Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

2 Péntek, 1976. április 9. 5 A szovjet Mutatás újai eredményei Kiállítás és sajtótájékoztató Budapesten e Budapest (MTI) Gagarin, az ég első „lakó­ja" másfél évtizeddel ezelőtt megnyitotta az emberiség íirkorszakát; április 12-én, Űrrepülésének napján ün­neplik a Szovjetunióban az űrhajózás napját. Ebből az tót, amelyen méretarányos és kicsinyített makettek, működő modellek és nagy­méretű fotók láthatók — hangzott el a munkásmoz­galmi múzeumban csütörtö­kön megtartott sajtótájékoz­tatón. Hernádi László, az „Ci+Xu^ MSZBT osztályvezetője, dr. alkalombol hétfőtől május „„ 9-ig a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban ezer Horváth András, az MTESZ központi asztronautikai szak­osztályának titkára, dr. Al­iírsSL •"ESK swsbs® ­látható, Szovjet űrkutatás 1971—1976 címmel. A Szov­jetunió tudományos akadé­miája, az MTA, az MSZBT es az MTESZ központi aszt­zetője és A. N. Kurenykov, a kiállítás igazgatója adott tá­jékoztatást az elkövetkező napok eseményeiről. Április 12-ről, az űrhajó­ronautikai szakosztálya köz- zás napjáról országszerte reműködésével állították bensőséges ünnepségeken össze a szovjet űrkutatás emlékeznek meg a Magyar legutóbbi 5 évének eredmé- —Szovjet Baráti Társaság nyeit reprezentáló bemuta- tagcsoportjai. Magyar—spanyol árucsereforgalmi megállapodás 0 Madrid (MTI) Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter csütörtö-1 kön Madridban befejezte tárgyalásait, és Jósé Maria de Areilza spanyol külügy­miniszterrel aláírta a tíz évre szóló hosszú lejáratú magyar—spanyol árucsere­forgalmi, hajózási, szállítási, valamint gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást, mely 1986-ig szabályozza a két ország kö­zötti kereskedelmi, hajózási és gazdasági együttműködési kapcsolatokat. A megállapo­dásban mindkét fél vállalta a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a GATT rendelkezéseivel össz­hangban. MAGYAR FELSZÓLALÁS A TENGERJOGI KONFERENCIÁN A tengerjogi konferencia plenáris üléseken tárgyalja a viták békés rendelésével kapcsolatos tervezetet. A vitában felszólalt Prandler Árpád a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy bár a konferencia elnöke ál­tal előterjesztett tervezet jó alapul szolgál a későbbi megállapodáshoz, több kér­désben a szöveg további át­dolgozására van szükség. Rámutatott, hogy a vitás kérdések megoldását az se­gíti elő a leghatékonyabban, ha a tengerjogi egyezmény anyagi-jogi fejezetei vala­mennyi államcsoport — köz­tük a tengerparttal nem rendelkező országok csoport­jának — egyeztetett érdekeit tükrözi. AZ GIEREK NSZK-BA UTAZIK Nyugat-németországi hi­vatalos látogatásának har­madik napján Stefan Ol­szowski lengyel külügymi­niszter Saarbrückenbe uta­zott. s ott Franz Josef Röder Saar-vidéki miniszterelnök­kel találkozott. A csütörtöki nyugatnémet lapok tudósítá­saikban pozitív mérleget vonnak a lengyel külügymi­niszter bonni tárgyalásairól és a hivatalos közleményből (amelyet Olszowski és Hel­mut Schmidt kancellár meg­beszélése után szerdán este adtak ki) kiemelik, hogy június 8. és 12. között láto­gatást tesz az NSZK-ban Edward Glerek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára. METEOROLÓGIAI SZPUTNYIK Föld körüli pályára bo­csátották szerdán a Szov­jetunióban a-Meteor jeljésü mesterséges holdat. A me­teorológiai szputnyik felada­ta az, hogy adatokat szolgál­tasson az időjárási előrejel­zésekhez. A szputnyik be­rendezései zavartalanul mű­ködnek. SZADAT JUGOSZLÁVIÁBAN Szadat egyiptomi elnök az NSZK-ban. Franciaország­ban és Olaszországban tett látogatása után csütörtökön Jugoszláviába érkezett. Tito elnökkel Brioni szigetén, már csütörtökön megkezdett tanácskozásain — Mirko Kalezicsnek, a külügyminisz­térium szóvivőjének szavai szerint — a két ország kap­csolatairól és időszerű kül­politikai kérdésekről, min­denekelőtt az el nem köte­lezett országok idén augusz­tusban Colombóban s< "rá­kerülő csúcsér kezletének előkészületeiről lesz szó. Spinolát kiutasították Svájcból e Bem (AFP, UPI, AP. 0 Lisszabon (DPA, UPI) TASZSZ) Közös biztonsági különít­A svájci kormány csütör- ményt alakított szerdán a tökön bejelentette, hogy ki- portugál hadsereg és a rend­utasitották az országból An- őrség a választási hadjárat tonio de Spinola volt portu- nyugodt lebonyolításának gál köztársasági elnököt és szavatolására — közölte titkárát. A berni kormány szerdán este a portugál had­azt követően indított vizsgá- sereg. latot Spinola ügyében, hogy A DPA és az UPI szerint Günter Wallraff nyugalné- a hivatalos választásf kam­met újságíró a Stern maga- pány kezdete — vagyis egy zin hasábjain leleplező cik- hét — óta összesen hét pó­két közölt a volt tábornok- kolgépes merényletet követ­ról. tek el az országban. Közéleti napló TÍMÁR MÁTYÁS Krack, Berlin főpolgármes­HAZAÉRKEZETT tere. A megállapodás értel­Timár Mátyás, a Magyar mében a két főváros — Nemzeti Bank elnöke csü- csakúgy, mint eddig — az törtökön hazaérkezett Moszk- egymást kölcsönösen érdeklő vából, ahol részt vett a és érintő kérdésekről cserél KGST-országok két bankja, tapasztalatokat, dokumentá­a Nemzetközi Beruházási ciókat. Bank és Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank tanácsülésén. BERLIN ÉS BUDAPEST EGYÜTTMŰKÖDÉSE PALESZTIN VEZETŐ MAGYARORSZÁGON A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására csü­törtökön néhány napos hiva­A magyar és az NDK fő- talos látogatásra Budapest­város közötti három évre — re érkezett Abdul Razah 1978-ig — szóló együttmű- el-Yaha, a Palesztinai Fel­ködési megállapodást írt alá szabadítási Szervezet Végre­csütörtökön a városházán hajtó Bizottsága politikai Szépvölgyi Zoltán, a fővá- osztályának helyettes. veze­rosi tanács elnöke és Erhard tője. Hasonló hangsúlyt kapott a kongresszusi beszámolóban és a küldöttek felszólalásai­lenőrzésének problémája. Ezt a. kérdést több oldalról is elemezte a beszámoló, s több olyan helytelen gyakorlatra hívta fel a pártszervezetek figyelmét, amelyek csökken­tik a végrehajtás hatékony­A történelmi hivatás tudatában AZ SZKP XXV. KONG- SZKP azonban nem erőlteti operatívan válaszoljanak m RESSZUSA a fejlett szocia- létszámának növekedését." A kritikára való helytelen rea­lista társadalom talajáról part magas követelményeket gálásra, vitatta és értékelte g szovjet támaszt a pártba lépni szán­társadalom politikai, gazda- dékozókkal szemben, s a ré­sági, kulturális és szociális gebbi párttagoknak is magas helyzetét, a következő ötéves eszmeiségű, a kommunista . „árthatározatok végre­terv időszakának tenniva- építésben élenjáró harcosnak Pan, ,a p® ,natar.oza , veg , lóit. köztük is elsősorban a kell lennie. A párttagokkal ba-ltasa felügyeletének es el­. . ,, P , , , . lonAPVaaanAir nrnhlpmmn K/ part, a kommunisták felgda- szembem magas kovetelmé­tait. A kongresszus azzal, nyék megfelelnek annak a le­hogy számot adott a béke nini tanításnak, hogy növel­védelméért folytatott küzde- jék a parttagság rangját, ez­lem eredményeiről, meghatá- zel a párt élcsapat jellegé­rozta a harc törvényszerű- nek erősödését. gazdagította ntaS n^mzltkörí A konZ™sszus nyomatéko- ságát. Rámutatott, hogy a munkásmozgalom, a komrau- *an hangsúlyozta a pártira- párthatározat nem más mint nista és munkáspártok anti- Unitit fa part k?llektlv, J*"8** a imperialista harci eszköztá- nek f°ntossagát, a gazdasag, tömegek koncentrált tapasz­rát a- a kultúra fejlesztésében, va- talata. lamint a szervező és a poli- . „*„-, , .. . . A szovjet nép, pártja ve- tikai munkában. A párt köz- . ,, , /VH* tevekenysegenen zetésével, már a kommunis- ponti szervei az előző kong- jellege a tarsaüaiom fejiode­ta társadalom építésén mun- resszus óta is szüntelenül sének egyes szakaszaiban új kálkodik. E cél elérésének munkálkodtak a pártirányí- tartalommal gazdagodik, biztos záloga a lenini úton tás hatékonysaganak fokozá Ezért tartotta fontosnak a haladó kommunista párt, sáért. Döntéseik és határoza- . , • • * i amely a XXIV. kongresszus taik ebben nagymértékben KonK'-esszus- nogy az UJ íel" óta 2,6 millió kommunistá- segítették a pártszerveket és adatok végrehajtása során tó­val gyarapította sorait, s az a pártszervezeteket. Mind a kéletesedjenek és váljanak elmúlt években tovább erő- beszámoló, mind pedig a fel- tudományosabbá a pártmun­sítette eszmei, szervezeti és szólalok nagyra értékelték azt , .. ... . . . cselekvési egységét az előrehaladást, amelyet a a tormai es mocuszerei. A A vxv vmOTM„„ , területi pártbizottságok és Párt káderpolitikája eredmé­SZKP történelmi hTvatósá! Páll^rvek a XXIV- kong- nyeként nagy számú maga­nak ludatóba"1 áUapította ivókra valf^fim6'" San MíMtt PS na*y meg, hogy minél messzebb sTba7cle tek HaSmabb ta,attal rendelkező káder lom minéf ^íbZTuóT irt^^nkíj^az ^ dolgozik a párt-, a társadal­tokat párt annál ^^^^^ mU 3 «nzdasá81 és " kullu" nagyobb gondot kell fordíta- ^ekedeseben mutatkozott rális élet területén. A köve­ni a lenini politika érvénye- telmények azonban egyre na­sítésére. a párt tekintélyének Gigászi munkát végeztek a gyobbak a káderekkel szem­növelésére, vezető szerepének pártszervezetek a természeti . _ „y nf,m„„.,k. „ f-ik(1­erősítésére. Ez az igényesség, csapások kivédésének idősza- ' e nemcsdK a TelKe ez a nagy felelősségtudatba- kában. Ebben az időszakban szultsegukre vonatkozik, ha­totta át a Központi Bizott- különösen kifejezésre jutott a nem helytállásukra, a köz­ság beszámolóját, a küldőt- pártszervezetek és a tömegek életben való részvételükre a tek felszólalásait a kongresz- közötti szoros kapcsolat. dolgozókka] val6 mind szo_ szus hatarozatait. egyuttmukódés. 6 rosabb kapcsolatukra is. A párt munkájában a jö- A Központi Bizottság be- . vőben az új embernek, a számolója ezt úgy fogalmaz- A-kongresszus a padit ,fel­korpmunizmus építőjének ki- ta meg- A párt vezető moz- adataival összefüggésben ki­S^feSthéf-^ gósító szenem elvont fo- mondta: "Társadalmi ren' dünk ereje a tömegek tuda­tosságában rejlik. A part ál­landó feladatának tartja a kommunista tudatosság, a kommunizmus építésére való készség, akarat ós képesség kifejlesztését".., Az SZKP XXV. kongresz­szusa a fejlelt szocialista tár­gyán ezt a Központi Bizott- gal°m. Ez maga az élet, a ság beszámolója megfogal- mindennapi gyakorlat." - ."?!k°zbe,n. aZ A LENINI MUNKASTl­egész nép pártjáva vált. a munkásosztály pártja volt és LLb fejleszteseben és ervé­maradt". Ezt bizonyítja, hogy nyesilésében a kongresszusi a pártba lépők 58 százaléka beszámoló elsőnek a kritika munkások közül kerül lei. A és önkritika kérdését ele­pártba lépő kolhoztagokkal mezte. A Központi Bizottság és a népgazdaság más terüle- jgy indokolt: „...a megol­tein dolgozó szakemberekkel dásra váró feladatok meny- sadalom felépítés időszaká­együtt a kommunisták mint- nyiségének és bonyolultsága- nak tapasztalataiból számos egy 80 százaléka az anyagi nak növekedésével a kérdé- °lyan következtetést vont le, termelés területén dolgozik. sek határozott kritikus meg- 3 °lyan elveket fogalmazott Ugyanakkor a párt osztály- közelítése különös jelentősé- meg- amelyek hasznosak és jellegének erősödésével egy- gűvé válik." Tisztázta a kri- nélkülözhetetlenek a fejlett időben a {fcrtban növekedett tikg-és az önkritika módsze- szocializmus építését maguk a magasan képzett értelmi- rének lényegét is, továbbá e,é tőző Partok. népek — így felhívta a pártszervek és Pártunk és népünk számára -szervezetek figyelmét arra, is. hogy mindig határozottan és Mihók Sándor ségiek száma is. **A Központi Bizottság Be­számolója hangsúlyozza: „Az BÁTYAI 3EHÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 62. Ama egyéniségek sorában, akiket ma is nagy­ra értékelünk, kiváló hely illeti meg korának nagy tudású államférfiét, Csongrád vármegye reformkori, majd Szeged képviselőjét, Klauzál Gábort, aki a műszaki haladás érdekében igen sokat tett. Pesten született 1804. november 18-án. A neves szegedi Klauzál család második gyermeke. Báty­ja, Imre, a kiváló növénynemesítő, a magyar mezőgazdaság fellendítésének adta rövidre sza­bott életét. A fiatalabb fiú. Gábor, középiskolái­nak végeztével jogot tanult, majd mint ügyvéd kapcsolódott be a politikai életbe. Deák Ferenc pártjában, mint a reformellenzék tagja, jelentős szerepét vállalt az ország iparosításának előbbre vitele érdekében, a meglevő műszaki színvonal további emelésében. Élénkebben a múlt század harmincas éveitől kezdve kapcsolódott be az or­szág politikai életébe, és ebben az időszakban három alkalommal képviselte Csongrád várme­gyét az országgyűlésben. A dicsőséges napok őt is a nemzeti megújhodás táborába szólították, és a Batthyány-kormányban a földművelés-, ipar­és kereskedelemügyi tárcát kapta. A szabadság­harc végső kimenetelét féltve, a mérséklők tábo­rába tartotozott, és ez az állásfoglalása a szep­lelkesen ünnepelte. Törekvéseiért mindenki sok­ra tartotta, a nép nyelvén is az járta róla, hogy „szörnyen okos embör". Amikor az 1845. évi or­szággyűlésen a közteherviselés iránt tett meg-, bukott indítványát követően hazajött, itthon éj­szakai fáklyás és zenés felvonulással fogadták, amely nemcsak a képviselőnek, hanem az altala hirdetett haladó eszméknek szólt. A már korábban megromlott egészségi álla­pota elég korán vetett véget életének. 61 éves korában halt meg, 1866. augusztus 3-án. Szege­den temetlék el, a Belvárosi temetőben, búcsúz­tatást Osztrovszky, a méltó küzdőtárs, Eötvös József egykori minisztertársa mondott. A város a múlt század derekától mindinkább kezd városiasodn! Megkezdődnek az utcaköve­zések és a csatornahálózat kiépítése. Boinville József (1806—1896) és Molnár Pál (1825—1904) városi mérnökök irányításával. Az ötvenes évek­ben megkezdik a Széchenyi tér fásítását, és több kapcsolódott be ismét intenzívebben, a Deák ve­zette Felirati* Párt programjába. Ekkor választot­ták meg Szeged képviselőjévé, aminek igen nagy odaadással eleget tett. Klauzál Gábor, mint minden haladó szemléle­tű politikus, igen nagyra értékelte a mérnöki munkát, s egyik aradi útja alkalmával ismerke­dett meg Margitay Gáborral, korának egyik jó felkészültségű építészével. Ekkor bízta meg Mar­gitayt, hogy tervezze meg Szegednek a szeged­csongrádi takarékpénztár épületét. Az építész a megbízást elvállalta, és az igen jól sikerült ter­vek alapján az epület hamarosan elkészült. Egé- fás sétahelyet létesítenek a városban. Szintén szen a hatvanas évek végéig ez volt Szeged és vidékének egyetlen stabil pénzintézete, amely legalább annyira ellentállt minden korrupció­nak, mint maga az épület az 1879-ben bekövet­kezett nagy árvíz hullámainak. Klauzál további megbízásokat szándékozott adni Margitaynak, de a tervek megvalósítását anyagi okok miatt nem tudták kivitelezni. Az 1904-ben épült jelenlegi OTP-székház helyén állt a korábbi épület is. Ma­gát az intézményt Klauzál Gábor 1845-ben ala­pította meg Szegeden. Az ő nevéhez fűződik Széchenyi István 1833. évi szegedi látogatásának ez idő tájt bontották le az alsóvárosi templom körüli kőkerítést, és környékét parkosították, Reitzenstein Vilmos várparancsnok 1858-ban ra­katta le katonáival az újszegedi liget alapjait. A hatvanas.években létre hívott szépítő bizottmány munkássága folytán megkezdték a terek, utcák tervszerű fásítását. A bizottmány még vigadó építését is javasolta, a terveket kidolgozták, azonban pénz hiányában nem lett semmi belőle. A modernizálódó város gazdasági centruma a mai Széchenyi térre, a Kárász utcára és a Du­gonics térre tevődött át. Formálódik a városkép is. Olyan palotákat építettek a múlt század for­dulóján, mint a Széchenyi tér 9. szám alatti, két­előkészítóse, a tiszai gőzhajózás 1845-beli meg­indítása, s az első jelentősebb ipari létesitmé­temberi válság idején arra késztette, hogy a tár- nyek létrehozásában szintén nagy részt vállalt, emeletes, klasszicista Zsótér-ház, amely 1849-ben cáról lemondjon. Ettől az időponttól kezdve a Klauzál' Gábort, ahányszor csak megjelent a menekülő magyar kormánynak is helyet adott, politikai élettő! visszavonult, majd csak 1861-ben Szegeden, a reform szellemű fiatalság mindig (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents