Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
3 Vasárnap, 1976. április 11. MELYIK A FÖ? A másodállásokról - Ki idegeskedjek? „Ha nem érteném a dolgom, nem hívnának!1 Igaz? Meg akkor sem, ha semmi szükség nem lenne arra, amit el tudok' még végezni. A főállásom mellett van időm és energiám másodállásra. Szóval: engem idegesít, miért torepdóznak?" És mondja is a panaszos a „torpedónak" nevezett rendeletet, amelynek értelmében vállalatánál is felülvizsgálták a közelmúltban a másodállások és mellékfoglalkozások szövevényét Akarattal mondtunk szövevényt, mert az utóbbi években igen összekuszálódott a másodállások rendszere. Az ég se tudott rajta eligazodni, hogy ki mennyit, mennyiért és mikor, hol dolgozik. A rendteremtésnek még a szándéka is idegesit némelyeket ez esetben is. Jó lenne tudni, ki idegeskedjék. Az biztos, hogy ahol „kilóg a lóláb" — vagyis az ikszedik másodállás is —, az idegeskedjék. Azt meg kell szabadítani — nem a sok munkától —, hanem attól, hogy netán későn ébred fel a lelkiismerete. Nem a sok munkától — mondhatjuk —, mert akadt olyan is, hogy másod-harmadállásait összeadva kiderült: a nap fix 24 órájára 26—28 munkaórát vállalt Ne mosolyogjunk, szomorú képtelenség ez. Ne idegeskedjék viszont, mert senki nem torpedózza azt, aki szabad munkakapacitását, szellemi erejét, a gazdaság érdekeinek megfelelően hasznosítja. Ahogy Kádár János mondta: „Ha valaki dolgozik egy fő állásban, és azon felül van szellemi kapacitása, az ne legyen a társadalomnak holt tőkéje, hanem hasznosítsák ott, ahol hasznosítani kell." Szomorú is lenne, hogy egy mérnök vagy tanár, mert éppen szüksége van a pénzre, vagont rakna a pályaudvaron, snem magasan képzett szellemi erőként hasznosítaná magát ott, ahol szükség van tudására, munkájára. Talán felesleges is azt fejtegetni, hogy bár rendet kell teremteni, de ennek nem célja, hogy általában felszámoljuk, megszüntessük a másodállásokat. Többször is rájöttünk már: nem a munkaerő annyira kevés, mint gondoljuk, hanem azt nem tudtuk elérni, hogy ott legyen, ahol szükséges. Vagyis: nagyonis okos dolog, ha egy vállalat, intézmény vezetője pontosan tudja, mennyi munkaidő alatt lehet meghatározott feladatokat ellátni, s arra nem köt le egy embert, hogy napi 2—3 óráért (teljes fizetés mellett) a másik 5—6 órában csak a lábát lógassa. Helyette félállásban foglalkoztat — ez gazdaságosabb. Már annál is inkább, mert félállásra is „megszerezhet" szakmájához kiválóan értő embert. De mennyire! És szorgalmas, jó munkaerőt Egyáltalán nem mulatságos tapasztalat, hogy másodállásban, mellékfoglalkozásban aoait-anyait belead az is, aki fő állásában megengedi magának a hibás, közel sem tökéletes munkát — hiszen az állását elveszteni? Nos, ettől a kockázattól (sírjunk vagv nevessünk rajta?) aligha félnek az emberek. Így történhetett meg. s nőhetett az a visszatetsző jelenség szinte tömegessé, hogy munkahelyükön pihenik ki az emberek, tisztesség ne essék szólván, a másod-harmadállás fáradalmait. vezető azt is mérlegelhette, hogy akinek k'ét (kirívó esetben több) állása van, mit nyújt fő állásában? Teljes embert igényelnek-e a munkakörök? Amikor a másodállások, mellékfoglalkozások és szakértői munkavállalások felmérését végezték, végzik, nagyon alaoosan meg kell nézni ezt is. Eléggé lazán használjuk ezeket a fogalmakat, pedig megvan a pontos terminus technikus! A másodállás nevet az a foglalkozás, tevékenység viseli, amelyik a fő állással azonos munkaidőre esik. vagyis a dolog erkölcsi oldalát nézve ilyet csak az vállalhat el, aki kötetlen munkaidőben dolgozik, végzi feladatát. Mellékállás az, amit a meghatározott munkaidő után tölt be mindenki. Ezt mindenütt egységesen kell értelmezni, már csak azért is. mert egyes szakmákon belül is sok feszültséget okoz, hogy kinek jut mellékes, kinek pedig nem. Hát még ha tekintetbe vesszük, hogy egy pedagógus, egv orvos, egy mérnök csaknem azonos tanulmányi időben szerzi meg diplomáját, s végül is igen eltérő pályájuk anyagiakkal kifejezhető megbecsülése. I* Ezt, és csakis ezt kell megszüntetni, mert ez már morális kérdés. S ha látva látjuk, változtatni kell rajta — ezt célozza a rendelet, amely egy régebbi megerősítése, továbbcsiszolása, nevezetesen a Munka Törvénykönyve 1967-ben életbe lépett rendelkezéseinek szigorítása. Leszögezte az pontosan, hogy tilos az olyan második munkaviszony, amelyik öszszeférhetetlen a dolgozó munkájával, példáuL Mégis van ilyen — vagyishogy inkább higgyük, hogy volt, hiszen az új rendelet március l-ig kötelezővé tette a felülvizsgálást Arról nem szólt a rendelet, de a körültekintő 3. Hát igen, az átkozott anyagiak! Amikor a mellékállások szövevényeit próbálnánk morálisan is fejtegetni, eljutunk odáig, hogy a fő állásnak kell nagyobb becsületet adni. A fő állásnak, s akképp is, hogy ott végezzen mindenki pontos, hasznos és fontos munkát, ahol a munkakönyvét tartják. De úgy is kell ezt nézni, hogy bérfejlesztéskor bátrabban differenciáljanak a vezetők, mert a fő állásban kell a kiemelkedően jó munkát végző, jó képességű embereknek az átlagot teljesítőknél többet keresniük. Akkor bizonyára nem az lesz a jelszó: „Fő, hogy van mellékállásom is!" Szőke Mária Tudományos kutatások A tudományos kutatásokra az ötödik ötéves tervidőszakban is jelentős összeget fordít a népgazdaság, a nemzeti jövedelemnek évente átlagosan mintegy 3 százalékát. Az összeg egy részét különböző szervek között osztják fel, amelyek aztán az irányításuk alá tartozó intézetek, kutatóhelyek tudományos munkájának finanszírozására fordítják. A műszaki jellegű kutatásokat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja. Az országos szintű kutatási feladatok; a szilárd testek, a biológiailag aktív vegyületek és az életfolyamatok szabályozása mechanizmusának kutatása jelentős műszaki, technikai báz'st igényelnek. Ezek elsődlegesen alapkutatásjellegűek, s az ehhez szükséges tudományos munkát az OMFB öt év alatt mintegy 680 millió forinttal támogatja. Az 1976—80-as időszakban az OMFB a szilárdtest kutatásban elsősorban azokat a munkákat támogatja, amelyeknek eredményei az elektronikus alkatrészek kutatásfejlesztésében hasznosíthatók, például a számítástechnikában, a hírközlés rendszerének fejlesztésében, továbbá a műszeriparban és az automatizálásban. A biológiailag aktív vegyületek kutatásában a gyógyszeripar fejlesztését támogatja anyagilag a bizottság. (MTI) A költészet napjára A költészet napja minden évben a könyvikadók fontos dátuma is. Antol íg'ák, versválogatások, klasszikus és mai költők könyvei, külföldi köletek sokasága várja a vásárló versszeretőket. Mint már tízszer, most 11 alkalommal is megjeienik az elmúlt év magyar verstermésének legjavát kötetbe gyűjtő Szip versek 1971 című antológia, ez a „lírai keresztmetszet", meiyot ezekben a napokban, a hagyományokhoz híven féláron vásárolhatnak meg az érdeklődők. Ötvenöt mai költő és iró műve szerepel az Add tovább! című kötetben, mely az Írószövetség fiataFa'nak József Attila munkaközössége és a Móra Könyvikadó első közös vállalkozása. A klasszikus magvar lírát képvi-eli a költészet napi versk'adásban a magyar irodalom első verses emléke, az Ómagyar Máriasiralom. melyhez Sza.av La'ós készített rajzokat. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozat ezúttal Adu Fndre vermeiből válóra'ott. Ég s föld között rímmel Illyés Gyula tanulmányával jelenik meg Sárközi György verseinek és vers fordításainak minden eddiginél teljesebb gyűjteml nye. A kortárs magyar költészetet többek között Tan dori Dezső, Sárándy Jó• zsef, Orbán Ottó. Papp Ár pád és Kántor Péter köte tei képviselik. A szokásosnál szegényesebb a költészet ünnepét, a verset és József Attilát köszöntő irodalmi műsor Szegeden. A központi ünnepi irodalmi estet holnap, hétfőn délután öt órakor rendezik meg a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Előszó címmel Vörösmarty verskoncertet láthatnak-hallhatnak az érdeklődök. A műsorban közreműködik Bessenyei Fe renc, Dévai Nagy Kamilla, Döry Virág. Kertész Péter, Bujtor István. Madaras József. Pécsi Ildikó. Szerdán, 14-én Mórahalmon, a Postaforgalmi Szakközépiskolában Lator László költő vezet rendhagyó irodalomórát, másnap, csütörtökön a magyarcsanádi általános iskolások vendége Simái Mlhálv, aki aznap a csanádoalotai diákokat is meglátogatja. T. L. Rpadás várható a Tiszán A szovjet vízügyi szervek előrejelzése szerint a hűvös időjárás miatt a Tisza felső szakaszán gyors apadás várható. Ez máris érezteti hatását a folyó magyar szakaszán is. Tiszabecsnél száz centiméterrel fcsökkent a víz szintje. Az áradás szombaton Záhony térségében tetőzött, ettől lejjebb még árad a folyó. Dombrádnál egy nap alatt 14, Tiszabercelnél 75 centiméterrel emelkedett a víz szintje. Aszfaltszőnyeg Somogyi Károlyné felvétele A tél Iráll'totfa az Április 4. útja építését, ezért az állomás felőli oldal burkolatát most fejezi be az aszfaltútépítő vállalat. A legfelső réteg leterítése után hamarosan megindulhat a forgalom a Belváros felé is. sáért is. Találkozhatunk azonban olyan szemlélettel, amely az objektív nehézségekre való hivatkozásban, a központi intézkedésekre való várakozásban mutatkozik meg olyan kérdésekben is, amelyek tulajdonképpen vállalati intézkedést igényelnek. A gazdasági, szövetkezeti vezetők egy részénél nem eléggé érvényesül még a társadalmi felelősségtudat. A gyakorlatban sokszor a vállalati önállóság fogalmát is eltúlozzák. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a gazdasági vezetők, a dolgozók többsége megértette, hogy továbbfejlődésünk kulcsa csak a gazdasági hatékonyság fokozása lehet, hiszen a termelés növekedésének korábbi forrásait, a foglalkoztatottság bővítését, a munkahelyek számának gyarapítását lényegében kimerítettük. A vállalati tervek többsége tanúsítja, hogy a gazdasági egységek jól ismerik és értelmezik a megváltozott körülményeket, a velük szemben támasztott követelményeket, és a népgazdasági tervekből kiindulva, a helyi adottságoknak, lehetőségeknek megfelelően dolgozták ki a végrehajtás feltételeit. Az a tapasztalatunk, hogy a vállalatok tudiák: a követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha valójában feltárják a gazdálkodás úgynevezett belső tartalékait, ha megvalósítják a korszerű termelési eszközök gazdaságosabb kihasználását. ha ésszerűen és célszerűen takarékoskodnak a munkaerővel, a munkaidőalappal, a nyersanyaggal és energiával egyaránt. Ennek ellenére az intézkedések mennvisége tartalma tekintetében igen jelentős eltérések vannak az egyes vállalatok között. Még itt-ott fellelhető olyan nézet, szemlélet, mely szerint a megoldás lehetőségeit nem a meglevő adottságok jobb kihasználásában, hanem pótlólagos erőforrások igénybevételében látják. A vállalatok többsége a termelő ágazatokban a termelés bővítését változatlan létszámmal tervezik megoldani, a fejlesztési eszközeiket főleg a géni beruházásokra kívánja fordítani. Tovább terjednek a korszerű, főleg munkaszervezési eljárások. Figye'emre méltó kezdeményezés például az MTM-rendszer alkalmazása a HÓDIKÖT-nél és a Szegedi Ruhagyárnál, a fonócsalád szervezési eljárás a Szegedi Textilműveknél, vagy a DH-munkarendszer bevezetése a megye számos vállalatánál (DÉMÁSZ, TBV, Konzervgyár, DÉLÉP. stb.). Élénkül a vállalatok tevékenysége az anyag- és energiatakarékosság érdekében. Ez tulajdonképpen folytatását jelenti az 1974. december 5-i KB-határozat végrehajtásának. Jelentős költségmegtakarítást tervez a Szegedi Ruhagyár, a KSZV, a DÉGÁZ, a TBV. A hatékonyság IT^t^lt mint a fogyasztási szövetkezetek között megvalósuló koncentráció, amely egyrészt az általános költségek csökkentésében, másrészt pedig a szellemi kapacitások és a munkaerő hatékonyabb felhasználásában jelentkezik. Több vállalatnál (DÉLÉP, VíDIA, DÉMÁSZ) megvalósítják az ügyvitel „ gépesítését, illetve a termelési tevékenység gépi programozását. A mezőgazdasági üzemeink is számos intézkedést tettek, főleg az állattenyésztő telepek hatékonyabb kihasználására, az üzemen belül meglevő tartalékok mozgósítására. Számos intézkedés, kezdeményezés segíti elő a háztáii termelést, így a meglevő állatférőhelyek jobb kihasználását. E területen különösen figyelmet érdemel a húsioar. a gabona'el vásárló vállalat, az AFÉSZ-ek és a termelőszövetkezetek tevékenysége. Gazdasági fejlődésünk fontos feltétele a termelési szerkezet további átalakítása, a korszerűbb termékek gyártásának bővítése. A tervezett vállalati intézkedések bizakodásra adnak lehtőséget. A legfőbb intézkedések minden vállalatnál a termelésszerkezet átalakítására és a gyártmányszerkezet korszerűsítésére törekszenek. Az ilyen irányú korábbi tevékenység a tervezett intézkedések hatására felgyorsulhat. Az elkészített tervek alapján az egyes vállalatokon belül is figyelemre méltó termékszerkezet-átalakulás figyelhető meg. A METRIPOND-ban jelentősen nő az optikai mérlegek gyártása, valamint a köolajáramlásmérők előállítása. A kábelgyárban gyorsabban fejlesztik a gyengeáramú kábelek gvártá=át. Több új és korszerűbb termékkel jelentkezik a HÓDIKÖT, a KSZV, a Szegedi Ruhagyár, a TBV, a tejipar, a konzervgyár. Igen nagy szereoet játszanak a termékszerkezet korszerűsítésében a megyében folyó különböző beruházások is, mint például a könnyűioari és húsipari rekonstrukciók, a kábelgyártás, a gumiipar fejlesztése, valamint a villamos szerelési cikkek termelésének korszerűsítése. Általános tapasztalat, hogy vállalataink megkülönböztetett figyelmet fordítanak a külkereskedelmi egyensúly helyreállításának feladataira is. Gazdasági egységeink (KSZV. HÓDIKÖT, TBV, konzervgyár, METRTPOND, ipari szövetkezetek stb.) igen aktívan foglalkoznak az exoorttermékek gyártásával és az értékesítés bővítésével. Több intézkedést terveznek annak érdekében, hogy a megtermelt termékek mind nagyobb hányada bármely piacon kedvezően értékesíthető legyen. Az elmúlt három hónap tapasztalatai azt Igazolják, hogv kevés még a konkrét vállalati intézkedés, kezdeményezés a munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében. Sokszor találkozunk meg nem értéssel, tanácstalansággal a vállalatok részéről. Terveikben alig találunk utalásokat arra vonatkozóan. hogy mit akarnak tenni a munkafegyelem javítása, a munkaerőgondok megoldása, a munkatermelékenység növelése érdekében. A vállalatok jelentós része még mindig központi intézkedésekre vár, nem vállalva a felelősséget a népszerűtlen intézkedésekért. Az említett, általában jellemző negatív tendenciák mellett azonban néhány területen tapasztalható bizonyos előrelépés is. Több helyen sor került már, illetve terveznek vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosítást (Textilművek, olajipar, Volán, kábelgyár). Nincs még „frontáttörés", de helyenként tapasztalható intézkedés a teljesítménybérben dolgozók számának növelésére (Szegedi Ruhagyár. HÓDIKÖT. DÉMÁSZ). Több vállalatnál megszigorították a munkaidő alatti távollétek engedélyezését, számos intézkedés történt az állásidők csökkentésére is. A válh'ati szövetkezeti tea-vek Iliim 011, véglegesítése még nem fejeződött be. Most készítik a vállalati ötödik ötéves tervet is. Ezért lehetőség van arra, hogy a pontosított, módosított célkitűzéseket mindenhol átgondolt, konkrét cselekvési programmal támasszák alá, figyelembe véve a munkások, a dolgozó kollektívák véleményét, javaslatait és észrevételeit is. A Központi Bizottság 1975. november 16—18-1 határozatának megvalósítása a kezdeti szakaszt követően összehangoltabb, még következetesebb, kitartó munkát kíván. A párt által elénk állított feladatok megvalósítása érdekében többet kell tennünk. sokkal jobban, nagyobb hatékonysággal kell végeznünk munkánkat. Becsüljünk meg minden eredményt, de legyünk állandóan igényesek és türelmetlenek saját munkánkat illetően, mert az elénk tűzött célt csak így tudjuk elérni. SZABÓ SÁNDOR, a megyei pártbizottság titkára