Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

2 Csütörtök. 1976. május 27; Június 15-ig Aláírják és kihirdetik a kollektív szerződéseket A szerződéskötések előkészítésének tapasztalatairól Mint ismeretes, a negye­dik ötéves tervidőszak eltel­tévei lejártak a vállalati kollektív szerződések. Az új szerződéseket 1976. június 15­ig kell megkötni, illetve ki­hirdetni. Az előkészületek tapasztalatairól, a szerződés­kötésekkel kapcsolatos tud­nivalókról nyilatkozott dr. Zsiga László, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi fő­osztályának vezetője. Elmondotta: a kollektív szerződéseket általában ct évre, tehát az 1976—80-as időszakra kell készíteni, hogy a szerződések igazodjanak az ötéves terv időtartamához. A vállalatok először a kol­lektív szerződés alapvető céljait határozták meg, majd a dolgozók széles körű be­vonásával dolgozták ki a szerződések tervezetét. Szak­szervezeti csoportértekezlete­ken, illetve egyéb vállalati tanácskozásokon fejtették ki véleményüket a dolgozók a tervezetről, tettek módosító javaslatokat. A dolgozók szinte mindenütt kifejezték azt a kívánságukat, hogy a vállalatnál mindenki teljesít­ménye szerint részesüljön a munka eredményéből, elítél­ték az egyenlősdit. Az új kollektív szerződések terve­zeteiben a korábbiaknál egy­értelműbb hangsúlyt kap a törekvés a munkaerő-gazdál­kodás javításóra. A vállala­ti és az egyéni érdekkel összhangban sokhelyütt be­vezetik az egyenlőtlen mun­kaidő-beosztást; ezzel is lehe­tővé teszik, hogy azokon a napokon, amikor kevesebb a munka, rövidebb, sok mun­ka esetén pedig hosszabb le­gyen a napi munkaidő. Dif­ferenciáltabban határozzák meg munkakörök szerint az egy főre igénybevehető túl­órakeretet Egész sor helyen emelik az éjszakai pótlékot, rendszeresítik a műszakpót­lékot ösztönözve a korszerű termelőberendezések jobb kihasználására, több műszak bevezetésére. A korábban időbéres rendszert alkalma­zó területeken sokhelyütt progresszív darabbérezést és csoport-teljesítménybérezést vezetnek be. A vállalatok mindenütt igyekeznek átlagon felül nö­velni a nehéz körülmények között dolgozók és a maga­san kvalifikált munkát vég­zők bérét. Sok vállalatnál igyekeznek méltányosan ren­dezni a munkából hosszabb időn át kieső dolgozók hely­zetét. A vállalatok jutalma­zással is ösztönzik ^ dolgo­zókat a szakmunkásképesítés vagy a munkakör ellátásá­hoz szükséges egyéb képzett­ség megszerzésére, ideértve például az általános iskola nyolcadik osztályának elvég­zését is. Szociálpolitikai in­tézkedésekkel is ösztönöz­nek a több műszak vállalá­sára. Végül még egy fontos tud­nivalóra hívták fel a figyel­met a minisztériumban. Ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, annak szabályait a kihirdetést kö­vető 15. naptól lehet, illet­ve kell alkalmazni. Az elő­írt június 15-i határidőig kihirdetett kollektív szerző­dés tehát június 30-ig lép életbe. Ha esetleg valamely vállalatnál valamilyen ok­ból csak június 15 után (de természetesen június 30. előtt) tudják a kollektív szerződést kihirdetni, akkor a szerződésben intézkedje­nek külön arról is, hogy leg­később június 30-ig a szer­ződés hatályba lépjen. Ha ugyanis ez nem történik meg, és a szerződés csak június 30-a után lép életbe, akkor az egy naptári évre járó juttatások, mint például az év végi részesedés eseté­ben a szerződést nem lehet januárig visszamenőlegesen alkalmazni. Gyár­korszerűsítés Az Ajkai Timföldgyár és alumíniumkohó jó kapcso­latot alakított kJ szovjet társvállalatokkal és kutató­intézetekkel. A leningrádi alumíniumipari tervező és kutató vállalattal együtt­működve megkezdték a kal­cináló kemencék felújítá­sát, kiegészítését, korszerű­sítését. UJ erdők Eredményes volt a tava­szi erdőtelepítés. Az ország erdősített területe az ötödik ötéves tervben 1976-ra elő­irányzott programnak meg­felelően bővült az elmúlt hetekben; a kedvező időjá­rást kihasználva mintegy 10 000 hektárra került új erdő. Tízezer 400 hektáron erdőfelújításra került sor. Ilymódon az idei tavaszon több mint húszezer hektá­ron kezdhették meg a szak­emberek a fiatal erdők gondozását, nevelését. Az új erdők felét a feny­vesek teszik kl, de nagy területet foglal el a nyár és a tölgy is. Ügyintézés — munkaidőben ? Víztároló A Nyugat-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság kezdemé­nyezésére egyszerű völgyzá­rógát megépítésével 27 hek­táros víztárolót alakítanak ki Zalaegerszeg határában. A tárolót a bővizű Szent­mártoni patak táplálja majd, s a mérések szerint egy év alatt feltölti a több mint egymillió köbméteres tavat. A tárolót azzal a céllal hozzák létre még ennek az évnek a végéig hogy ipari tartalék vízhez jusson a vá­ros, de méreténél fogva al­kalmas lesz vízi sportokra is. Laoszi ifjúsági delegáció megyénkben Tegnap, a déli órákban Szegedre érkezett a KISZ­kongresszus vendégeként hazánkban tartózkodó Lao­szi Forradalmi Ifjúsági Szö­vetség delegációja. Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára és dr. Dékány Klá­ra, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára fogadta a vendégeket: Theutkiet Souphanouvongot, a szövetség központi bizott­ságának tagját és Himsila Khamhunvongot, a központi bizottság munkatársát. Ezt követően ellátogattak a megyei pártbizottságra, ahol dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatást a megye mun­kásmozgalmának történeté­ről, valamint a megye ifjú­sági mozgalmáról. Délután látogatást tettek a József Attila Tudományegyetemen, ahol dr. Fodor Géza rektor adott rövid ismertetést az egyetem életéről. A vendégek ma, csütörtö­kön meglátogatják az ópusz­taszeri ásatásokat, és elláto­gatnak Hódmezővásárhelyre. V inni kell a kis Tra­bantot az Állami Biz­tosító kórfelvevő iro­dájához, mert hogy „koccan­tunk" és oda lett a hátsó lökhárító. Vinni kell, de csak munkaidőben, azaz reggel 8-tól kora délutánig vihető. Később nincs félfo­gadás. de azért félórai kö­nyörgés árán egy délelőttre szóló eltávozást ad a mun­kahelyi főnök. Az már kü­lön pech, hogy intézni kell a nyári túrához szükséges útlevelet is, ami ugyancsak munkaidőben intézhető, a főnök hallani sem akar újabb eltávozásról. Sebaj: majd a ház asszonya... ő úgyis három hete nem volt már ráutalva a főnöki jó­indulatra, akkor is szakor­vosi vizsgálat miatt kellett eltávozást kérnie. Két hét múlva meg, amikor a gye­rek új heverőj ének megvá­sárlása esedékes, legfeljebb kítotózzuk, hogy a bútor szállítása miatt ki kérjen egynapi szabadságot Minek emiatt bosszankod­ni? Ugyan! Ez a rend, ez a szokás, végtére is ki kíván­hatja, hogy a biztosítónál, az IBUSZ-nál, az • orvosi rendelőben és a bútorszállí­tóknál akkor kezdődjék a munkaidő, amikor nálunk befejeződik. Arról nem is beszélve, hogy gondolni kel­lene a váltott műszakban dolgozókra is, s akkor ugye ezeknél a szolgáltatási intéz­ményeknél szintén váltott műszakban kellene dolgozni, hogy fogadhassák azt is, aki délelőtt, és azt is, aki dél­után dolgozik. Komplikált, hogy ne mondjam, megold­hatatlan feladat. S úgy látszik, annyira komplikált, hogy az efféle ide-oda futko­sásokra (szaknyelven: a törtnapi hiányzásokra) éven­te elmegy összesen 600 mil­lió munkaóra, összehasonlí­tásként: ha — nemcsak a munkafegyelem szigorításá­val, de a szolgáltatások jobb szervezésével, a hivata­lok munkaidejének célsze­rűbb beosztásával, vagy ép­pen a gyógykezelés koncent­rálásával — csak 10 száza­lékkal sikerülne csökkenteni az egész napos hiányzáso­kat, akkor ez százmillió munkaórát jelentene, körül­belül annyit, mintha a fog­lalkoztatottak számát 50 ezerrel növelnék. Hatalmas tartalék! Külö­nösen ebben a munkaerő ín­séges világban, amikor még csak remény sincs a foglal­koztatottak számának jelen­tősebb növelésére, s amikor az iskolából kikerült fiata­lok még a nyugállományba vonulókat sem pótolhatják. Mindez könnyebben elvisel­hető, mint mindennek az átrendezése, átszervezése, azért, hogy — a köznyelvi fogalmazással élve — e rej­tett tartalékokhoz hozzáfér­jünk és hasznosíthassuk. Mert ehhez mindenekelőtt hozzá kellene szoktatni a rendszerekben, a gazdasági tevékenység nagyobb egysé­geiben való gondolkodás­módhoz, és el kellene sajá­títani e rendszerek és na­gyobb egységek komplex tervezéséhez szükséges tud­nivalókat Fel kellene is­merni, hogy a bútorszállítás, a biztosítási tevékenység, vagy éppen a különböző hi­vatalok munkarendje és munkaideje nem ütközhet azok munkarendjével és munkaidejével, akik miatt e szolgáltatások és hivatalok léteznek. Nagy tévedés ugyanis azt hinni, hogy a termelő és a szolgáltató in­tézmények párhuzamos munkaideje kizárólag ma­gánbosszúságok oka és for­rása. Az ügyfél és legfeljebb a közvetlen főnöke ugyan kényelmetlen helyzetbe ke­rül, az igazi veszteség azon­ban a munkaidőalap csök­kenésében mutatható ki, és az igazi vesztes a népgazda­ság. Az a népgazdaság, amelynek irányítása, terve­zése és szervezése végül Í9 egységes elvek és követel­mények alapján történne, ha nem kellene időrőj. időre szembenézni bizonyos parti­kuláris — és gyakorta ki­védhetetlen — törekvések­kel. Lenne persze megoldás; sokféle. Például — s követ­kezik ez az eddig leírtakból — tudomásul lehetne és kel­lene venni, hogy nem az ügyfél van az ügyét intéző hivatalért, hanem fordítva. S ami ebből adódik: netán sokkal komolyabban lehet­ne gondolkodni — esetleg cselekedni! — az ügyben, hogy a hivatal, a szolgálta­tó intézmény alkalmazkod­jék is az ügyfél elfoglaltsá­gához, munkaidő beosztásá­hoz. T öbbek között oly mó­don, hogy élhetne a világszerte — és ná­lunk is (igaz: csak lassan) — terjedő rugalmas mun­kaidő beosztással. Ennek lényege: akkor legyünk a hivatalban, amikor az ügy­fél felkereshet bennünket. Ez szabályozható, szervezhe­tő — méghozzá oly módon; hogy a hivatalok és az ügy­felek is jól járnak —, csak szabályozni, szervezni kelle­ne. Éppen azért, hogy ne veszítsük el azt a sok millió munkaórát, amire égető szükség van. Vértes Csaba Myitasra készele az építőtáborok Felkészültek a fiatalok fogadására Tizennégyezer diákot vár­nak nyári mezőgazdasági munkára a Duna—Tisza kö­zére. A vidéken — ahol az ország építőtáborainak több mint fele működik — fel­készültek a fiatalok fogadá­sára. A 15 helyen kialakí­tott állandó jellegű építmé­nyeket felújították, s beren­dezéseit kiegészítették, hogy a kéthetes táborozás alatt otthonosan érezzék magukat az önkéntes nyári munká­sok. A napi hatórás műszak­ban főleg a kertészetekben tevékenykednek, a gyümölcs­szedést, s a növényápolást segítik a fiatalok. Az Idén először jelentkezhetnek a középiskolások — érdeklődé­si körüknek megfelelően — úgynevezett szaktáborba, ahol szabadidejükben mate­matika és gazdaságpolitikai előadásokat hallgathatnak, ami elősegíti egyetemi fel­vételi előkészítésüket. (MTI) Silók exportja A Tatabányai Delta Ipari Szövetkezet műanyag takar­mánysilókat exportál. A megrendelők sorában szerepelt már eddig Lengyel­ország, Csehszlovákia, Bul­gária, újabban a Szovjetunió megrendelésének tesznek eleget (MTI) Szerződéskötések a BNV finisében A Lengyel Népköztársaság kiállította a PZL—106 típusú repülőgépet, amely elsősorban a mezőgazdaságban használ­ható. A szovjet licenc alapján gyártott, MI—-2-es típusú helikopter óránkénti sebessége 210 kilométer, és 4000 méter _ magasságban repülhet _ , Szerdán az utolsó szak­mai napot tartották a vá­sáron. A BNV finisében az eddigi tárgyalások eredmé­nyeként több hosszú lejára­tú, magánjogi szerződést ír­tak alá. A Mogürt szovjet partnerével, az Avtopromim­port-tal 24 millió rubel ér­tékű megállapodást kötött, amelynek értelmében 1980­ig garázsipari berendezése­ket exportálunk a Szovjet­unióba. A Csepel Vas- és Fémművek híradástechnikai gépgyára 600 ezer rubel ér­tékben öt kábeltömlöző gép­sort szállít jövőre a szovjet Techmasimport külkereske­delmi egyesülés rendelésére. A Technoimpex pedig a csehszlovák Strojimport kül­kereskedelmi vállalattal kö­tött 1980-ig szóló egyez­loényt szerszámgépek, kőt csönös szállításáról, amely elősegíti mindkét ország szer­számgépipara ötéves fejlesz­tési terveinek megvalósítá­sát, s a szerződésben rögzí­tett géptípusok beszerzésé­vel mindkét fél csökkenthe­ti tőkés behozatalát. A hazai vállalatok köré­ben sikere van a Borsodi Vegyi Kombinát BNV-díjat nyert Ongrolit nevű ütésál­ló pvc-granulátumának. A Heves megyei tanácsi Építő­ipari Vállalattal és a dom­bóvári Unió Szövetkezettel kötöttek a BVK vezetői szer­ződést a gyártásról. Építő­ipari elemek, ablakkeretek készülnek a granulátum fel­használásával. Ennek nyo­mán tovább javulhat az építőipari anyagellátás és a termékválaszték is bővül. (OTI) Acs S. Sándor (elvételei A hazai vegyipar az elmúlt, negyedik ötéves tervidőszak­ban jelentősen fejlődött, s ezt a dinamikus ütemet továbbra is megtartja. A BNV-n bemutatott termékek jól illusztrál­ják az előrehaladást. Az „A" pavilonban a Tiszai Vegyipari Kombinát gyártmányainak széles skáláját láthatják az érdeklődők

Next

/
Thumbnails
Contents