Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

Rectö, "1976. május 25. 3 Iskolák taneszköz­ellátása A népi ellenőrzés nyolc megyében és a fővárosba"h megvizsgálta az általános is­kolák taneszközellátási hely­zetét. A felmérés célja az volt, hogy az 1972. évi ok­tatáspolitikai határozatot követően az oktató-nevelő­munka színvonalának eme­léséhez szükséges taneszkö­zöket milyen módon bizto­sítják az iskolák számára az intézményeket felügyelő ta­nácsok. a rendelkezésre álló eszközök megfelelnek-e a tantervi követelményeknek, az oktatás folyamatában kellően hasznosulnak-e, s hogyan történik karbantar­tásuk. javításuk. A határozat végrehajtásá­ra átfogó állami intézkedé­sek születtek, széles körű társadalmi mozgalom bon­takozott ki. Jelentősen bő­vültek az oktatás tárgyi fel­tételei, de szükséges a kö­vetkezetesebb végrehajtás. Nemzetközi neveléselméleti tanácskozás Zánkán, a balatoni úttö­rővárosban hétfőn megkez­dődött a II. nemzetközi ne­veléselméleti értekezlet. A tanácskozáson több mint 150 hazai kutató, oktatási-neve­lési szakember mellett, a szocialista országok több ne­ves kutatója és pedagógiai szakembere is részt vesz. Dr. Simon Gyula, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság főtitkára megnyitó beszédé­ben többek között elmondot­ta: mind sürgetőbb feladat az oktatás metodikájának, szervezeti formáinak korsze­rűsítése, differenciálása és a fakultatívitás kifejleszté­se oly módon, hogy az ne társadalmi egyenlőtlensége­ket, hanem a mobilitást erő­sítse. A plenáris ülés tudomá­nyos előadását „A nevelő­iskola pedagógiai alapjai" címmel Szarka József, az Országos Pedagógiai Inté­zet főigazgatója tartotta. A plenáris ülés után az értekezlet hat szekcióbap folytatódott. Tavaszi BNV Sok látogató Acs S. Sándor felvétele A TAURUS Gumiipari Vállalat termekeit oklevéllel jutalmazta a vásár igazgatósága. Elsősorban a széles profilú alacsony nyomású gumiabroncsok tekinthetők új­donságnak. Elismeréssel nyugtázták a szakemberek a szegedi gyárban készült magasnyomású tömlőket. Vasárnap ismét a nagykö­zönségé volt a BNV, s nyi­tás előtt az esős, hűvös idő ellenére is hosszú sorok kí­gyóztak a pénztáraknál, s megteltek az autóparkolók. A vendégek többségét a buda­pesti gyárak és vállalatok munkásai adták. A délutáni összesítés szerint a szombat­vasárnap 150 ezernél többen keresték föl a kőbányai vá­sárvárost. A legtöbb látogatót von­zotta az A-pavilon, ahol el­sősorban a KGST-tagorszá­gok elektrotechnikai újdon­ságait tekintették meg. Tegnap, hétfőn szakmai napot tartottak, s folytatód­tak az üzleti tárgyalások. Sajtótájékoztatót tartott a szovjet Autoexport is. Hagymakutató központ Felépült a Gabonater­mesztési Kutató Intézet ma­kói hagymanemesítő tele­pének kutató központja. 17 millió forintba került a négy szintből álló létesítmény, műszaki átadása megtörtént és falai között rövidesen megkezdődik a munka. Ag­rotechnikai, talajtani, ké­miai és biológiai laborató­riumokat rendeznek be. Ezekben vizsgálják többek között a vöröshagyma bei­tartalmi értékeit: vitamin-, cukor- és szárazanyag tar­taltnát. Egy teljesen külön szinten foglalkoznak a sza­porító anyag előkészítésével, szárításával, tisztításával, csíráztatásával. Jelentős he­lyet foglal el a dug­ványtároló, ahol szellőz­tetéssel, és hőmérsék­let szabályozásával optimá­lis körülmények között tart­ják a szuper elit vetőmag nyerésére kiválasztott hagy­matörzseket. Az épületben a dolgozó szobákon kívül hetven személyt befogadó termet is kialakítottak, ahol tanácskozásokat tarthatnak, hazai és külföldi szakembe­reket hívhatnak meg. Vöröshagymából egyre na­gyobb mennyiséget használ fel a konzervipar. Ezért a kutató központban miniatűr konzervüzemet rendeznek be, ahol kicsiben ugyan, de a gyárakban alkalmazott tech­nológiával dolgozzák fel a fűszernövényt. Közben kü­lönböző vizsgálatokat végez­nek, így választják ki a konzervipari követelmények­nek legjobban megfelelő hagymafajtákat. Ezek ke­rülnek elszaporításra, illet­ve köztermesztésbe. A ne­mesítek fontos feladatuknak tekintik, hogy segítséget nyújtsanak az iparszerű ter­mesztési rendszer gazdasá­gainak, problémáik megol­dásához. Nagytakarítás Szőregen Tegnap a tavaszi nagytakarításban a szőregi város­rész került sorra, ahol fiatalok, idősebbek dolgoztak a te­rek, utcák, parkok tisztításán, szépítésén. Első képünkön: A Virág-Dísznövény ÁFÉSZ dolgozói a parkban össze­gyűlt lombot, szemetet gyűjtötték össz^ — Az általános is­kolások is kivették részüket — második felvételünk — a nagytakarításból. — Az ABC-áruház dolgozói utcai pado­kat festettek. Somogyi Károlyné felvételei Csúcsforgalom Valaha csak külföldön létezett. Mi lőszerével azt sem tudtuk, mi fán terem, s amikor komoly szakem­berek az automobilizmus hátrányait fejtegették, többnyire csak a vállunkat vonogattuk: — No, ezek is meg akarják magyarázni, hogy nekünk miért nem telik rá! Aztán egyszerre csak tel­ni kezdett, egyre inkább. Azóta Pesten már évek óta természetes állapotnak számít, ha délután fél öt körül a Nagykörúton a leg­lassabban az autók halad­nak — beszámítva a het­ven éven felüli gyalogosa­kat is. Csúcsban bárki szemtanúja lehet a tipikus jelenetnek, amint egy-egy siető ember boldogan te­lepszik be az autókaraván kellős közepén véletlenül elkapott üres taxiba, az­tán negyed óra és három sarok után rémülten ki­száll, gyalog folytatva út­ját, hiszen úgy mégiscsak gyorsabb. Csúcsforgalom. Ha vala­kinek még nincsenek is személyes tapasztalatai, legalább a rádió azonos című műsorából tudomást szerezhet róla: igen, már nálunk is van. Ráadásul nemcsak Pesten, hanem valóban nálunk, Szegeden is. Aki járt már egy-két nagyvárosban, ahol bevett dolog a tumultus, az igazi, valódi csúcsforgalmat nem­igen téveszti össze a kicsit nagyobb forgalommal. Úgy­hogy felelősségem — s mi­vel szakember nem vágyok, felelőtlenségem — teljes tu­datában kijelenthetem: ná­lunk Szegeden most van születőben az igazi csúcs­forgalom. Ha valaki szemléletes bi­zonyítékokat óhajt, hát tes­sék ! Tessék személyesen beszerezni, talán dél­után négy-öt óra táj­ban a József Attila sugárúton, ahol á Nagy­körút kereszteződésében a lámpa még csak-csak el­boldogul valahogyan a minduntalan növekvő, fo­gyó, de mégis egyre in­kább növekvő áutósorral. De Felsőváros, Tarján fe­lé már más a helyzet. A keresztező utcákról kihaj­tani és balra, a sugárútra kanyarodni igyekvő autó­buszok legföljebb kollegiá­lis segítséggel és állandó balesetveszéllyel juthatnak ki a sugárútra. Tumultuó­zus jelenetek zajlanak a kereszteződésekben: gyalo­gosok, autóbuszok, autók kerülgetik egymást és a villamost, hiszen forgalom­irányítás még a túlzsúfolt órákban sincs. Akinek ez kevés, nézzen el piaci napon, délelőtt például a Nagykörút—Mik­száth Kálmán utca keresz­teződésébe, ahol még izgal­masabb jelenetek zajlanak, s az autósor vége már a Bartók Béla térig ér oly­kor, mivel a körútra még jobbra sem igen lehet ki­kanyarodni. Pedig ez mennyivel egyszerűbb köz­lekedési feladat, mint a bu­szoké, amelyeknek az autó­buszpályaudvarról kellene valahogyan kijutniuk. Sze­gény sofőrök! Szóval megkezdődött. Megérkezett hozzánk is az igazi csúcsforgalom. S a folytatás csak emelkedő görbe lehet. Talán ezért van nálunk is jónéhány el­lenzője az autónak, pedig hát az automobilizmus nemcsak egyszerűen tény, s ekként makacs dolog, ha­nem minden kára ellené­re hasznos eszköze a világ jobb és gyorsabb megis­merésének, az emberi élet­tér kitágításának. S az is tény, hogy az egyre több autó a városokban is köz­lekedik. Vajon mit lehetne tenni? Mindenekelőtt: meg kell szokni a csúcsforgalmat, be­letörődve és nyugalommal kell tudomásul venni. Meg­szokni, nemcsak a vezetők­nek és gyalog járóknak, hanem a közlekedést szer­vező szakembereknek is, mármint a gondolatot, hogy bizonyos időpontokban és bizonyos helyeken forga­lomirányításra van szük­ség. Természetesen nem mereven alkalmazva, de legalább az időnként kiala­kuló gordiuszi csomók fel­oldására. Valószínű, hogy a csúcs­forgalom hamarosan min­dennapi ténnyé válik majd Szegeden is, méghozzá hosszú távra szóló ténnyé. Igaz ugyan, hogy előbb­utóbb sokan rájönnek, ha gyorsan akarnak eljutni valahová, arra jobb a' vil­lamost vagy két lábunkat használni csúcsidőkben, mint az autót, de mindig lesz éppen elég autó ah­hoz városi forgalomban, hogy a csúcsról gondos­kodjanak. Mert azt ugye aligha lehet lelkükre kötni a jelenlegi és jövendőbeli autósoknak, hogy városi forgalomra ne használják kocsijukat. A meggyőzéssel alighanem úgy járnánk, mint ama emlékezetes kör­nyezetvédelmi konferenci­án, amelyen sok-sok tudós és szakember fejtette ki hosszú kutatásokkal meg­alapozott nézeteit az autó káros voltáról, intézkedé­seket sürgetve, mindaddig, amíg az elnök meg nem szólalt: — Uraim, kérem tartsa föl a kezét, aki nem kocsival jött a konferenciá­ra! Mondani sem kell, sza­vait mély hallgatás követ­te. Szóval autó van, már van csúcsforgalom is, s egyre inkább lesz. Egyelő­re mást nemigen lehet mondani: meg kell szokni, alkalmazkodni, s egy kicsit jobban irányítani, rugal­masan segíteni a forgal­mat. Legalább csúcsban. Szávay István Sikerek, feladatok MHSZ-vezetők országos értekezlete Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban hétfőn meg­kezdődött a Magyar Honvé­delmi Szövetség vezetőinek kétnapos országos értekezle­te. A tanácskozás munkájá­ban részt vett és felszólalt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt a tábornoki kar több tagja, a párt, tanácsi és tár­sadalmi szervezetek vezető képviselői. A több mint hat­száz résztvevőt a vendéglá­tók nevében Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnők megyei bizottságának első titkára üdvözölte, majd Kiss Lajos vezérőrnagy, főtitkár értékel­te az MHSZ-szervezetek el­múlt négyévi munkáját, a szövetség elé tűzött politikai, társadalmi és honvédelmi feladatok végrehajtását. Kiemelte, hogy az MHSZ­szervezetek figyelemre méltó fejlődést értek el, erősítet­ték a szocialista hazafiságra és a proletár internaciona­lizmusra való nevelést. Szo­rosabbá váltak a szövetség kapcsolatai a néphadsereg alakulataival, a honvédelmi munkában érdekelt állami és társadalmi szervezetekkel. A szövetség keretében évente 60 ezer fiatal szerzett gép­járművezetői jogosítványt, s nagy tömegeket mozgósított a „Vezess kiválóan" ver­seny. A könnyűbúvárok öt év alatt 337 alkalommal vé­geztek víz alatti munkát, ott voltak a „Testvériség" gáz­vezeték lefektetésénél, a százhalombattai olajfinomító építésénél. A Dunai Vasmű­ben és a népgazdaság szá­mos, más fontos munkaterü­letén. A repülőmodellező-ok­tatást azzal is szélesítették, hogy az ország nyolc általá­nos iskolájaban — kísérlet-. képpen — tanterven belüli modellezőoktatást vezettek be. A rádiós, a repülő és ej­tőernyős szakágazatok képvi­selői a hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt kima­gasló eredményeket produ­káltak, számos arany-, ezüst­és bronzérmet szereztek, s a fiatalok tömegeit hódították meg a bátrak sportja számá­ra. A tömegsportmozgalmak szélesedését jelzi, hogy a lő­gyakorlatokon évente több mint félmillióan vettek részt. A modellezőversenyeken 160 ezer általános iskolás, az út­törő-olimpián 368 ezer paj­tás indult, elősegítve ezzel az egészséges, edzett ifjúságért indított társadalmi mozgalom céljainak valóra váltását. A jövő tennivalóiról szólva ki­emelte: a honvédelmi tör­vény végrehajtása még na­gyobb feladatokat ró az MHSZ-szervezetekre. Min­den szinten javítani kell a vezetés színvonalát, tökélete­síteni kell a szervezet mun­kamódszereit, biztosítani kell a társadalmi aktívahálózat, a pártoló tagság aktívabb be­vonását, a fiatalok tömegei­nek megnyerését, a tartalé­kosok képzését, a klubok munkájának javítását stb. A tanácskozás alkalmából a sportcsarnokban nagysza­bású MHSZ-kiállítás és -be­mutató nyílt. Este a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola nagytermében a Ma­gyar Néphadsereg Művész­együttese adott műsort a résztvevők tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents