ami megfelel az általános el- A» építőipari vállalatok hogy az építőipari vállalatok várasoknak, öt év alatt 9 mel]ett termeszetesen a tarkiemelt feladatnak tekintik százalékkal növelik a fog- vező irodak 1S elkészítettek a tervben szereplő lakások lalkoztatottak számát, s évi V- ,oteve.s tervüket, s a terhiénytalan felépítését a meg- átlagban 4—5 százalékos P1®1®' ebeket 22 szazalekjelölt határidőkre. Ezen túl- bérfejlesztést akarnak elérni. kal ndvelilc. Letszamnövekemenően a DÉLÉP különös A műszaki fejlesztés céljából „rler" terveznek ebből gonddal törekszik a kiemelt fokozott figyelmet fordíta- következik, hogy a tervező beruházások ütemezés sze- nak az anyag- és energiata- vállalatoknál a fejlodes rinti befejezésére, valamint karékosságra, az építési át- esetlen feltétele a termeléarra. hogy az úgynevezett futási idők csökkentésére, a kenvseg emelésé. A Szegedi kapcsolódó létesítményeket a dolgozók munkakörülmé- Tervező Vallalat már koráblakásokkal egyidőben fel- nyeinek javítására. A DÉ- ban bekapcsolódott a DEépítsék. LÉP-nél a technológiai fej- LEP terveinek megvalósítáA Szegedi Magas- és lesztésben első helyen áll a ?aba: mely®k szerint a laMélyépítő Vállalat — az paneleknek és az előregyár- kotelepi kózintézménveket ÉVM és a városi tanács tott elemeknek a jelenlegi- f jikabb házgyan, paneles igényének megfelelően — az „él nagyobb mértékű alkal- technológiával kívánja telépület- és útfenntartási, mazása. A tecnika fejlődé- eP\te"!' <-7' epftési költségek felújítási tevékenységre he- séf korszerűbb, nagyobb tel- stabilizalása es az esszeru lyezi a hangsúlyt, illetve ar- jesítménvű és biztonságo. takarékosság vegett a tervera. hogy az állami építőipar _.hh exnek berendezések rendszeresen elemzik a lakásépítési programjához Répf' . berendezések költségeket hogy a lakás. kapesolódóan elvégezze a alkalmazóiéval kívánják árak növekedése mérsékelfelvonok és egyéb kellékek megvalósítani. A termékvá- hető vagy csökkenthető lekarbantartásét. Az építőipari laszték bővítése és a paneles gyen. / Vállalati segitseg az otthonteremtéshez Ülést tartott a városi HEB A népi ellenőrök arra ke- hogy az üzemek restek választ, hogy a válla- az építőanyagot latok miképp segítik a la- dolgozóiknak, ha kást építő vagy vásárló dol- és lehetőség van. gozóikat. Ugyanis egy ko. teherautói alakítja ki, tehát nem elégszállítják gé gondosan mérlegeinek. A erre mód támogatással elsősorban a fizikai dolgozók, fiatal háA néni ellenőrö1 azt is zas°k, a nagycsaládosok larabbi miniszteri rendelet ezt vi£gE, S z r^nka - kásgondjain segítenek, enya segitseget lehetőve teszi, j • a hítenek, de tennészetesen Az P Icnnmk arra is wfván. idltdf>°K lenniat tasa muyen anyagi terhet jelent lakóik- oa van d,ra ls- "ogy a nak. Különbséget keli tenni Az ellenörök arra is kíváncsiak voltak, hogy az üzemek a jogszabály adta lehetőséget felhasználják-e, ilmekből^tafezült' munkáslakál « támogatásnak ez a fom*. sok között. A hagyományos ?a>. « egyre többen szeretnék ott_ igenybe venni. Természetevállalati kölcsönben más a hagyományos^ technológiá- d0'207°k is részesüljenek, val, Illetve a házgyári ele. E8yre népszerűbb a vallalamogatják az otthonteremtőket. A vizsgálat tapasztalatait tegnap, szerdán délután £onlt°1(g£} ^ «en az üzemek anyagi leheSl a J^1 c sony a b bf'm i n t T'panrthá^I tőségei határt szabnak anvftatt^m^ ^Lif ké. Így a kölcsön törlesztés minden igényt 10vitatta meg a szegedi es a .. . •» , fenntartóra ó* elégítsenek, szegedi járási népi ellenőrzé- afS™ta8ra * si bizottság, Kalmár József uzemeIésre fordltott elnökletével. pénz A népi ellenőrök arra is jóval magasabb, mint a pa- felhívták a figyelmet, hogy nellakásé. Míg például pa- a munkáslakás-építési, il_ Hét szegedi nagyvállalat- nellakásnál a központi fűtés, letve vásárlási akció a töbnál tapasztaltak alapján ju- meleg víz körülbelül 40q fo- bi lakásépítési formával tottak az ellenőrök arra a rint, villany 200 forint, gáz egyenértékűd következtetésre, hogy a 40 forint, addig a dorozsmai munkáslakás-építés és vá- munkáslakásokban olajjal sárlási akció nehezen indult fűtenek, gázzal főznek, memeg. Ennek részben oka az leg vizet a bojler adja, elégtelen végrehajtási szabá- havi í lyozás és az, hogy nem ls- rintot. merték fel a jogszabályból ^talénos tapasztalat, tőségeit A városi NEB az ellenőrzés tapasztalatai alapján több javaslatot tett a vizshavi rezsi "eléri "az 7ze7 f«£ gáíatban, ,ér;in!ett vállalatoknak. Többek kozott például; a társadalmi segítség lehehogy a szakszervezeti bizalmi méri fel, hogy kinek van adódó lehetőségeket. A pártés a társadalmi szervek felv fffir íSÜ^SÜw^ «üksége lakásra. A környe^„^mÍzettanulmány után javaslaf^rf ,T ] - ® tot készítenek, és azt továbemlitett forma:a. bítják a szakszervezeti bU A vizsgálat során kiderült, zottsághoz. Végül is az üzefiogy a vállalati részesedési mi négyszög dönt arról, kit és fejlesztési alapból jutta- támogassanak az építésnél tott összegek komoly segít- vagy vásárlásnál. Ez az álséget jelentenek. De nem talános, de ettől a gyakorelhanyagolható és ugyancsak lattó[ eitérően azt is tapasz^uT -lS tkÍ 'ff -fejCZnÍ talták az egyik vállalatnál: a kollégák tarsadalmi mun- J , , káját. A vállalatok minimá- csak annyi lakásigénylőt lis építőipari kapacitással -kutatnak fel" ahány lakásrendelkeznek, így azt nem hoz keretük van. így azok tudják a dolgozók rendelke- megkapják a szükséges kölzésére bocsátani. Ugyancsak csont, de az igényjogosultság •m lakások árát csökkenti, sorrendjét a vállalat nem ki. jobban használják Közös ügyünk A

népgazdasági egyensúly helyreállítására irányuló erőfeszítések óhatatlanul próbatétel elé állítják a politikát, a párt és a tömegek kapcsolatát. Még akkor is, ha szocialista gazdaságpolitikánk elejét veszi a nagyobb társadalmi feszültségek keletkezésének, egyebek között azzal, hogy változatlanul fennmarad az új ötéves tervben a nagyfokú létbiztonság, erősödik a szociális gondoskodás, ha szerényebb mértékben is, de tovább emelkedik az életszínvonal. A fokozott követelmények és az érzékelhetően mérsékelt anyagi lehetőségek ellentmondása azért persze fennmarad. Ahhoz, hogy ez ne váljék társadalmi, politikai feszültségek forrásává, és ne fékezze a gazdasági feladatok végrehajtását, erősítenünk kell társadalmunk szocialista jellegét, fejlesztenünk az üzemi, a munkahelyi demokráciát, kibontakoztatva a dolgozók tudatos, aktív, kezdeményező- és cselekvőkészségét. A növekvő követelmények megnyilvánulása és hatása sokféle. A célratörőbb központi irányítás, a megszigorított gazdasági szabályozás helyi és csoportérdekeket érint. A különböző rendelkezések, amelyek a munka- és táppénzfegyelem megszilárdítását, a több műszak bevezetését, a tervszerű, szervezett létszám-átcsoportosítást, vagy a termelés szerkezetének átalakítását szolgálják, többnyire már csak a családok, az egves ember életére is közvetlenül hatnak. Rendkívül fontos, hogy a gazdaságfejlesztés ügyét előre vivő országos lépések és helyi döntések ne legyenek utasítás- és parancsolgatás jellegűek, hogy azokat megismerjék és lehetőleg el fogad iák. támogassák az érintettek. A kialakult viszonyokat, a vélt érdekeket és néha valós privilégiumokat sértő beavatkozások, intézkedések sem okozhatnak olyan félreértést, hogy megmerevedett a politika, hogy visszatérnek a már túlhaladott régi módszerek, ha azok hatásos, tájékoztató, tudatformáló és meggyőző munkával párosulnak. Az egész társadalom, a kisebb-nagyobb dolgozó kollektívák teherbíró képessége sem egyszer s mindenkorra adott, a tömeges cselekvő- és kezdeményezőkészség pedig méglnkább a tudati színvonal, a munkahelyi közérzet, a vezetési, szervezési szint függvénye. Mindenekelőtt a konkrét társadalmi, emberi viszonyok, a munkafeltételek révén befolyásolhatjuk a cselekvőkészség, a tudati színvonal fejlődését úgy, hogy a dolgozó saját munkájával és kollektívájával minél inkább azonosuljon, hogy fokozott felelősséget érezzen és vállaljon. Ilyen értelemben is a vezetés, a szervezés a növekvő követelmények politikai megalapozója. Hogyan lehetne alkotói örömöt és felelősséget munkájában a ma még lélektelen és mechanikus részműveleteket végző szalagmunkás vagy bérelszámoló? Erre a kérdésre többnyire ma még kísérleti jelleggel keresik a választ. De a társadalmi viszonyokban, a vezető-beosztott kapcsolatában nálunk már létrejöttek azok az alapok, amelyekre bizton építhetjük széles körben az üzemi demokrácia, a tulajdonosi felelősségérzet fejlesztését. Ennek intézményes lehetőségéi éppen napjainkban tovább bővültek. A szakszervezeti bizalmi most már nem csupán véleményét mondhatja el a kis munkahelyi közösség tagjeit közvetlenül érintő vezetői intézkedésekről, hanem teljes mértékben egyet kell hogy értsen a dolgozók bérmegállapításával, jutalmazásával, kitüntetési javaslatával, lakás- és más szociális juttatásával. Ám ha a bizalmi a döntéssel nem ért pgyet, az nem hajtható végre. A szakszervezeti jogok szélesítése egyben óhatatlanul a vezetői jogok korlátozása is. Hosszan elemezhetnénk a vezetők felelősségét is a szervezésben és a jó munkahelyi közérzet kialakításában. Most mégis célszerűbb inkább a párt- és tömegszervezetek. valamint a gazdasági vezetők közös felelősségét, együttes, összehangolt fellépését hangsúlyozni a vállalat, vagy a szövetkezet tevékenységéért, az adott kollektívn eredményes munkájáért. Mert ha egyoldalúan csak a gazdasági vezetők felelősségéről beszélünk, könnyen felerősíthetjük némely párt- és társadalmi szervezet ellenzékiségét, oppozíciós törekvéseit. Pedig most, amikor a határozott és jó vezetés egyebek között népszerűtlen intézkedések meghozatalára is kényszerül, ez különösen megengedhetetlen. Arra van szükség, hogy a párt, a szakszervezet, a KISZ egyértelműen álljon ki minden olyan vezetői döntés mellett, amely törvényes alapon áll, s a gazdasági haladás ügyét szolgálja. Ez persze nem jelenthet elnézést a vezetés hibáival. mulasztásaival szemben. A gazdasági, a társadalmi, a politikai erőfeszítések a magyar népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítását, a hatékonyság fokozását szolgálják. A központi irányítás továbbfejlesztésének és a vállalati öntevékenység kibontakoztatásának, a vezetői döntéseknek és a tömegek társadalmi tudatosságának egyaránt legfőbb fokmérője a hatékonyabb munka. Ami az utóbbit, a dolgozók társadalmi tudatosságát, tömeges aktivitását illeti, ennek legfőbb megnyilvánulása a szocialista munkaverseny-mozgalom. E tömegmozgalom szerepe növekszik, szervezésében, lendületében mégis tapasztalható némi megtorpanás. T

avaly a pártkongresszus, a felszabadulás kerek évfordulója, a IV. ötéves terv befejezése sok alkalmat kínált a vállalásokra. Most nem követik egymást az ilyen ünnepi állomások, a hétköznapi feladatok azonban hosszú távra, öt esztendőre ismertek. Ha ezeket a feladatokat mindenütt, a műhelyek dolgozói, a brigádkollektívák részlegükre lebontva és nagy összefüggésekben is ismerik, akkor nem okozhat gondot a versenycélok meghatározása. a vállalások összeállítása. Hiszen a feszes népgazdasági tervből sokféle helyi tennivaló adódik. A termékek nemzetközi versenyképességének fokozását például mindenütt segíthetik a munkaidő, a korszerű termelőberendezések Jó kihasználásával, takarékos, gondos, lelkiismeretes munkával, újításokkal. A verseny, a gazdasági építőmunka eredményei, a népgazdasági terv teljesítése jelzi majd a vezető, a szervező és a politikai munka sikereit. Kovács József 7 Háztáji járatok A Volán 10-es számú Vállalat Szeged zöldség- és gyümölcsellátásának javítása, valamint a háztáji gazdaságok áruértékesítésének megkönnyítésére ígéretes akciót kezdeményezett. Piaci darabárus buszjáratokat indított a szegedi járásnak a várostól távol fekvő közsé- j geiből. A zöldséget és a gyümölcsöt Szeged nagy piacán, a Marx téren, vagy egyéb meghatározott helyeken, j például üzletekben teszik; le. 1 Az első „háztáji járatok" szerdán indultak, s egyelőre piacos napokon: szerdán és szombaton közlekednek. Kutatják a Hortobágyot Gáz kon feren cSa Háromnapos országos gáz- A konferencián a megnyikonferencia kezdődött szer- tó és bevezető előadás után dán a szombathelyi művelő- a gázipari szakemberek, a dési és sportházban. Az gázzal foglalkozó hatóságok, energiagazdálkodási tudo- a tervezőirodák és a felmányos egyesület rendezésé- használó vállalatok képviben lezajló hagyományos selői szekcióülésen vitatták tanácskozás ezúttal a gáz- meg, hogy a gázfelhasználás energiának a népgazdasági fejlesztésével kapcsolatos hatékonyság növelésében alapkutatások eredményeit, játszott szerepét vitatja meg, illetve azt, hogy milyen s külön foglalkozik a gáz és mértékben befolyásolhatják egyéb energiahordozók kap- ezek a felhasználás hatécsoilatának időszerű kérdé- konyságát, a veszteségek seivel. csökkentését MTI-fotó A Természettudományi Múzeum rendkívül értékes állóanyagot őriz a világ minden tájáról. A gyűjtemény módot ad az összehasonlító állatföldrajzi (elterjedési) kutatásokra. A Természettudományi Múzeum szakemberei a „Hortobágyi Nemzeti Park állatvilágát is? kutatják, illetve gyűjtik. Képünkön: őszi Márta preparál, előtérben trópusi lepkék