Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

2 Csütörtök. 1976. május 27; RÁOIÚTEIIH MIKLÖS IMRE A VATIKANBAN Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke a Vatikánban tár­gyalt Agostino Casaroli ér­sekkel az egyházi közügyek tanácsának titkárával. Mik­lós Imrét fogadta Giovanni Benelli államtitkárhelyettes is. EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYEZMÉNY Miguel Alvarez Acosta, a mexikói rádióadások állam­titkárságának vezetője má­jus 26-án Budapesten 1978. december 31-ig érvényes együttműködési egyezményt írt alá a Magyar Televízió­val, valamint emlékeztetőt a Magyar Rádióval. A televí­ziós egyezményt magyar részről Nagy Richárd, az MTV elnöke, a rádiós emlé­keztetót pedig Dr. Hárs Ist­ván, a Magyar Rádió elnö­ke írta alá. Az aláíráson Je­len volt Tömpe István, az állami rádió- és televízió bizottság vezetője. KGST-ÜLÉS Havannában szerdán meg­nyílt a KGST mezőgazdasá­gi állandó bizottságának 44. ülése, amelynek munkájá­ban a KGST-tagországok küldöttei, Jugoszlávia képvi­selői, valamint — megfigye­lői minőségben — a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság küldöttsége vesz részt. Az ülés résztvevői meg­tárgyalják a KGST Végre­hajtó Bizottsága határozatá­nak teljesítését a KGST-or­szágok fehérjetartalmú ta­karmányszükséglete biztosí­tása érdekében kifejtendő együttműködésről. Megtár­gyalják továbbá az állatte­nyésztés és az állategészség­ügy területén való további együttműködéssel kapcsola­tos kérdéseket is. Az ülésen résztvevő ma­gyar küldöttséget Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes vezeti. NEMZETKÖZI KONFERENCIA ;,A demokratikus Portugá­lia a békés világ építésé­ben" címmel nemzetközi konferencia kezdődött szer­dán a portugál Jai Combrá­ban. A Közel-keleti helyzet­ről, a palesztinai nép har­cáról és a helsinki konfe­rencia határozatainak végre­hajtásáról esik szó. A Jűlius l-ig tartó tanácskozás mun­kájában az Országos Béke­tanács képviseletében Dar­vasi István újságíró és We­isz Ferenc katolikus prépost vesz részt. Portugál elnökválasztás # Lisszabon (MTI) Octavio Pato, a Portugál Kommunista Párt elnökje­löltje a Jornal Novo című lisszaboni esti lapban ked­den megjelent interjújában kijelentette: A Portugál Kommunista Párt választási kampányát konstruktív szel­lemben, a portugál demok­ratikus erők közelítésének szellemében fogja folytatni. „A portugál kommunisták célja az, hogy megteremtsék a demokratikus erők köze­ledéséhez a feltételeket, hogy április 25-e szellemé­ben hűen a fegyveres erő­kön belül egység legyen, s hogy megteremtődjenek a feltételek a nép és a fegy­veres erők együttműködésé­hez." Eanes tábornok Jelö­lésével kapcsolatban Pato kijelentette, hogy a száraz­földi erők vezérkari főnökét rendkívül heterogén összeté­telű politikai erők támogat­ják. „Eanes tábornok nyilat­kozataiban leszögezte, hogy kész tiszteletben tartani és megvédeni az alkotmányt. Mi azonban mindnyájan tudjuk, hogy az őt támoga­tó pártok — a CDS vagy a PPD — nyíltan ellenzéki ál­láspontot foglalnak el az al­kotmányban lefektetett alapvető kérdésekkel szem­ben, Másrészt konstatáljuk a szocialista párt együttmű­ködését a reakciós jobbol­dal pártjaival, ami annál is inkább nyugtalanító, mivel ilyenkor a szocialisták meg­próbálják túllicitálni alkalmi szövetségeseiket. Octavio Pato kritizálta Carvalho őr­nagy esetleges jelölését is. Kijelentette: a baloldali ra­dikalizmus hibáinak megis­métlődése ismét ahhoz ve­zethet, hogy a portugál de­mokratikus fejlődés jobbol­dali irányba eltorzul. A portugáliai elnökvá­lasztással kapcsolatos az a hír, hogy Kaulza de Arriaga tábornok, a mozambiki por­tugál csapatok egykori főpa­rancsnoka keddi sajtókonfe­renciáján bejelentette: nem indul az elnökválasztáson. Megfigyelők véleménye sze­rint Arriagának ez a lépése növeli Eanes tábornok esé­lyeit Magyar—román - egyezmény # Bukarest (MTI) Ioan Avram, reumán nehéz­Ipari miniszter meghívására május 24—26. között Nemes­laki Tivadar, magyar kohó­én gépipari miniszter látoga­tást tett Romániában. A lá­togatás során megtárgyalták a két ország közötti gazda­sági együttműködés fejleszté­sének kérdéseit, áttekintették a gépipar területén folyó főbb kooperációs, együttműködési és kölcsönös szállítási tevé­kenységet, valamint megje­lölték az ezek realizálásához szükséges további intézkedé­seket, a magyar—román gaz­dasági, együttműködési ve­gyes kormánybizottság 1976. április 22—24. között meg­tartott XII. ülésszakán ho­zott határozatok figyelembe­vételével. A miniszterek pozitíven ér­tékelték a két minisztérium közötti kapcsolatok fejleszté­sében eddig elért eredmé­nyeket, hangsúlyozva az egyeztetett kölcsönös gép- és berendezésszállítások volu­menének növelését, amelyek az 1976—80-as Időszakra megkötött magyar—román hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásban előirány­zott árucsere-forgalom össz­értékében mintegy 60 száza­lékot tesznek Jd. Nemeslaki Tivadar és Ioan Avram aláírták az 1976—80­as évekre szóló közúti jár­műipari kooperációs egyez­ményt, amely előirányozza a különféle főegységek, egysé­gék és részegységek kölcsö­nös szállítását a két ország­ban gyártott járművekbe va­ló beépítés céljából. Romániai tartózkodása alatt a magyar delegáció megláto­gatta a bukaresti nehézgép­gyárat, a brassói tehergép­kocsigyárat, a bukaresti tv­képcsőgyárat és a bukaresti elektronika vállalatot. Nemeslaki Tivadart május 26-án fogadta Gheorghe Op­rea miniszterelnök-helyettes, majd lile Verdet, az RKP KB titkára, a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság román elnöke. A magyar delegáció szer­dán délután visszautazott Bu­dapestre. Szovjet-angolai dokumentumok • Moszkva (TASZSZ) Szovjet—angolai dokumen­tumokat írtak alá szerdán Moszkvában. A Szovjetunió és az Angolai Népi Köztár­saság baráti kapcsolatainak és együttműködésének alap­jairól szóló deklarációt A, Koszigin szovjet, és Lopo Do Nascimento angolai minisz­terelnök látta el kézjegyével. Közéleti napló. DR. SZEKÉR GYULA PRÁGÁBAN Szerdán magyar küldött- Szekér Gyula, a Miniszter­ség utazott Prágába a ma- tanács elnökhelyettese, az gyar—csehszlovák gazdasági együttműködési bizottság és műszaki-tudományos magyar tagozatának elnöke együttműködési bizottság 13. vezeti. Küldöttségünk meg­ülésszakára. A delegációt dr. érkezett Prágába. DR. MARKÓJA IMRE MOSZKVÁBA UTAZOTT Dr. Markója Imre Igaz- ba. A delegáció a Szovjet­ságügyi államtitkár vezeté- unió jogi életét, igazság­sével szerdán igazságügyi szolgáltatást tevékenységét küldöttség utazott Moszkvá- tanulmányozza. Negyvenhárom nap, 18 ezer kilométer Mozi az óceán felelt O Lassan közeledett ten­gerentúli utazásom pillanata. A várószoba abla­kából látni lehetett startra kész DC—10-esúnket. Nagy­sokára kigyulladt egy zöld lámpa az ajtó felett,r és a szűk összekötő-folyosóról beléphettünk a „csodama­dár" gyomrába. A McDonell Douglas DC—10-es típusok a kontinensek közötti for­galmat bonyolítják le idő­sebb kollégáikkal, a Boeing —747-es gépekkel együtt. Gondolom nem érdektelen egybevetni a két konstruk­ció néhány műszaki adatát. A DC—10-es 249 személyes, 8990 kilométert képes meg­tenni egyetlen nekirugasz­kodásra, és az átlagos uta­zási sebessége 895 kilomé­ter/óra. A Boeing—747 ugyanezen mutatói pedig: 353 személy, 9210 kilométer egyhujában, és ugyancsak 805 kilométer/órás utazási sebesség. Elhelyezkedtem, majd bemutatkoztam szom­szédomnak, egy indiai hölgy­nek. Varina Shanina — mint megtudtam — Bom­bay-ból érkezett a svájci városba. Aztán még kölcsö­nösen megjelöltük egymás­nak utunk végcélját. — To­ronto — mondtam én, — Montreal — így ő. Nagysze­rű, legalább Montrealtól ab­lak mellett utazhatok. A kedves légikisasszonyok még egyszer végigjárták az utas­teret, ellenőrizve, hogy min­denki derekán ott van-e a biztonsági öv. Minden rend­ben, Indulhatunk tovább egy kontinenssel. A 250 ezer kilogrammnyi súlyú gép méltóságteljesen gördült ki a betoncsíkra. Viszontlátás­ra, Európa! A Zürich—Toronto légi út pontosan 6500 kilométer. A francia partoktól Űj­Fundlandtg pedig hozzáve­tőlegesen 3500 kilométer a távolság. Azaz parttól partig ennyit kell megtenni az At­lanti-óceán vízsivataga fe­lett. Soha nem gondoltam egy esetleges kényszerfür­dőre, viszont a derék légi­kisasszonyok erre az eshető­ségre rögtönzött pantomim­jelenet keretében hívták fel figyelmünket. A „tanfo­lyam" eredményeként rövid idő alatt perfekt lettem a témában. Tudtam — leg­alábbis elméletben —, ho­gyan kell felfújni a mentő­övet, miként kell a masz­kot a fejemre erősíteni, egy­szóval, mit kell tenni annak érdekében, hogy a „menet­rend" szerint érkező hajó még életben találjon. A ki­képzés után szemmel látha­tóan idegesebb lett a társa­ság — viszont felkészülten vártuk az esetleges rande­vút az óceánnal. Az öreg kontinenst a francia partok­nál hagytuk magunk mö­gött. John Cabot hajóinak, 479 évvel korábban, hosszú­hosszú hónapokra volt szük­ségük a távolság megtételé­hez, és bizony a Queen Mary fedélzetén is le lehe­tett játszani egy-két bridzs­partit. teszem azt a Liver­pool—Halifax útvonalon. Mi viszont 800 kilométeres se­bességgel közlekedtünk az irdatlan kékség közepén. Vizslattam az óceánt, de az égvilágon semmi költőit nem sikerült felfedeznem. Elso­roltam magamban az összes jelzőt, ami Ilyenkor szóba Jöhet, amit szinte elvártam volna egy ilyen roppant víz­felülettől. Hiába, az se nem tengerkék, se nem azúr, még csak nem is bársonyos. Aztán egy ideig nem gon­doltam a 6000 méteres ma­gasság fura törvényeire, sa­BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 92. A hazai hídépítés egyik kiváló mesterének, dr. Algyai Hubert Pál műegyetemi tanár gaz­dag életpályája Szegedről indult. Itt született 1804-ben. Alap- és középfokú Iskoláit szülővá­rosóban végezte, majd a budapesti műegyetemre iratkozott be. Mérnöki oklevelét ott szerezte meg, 1916-ban. Azon kevesek közé tartozott, akik a műszaki doktori címet mór fiatalon megkap­ták. Algyai 1934-ben a dunai hídépítési osztály ve­zetője, majd néhány év múlva a közlekedés­ügyek államtitkárává nevezik ki. A budapesti hidak közül a Marglt-hfdon és a Ferencz József-hídon (ma Szabadsághid) a har­mincas években már olyan nagy volt a forga­lom, hogy tehermentesítésüket mielőbb meg kel­lett oldani. Így került sor két új híd tervpályá­zatának kiírására. A Boráros téri (ma Petőfi-) hi­dat Algyai Hubert Pál tervei szerint építették fel. A négy főtartós, több támaszú, folytatólagos szerkezetű híd 1937-ben készült el. Algyai az új híd tervét a nagy tekintélyű szaklapban, a Bautechnik-ben 1934-ben ismertette, s az Igen Jelentős munkáért világviszonylatban is nagy­számú elismerést kapott, ö irányította a Margit­híd kiszélesítésének munkálatait, és az óbudai híd tervezését. Sikeres gyakorlati és tudományos munkássá­gának elismeréseképpen 1937-ben meghívták a műegyetemre előadóul, majd nem sokkal később egyetemi magántanári kinevezést kapott Ké­sőbb. 1941-től. annak a tanszéknek lett vezető professzora, ahol doktori disszertációját készítet­te, majd tanársegéd és adjunktus lett. Annak a professzornak lett utóda, akitől fiatal korában igen sokat tanult, a'kitűnő Kossalka Jánosnak. Ez utóbbinak is voltak szegedi kapcsolatai, ugyanis a régi vasúti hidunkról írta doktori disszertációját, majd később statikai vizsgálatát is ő végezte el. Algyai oktatói, szervezői és gyakorlati mun­kássága mellett sok elméleti munkát tett közzé a hídépítés tárgyköréből, amelyekért 1934-ben megkapta a Hollán-pályadíjat. Igen tehetséges mérnök volt. Kiválóságát a Boráros téri híd bi­zonyítja legjobban. A tervpályázaton megvalósí­tásra elfogadott terve többek között Kossalka Jánosét, Mihailichét, Sávoly Pálét, Hajós Alfré­dét előzte meg, ?t benyújtott tizenhét pályamű sorában. Korán halt meg, 51 éves korában, Budapesten, 1945-ben. Zsiday Imre vízépítő mérnök 1889-ben szüle­tett Törökkantzsán. Elemi iskoláit szülőfalujá­ban, gimnáziumi tanulmányait 1899-től kezdve Szegeden végezte. Mérnöki oklevelét a budapes­ti műegyetemen szerezte meg. majd a földmű­velésügyi minisztérium vízépítési osztályára ke­rült, ahonnan a miskolci kultúrmérnöki hivatal­hoz helyezték. Szegedre műszaki tanácsosi mi­nőségben a folyammérnöki hivatalhoz 1930-ban került, és működött nyugalomba vonulásáig. Több társadalmi egyesületnek, köztük a Mérnök és Építész Egylet szegedi osztályának volt vezető tagja. Wálder Gyula neves építész, műegyetemi ta­nár a századfordulón került kapcsolatba Szeged­del, amikor tervel szerint építették fel a zeneis­kola épületét. Waider Gyula Szombathelyen azületett 1884­ben. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Ezután egy évet Olaszországban töl­tött, hazatérése után a Fővárosi Közmunkák Ta­nácsánál helyezkedett cl, miközben a műegyete­men adjunktusi beosztásban oktatott is. Az óko­ri építészeti tanszék professzorává 1928-ban ne­vezték ki, és ettől kezdve alkotta legjobb neo­barokk épületeit, mint a historizáló stílustörek­vések egyik legjobb hazái képviselője. Ilyen je­gyek valósultak meg a BESZKART Akácfa utcai székházán, a Postamúzeum épületén, több temp­lom és iskola tervelnek megvalósításakor. Eger számára kifejtett tervezői munkáival nagymér­tékben segítette elő, hogy a város megőrizze ba­rokk jellegét. Legjobb szegedi munkái: a pénz­ügy-igazgatóság. a posta, a polgári iskola, a Ko­rona Szálló átépítése, a líceum és a minorita templom restaurálása. A budapesti Madách téri hatalmas épületegyüttes már a modern törekvé­sek hordozója. A szegedi Dóm tér beépítésére 1927-ben kiírt országos tervpályázaton második díjat nyert. Elképzelése szerint a fogadalmi templomot kétemeletes, barokk, műkő és vakolt díszítéssel tagolt, részben manzárdtetős épületek vették volna körül, szorosabban csatlakozva a templom két tornyához, mint a Rerrich-féle megoldásban. Wálder barokkos felfogása sem­miképpen sem csatlakozott a templom építésze­ti megoldásához, és kivitelezése is jóval többe került volna, mint a jelenlegi megoldás. Budapesten halt meg 1944-ben, 60 éves ko­rában. - (Folytatjuk! —• , Játos mértékegységeire Filmvetítés következett. 2 órányi időre a Szabadság moziban éreztem magam. Nem törődtem a kényszer­leszállással, a vízzel, sőt még még a cápákkal sem. Fe­szülten figyeltem háztmo­zlnk vásznát. George Ken­nedy — Paul Newmann partnere volt a „Bilincs és mosoly" című filmben — főszereplésével egy hamisí­tatlan kommerszfilm volt az attrakció. Csinos nők, mázsás pofonok, lélegzet­elállító jelenetek... Az „alkotás" tömör kritikája: viszonylag gyorsan eltelt 118 perc. Ez pedig, félúton, Brest és Bonavista között, nagyon nagy szó. A 800 ki­lométeres sebesség ellenére ls úgy éreztem, hogy állunk a légtérben. A Nagy Víz felett ugyanis nincs sebes­ség, nincs haladás, mert az ember nem tudja mihez vi­szonyítani röptét. Aztán az ötödik órában megváltoztak ezek a törvények. Kolumbus matróza a Pinto árbóckosa­rában élt át ahhoz hasonlót, amit én éreztem a száraz­föld megpillantásakor. Föld, föld — ujjongtam magam­ban. Repülőgépünk pedig mintha csak most indult volna, lerázta magáról a te­hetetlenség béklyóját, és száguldani kezdett Kanada felé. Ismét volt mértékegy­ségünk, mégpedig Üj-Fund­land közeledő partja oda­lent. A Szent Lőrinc-folyó vonalán haladva érkeztünk meg Montrealba. A földrész egyik legforgalmasabb repü­lőterén 60 percig álltunk. Jólesett szétnézni a gép aj­tajából a bágyadt délutáni napsütésben. Végeláthatat­lan ezüstös gépnyáj minden­felé: Air Canada, Ibéria, Lufthansa, KLM, United, TWA, Delta... Fáradt ma­darakként pihentek a látó­határig húzódó betonon. Az­tán üzemanyag került a mi „madarunk" begyébe, és folytattuk utunkat. A Montreal—Toronto táv 506 kilométer csupán. Még egy darabig nyomon követ­lem a Szent Lőrinc-folyó kanyargó csíkját, aztán nem­sokára közölték velünk, hogy a metropolis légterébe érkeztünk. Ballagok a torontói nem­zetközi repülőtér egyik süp­pedő szőnyegfolyosóján. Ti­zennyolcadik órája vagyok talpon. Semmi másra nem gondolok, csak a rokonaim­mal való találkozásra. Ki­lenc éve nem láttuk egy­mást. Útlevél vizsgálat. Mu­tatom kék színű könyvecs­kémet. Kedves mosoly a vá­lasz: „Mr. please"... Fél­óráig faggatnak: minek Jöt­tem, meddig maradok, ki­nél fogok lakni? Szép kis fogadtatás mondhatom, és még a vámvizsgálat hátra van. A szigorú fináncnak nem tetszik az őrölt papri­ka. Azt hiszi, kábítószer. Érdeklődve ízlelgeti. Mikor csípni kezdi a nyelvét, kény­szeredetten mosolyog: „all right". Tehát szabad előttem az út. Nyílik az ajtó. Az unokatestvéreim a nyakam­ba ugranak. Úgy nézünk ki, mint egy modern Laokoon­csoport. Megérkeztem To­rontóba ~ Thékes István <

Next

/
Thumbnails
Contents