Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

2 «—• Vasárnap, 1976. április 11. Pártkongresszus Prágában A

kommunista és munkáspár toitnak, az egész nemzetközi munkásmozgalomnak kiemelkedő eseménye lesz a Csehszlovák Kommunista Párt április 12én, holnap összeülő XV. kongresszusa. A nemzetközi közvélemény és a csehs'.lovak társadalom (okozott érdeklődése olyan párt tanácskozását előzi meg. amely az utóbbi öt esztendőben is a néppel együtt, a népért bontakoztatta ki politikáját és hűen képviselte a munkásosztály, valamennyi dolgozó érdekeit. A kongresszus alkalmat ad a megtett út felmérésére ls. A szomszédos Csehszlovákia testvéri népginek so-sa SOK tekintetben hasonlóan alakult a mienkhez. A szaba Iságot oda ls a szovjet hadsereg katonái vitték el. Velük együtt harcolt a Ludví* Svoboda vezette csehszlovák hadtest, a cseh, a szlovák és a magyar partizánok egész serege. A csehszlovák ellenállási mozgalomnak elévülhetetlen érdemei vannaK az ország felszabadításában és az óriási véráldozattal járó népi ellenállás élén kezdettől a kommunisták álltak. A fasiszta megszállás hat esztendeje alatt ők ösztönözték, szervezték és irányították az antifasiszta harcot, kez teményezték és vezették diadalra a szlovák nemzeti felkelést és « prágalak önfeláldozó megmozdulását. A csehszlovák kommunisták huszonötezer mártírral áll'tittak őrök emléket a kommunista hazafiságnak. M

iként nálunk, Csehszlovákia véráztatta földiJéü. ifja úi történelmi korszak nyitánya lett a felszabadulás: a népi demokrácia és a szocializmus korszakáé. I94S februárjában a kommunista párt vezetésével •<. ország dolgozó népe ki szorította a hatalomból a tőkés restaurációra törekvő erőket és elindult a szociálist^ fejlődés útián. 1949 májusában a CSKP tX kongresszusa kitűzte a szocialista építés fő irányait: a nehézipar fejlesztései a mezőgazdaság kol aktivizálását. Szlovákia iparosítását. A fejlődés fontos állomása volt a CSKP 1960 júliusi .< nferenciája. amely a helyzetet úgv értékelte, hogy CsehszJo vákiában győzött a szocializmus, és jóváhagyta az új alkotmányt, amelynek alap'án az ország nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatta. Nem kevésbé fentos a föderációs törv'nv elfogadása 1963 végén, amely meg e.elő kereteket szolgáltatott a cseh és a szlováií nemzet, kapcsolatának teljes rendezéséhez, illetve az azt követő nemzetiségi törvény, amely segítette, hogy a nemzetiségek is végérvényesen megtalálják helyüket az országban. A több m'.nt három évtized gazdasági sikereit mindenekelőtt az ipari teljesítőképesség jellemzi. Ma a csehszlovák ipar alig hat hét alatt termel annyit, mint az 1937. esztendőben. Ez padit' hallatlanul nagy eredmény, hiszen Csehszlovákia mar a két világháború között ls Közép- ós Kelet-Európa loarilag legfejlettebb országa volt. Jól lemérhető a fejlődés az utóbbi öt esztendőben. 1975-ben a nemzeti jövedelem csaknem harminc százalékkal vo'.t nagvobb. nv'nt 1970-ben, az ioarl termelés 38. a mezőgazdasági 14, a lakosság reáljövedelme pedig 28 százalékkal nőtt az említett időszakban. Maradéktalanul megvalósult a "árt XTV. kongresszusa által elhatározott szo^'nlis program: a tervezett félmillió lakás helyett 614 ezer épült fel; hatmilliárd koronával növekedtek a nyugdíjasok bevételei; sikerrel valósították meg a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésével kapcsolatos elképzeléseket, s az előirányzott ütemben nőtt a lakosság életszínvonala, annak ellenére, hogy a nemzetközi gazdasági élet net»atív tendenciái Csehszlovákia gazdasági életére is hatnak. A néogazdaság és az egész társadalom diramikus fejlődésének mindig is alapvető feltétele volt a szociai s'a országokkal, m'ndenekzlőtt a Szovtetunióval meglevő sokoldalú kani-so'atok elmélyítése. a KGST-n belüli együttműködés. A

CSKP — amint azt a kongresszusi irányevek szerepét betö'tő, múlt év októberi központi bizottsági körlevél is tanúsítja — a jövőben is minden erejével a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országok egységének és összefogásának, a proletár internacionalizmusnak az erősítésén munkálkodik. A CSKP XV. konresszusának előe-téjén sok sikert kívánunk a csehszlovák kommunistáknak. a szocializmust éo'tő Csehszlovákia minden dolgozójának. Űt a csillagok felé A Belga KP kongresszusa • Grni (MTI) Szombaton Gentben folytatta tanácskozását a Belga Kommunista Párt XXII. kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözölte a tanácskozást. Az üdvözlet szövege a következő: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága tisztelettel köszönti a Belga Kommunista Párt XXII. kongresszusát, és szívélyes, elvtársi üdvözletét küldi a betgn testvérpárt valamennyi taq'ának. A magyar kommunisták iól ismerik és nagyra értékelik azt az állhatatos küzdelmet, amelnet a Belga Kommunista Párt a monopóliumok uralma ellen, a demokratikus fejlődést biztosító strukturális reformokért, a békés egymás mellett élés ügyét előmozdító belga külpolitika kialakításáért folytat. Szívből kívánjuk,' hogy XXII. kongresszusuk jelentsen újabb eredményes lépést a belga dolgozók jogainak és érdekeinek védelméért. a haladó, demokratikus erők egységének megteremtéséért vívott küzdelmükben. Éljen pártjaink együttműködése! Élien és erősödjék a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló egysége! A Ma xvar Szocialista MunMsirirt Központi Bizottsága Juri) Gagarin: Tanáraim tudták, hogy tovább akarok tanulni, és azt javasolták, menjek Leningrádba és iratkozzam be a testnevelési technikumba. A gyárban ugyanis jó sportoló hírében álltam, versenyeket nyertem... A felvételi vizsgám minden tárgyból ötösre sikerült. Mikor visszatértem Ljubercíbe, azzal fogadtak, hogy a szakmámban, öntő szakra lehet jelentkezni a szaratovi ipari technikumba. Sportolni meg mindenütt lehet — mondták..'. Igazuk volt. Akármilyen kiváló legyen is valaki a sportágban, kell, hogy szakmája legyen, dolgozzék. Anatolij Ivanovics Rakcsejev, a termelési gyakorlatok vezetője: Jurlj Gagarin sokat, türelmesen és kitartóan tanult... Egy alkalommal lendkerékformát kellett készítenünk, de sehogy sem akart sikerülni. A többi tanulótársa már elment, de Jurijial késő éjszakáig kínlódtunk, míg végre sikerült hibátlan öntőformát készítenünk. A technikumi tanulmányi eredmények megerősítették Gagarin önbizalmát, és mind gyakrabban gondolt arra, hogy beiratkozik a sportreoülőklubba. Amikor negyedéves lett, 1954-ben engedélyt kért a technikum igazgatóságától, hogy eljárhasson a repülőklubba. Komolyan meg akart tanulni repülni. Megkanta az engedélyt. Vlagyimir Kastanov, a szaratovi sportrepülőklub oktatója: Nem emlékszem olyan esetre, hogy Gagarin hiányzott volna a foglalkozásokról. Sohasem kaptam rajta, hogy készületlen. Bármilyen bonyolult aerodinamikai kérdésről volt is szó, Gagarin oilótanövendék mindig tudott felelni... Viktor Porohnya, Gagarin technikumi osztálytársa: Májusban irányították munkába a végzős hallgatókat. Turlj Gagarlnnak felajánlottak egy gyakorlati oktatói állást a tomszkl iparttanuló-intézetben. A búcsúesten azonban Júra azt mondta, hogv nem megy el Tomszkba, mert pilóta akar lenni. Jurij Gagarin így Szaratovban maradt, hogy befejezze tanulmányalt a repülőklubban. Dmltrij Martyjanov oktatópilóta: Gagarin elméleti felkészültsége Igen alapos volt, de hát a pilóta a levegőben születik. Tudom, milyen sokat számít az első felszállás, ezért nagyon gondosan felkészítettem rá növendékemet. Az első repülés rendben ment. Én vezettem a gépet, Gagarin pedig Ismerkedett a légi környezettel, figyelte a műszereket, válaszolt kérdéseimre. Amikor leszállás után odagurultunk a géppel a starthelyhez, azt mondtam Jurijnak: — Nos, akkor kezdjünk repülni tanulni! Kérj engedélyt felszálláshoz! Leszállás után a megjegyzéseimre várt. — Elsőre rendben — mondtam növendékemnek. Kétkedve nézett rám. Megveregettem a vállát: — Lesz belőled pilóta! De a repülésért még meg kell küzdeni! (Folytatjuk.) ff RADIOTELEX ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS LIBANONBAN A libanoni parlament szombaton délelőtt elfogadta az ország alkotmányának módosításáról szóló törvényiavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy azonnal új államfőt válasszanak. PALME HAZAÉRKEZETT Visszaérkezett Stockholm, ba Olof Palme svéd miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghívására április 5—9. között hivatalos látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. SZADAT BÉCSBEN Jugoszláviából Jövet szombaton Bécsbe érkezett Szadat egyiptomi államfő, hétfő délig nemhivatalos látogatáson lesz Ausztriában Bruno Kreisky osztrák kormányfő meghívására. A Schwechati repülőtéren Kreisky kancellár fogadta az egyiptomi elnököt Egységes szemlélettel, hatékonyabb cselekvéssel Szűkebb hazánkban, Bcyxgnrád,s f lentős eredményeket értünk el az elmúlt öt esztendőben, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában. A gazdasági fejlődés az országosnál dinamikusabb, a korábbinál egyenletesebb és tervszerűbb volt. Meggyorsult a megve gazdasági szerkezetének átalakulása Tovább erősödött az anyagi-technika bázis. Jelentői eredményeket értünk el az ipar rekonstrukciójában, termelőberendezérelnk korszerűsítésében. A rendkívüli időiárás és a természeti csaoások ellenére fejlődött a megye mezőgazdasága is. Jó ütemben halad a szakosodás, egyszerűsödött a termelési szerkeze?, javult a gazdálkodás színvonala. A termelés növekedésével tovább emelkedett a megye lakosságának életszínvonala ls. Az életkörülmények, a munkafeltételek javítá"áva! kapcsolatos célkitűzéseinknek megfelelően, néhány területen a tervezettnél gyorsabb ütemben valósultak meg. Csak e1 ismeréssel lehet szólni a megye dolgozóinak helytállásáról, aktivitásáról és öntevékenységéről, amellyel nagymértékben hozzájárultak a terv sikeres tejesítéséhez és az V. ötéves terv Jó megalapozásához. Ez év első három hónapiában eredményes munkát végeztünk az 1976 évi és az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek ismertetésében, mozgósítottunk ezek végrehaltására Ráíránvítottuk a figyelmet a minőségileg új fe'adatokra. az egységes szemlélet és egységes cselekvés szükségességébe, a végrehajtás legfontosabb tennivalóira. A gazdaságoolittkai követelményeket széles körben megismertettük. E munka eredménye, hogy általános az egyetértés a gazdasági, társadalmi szervek vezetői, a dolgozók között a feladatokat, a tennivalókat illetően. A cselekvés azonban még nem mindenütt elég tudatos és előrelátó. Sikerült elfogadtatni, illetve megértetni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, az intenzív fejlődés időszakában, terveink megvalósítása megyénk minden dolgozójától a korábbinál összehangoltabb, célratörőbb és következetesebb munkát és odaadást követel. Terveink teljesítésének elengedhetetlen fettétele a célokkal való egyetértés, a feladatok egységes értelmezése, a végrehajtásukra irányuló közös akarat. Gazdaságpolitikai cállaink a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek tevékenységén, valamint az ott do'gozó sok ezer ember munkáján múlik. Ezért ls határozott úgy a Központi Bizottság 1975 novemberi ülésén, hogv minden pártszervezetek el kell készíteni a központi elgondolásokkal összhangban álló. a helyi gazdasáei feladatok politikai alátámasztását szolgáló cselekvési programot. E

nrniiram hivatott elősegíteni, hogy |IIUJiaUI szemléletünk minden téren egységes legyen. Tennivalóinkat összehangoltan végezzük. Tevékenységünkben a helyi érdekekkel egyeztetve, elsősorban és mindenekelőtt az egész népgazdaság érdeke jusson kifeiezésre. A megyei pártbizottság 1976. január 9-i ülésén tárgyalta meg és hagyta jóvá az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv végrehaitásának Csongrád megyei feladatalt tartalmazó cselekvési program iát. Az ebben meg'ogalmazott célkitűzések összhangban vannak a XI. kongresszuson elhatározott társadalompolitikai céljainkkal, a Központi Bizottság novemberi határozatával. tartalmazzák gazdaságpolitikai törekvéseinket, valamint a gazdasági építő munka soron levő tennivalóit ls. A megyei feladatok megfogalmazásánál a népgazdaság V. ötéves tervéből Indultunk ki, és nagy figyelmet fordítottunk a legfontosabb tennivalókra, a hatékonyság növelésére, főként a technika és technológia fejlesztésére, a rendelkezésre álló termelési kapacitás, a munkaerő és munkaidő megfe'elő. jobb kihasználására. A tervek készítésénél számoltunk azzal is, hogy a megvében működő pártszervek és pártszervezetek, különösen a "Központi Bizottság 1974. decemberi határozata után. nagy figyelmet fordttottak a gazdasági kérdésekre, a he'yzet reális megíté'ésére, a feladatok, a helyi tennivalók kidolgozására. A pártszervezetek a gazdasági szervező munka gazdag tapasztalatival ls rendelkeznek. Ezekre a'aoozva és é->ítve, a pártszervezeteknek mindig meg kell keresni a tennivalók között a legfontosabbakat, még akkor is. ha a körülmények változnak, mert minden Időszaknak megvan a maga sajátossága, követelménye ls. Ha az elmúlt időszak a tervezés, az előkészítés. az álta^nos egyetértés időszaka volt, akkor az elkövetkezendő időben azt kell megvalósítanunk, amivel általában és szétes körben egyetértünk. Most már a gyakorlati végrehajtás van soron. A vállalati. a tanácsi és szövetkezett tervek lényegében e'készültek, s az ezek megvalósítását segítő; a politikailag alátámasztó cselekvési programok is. Az elmúlt három hónanhan már az új ö'ödik ötéves terv megvalósításán dolgoztunk. Ez az időszak nem elegendő arra, hogy messzemenő következtetéseket vonlunk le a terv végrehajtásának munkájából. Arra azonban jó alkalom, hogy felmérjük, felbecsüljük a felkészülést, a végrehajtás előkészítését és felhívluk a figyelmet a pontosításra, a fogyatékosságokra. a hiányosságok megszüntetésére, kttavítására. Jó alkalom arra, hogy összegezzük az elkészült esetekvési programok tapasztalatait. Felmérjük azt, hogy a be"ne foglaltak mennyiben felelnek meg, Illetve mennyiben vannak összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel. és ahol lehe?séges és szükséges, milyen utólagos kiigazítást, módosítást célszerű elvégezni, s mire helyezzék a vállalatok a hangsúlyt. Tulajdonképpen a vállalati, szövetkezeti intézkedési terv eélla is egv olyan átfogó ese'ekvési program kidolgozása, amely képes az egész vállalati kollekth'át mozgósítani a feladatok megvalósítására, miközben ktielöll a szükséges eszközöket és feltételeket. A célok kitűzése ugyanis még egválta'án nem biztosítja azt, hogy a fejlődés valóban a kívánt mederben fog haladni. Nem elég csak a hatékonyság követelményeire hivatkozni, hanem minden vál'alatnál, szövetkezetnél arról is beszéljünk. ho«v mit kell tenni a takarékosabb gazdálkodásért. Keressük a mego'dást. hogyan használhatták ki jobban a termelési eszközeiket, miként lehetre jobb minőségű. korszerűbb termékeket előá'lítani. Mindenhol meg lehet és kell fogalmazni azt. hogy mit akarnak tenni a munkafegyelem erősítéséért, a munkaidő jobb kihasználásáért. fi7 fiHrf fll tapasztalatok azt bizonyítGUIÍ jak, hogy a vállalati, tanácsi. szövetkezeti tervek, cselekvési programok általában összhangban vannak az 1976 évi tervein kkeh azokban érvényesítették a népgazdaság érdekeit, szükségleteit. Nőtt a kezdeményezőkészség, a felelősség a népgazdasági terv megvalósítá-j