Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

4 Vasárnap, 1976. április 11. As Akadémiai js.,. ,'.. V . Kiadó újdonságai J. SZ. SZTYEPANOV: ból, a kultúrtörténetből és az nertől." A közelmúltban Sza­SZEMIOTIKA. A természel- Irodalomtudományból meríti, boicíl Bence és Szelényi /sí­ben és a társadalmi éle.ben miközben a maga általános ván derített fényt elsősorban föllelhető jelrendszerek tu- megállapításaival vissza is a kései Liszt-művek megle­domunvát ismerteti meg ma- hat ezekre a tudományokra, pő újításaira. Ezek melooi­gyar olvadóival Jurij Szerge- gazdagítja. Vagyis a sze- kai és harmóniai sajátossa­jevlcs Sztyepanov könyve, mlotika a tudományok érint- gaival. illetve a zenei for­mely az orosz nyelvű Kiadó- kezésl pontján fejlődik, a málés kérdéseivel foglalkozik sa utón nálunk bővített vál- tudósnak tehát mindenre fi- Bárdos Lajos könyve. S ha tozatban került a könyves- gyelnle kell. Sztyeoanov csupán a legfeltűnőbb hason, boltokba. Az eredeti mű meg. könyve — a Korunk tudomi- lóságok erejéig is, de fölvll­jelenését követően ugyanis nya sorozatban — ennek a lantja Liszt és századunk számos új tanulmány szillé- széles látószögben dolgozó magyar zenéjének kapcsola­téit, s miután a legfrissebb tudománynak a népszerű*'- tait, összefüggéseit, kutatások n nyelv és a mű- tője. BAN IMRE: A KARTHA­vészet területén hoztak föl­tűnő eredményeket, a jeles tudós ezekre is kitér a ha­zánkban publikált könyvé­ben. A szem'otika közel áll a kibernetikához, mely Is­meretesen olyan rendszerek- í^'1'.,,1 kel foglalkozik, amelyek fel­dolgozzák, megőrzik és át­adják az Információkat, il­letve kénesek azoknak föl­használására az iránvítás és szabályozás érdekében. LISZT USI NÉVTELEN MŰVELT­ZENÉ- SÉGE. A debreceni egyetem BÁRDOS LAJOS: FENENC, A JÖVÖ . . . , . SZE. Hol van még a teljes Professzorának kis monográ­Liszt-összktadás? - teszi föl ,ílája a régi magyar iro'.a­a költői kérdést most meg,e- lo„m. ,ef'k , legizgalmasabb lent. példagyűjteményében a e£'?nlséJé?ekf 'ró,i TSf y> zenetudós. Három- t^L^l ^JT^-T száznyolcvanegy kottaabrá­val és a kísérő elemzések­figyelmet. A „néma oarV,' az Érdy-kódex szerzője, a kor elvárásainak és ízlésé­nek szellemében névtelen ar­cát hagyatékozta ránk. Jel­legzetes müveltségtípust les­kel bizonyítva a könyv cí­mében megfogalmazottal' at: Liszt muzsikája előre muta­tott a holnap zeneművészete ... „. . Ugyanakkor különbözik at- felé BArdos La1os nem ha. tesit meg a vallásos ember tői. amennyiben a statikus lad járatlan utakon. Mottóul '3?Sa^ és a minőségi szempontokkal maga idézi Bartókot: „Liszt jom bűneit ostorozni. A dolgozik. A kibernetika fo- jelentősége a zene tovább- nemzeti nyelvű egyházi iro­lyamatokat vizsgál, a szenvo- fellődésére nagyobb, mint dalom prófétája volt, jóllehet tika pedig olyan rendszere- Wagneré. Művei terméke- • humanizmus eszmei elsajá­, . ** " , , ... . , ..... titaséban mindössze ennyi­ket. ahol és amelyektől a fo- nyítőbben hatottak az utána ben következetes. A tanui­lyamatok megvalósulnak. Is- következő nemzedékre. Any- mány eligazít irodalomtörté­meretanyagát a kibernetika- nyl újszerű lehetőséget pen- nelmi alnokérdésekben, a ból, a nyelvészetből, a bio- ditett meg, hogy hasonlítha- Karthnusi Névtelen történeti teológiai muveltségouen, lóglából, a lélektanból. a tntlanul nagyobb ösztönzést arnak szakmai jellegzetesé a lélektanból, a tatlanul nagyobb néprajzból és a szoclolőg'á- kaphattunk tőle, mint Wag- gélben, s írásművészetének stílusát, nyelvezetét, techm­mmmmmmmmmummmmmmummmmmmmmmmmmmammmmmmm káját. különlegességeit elem­. ||L (Irodalomtörténeti füze­tek.) A MAGYAR NYELV SZLAV JÖVEVÉNYSZAVAI Második kiadást ért meg Kniezsa István kétkötetes, elemző gvűtteménye. A ha­zai nyelvtudományban rend­kívüli Jelentőségű. a ,1öve vényszáVak kutatáüri. mmtart szinte egyetlen forrása! az ómagyar mágánhan Irző-rtáitf. szernek, de tanulságos a mássalhangzóink szempont­jából is. A kiterjedt és hosz­szadalmas kutatásokat össze­foglaló munka ábécé sor­rendben vizsgálja a kétség­telenül szláv eredetű szava­kat, a kétes eredetűeket, vé­gül a nem szláv eredetűeket. A szavakra vonatkozó ada­tok felsorolásához történeti megjegyzéseket fűz, leírja azok jelentéseit latinul, né­metül, az elavult és a tál­Szavaknál magyarul is,'köz­li a szavak szláv megfelelő­it, a magyar szóra vonatkozó esetleges megjegyzéseket, vé­gül a szó irodalmát sorolja föl. N. I. Télies március A tavasz első hónapja az A Dél-Alföld uz elmúlt hó­idén szokatlan hidegével, lé- nap során a szokásosnál lies Időjárásával tűnt ki. A mintegy 80—50 százalékkal február végi tavaszias Időt a több csapadékot kapott, Kárpát-medencét 3-án el- amint azt a kővetkező ada­árasztó hideg, sarkvidéki lég- tok szemléltetik (zárójelben tömegek egy csapásra meg- közöljük, hogy a lehullott ha­szüntették, s országos hava- vl csapadék a sokévi átlagnak zásoktól kísérve visszatért a hány százaléka volt): Bács­iét Március 7—15. között ha- almás 40 mm (112%), Kis­zánk egész területét vastag kunhalas 51 mm (149%), Kis­hótakaró borította, s az éj- kunfélegyháza 41 mm (119%), szakai hőmérsékletek ország- Kistelek 48 mm (138%), Szen­szerte —10, —15 C-foklg tes 48 mm (138%), Szeged 41 süllyedtek. A hőmérséklet mm (116%), Makó 53 mm napi középértékei ebben az (139%), Mezőhegyes 44 mm időszakban 4—8 fokkal ma- (119%), Orosháza 46 mm radtak az évszaknak meg- (142%). A terület a legtöbb felelő szint alatt. Rövid, át- csapadékot 24-én kapta, ami­meneti enyhülés után már- kor Makón 27 mm, Oroshá­cius 20-án újabb támadásba zán 25 mm, Szegeden 22 mm lendült a tél, az Északkelet- eső hullott egy átvonuló ad­Európa térségéből viharos se- ria! ciklon hatására, bességű széllel fölénk áramló A napsütéses órák havi hideg légtömegek hatására a összege Szegeden 146 volt, sokévi átlagnál Ismét 4—7 ami csaknem teljesen meg­fokkal alacsonyabb napi kö- egyezik a "sokévi átlaggal (143 zéphőmérsékletek alakultak óra). ki. s országszerte —7, —10 fokig süllyedt a hőmérsék­let. Ez az újabb nagyon hi­deg szakasz 28-lg tartott, s csak a hónap utolsó két nap­ján mértek az évszaknak megfelelőnél kissé magasabb hőmérsékletet. A tartós hi­deg miatt a hőmérséklet ha­vi középértékel országszerte 2—4 fokkal maradtak a nor­málérték alatt. A lehullott csapadék havi összegei nem tértek el jelen­tősen a normálértéktől: or­szágunk északnyugati részein a szokásosnál valamivel ke­vesebb esett, míg az Alföld túlnyomó részén mérsékelt esapadéktöbblet alakult kl. Jelentősebb országos csapa­dék 8—9-én (országos hava­zások) és 24-én fordult elő. Szegeden a hőmérséklet havi középértéke mindössze 2,6 C-fok volt, ez a sokévi átlagnál 3,7 C-fokkal alacso­nyabb. A legmagasabb hő­mérséklet 17 C-fok volt 31­én, a legalacsonyabb értéket 11 C-fokot — 12-én je­gyezték fel. Ez utóbbi érték városunkban ezen a napon hidegrekordnak számít. A télles időjárásra Jellem­ző, hogy városunkat 8—14. között, tehát 7 napon keresz­tül összefüggő hóréteg borí­totta, amelynek maximális vastagsága 11 em volt Dr. Pcczely György egyetemi tanár utan A hozzákerült fellebbezési ügyek tárgyalására ugyanúgy készült fel most is dr. Fél­egyházi Pál, a Szegedi Me­gyei Bíróság tanácsvezető bírója, mint 46 és fél eszten­dőn át minden tárgyalási napjára. Ennyit időt, közel­fél évszázadot töltőt az igaz­ságügyi szolgálatban, miután az Elnöki Tanács felmentette a bírói tiszség alól, mert számára elérkezett a megér­demelt pih.enés időszaka. Szelleme friss teljében így is rádolgozott a nyugdíj kor­határra. mert tavaly múlt 70 éves és még mindig nagy szükség lett vplna rá a büntető bírói kar munká­jában. Bírói lelkiismeret Utolsó kitűzött tárgyalása befejezéséhez közeledett, amikor a megyei bíróság büntető ügyszakának több nemzedé'íet képviselő dol­gozói várakoztak rá, hogy szíves szóval és virággal kö­szöntsék. Egy gazdag életút és a pálya delelőjén túl to­rokszorongató, szemet ned­vesítő-fényesítő pillanatok voltak azok ünnepeltnek és köszöntőknek egyaránt. A köszöntés persze annak is szólt, hogy dr. Eélegyházi Pál, az igazságügy kiváló dolgozója most. hazánk fel­szabadulásának évforduló­jára másodszorra kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. A fel­emeló pillanatok döbbentet­ték rá igazán, hogy másnap mar be sem kell mennie a törvénykezés házába és át­venni a rá váró ügyeket, hogy azokban legjobb tudá­sa és bírói lelkiismerete szerint döntsön. \kkor nap is hét ügyet tárgyalt, amelyeknek admi­nisztrációs lezárását nem bízhatta másra és azokból a szokásos sajtótájékoztatást sem akarta elmulasztani. Hosszú esztendőkön keresz­tül tájékoztatta a sajtó kép­viselőin át a közvéleményt a tanulságos, ennélfogva preventív hatású visszatar­tó erejű ügyekről. Megemlékezés az Iraki KP évfordulójáról A Szegeden tanuló arab az ünneplő Iraki Kommu­kommunlsta diákok tegnap, nista Pártot, szombaton az Alsótiszavidéki A műsorral egybekötött Vízügyi Igazgatóságon ren- ünnepségen az ATIVIZIG dezett ünnepségen emlékez- párt-, állami, KISZ- és gaz­tek meg az Iraki Kommunis- dasági vezetői mellett a la Párt megalakulásának 42. évfordulójáról. Az ünnepség résztvevői dr. Slmády Béla, az ATI­VIZIG igazgatójának köszön­tője után meglátogatták az Igazgatóság gépészeti műhe­lyét, majd az újszegedi me­derfelügyelőségre vonultak, ahol a SZOTE részéről dr. Tényi Mária egyetemi tanár, dékán helyettes, arab rész­ről Jamll Juma negyedéves orvostanhallgató, az Iraki Kommunista Párt tagja mon­dott ünnepi beszédet. A Sze­geden tanuló arab kommu­nista diákok képviseletében Muszin Sebeka negyedéves orvostanhallgató köszöntötte SZOTE állami és KlSZ-ve­zetőségének képviselői is megjelentek. Pályafutás Kollegái azt mondják ró­la, hogy neki nem volt más szenvedélye, csak a mun­kája. Személyét tisztelet, szeretet, megbecsülés övez­te magas tudása, nagy gya­korlata példamutató emberi tulajdonságai miatt. Számá­ra nem volt kis és nagy ügy, szeretem vagy nemszeretem aktahalom. Emögött mindig emberek állnak, vádlottak, sértettek, károsultak, tanúk, a vád és a védelem. Gazdag pályafutása alatt hány és hányféle embert ismert meg, illetve ismerte meg az em­bert megbotlásában, gyarló­ságában, felemelkedésében, nagyságában. ítéletei mindenkor törvé­nyeink szellemét tükrözték; az enyhítő szakaszok alkal­mazását ott, ahol a humá­num gyakorlása megérde­melt, s a törvény szigorát azokkal szemben, akiknél a büntetés célja csak úgy ér­hető el. Ügyvédek tartják róla, hogy szerettek vele dolgoz­ni. Egyrészt mert döntései­ben mindenki számára igaz­. ságos, ennél fogva megnyug­tató ítéletet hozott, másrészt az ő tárgyalásaira különösen fel kellett készülnie a vé­delemnek. Tényekre, hely­zetekre, számokra hivatkoz­ni, az iratokból idézni előtte csak pontosan lehetett mert a tévedéseket rögtön és ka­pásból kiigazította. Jogsza­bályismerete pedig olyan széles skálájú, li°gy abban követni kész élmény volt a jól felkészült védő szá­mára is. Fiatalok mellett Tudását gyümölcsöztette a József Attila Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karán is. Közel ti­zenöt éven át vizsgabizottsá­gi tagként büntetőjogból vizsgáztatott az államvizs­gákon. A fiatalok mellett mindvégig fiatal tudott ma­radni. Irántuk való szerete­te srtkáköt Indított el az Igazságügyi szolgálatban. Nemzedékek nőttek fel mel­lette bíróvá. Magas beosz­tása méginkább ösztönözte, hogy ne sajnálja tőlük az idejét, de meg is kívánta mindannyiuktól a precíz, odaadó munkát. Melőle nem mehetett el fogalmazó bírói vizígára felkészületlenül. Annak Idején, 1929-ben, amikor dr. Félegyházi Pál­volt fogalmazó, mégegyszer annyi idejű joggyakorlat után lehetett egységes bírói és ügyvédi vizsgát tenni, mint ma. Utána viszont lassan ment a kinevezés. Neki kilenc évig tartott és akkor lett csak járásbíró, majd 1945-ben a népbíróság különtanácsának elnöke. Ké­sőbb a másodfokú bírósá­gon dolgozott, azután Buda­pesten a Legfelsőbb Bíró­ságon. majd tanácselnök és megyei bírósági elnökhe­lyettes Nyíregyházán, s vé­gül és napjainkig Szegeden a fellebbezési tanács elnöke. Magas, szikár alakja halk­szavúsággal és szerénységgel párosul és mindvégig szívós, kitartó munkabírással. Sok évtized szellemi munkája koptatta pedig hiszen rend­szerint mindig a nehezebb ügyekben fellebbeznek s azokból bőven kijutott ne­ki is. Kérdeztem tőle. hogy ez­után mit csinál pihenésében tengernyi idejével. — Van egy kis hanglemez­gyűjteményem, amelyet most már ráérek újra hallgatni.' Sok könyvet, főleg az újabb kiadásúakat nem olvastam még el. Be kell hoznom, amitől eddig elmaradtam és a nyakamba kellene venni az országot ls, hogy sok tá­ját, amely gazdagon megvál­tozott, újra lássam. Lődl Ferenc Szegedi diáksikerek Az országos középiskolai tizedik lett. Ez azt jelenti, szakmai egészségügyi tanul- hogy biológiából nem kell mányi verseny döntőjében — felvételi vizsgát tenniük az amelyet Budapesten április Orvostudományi Egyetemen 7-én és 8-án rendeztek meg és mentesülnek a szakmai — a Tömörkény gimnázium érettségi alól. A verseny és szakközépiskola tanulói Írásbeli, gyakorlati és szó­kiemelkedően szerepeltek. A béli részből állt. Szaktaná­döntőbe jutott három tanuló . ,-.„«„„„„• közül ketten az első tíz kö- ralk' dr" Gal °yórsyne, zött végeztek, Bálint Beatrix Cábos Anasztázia és dr. Po­harmadlk, Szántó Erzsébet korny Gyula. Űj, tudományos szakosztály A biológia és a kémia te­rületén az utóbbi néhány évben jelentős eredmények születtek Szegeden. Elég, ha csak a két egyetemen, az újszegedi Biológiai Központ­ban, az Élelmiszeripari Fő­iskolán és a Gabonatermesz­tési Kutató Intézetben folyó munkára gondolunk. A szakemberek körében felve­tődött: szükség lenne olyan tudományos fórumra, ahol a biológia és kémia különböző szakágaiban tevékenykedő kutatók, gyakorlati szakem­berek kicserélhetnék tapasz­talataikat, tájékoztathatnák egymást gondjaikról, ered­ményeikről. A Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei csoportja éppen ennek az igénynek az Ismeretében hívta életre a biológiai—ké­miai szakosztályt. A tervek­ről dr. Guba Ferenc egye­temi tanár, a szákosztály el­nöke tájékoztatott. Elmond­ta, nemcsak a szegedi bioló­gusokat, kémikusokat, orvo­sokat és vegyészeket szeret­nék bevonni munkájukba, a szakosztály vonzásköre az egész megyére, sőt Dél-Ma­gvarországra is kiterjedne. Elsődleges célnak a gyors In­formálást, a szakmai tapasz­talatcserét tekintik. Többek kőzött azon az áldatlan ál­lapoton kívánnak változtatni, hogy a szakemberek sokszor csak késve, rendszertelenül — egy-egy tudományos kon­ferencián — értesülnek a biológia és a kémia területén fontos kutatási, diagnosztikai eredményekről vagy módsze­rekről. A szakosztály meg­alakításával lehetőség nyílik a különböző tudományos in­tézetekben eddig meglehető­sen szeparáltan folyó kísér­letek, kutatások összehango­lására A szakbizottság segítséget szeretne nyújtani az egyete­mekről kikerülő fiatal szak­embereknek is. Ennek erde­kében az összejövetelek té­májának meghatározásakor számítanak ötleteikre, fi­gyelembe veszik igényüket, beavatják őket egy-egy szak­térület speciális munkájába. Történelmi ereklye 1848-as zászlót restaurál­nak a Munkásmozgalmi Mú­zeumban. A gazdagon hím­zett, értékes történelmi ereklye Prágából érkezett. A 220x280 centiméteres lo­bogót egy év múlva láthat­juk a Budavári palotában. T *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents