Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

2 Kedd, 1976. május 25: Osztrák miniszter kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Erwin Lánc­nak, az Osztrák Köztársaság szövetségi közlekedési mi­niszterének a Hegyeshalom­Bécs közötti vasútvonal vil­lamosításának befejezése al­kalmából, a magyar-osztrák közlekedési kapcsolatok fej­lesztésében kifejtett tevé­kenysége elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Rö­dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, és dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. Erwin Lanc osztrák szö­vetségi közlekedési minisz­tert, aki a Wien—Hegyes­halom osztrák vasúti vonal­szakasz villamosításának befejezését követő ünnepsé­gek után hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke- _ zett, hétfőn hivatalában fo-1 Szervezet ellenez minden Arafat ellenzi a francia beavatkozást Közéleti napló MAGYAR PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT MOSZKVÁBA Eliasz Szarkisz, a Libano­ni Köztársaság megválasz­tott elnöke hétfőn egyórás megbeszélésen fogadta Hu­bert Argod-t, Franciaország bejrúti nagykövetét. A dip­lomatával áttekintette a leg­újabb libanoni fejleménye­ket és megvizsgálta Valery Giscard d'Estaing francia köztársasági elnökn,ek a múlt héten szombaton tett javast latát, © Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabaditási Szer­vezet végrehajtó bizottságá­nak elnöke hétfőn a Bejrút­ban akkreditált arab nagy­követekkel tanulmányozta Giscard d'Estaing-nek fran­cia csapatok esetleges Li­banonba küldéséről tett szombati kijelentéseit. A megbeszélésen, ame­lyen részt vett Faruk Kád­dumi, a PFSZ politikai osz­tályának vezetője is, Ara­fat ismételten kijelentette: a Palesztin Felszabaditási te az arab nagyköveteket, ta a Bejrútban akkreditált hogy ítéljél; el a francia arab diplomatákat. Ezzel ösz_ „szándékokat" szefüggésben kijelentette, Az INA hírügynökség sze- hogy francia csapatok Liba­rint Arafat a palesztin el­lenállási mozgalomnak a nonba irányítása „invázió" francia javaslattal kapcsola- lenne és veszélyeztetné tos álláspontjáról tájékoztat- palesztin forradalmat. Szovjet—angolai megbeszélések Lopo do Nascimento, az titkára és más hivatalos Angolai Népi Kormány mi- személyiségek fogadták. A A> Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn magyar pártmunkásküldött­ség utazott Moszkvába Kor­dinesz Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottság tudományos, kulturális és közoktatási osztálya vezető­jének vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Tóth Dezső, a KB osztályvezető-helyettes búcsúztatta. Jelen volt B. D. Sevikin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek követtanácsosa. gadta Rörönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter. francia intervenciót, legyen az akár katonai, akár egyéb jellegű. Egyidejűleg felkér­niszterelnöke a szovjet kor­mány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Az angolai és szovjet ál­repülőtéren jelen voltak a moszkvai munkások képvi­selői is. Az angolai és a szovjet himnusz elhangzása után lami zászlókkal feldíszített Alekszej Koszigin és Lopo do moszkvai repülőtéren a ven déget Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke* Dmitrij Usz­tyinov, a Szovjetunió hon­Nascimento ellépett a dísz­század előtt. Hétfőn a Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—angolai védelmi minisztere, Borisz megbeszélések. Ponomarjov, az SZKP KB Afrikai szolidaritási hét % Kommentárunk. A május 25-én, a hagyo­mányos Afrika napjával megkezdődött szolidaritási hét a szocialista világ szá­mára korántsem jelenti azt, hogy erre az egy hétre kor­látozódik a nemzeti felsza­badulásukért, vagy a füg­getlenségük megszilárdításá­ért és a társadalmi haladá­sért küzdő afrikai népekkel kialakult cselekvő együttér­zése. A legújabbkori törté­nelem minden komoly kuta­tója egyetért abban, hogy a szocialista közösség megszü­letése és megerősödése az a tényező, amelyre támaszkod­va az eddig felszabadult or­szágok kiharcolták a gyar­matosítókkal szemben a füg­getlenségüket. Mégis, most már fél esz­tendeje a nyugat reakciós körei úgy tüntetik fel, mintha új jelenségről lenne szó. Amint a szovjet kor­mány május 21-1 nyilatkoza­ta a békeprogramról és az enyhülésről méltán állapí­totta meg: „a nemzeti fel­szabadító mozgalom bármi­lyen sikerét ürügyként hasz­nálják fel arra, hogy a Szov­jetunió külpolitikáját ,ex­panzionizmussal', ideológiai kolonializmussal, más álla­mok ügyeibe való beavatko­zással vádolják." Mindenki tudja, hogy ezt a dühödt propagandakampányt első­sorban az a vereség keltette, amelyet az imperializmus erői Angolában szenvedtek él. , A C1A annak idején már légi hidat létesített, hogy Zairén keresztül felfegyve­rezze és ellássa a törvényes népi kormányra támadó sza­kadár szervezeteket és fegyveres erőiket. Ezért lép­te át a Dél-afrikai Köztársa­ság reguláris hadserege Na­míbián keresztül az angolai határt. Válságos napok kö­szöntöttek akkor a fiatal népi rendszerre. Luanda csak a tenger fe­lől remélhetett segítséget. És ez a segítség nem késleke­dett. A Szovjetunió és más szocialista országok, elsősor­ban Kuba, mindent megtet­tek, hogy a fiatal népi kor­mány átvészelje a súlyos órá­kat, ellentámadást szervez­hessen, melyet kimélyítve, né­hány hét alatt felszabadította a mincfen oldalú támogatás- Ságból: vanédium-, platina­nak, amelyet az MPLA a por- és mangánimportja az 1969. tugál gyarmatosítók ellen ví_ évi 246 millió dollárról 1975­vott hosszú és elkeseredett re 880 millió dollárra emel­harc esztendeiben kapott a szocialista világtól. Az angolai győzelem for­dulópontnak bizonyult az af­rikai népek szabadságküzdel kedett. A különféle amerikai monopóliumok több mint há­rommilliárd dollárral érde­keltek Dél-Afrikában. Ha a gyarmatosításnak ez az utol. mében. A stratégiai helyzet só afrikai bástyája is elesik, úgy alakult, hogy a gyarma- akikor befejeződik Afrika fel­tosítók fonto6 erődonszága. a szabaditásának sok évtizedes fehér telepesek Rhodesiája nagy műve. beszorult a független afrikai államok gyűrűjébe, és ezzel elkezdődhetett a törvénytelen Smith-rendszer ostroma. Tá­volabbi perspektívában el­mondhatjuk, hogy Zimbabwe (Rhodesia ősi afrikai neve) népének győzelme elszigeteli | ós végveszélybe dönti Dél-Af- li3aritása a szabadságukért Az afrikai szolidaritás he­tén elmondhatjuk, hogy a gyarmati rendszer a végééit éli ezen a kontinensen. Mi­nél erősebb a szocialista or­szágok és a haladó világ szó­nkat, amihez pedig különö­sen az Egyesült Államoknak életbevágó érdekei fűződnek. Csak egyetlen jellemző adat álljon itt arról, milyen mér­tékben elégíti ki az Egyesült Államok a ritkafómszükség­letét a Dél-afrikai Köztársa­harcoló afrikai népekkel, an­nál hamarabb születik meg a független afrikai országok egységes, békés világa, és valósul meg végleg az a jel­szó, hogy „Afrika legyen az afrikaiaké!" A tárgyaló felek áttekin­tették a szovjet—angolai együttműködés kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kö­zött az angolai nép harcá­nak éveiben kialakult szo­ros baráti kapcsolatok to­vább erősödnek és fejlődnek. ELUTAZOTT A SZÍRIAI EGÉSZSÉGÜGYI KÜLDÖTTSÉG Néhány napot Budapesten jrlak alá. Dr. Madani Al­töltött dr. Madani Al-Khy- Khyamit fogadta Aczél ami, a Szíriai Arab Köztár- György, a Minisztertanács saság egészségügyi miniszte- elnökhelyettese is. A dele­re vezette küldöttség. A mi- gáció itt tartózkodása során niszter tárgyalásokat folyta- egészségügyi intézményeket tott a két ország közötti látogatott, megbeszéléseket SSffinek^SgÍ folytatott a Medicor és a ről, e célból egészségügyi Medimpex vezetőivel. A ven­együttműködési egyezményt dégek elutaztak budapestről. A SZOVJETUNIÓBAN zetközi szakosított kiállítását tekinti meg a miniszter és tárgyalásokat folytat a köny­nyügépipar különböző kér­déseiről V. Dojenyinnel, a Szovjetunió könnyű- és élel­miszeripari gépgyártási mi­niszterével. KESERŰ JÁNOSNÉ A könnyűipari miniszter hétfőn Moszkvába utazott N. N. Taraszovnak, a Szovjet­unió könnyűipari miniszteré­nek meghiVására. Az Inleg­mas 76 elnevezésű könnyű­ipari berendezések és tech­nológiai folyamatok nem­MAGYAR VEZETŐK Kádár János, a Magyar­Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait KATONAI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KIJEVBE Pacsek József vezérőrnagy, be, a Varsói Szerződés egye­honvédelmi miniszterhelyet- sített fegyveres erői katonai tes vezetésével hétfőn kato- tanácsénak soron következő nai küldöttség utazott Kijev- ülésére. TÁVIRATA TITÖNAK Joszip Broz Titónak, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökének 84. szüle­tésnapja alkalmából. Ford az enyhülésről Gerald Ford amerikai el­nök kijelentette: büszke a vlagyivosztoki SALT-megál­lapodásra és rövidesen alá­írja az amerikai—szovjet szerződést a békés célú atomrobbantásokról. Az elnök közép-európai idő szerint vasárnapra vir­radó éjjel Portlandban, Ore­gon állam „világpolitikai ta­nácsa" előtt beszélt. Hang­súlyozta, hogy az amerikai külpolitika alakulására ki­hat ugyan a választott tiszt­ségviselők személye is — e politikának azonban folya­matosnak kell lennie. s Az elnök kiemelte, hogy a Leonyid Brezsnyevvel Vla­gyivosztokban, az újabb SALT-egyezmény pontjai­ban született megállapodás „jó megállapodás az Egye­sült Államok részére s én ! büszke vagyok rá". „A még megoldásra váró alapvető kérdés hogyan ke­zeljünk bizonyos új fegy­verfajtákat, amelyek mind hadászati, mind harcászati felhasználásra alkalmasak" — mondotta. „Keményen dolgozunk, hogy mindkét fél érdekeit kielégítő módon oldhassunk meg a problé­mát. Ha sikerre jutunk, a szerződést azonnal a szená­tus elé terjesztem nyilvános vitára." Ford szólt a közép-euró­pai fegyveres erők csökken­téséről folyó tárgyalásokról. Az Egyesült Államok, mon­dotta, azok folytatása mel­lett van, mert a megállapo­dás megengedné az ameri­kai csapatok egy részének Európából való kivonását és mindkét katonai szövetség erői létszámának csökkenté­sét. (MTI) Lékai László biborosi beiktatása 0 Vatikánváros (MTI) VI. Pál pápa hétfőre ösz­szehívta a biborosi testületet, majd a vatikáni palotában ünnepélyes szertartás kereté­ben beiktatta a 19 újonnan kinevezett bíborost, köztük dr. Lékai László esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét. A szer­tartáson — eleget téve a Va­tikán meghívásának — jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke és Palotás Rezső, a Magyar Népköztársaság ró­mai nagykövete. BATYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 90. Kazinczy Gábor, a kiváló statikus, a modern töréselmélet, vagy másképpen képlékenységi el­mélet megalkotója, Kazinczy Ferenc író déduno­kája, 1889. január 19-én Szegeden született. Kö­zépiskolai tanulmányainak befejeztével a buda­pesti műegyetemre iratkozott be, és ott szerzett építészmérnöki diplomát, 1911-ben. Ugyanabban az évben a főváros szolgálatába állt, ahol a III. ügyosztályon engedélyezési tervek statikai felül­vizsgálatával foglalkozott, de új építőanyagok al­kalmazására szolgáló engedélykiadás is hatáskö­rébe tartozott. A műszaki doktori címet 1931-ben szerezte meg, és 1932-től a városépítési osztály helyettes vezetője lett. A műszaki egyetemen ma­gántanári képesítést 1939-ben nyert. (Ez a képe­stlés megfelel napjainkban a tudományok kandi­dátusa fokozatnak.) Kazinczy Gábor jelentős eredményeket ért el a vasbeton- és acélszerkezetek plasztikus mére­tezési elméletének megalkotásában és kifejlesz­tésében. Képlékenységi elmélete a szakmai iro­dalomban is ismert, és e téren kezdeményező szerepét világszerte elismerik. A mintegy "száz Részt vett az 1931. évi vasbetonszabályzat és hegesztési szabályzat kidolgozásában, továbbá a csavart betonvas bevezetésének alkalmazástech­nikai leírásainak kidolgozásában. A fővárosi állásából 1943-ban vonult nyugdíj­ba, majd később Svédországban telepedett le. ahol tovább dolgozott, és a Betong című svéd lapban, valamint a Die Bautechnik című folyó­iratban közölte eredményeit. A svédországi Mo­talában, 75 éves korában, 1964. május 24-én hunyt el. A Kazinczy család korábbi tagjainak; Ferenc, az író, Gábor, az író és politikus, továbbá Lajos, » 48-as honvéd tábornok méltó utóda volt a mérnök Kazinczy Gábor, aki számos területen merésznek látszó megállapításaival gazdagította a mérnöki tudományt, végső soron a műszaki haladást. Eredményeit kitartó, elmélyült és szor­galmas munkával érte el. Ezek gyümölcsét és maradandó értékét korunk modern építészete él­vezi igazán. Kedves hangú költő és író, Terescsényi György, mérnöknek indult. -Szegeden születelt, 1890-ben. Középiskolai tanulmányainak befejez­szakdolgozatban közölt eredményeit hazai észtével a budapesti műegyetemen mérnöki okieve­külföldi folyóiratokban tette közzé. Nemzetközi és világkongresszusokon tartott előadásaival sojf az ország kulcsfontosságú vá- I hívet szerzett az új építészeti anyagoknak, és rosait, kikötőit, és. nem egé- | eredményei- nyomán az acél- és vasbeton-szerke­pzen két és fel hónap alatt . zetekkel a világ minden részén számosan beha­i Angola egész területét. Ez a tó kísérleteket kezdtek, s rendre Kazinczyt iga­pu&itpee iolúttatáúa volt aaaak J-zoltak. let Szerzett, 1912-ben. Pályafutását mérnökként kezdte. Szombathelyen és Trencsénben végzett kataszteri munkálatokat. Az e'£ő világháborúban megsebesült, mérnöki gyakorlatát a háború után már nem folytatta. A húszas évek elején a Sze­gedi Napló munkatársa lett, és az itt megjelent Nagypéntek című írása miatt, vallásgyalázás cí­mén bebörtönözték. 1923-ban Budapestre távo­zott, ahol az Uj Idők és a Napkelet munkatársa lett. Hosszabb tanulmányútra ment 1925-ben, és legtöbb idejét Párizsban töltötte. Hazatérése után élményeit Orbók Attilával közösen, A ma­gas iskola című regényben írta meg. A felsza­badulás után a Szabó Ervin Könyvtárban he­lyezkedett el, onnan ment nyugdíjba, 1955-ben. Terescsényi György erőteljes realizmussal írt műveiben szívesen szólaltatta meg a Szeged vi­déki nincstelen parasztság keserves küzdelmeit, kilátástalan küszködéseit. Kedvesen foglalkozott a kubikosok éietének bemutatásával. Több mű­vét német, lengyel és finn nyelvre is lefordítot­ták. Egykori mérnöki munkásságának színhelyén, Szombathelyen halt meg, 75 éves korában, 1965­ben. Szeged város mérnöki hivatalának egyik érde­mes műszaki munkása volt Breinovics Vilmos, aki 1891-ben született Szegeden, kisiparos csa­ládból. Küzdelmes ifjúság után, mérnöki okle­velét 1918-ban szerezte meg a budapesti mű­egyetemen. Ezután visszatért szülővárosába, és itt útbiztosként helyezkedett el. Városi mérnökké 1923-ban nevezték ki. Az 1930-as években ő ve­zette az úgynevezett inségmunkákat, amelyek során maradandó eredmények születtek, mint például több mély fekvésű tér feltöltése, a Kis­búvártó feltöltése, és a mai Petőfitelepnek az addig vakon végződő Szilléri sugárúton keresz­tül a városhoz való kapcsolása. Sokat foglalko­zott a szegedi tanyavilág úthálózatának kiépíté­sével, az 1940—42-es belvízkatasztrófa védekezé­si munkálataival. Hivatali tevékenységén túlmenőleg szívesen vállalt társadalmi munkát különböző szakmai egyesületekben, a szegedi műszaki értelmiség kedvelt „nagy öregje" volt. Szegeden halt meg, 70 éves korában, 1961-ben. (Folytatjuk^ át 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents