Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

Rectö, "1976. május 25. 3 Iskolák taneszközellátása A népi ellenőrzés nyolc megyében és a fővárosba"h megvizsgálta az általános iskolák taneszközellátási helyzetét. A felmérés célja az volt, hogy az 1972. évi oktatáspolitikai határozatot követően az oktató-nevelőmunka színvonalának emeléséhez szükséges taneszközöket milyen módon biztosítják az iskolák számára az intézményeket felügyelő tanácsok. a rendelkezésre álló eszközök megfelelnek-e a tantervi követelményeknek, az oktatás folyamatában kellően hasznosulnak-e, s hogyan történik karbantartásuk. javításuk. A határozat végrehajtására átfogó állami intézkedések születtek, széles körű társadalmi mozgalom bontakozott ki. Jelentősen bővültek az oktatás tárgyi feltételei, de szükséges a következetesebb végrehajtás. Nemzetközi neveléselméleti tanácskozás Zánkán, a balatoni úttörővárosban hétfőn megkezdődött a II. nemzetközi neveléselméleti értekezlet. A tanácskozáson több mint 150 hazai kutató, oktatási-nevelési szakember mellett, a szocialista országok több neves kutatója és pedagógiai szakembere is részt vesz. Dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára megnyitó beszédében többek között elmondotta: mind sürgetőbb feladat az oktatás metodikájának, szervezeti formáinak korszerűsítése, differenciálása és a fakultatívitás kifejlesztése oly módon, hogy az ne társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem a mobilitást erősítse. A plenáris ülés tudományos előadását „A nevelőiskola pedagógiai alapjai" címmel Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tartotta. A plenáris ülés után az értekezlet hat szekcióbap folytatódott. Tavaszi BNV Sok látogató Acs S. Sándor felvétele A TAURUS Gumiipari Vállalat termekeit oklevéllel jutalmazta a vásár igazgatósága. Elsősorban a széles profilú alacsony nyomású gumiabroncsok tekinthetők újdonságnak. Elismeréssel nyugtázták a szakemberek a szegedi gyárban készült magasnyomású tömlőket. Vasárnap ismét a nagyközönségé volt a BNV, s nyitás előtt az esős, hűvös idő ellenére is hosszú sorok kígyóztak a pénztáraknál, s megteltek az autóparkolók. A vendégek többségét a budapesti gyárak és vállalatok munkásai adták. A délutáni összesítés szerint a szombatvasárnap 150 ezernél többen keresték föl a kőbányai vásárvárost. A legtöbb látogatót vonzotta az A-pavilon, ahol elsősorban a KGST-tagországok elektrotechnikai újdonságait tekintették meg. Tegnap, hétfőn szakmai napot tartottak, s folytatódtak az üzleti tárgyalások. Sajtótájékoztatót tartott a szovjet Autoexport is. Hagymakutató központ Felépült a Gabonatermesztési Kutató Intézet makói hagymanemesítő telepének kutató központja. 17 millió forintba került a négy szintből álló létesítmény, műszaki átadása megtörtént és falai között rövidesen megkezdődik a munka. Agrotechnikai, talajtani, kémiai és biológiai laboratóriumokat rendeznek be. Ezekben vizsgálják többek között a vöröshagyma beitartalmi értékeit: vitamin-, cukor- és szárazanyag tartaltnát. Egy teljesen külön szinten foglalkoznak a szaporító anyag előkészítésével, szárításával, tisztításával, csíráztatásával. Jelentős helyet foglal el a dugványtároló, ahol szellőztetéssel, és hőmérséklet szabályozásával optimális körülmények között tartják a szuper elit vetőmag nyerésére kiválasztott hagymatörzseket. Az épületben a dolgozó szobákon kívül hetven személyt befogadó termet is kialakítottak, ahol tanácskozásokat tarthatnak, hazai és külföldi szakembereket hívhatnak meg. Vöröshagymából egyre nagyobb mennyiséget használ fel a konzervipar. Ezért a kutató központban miniatűr konzervüzemet rendeznek be, ahol kicsiben ugyan, de a gyárakban alkalmazott technológiával dolgozzák fel a fűszernövényt. Közben különböző vizsgálatokat végeznek, így választják ki a konzervipari követelményeknek legjobban megfelelő hagymafajtákat. Ezek kerülnek elszaporításra, illetve köztermesztésbe. A nemesítek fontos feladatuknak tekintik, hogy segítséget nyújtsanak az iparszerű termesztési rendszer gazdaságainak, problémáik megoldásához. Nagytakarítás Szőregen Tegnap a tavaszi nagytakarításban a szőregi városrész került sorra, ahol fiatalok, idősebbek dolgoztak a terek, utcák, parkok tisztításán, szépítésén. Első képünkön: A Virág-Dísznövény ÁFÉSZ dolgozói a parkban összegyűlt lombot, szemetet gyűjtötték össz^ — Az általános iskolások is kivették részüket — második felvételünk — a nagytakarításból. — Az ABC-áruház dolgozói utcai padokat festettek. Somogyi Károlyné felvételei Csúcsforgalom Valaha csak külföldön létezett. Mi lőszerével azt sem tudtuk, mi fán terem, s amikor komoly szakemberek az automobilizmus hátrányait fejtegették, többnyire csak a vállunkat vonogattuk: — No, ezek is meg akarják magyarázni, hogy nekünk miért nem telik rá! Aztán egyszerre csak telni kezdett, egyre inkább. Azóta Pesten már évek óta természetes állapotnak számít, ha délután fél öt körül a Nagykörúton a leglassabban az autók haladnak — beszámítva a hetven éven felüli gyalogosakat is. Csúcsban bárki szemtanúja lehet a tipikus jelenetnek, amint egy-egy siető ember boldogan telepszik be az autókaraván kellős közepén véletlenül elkapott üres taxiba, aztán negyed óra és három sarok után rémülten kiszáll, gyalog folytatva útját, hiszen úgy mégiscsak gyorsabb. Csúcsforgalom. Ha valakinek még nincsenek is személyes tapasztalatai, legalább a rádió azonos című műsorából tudomást szerezhet róla: igen, már nálunk is van. Ráadásul nemcsak Pesten, hanem valóban nálunk, Szegeden is. Aki járt már egy-két nagyvárosban, ahol bevett dolog a tumultus, az igazi, valódi csúcsforgalmat nemigen téveszti össze a kicsit nagyobb forgalommal. Úgyhogy felelősségem — s mivel szakember nem vágyok, felelőtlenségem — teljes tudatában kijelenthetem: nálunk Szegeden most van születőben az igazi csúcsforgalom. Ha valaki szemléletes bizonyítékokat óhajt, hát tessék ! Tessék személyesen beszerezni, talán délután négy-öt óra tájban a József Attila sugárúton, ahol á Nagykörút kereszteződésében a lámpa még csak-csak elboldogul valahogyan a minduntalan növekvő, fogyó, de mégis egyre inkább növekvő áutósorral. De Felsőváros, Tarján felé már más a helyzet. A keresztező utcákról kihajtani és balra, a sugárútra kanyarodni igyekvő autóbuszok legföljebb kollegiális segítséggel és állandó balesetveszéllyel juthatnak ki a sugárútra. Tumultuózus jelenetek zajlanak a kereszteződésekben: gyalogosok, autóbuszok, autók kerülgetik egymást és a villamost, hiszen forgalomirányítás még a túlzsúfolt órákban sincs. Akinek ez kevés, nézzen el piaci napon, délelőtt például a Nagykörút—Mikszáth Kálmán utca kereszteződésébe, ahol még izgalmasabb jelenetek zajlanak, s az autósor vége már a Bartók Béla térig ér olykor, mivel a körútra még jobbra sem igen lehet kikanyarodni. Pedig ez mennyivel egyszerűbb közlekedési feladat, mint a buszoké, amelyeknek az autóbuszpályaudvarról kellene valahogyan kijutniuk. Szegény sofőrök! Szóval megkezdődött. Megérkezett hozzánk is az igazi csúcsforgalom. S a folytatás csak emelkedő görbe lehet. Talán ezért van nálunk is jónéhány ellenzője az autónak, pedig hát az automobilizmus nemcsak egyszerűen tény, s ekként makacs dolog, hanem minden kára ellenére hasznos eszköze a világ jobb és gyorsabb megismerésének, az emberi élettér kitágításának. S az is tény, hogy az egyre több autó a városokban is közlekedik. Vajon mit lehetne tenni? Mindenekelőtt: meg kell szokni a csúcsforgalmat, beletörődve és nyugalommal kell tudomásul venni. Megszokni, nemcsak a vezetőknek és gyalog járóknak, hanem a közlekedést szervező szakembereknek is, mármint a gondolatot, hogy bizonyos időpontokban és bizonyos helyeken forgalomirányításra van szükség. Természetesen nem mereven alkalmazva, de legalább az időnként kialakuló gordiuszi csomók feloldására. Valószínű, hogy a csúcsforgalom hamarosan mindennapi ténnyé válik majd Szegeden is, méghozzá hosszú távra szóló ténnyé. Igaz ugyan, hogy előbbutóbb sokan rájönnek, ha gyorsan akarnak eljutni valahová, arra jobb a' villamost vagy két lábunkat használni csúcsidőkben, mint az autót, de mindig lesz éppen elég autó ahhoz városi forgalomban, hogy a csúcsról gondoskodjanak. Mert azt ugye aligha lehet lelkükre kötni a jelenlegi és jövendőbeli autósoknak, hogy városi forgalomra ne használják kocsijukat. A meggyőzéssel alighanem úgy járnánk, mint ama emlékezetes környezetvédelmi konferencián, amelyen sok-sok tudós és szakember fejtette ki hosszú kutatásokkal megalapozott nézeteit az autó káros voltáról, intézkedéseket sürgetve, mindaddig, amíg az elnök meg nem szólalt: — Uraim, kérem tartsa föl a kezét, aki nem kocsival jött a konferenciára! Mondani sem kell, szavait mély hallgatás követte. Szóval autó van, már van csúcsforgalom is, s egyre inkább lesz. Egyelőre mást nemigen lehet mondani: meg kell szokni, alkalmazkodni, s egy kicsit jobban irányítani, rugalmasan segíteni a forgalmat. Legalább csúcsban. Szávay István Sikerek, feladatok MHSZ-vezetők országos értekezlete Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban hétfőn megkezdődött a Magyar Honvédelmi Szövetség vezetőinek kétnapos országos értekezlete. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt a tábornoki kar több tagja, a párt, tanácsi és társadalmi szervezetek vezető képviselői. A több mint hatszáz résztvevőt a vendéglátók nevében Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnők megyei bizottságának első titkára üdvözölte, majd Kiss Lajos vezérőrnagy, főtitkár értékelte az MHSZ-szervezetek elmúlt négyévi munkáját, a szövetség elé tűzött politikai, társadalmi és honvédelmi feladatok végrehajtását. Kiemelte, hogy az MHSZszervezetek figyelemre méltó fejlődést értek el, erősítették a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelést. Szorosabbá váltak a szövetség kapcsolatai a néphadsereg alakulataival, a honvédelmi munkában érdekelt állami és társadalmi szervezetekkel. A szövetség keretében évente 60 ezer fiatal szerzett gépjárművezetői jogosítványt, s nagy tömegeket mozgósított a „Vezess kiválóan" verseny. A könnyűbúvárok öt év alatt 337 alkalommal végeztek víz alatti munkát, ott voltak a „Testvériség" gázvezeték lefektetésénél, a százhalombattai olajfinomító építésénél. A Dunai Vasműben és a népgazdaság számos, más fontos munkaterületén. A repülőmodellező-oktatást azzal is szélesítették, hogy az ország nyolc általános iskolájaban — kísérlet-. képpen — tanterven belüli modellezőoktatást vezettek be. A rádiós, a repülő és ejtőernyős szakágazatok képviselői a hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt kimagasló eredményeket produkáltak, számos arany-, ezüstés bronzérmet szereztek, s a fiatalok tömegeit hódították meg a bátrak sportja számára. A tömegsportmozgalmak szélesedését jelzi, hogy a lőgyakorlatokon évente több mint félmillióan vettek részt. A modellezőversenyeken 160 ezer általános iskolás, az úttörő-olimpián 368 ezer pajtás indult, elősegítve ezzel az egészséges, edzett ifjúságért indított társadalmi mozgalom céljainak valóra váltását. A jövő tennivalóiról szólva kiemelte: a honvédelmi törvény végrehajtása még nagyobb feladatokat ró az MHSZ-szervezetekre. Minden szinten javítani kell a vezetés színvonalát, tökéletesíteni kell a szervezet munkamódszereit, biztosítani kell a társadalmi aktívahálózat, a pártoló tagság aktívabb bevonását, a fiatalok tömegeinek megnyerését, a tartalékosok képzését, a klubok munkájának javítását stb. A tanácskozás alkalmából a sportcsarnokban nagyszabású MHSZ-kiállítás és -bemutató nyílt. Este a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola nagytermében a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese adott műsort a résztvevők tiszteletére.