Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János fogadta Francois Mitterrand-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Francois Mitterrand-t, a hazánkban tartózkodó Francia Szocialista Pórt küldöttségének vezetőjét, a párt első titkárát, Róbert Pontiilont és Gaston Defferre-t, a végrehajtó bizottság tagjait. A szívélyes légkörű megbeszélésen megvitatták a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a két párt tevékenységéről, az MSZMP és az FSZP közötti kapcsolatokról. A. találkozón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Bányászok ajándéka Oroszlányban a múlt években már több nagy létesítményfi • építettek nagyrészt társadalmi összefogással. így jött létre a város káptalanfüredi úttörőtóbora is. Hasonlóképpen akarnak most ebben a tervszakaszban felépítenni egy 25 méteres fedett uszodát Tervei elkészültek már: egyszerre 250 látogató veheti majd igénybe. Nemcsak a város, hanem a város környéki köz. ségek általános Iskolásainak is lehetőséget ad rá, hogy megtanuljanak úszni. Az új létesítményhez! máris sok vállalat, kollektíva ajánlotta fel segítségét Az oroszlányi szénbányáknál háromszor szerveztek erre a célra kommunista szombatokat Ezeken összesen csaknem 5000-en dolgoztak, s a munkájukért járó bérből 600 ezer forintot utaltak át a városi tanácsnak. (MTI) Műszaki szakemberképzés Országgyűlési bizottságok együttes tanácskozása A műszaki szakembernevelésről, ezen belül a mérnökök, technikusok, szakközépiskolát végzettek képzéséről — helyzetéről és terveiről — volt szó szerdán az országgyűlés ipari és kulturális bizottságának együttes ülésén. A Budapesti Műszaki Egyetemen tartott képviselői értekezleten — amelyet a parlament e két munkatestületének elnöke, Gorjanc Ignác és dr. Ortutay Gyula vezetett — részt vett az országgyűlés alelnökei közül Inokai .Tános és Raffai Sarolta. Jelen volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Nagy Imre munkaügyi. Szili Géza nehézipari és dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes is. A tanácskozáson — amelyhez a téma részleteit is felölelő jelentést készített az Oktatasi Minisztérium — Kanczler Gyula, a minisztérium főosztályvezetője tartott tájékoztatót. A vitaindító nyomán kibontakozott képviselői véleménycserében sokféle formában szóltak arról, hogy mind több műszaki szakemberre van és lesz szükség: számuk 1985-ig várhatóan 30—40 százalékkal növekszik, a középfokú képesítésűekkel együtt. Alapvető követelmény — erre többen is kitértek —, hogy műszaki felsőoktatásunkat alkalmassá kell tenni korszerű ismeretekkel rendelkező, a technika új eredményei és vívmányai iránt fogékony ifjú szakemberek képzésére, jó értelemben vett rugalmas oktatási rendszer kialakításával is. A dolog lényege: senki ne elégedjék meg azzal. hogy megszerezte a diplomáját, hiszen — különösen műszaki területen — nap mint nap új ismeretanyagokkal gyarapodnak az egyes szakterületek. A tanácskozás — amelyen felszólalt Kangyalka Antal, megyénk országgyűlési képviselője is — után a két országgyűlési bizottság tagjai körsétát tettek az egyetemen, majd az ott tanuló diákok képviselőivel is találkoztak és beszélgettek. Ülést tartott a Csongrád megyei tanács Szerdán dr. Perjési László tanácselnök elnökletével ülést tartott a Csongrád megyei tanács. A tanácsülés munkájában részt vett dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Petri Gábor professzor, a SZOTE rektora, országgyűlési képviselői is. A tanács elfogadta a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, azután személyi kérdésekben döntött. Korábban a megyei tanácsban lemondás folytán megüresedett egy tanácstagi hely, amelyre a szentesi városi tanács delegált tanácstagot. Ily módon az új megyei tanácstag megválasztására, a megüresedett hely betöltésére is a szentesi tanács jogosult. A szentesi városi tanács a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának javaslatára március 10én tartott ülésén, titkos választás eredményeként Szabó G. Lászlót jelölte megyei tanácstagként. Erről a megyei választási elnökség tett jelentést a megyei tanácsnak. A tanács jóváhagyta a választási elnökség jelentését, s az ügyrendi bizottság jelentése alapján — amely megállapítja, hogy a megyei tanácstagi választás mindenben megfelelt a törvényes előírásoknak — a tanács hitelesítette Szabó G. László megyei tanácstag mandátumát. Elfogadta a megyei tanács a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága elnökségének javaslatát is, s e javaslat alapján Szabó G. Lászlót — akit február 19-i ülésén a tanács április 1-től megbízott a tanácselnök-helyettesi feladatok ellátásával — megválasztotta a megyei tanács elnökhelyettesévé. Megvitatta és elfogadta a tanács a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, amelyhez hozzászólt Reinholcz András (Nagylak). A tanács elfogadta az 1975. évi tanácsi gazdálkodásról szóló beszámolót is, amelynek előadója Kovács Imre, a tanácselnök általános helyettese volt. Az anyaghoz hozzászólt a számvizsgáló bizottság nevében Miklós Sándor (Balástya). Megvitatta a tanács a gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről szóló jelentést, amelynek előadója Szabó G. László tanácselnökhelyettes volt. Az anyag vitájában felszólalt dr. Csáki Éva (Szeged), dr. Rusz Márk (Deszk), dr. Varró Vince (Szeged), Kiss Dezsőné (Csanádpalota), dr. Petri Gábor, dr. Balogh János miniszteri főtanácsos, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese és dr. Koncz János. Elfogadta a tanács a műszaki és kommunális bizottság munkájáról szóló beszámolót, valamint tanácsrendeletet alkotott a közműves vízellátás és csatomázás szabályairól. Az anyaghoz hozzászólt, dr. Csevák Antal, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője. Még több előterjesztésben döntött a megyei tanács. Határozott arról, hogy 1976. szeptember 1-i hatállyal a jelenleg Mórahalmon működő postaforgalmi szakközépiskolát Kistelekre áttelepítik, és egyesítik az ottani Árpád fejedelem Gimnáziummal. Az intézkedést az indokolta, hogy Kisteleken a szükséges kollégiumi helyeket biztosítani tudják. A tanács Hantos Mihályt érdemei elismerésével felmentette a megyei közművelődési, valamint közoktatási bizottságban betöltött elnöki tisztsége alól, s egyúttal megválasztotta a közművelődési bizottság tagjául. A közművelődési, valamint a közoktatási bizottság elnökéül a tanács Szabó G. Lászlót választotta meg. Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága irényelvei alapján a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnöksége javaslatát figyelembe véve, a tanács megválasztotta az ifjúságpolitikai bizottság tagjának Solymosi Ilona megyei ifjúsági titkárt, s egyúttal megbízta a bizottság titkári teendőinek ellátásával, Barna Lászlót pedig felmentette a bizottság titkári tisztsége elől. A tanács a népfront megyei bizottsága elnökségének javaslata alapján Havasi Zoltánt saját kérésére — mivel Szegedről elköltözött — felmentette közoktatási bizottsági tagságából. Csongrád megye tanácsa helyt adott dr. Ábrahám Antal kérésének, aki egészségi állapotára tekintettel kérte, hogy mentsék fel a megyei tanács vb szegedi járási hivatal elnöki tisztéből. A tanács, érdemeinek elismerésével, felmentette dr. Ábrahám Antalt, és helyére július 1-i hatállyal dr. Kiss Imrét nevezte ki, aki a hivatal osztályvezetőjeként már korábban megbízást kapott az elnöki teendők ellátására. A tanács elfogadta dr. Gyimesi Dezsőnek, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztálya vezetőjének kérelmét, és egészségi állapotára tekintettel munkaköréből felmentette. Felmentette munkaköréből dr. Bába Imrét is, a megyei tanács vb szentesi járási hivatala elnökét, akit kinevezett a szervezési és jogi osztály vezetőjévé, augusztus 1-i hatállyal. Az egészségügy szervezetének továbbfejlesztése Élénk vitát váltott ki a tanácsülésen a gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről szóló jelentés, amelyhez Szabó G László tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Az egészségügyről szóló 1972es törvény alapelveinek megvalósítása és az orvostudomány fejlődése mindenképpen szükségessé teszi, hogy Csongrád megyében is továbbfejlesszék a gyógyítómegelőző ellátás intézményrendszerének szervezetét és működését. Az egészségügyi törvény ugyanis állampolgári joggá tette hazánkban az egészségügyi ellátást. Ahhoz, hogy az ellátást megfelelő színvonalon lehessen' biztosítani, hogy mindenki kellő időben hozzájuthasson a számára szükséges, korszerű ellátáshoz, fel kell tárni az egészségügy szervezetében meglevő tartalékokat. E munka szerves része a korszerű munkaszervezésre, a hatékonyság növelésére, a gazdaságosságra és a vezetés színvonalának megjavítására vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásának. Alapvető célja a meglevő hálózat szervezeti továbbfejlesztése és hatékonyabbá tétele, vagyis a szocialista egészségügy normáinak következetes érvényesítése. A megye történetéből következően sajátosan alakult es fejlődött az egészségügy hálózata és szervezete. A megye mind az öt városa volt már megyeszékhely, s e városok már a század elejétől fogva önellátásra törekedtek az egészségügyben- A megyében viszont egyúttal kiterjedt' tanyavilág is található, s az összképhez az is hozzátartozik, hogy az első világháború után orvostudományi egyetem települt Szegedre, amelynek klinikái mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt jobb ellátást biztosítanak a kórházaknál. Mindezek alapján a megye egészségügyi szempontból biztosítani tudja az önellátást, a tízezer lakosra jutó ágyszám magasabb oz országos átlagnál. De az is tény, hogy amíg más megyékben alig-alig ápolnak Csongrád megyei lakost, a megye intézményeiben annál többen kezeltetik magukat más megyékből és külföldről is. Bár az ágyszámra vonatkozó adatok jó összképet nyújtanának, azt is figyelembe kell venni, hogy az ágyak számát a kórtermek rendkívül zsúfoltságával sikerült növelni. A fekvőbeteg-ellátásban még mindig komoly feszültségek vannak, főként Szegeden. A beruházások és az extenzív fejlesztés mellett mindenképpen szükséges tehát az egészségügy adottságainak intenzív kihasználása a megyében. Folytatva a korábban megkezdett szervezési folyamatot, a megyei tanács úgy döntött, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően, az országosan kialakult szokványos irányítási módszertől eltérően kell továbbfejleszteni a megye egészségügyét. Sajátos a helyzet abban, hogy nálunk a megye, városi es állami intézmények rendszere párhuzamosan alakult ki, területileg szétszórtak az egyes megyei feladatokat ellátó intézmények, s néhány fontos szakterületen lemaradás tapasztalható. Már korábban döntések születtek a szegedi, valamint az orvostudományi egyetemhez tartozó intézményhálózat közötti koordinációra, már összevonták a szegedi és a megyei KÖJAL-t, megszüntették a szentesi kórház megyei jellegét, a gyakorlati, szakmai irányítás továbbfejlesztése érdekében, s most újabb előrelépés szükséges az integrációban. Csongrád megye egészségügyének fejlesztését a következő évtizedekben az integrált egészségügyi ellátás koncepciója határozza majd meg. Ennek lényege a háromféle — megyei, városi és egyetemi — irányítás alá tartozó intézményhálózat összehangolt és közös fejlesztésére való törekvés, s az, hogy egy adptt terület lakosainak egészségügyi ellátásáért felelős különböző típusú intézmények közös vezetés alatt, egyetlen egységként működnek. E szervezeti integrációhoz hozzátartozik a szakmai integráció, vagyis az eddig önállóan, egymástól elkülönülten működő egységek egy szervezetbe vonása. Olyan rendszert célszerű kialakítani,' amelyben az ugyanahhoz a tanácshoz tartozó intézmények és szolgálatok szervezeti egységet alkotnak. Ez lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló erőket és eszközöket célszerűen csoportosítsák, tevékenységüket összehangolják és hatékonyabbá tegyék- Ezáltal lehetővé válik' az ellátás hatékonyságának fokozása, színvonalának javítása. A jelentés részletesen foglalkozott a párhuzamosságok megszüntetésenek lehetósegeivel, a községek, nagyközségek, s városok egészségszervezésével, egységes irányításának megteremtésével. Ennek érdekében többek között a tanács a Szegeden működő megyei rendelőintézetet december 31-ig átadja a városi tanács fenntartásába, hogy az eddigi városi és megyei rendelőintézetet öszszevonva kihasználják a közös irányítás előnyeit, felszámolhassák az indokolatlan párhuzamosságokat. Az új intézet szoros szakmai kapcsolatban fog működni az orvostudományi egyetem klinikáival. A megyére kiterjedő irányító-ellenőrző tevékenységet ellátó gondozók és szolgálatok is egy gazdasági egységbe kerülnek majd, szakmailag pedig szintén az orvostudományi egyetemhez integrálódnak. A szervezeti változások eredményeképpen javulni fog az ellátás színvonala, könynyebb lesz szabadságolások, vagy betegségek esetén megoldani az orvosok helyettesítését, az igazgatásban felszabaduló munkaerőt és helyiségeket más, betegellátási célokra lehet felhasználni, az anyagi eszközök összevonásával pedig hatékonyabban lehet gazdálkodni. A tanára határozatában részletesen rögzítette az integrációs folyamat. elkövetkezendő lépéseit, program ját, s felkérte a helyi tanacsokat., hogy saját területükre vonatkozóan tárgyalják meg a megyei koncepciót és készítsék el saját integrációs programjukat oly módon, hogy az szerves része legyen a megyei elgon* dolasnak.