Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-09 / 85. szám
Péntek, 1976. április 9. 5 Népes a határ Talai-elökészítés, fametszés—Vetik a kender! Benépesült a határ. Szor- Domaszéken még metszik a goskodnak a termelöszövet. szőlőt, kezetekben, az állami és a háztáji gazdasagokban. Mindenhol gyorsított ütemben végzik a talajelőkészítést, a tavaszt gabonák vetését. Ilyenkor legtöbb munka a gyümölcsösökben van. A fametszést ,a permetezést már be kell fejezni, mert nemeokára virágzanak a fák. Például Szatymazon, a az aratástól a betakarításig, a nehéz fizikai munka kikapcsolása. A partnergazdaságoknak messzemenő segítÍ^sztíí gsü sa-ssMsat Hazánk hagyományos kendertermő vidékein: Bács, Béés Tolna megyében jó ütem ben halad a vetés. Ez az év az első, amikor iparszerű rendszerben telepítik a rostnövény zömét. A Szegedi Kendertermelési Rendszer 6 ezer 500 hektárra kötött öt évre szóló, hosszú lejáratú Finn—Magyar Barátság Tsz- megállapodást a hat megye ben ugyan még találunk met. mintegy negyven gazdaságászenivalót, de nem a hanyag- val. Az új technológiára jelság az oka, hanem a szakemberek a korai érésű fajtáknál rügyfakadásig várnak a metszéssel, mert csak köz. vetlenül virágzás előtt tudják meg, hogy eifagyott-e az idei termés, vagy sem. Így a nagyobb erőt a tereprendezésre, a 320 hektárnyi gabonaterület gyomirtására vonták' össze. Nemsokára vetik a kukoricát, a gépműhelyben az utolsó csavarhúzásokat végzik a karbantartók a kukoricavető gépeken. Bordányban, a Munkásőr Tsz-ben néhány nap múlva befejezik a palántaágyások készítését A barackfák metszésével már végeztek, most rézgáliccal permeteznek. Sándorfalva határában venyigezúzó tünteti el, töri össze a gyümölcsfa lenyesett gallyait. lemzö a nagyfokú gépesítés nyernek. alakultak ki, hogy a gépsorokat optimálisan kihasználhassák. A rendszeren kívül, a régi, hagyományos forma fenntartásával 1 ezer 600 hektáron kap helyet a rostnövény, és 600 hektáron a kettős hasznosítású kender, amelyről vetőmagot és egyben, kórót is Molnár Józseí felvétele Födi János traktoros géppel permetezi a csengelei Aranyhomok Tsz almáskertjét de korszerűen! 3. Tovább csőkken —minden az egyes műveletek, munka- például az adminisztratív eddigi határozat, rendelet és fázisok idejét es gyorsan ki- munkaerőt a nálunk szokáíigyelmeztetés ellenére — a derül, hogy a gépsor mellet- sos módszerek és ne szigorúteljesítménybérben dolgozók ti munkafolyamatok időben an körülhatárolt teljesítszáma. Ez annyit jelent, hogy „összerendezetlenek". Van ménykövetelmények szer.nt egyre kevesebb munkaicör- ahol túl sok az idő, másutt foglalkoztassák. ben alkalmazzák a mun'-n- hajszoltan, pillanatnyi megnormákat, ami önmagában állás nélkül sem képesek — a normázás jelenlegi és győzni a tempót. A szervebizony elavult gyakorlatát zők — akik ez esetben tulajtekintve — nem is lenne donképpen normamunkát A termelekenység növeléolyan nagy baj. Nem lenne, végeznek — a kapott idő- senek fontos hajtóereje a ha a rossz módszerek helyeit adatok alapján korrigálják, normák folyamatos rendben jobbat alkalmaznának, ha időben átrendezik, összehan- tartasa, ami viszont nein egyáltalán normamunkát vé- golják a folyamatot és ako- azonosítható a nálunk alkalgeznének az üzemekben, a rábbi panaszok megszűnnek, mázott — és általában nyugtalanságot, ideges hangulaA példából is kitűnik, hogy tot keitd ráadásul müszakia norma: a munka mérése. iag többnyire megalapozatA különböző munkafolya- jan _ úgynevezett normamatok — egymáshoz sokol- karbantartással. Mert lehet A norma ugyanis - mint ^^t^ük« ú<*y normamunkát végezoptimális összhang — amitől ni, ahogy például a köz :1alapvetően függ a munka ha- múltban tették MosonmaNem az a célja, hogy segít- tékonysága — elsősorban gyaróvárott szó valódi értelmében. 1. hitték és vallják nem valamiféle sokan bérszorzó. „„ a Fémszare'.ségevel megválaszoljak a „ha időbeli összehangoltságot je- vénygyárban. Pont meg. ennyit gyártasz (mondjuk lent es követel. Az időbe < , . , , , e-y présgépen) akkor meiv- összehangolatlanság (pe)dn b"ható időadatokkal dole^y présgépén), akkor meny erre az iménti é mo,. goztak, ezek alapján forgitnyit keresel? kérdést. Val, ^ zűrzavar) ^ semCiak ták át az egész termelési rgaz: a norma a teljesít- a fizetési boríték vastagsá- rendet, korszerűsítették a menybérezes egyik alapja, le. fat feefolyasolov^^^gek^ munkahelyeket, s tettéknom_ hetősége; de csak ezért nor- ldez hanem egyuttjar a . J .., , , , , .. .' ... , .. termelési eszközök kihaszná- «ak termelekenyebbé (a rekreaini — a logika latlanságavai a gépek ésbe. gihez képest 70 százalékk O megcsufolasa es lemondás rendezések állásidejének nö- de kényelmesebbé is amunegy olyan eszközről, olyan vekedéséyel a felesleges k-t Mindennek együtteskö. keszletek, selejtek és huun- w dékok keletkezésével. I* módszerről, amely a munkafolyamatok racionalizálásának lehet a kiinduló pontja. Ipari üzemekben dolgozóknak nem kell mege'jitetniök a fantáziájukat a Jellemző — és ez is a korkövetkező — csak illuszira- -., . . . _ __ tív példaként használt - outién, majd hogy nem eset elképzeléséhez: vadonat- semmire sem jó normamunúj, nagyon modern, sok pén- ka konzerválását jelzi —, zért vásárolt gépsor kerül a hogy „normázni" kizárólag műhelybe Megvalósulhat fizikai munkakörökben vegre a régóta áhított helyi technológiai forradalom, a szoktak. Az alkalmazottak gépsor segítségével — elv - mindenféle munkanorma, leg — ugrásszerűen növel- vagy egyéb teljesítménvkö10 I , termelékenység. vetelmények nélkül dolgozUzembe helyezés, próbaüzem, betanulási idő — többször is naK' meghosszabbítva — és a Munkanorma az íróasztamunka csak nem megy. Sőt: lok világában? Alighanem a helyzet rosszabb, mint a kevés ennél bizarrabb dolog korábbi, elavult módszerek létezhet az íróasztalok melalkalmazása idején. Amikor lett ülök számára. Pedig már majd mindenki a pokol- akadnak erre példák jócsba kívánja az egész csoda- kán, olyan országokban, ahol berendezést, valakinek esze- a belső tartalékok kihaszbe jut: nézessük meg az nálásával amúgy sem állnak egész folyamatot a szervező rosszul, minek következtében szakemberekkel. esetleg könyebben magen, A szervezők külön mérik gedhetnék maguknak, hogy vetkezményeként 17 sz íz ilékkal növekednek a gyarban a kereseti lehetőségek. Mindezt nem a régi módszereken nevelődött „stopperórás" emberek, hanem az idővei gazdálkodni tudó, az időben gondolkodó szervezők végezték. Vértes Csaba Tovább, még tovább Ü' "nneplőruhát ritkán vesz fel. Ha koszorúzásra megy. Ha elnökségbe ültetik. Ha temetésre hívják. („Igen, fogyatkozunk.") Aztán felvette, mikor a beszélgetésre ment, a tagkönyvcsere előtti beszélgetésre. „Magához csak úgy jöttem, ahogy a térre kiülök. Ha van ideje, tartson velem. Persze, maguknak sosincs idejük, maguk fiatalok, csak dolgoznak, meg dolgoznak. De most beszéljen velem." Ülünk a téren. „Azt a levelet felejtse el. Mérgemben írtam." Mielőtt felelnék rá (olyasmit, hogy néha mérges az ember), belekaszál a levegőbe, szólatlan szavamba vágva: „De azért azt most is mondom magának, nem kell mitőlünk számon kérni a példamutatást, meg az odaadást!" Azt írta nekem, nem terhel az életrajzával, az ember ne abból éljen, amit eddig tett, de beszéljünk arról, mit tesznek ma a veteránok. Akik betegek, megrokkantak, vagy egyszerűen csak az évek súlya nehéz nekik — de semmiképp sem szeiretnék, hogy csak múltjukra legyünk tekintettel, s ne azért, amit ma és a remélt években tehetnek, egyszóval: az elvárásokért legyenek, maradjanak a párt tagjai. Azt mondja, a veteránok múltja annyira hasonlít egymáshoz, jelenük viszont — ő látja így — különböző. Mert életkörülményeik is eltérők. Akit a család vesz körül, meg figyelmes alapszervezet, másképp éli napjait, mint akit a csúzon kívül más is szaggat. Igazságot szól. Egy nyugdíjas, régi párttag elvtársnő riadt szemmel mutatja minap nekem a papírt, beszélni szeretne vele a vezetőség, miért hiányzik sok taggyűlésről. „Rosszul leszek a tömegben, de hiszen tudják, mondtam." Én meg alig hallom szavait, a suta-udvariatlanul fogalmazott „idézőt" nézem, az azonnali, s egyetlen időpontot megjelölő dátumot — s míg azon tanakodom, hogy is szólnának, mit üzennének, ha éppen betegség miatt nem tudna elmenni, alig hallom szavait. Pedig azt mondja, naponta találkozik a bizalmival, aki nála fiatalabb jóval, és elmegy mellette köszönés nélkül, hogy várhatná hát, hogy megállítsa, azt mondja: talán beteg Ilonka néni, vagy miért nem tud eljönni? Más meg azon izgult, hogy makacs betegsége miatt pár havi tagdíja elmaradt, s mi lesz a tagkönyvcsere előtti beszélgetéskor? Jól tudom, van elég munka a lakókörzeti pártszervezetekben is, de nem látom mégse ilyen esetekben a hibát csak az egyik oldalon. Kapocs lehetne a megértéshez, ha illő módon szólnak-írnak, ha meglátogatják az idős, beteges társaikat. Azt a levelet, amit mérgében irt Imre bácsi, többször elolvastam. Az is benne volt. hogy érzik az idős párttagok, szükség van még rájuk — ha van, aki nem érzi, annak az az oka, hogy nem eléggé figyelmesek velük! —, de az is, hogy nekik még sokkal jobban fáj, ha közömbösséget látnak, ha a türelmetlenség átcsap az egészséges határokon. Imre bácsi azt mondja magáról: „politikus vagyok a kispadról", ami alatt nem a focikispadot érti, hanem hogy a Széchenyi tér padjain összejövőkkel is öt perc múltán már politizálnak. Kérdi, mire tartom én az ilyen vitákat. S míg választ fogalmazok, belemelegszik, mintha velük, a régi elvtársakkal polemizálnának, még botjával is koppant egyet-egyet a járdára. Nehéz pátosz nélkül felelni. Az idősebbek mai szavait is múltjuk hitelesíti, a történelemmé egybeállt formáló munkáik sora, ezért nem bánt engem soha számonkérő tekintetük, vagy szavaik, mikor kérdezik: „Mit tettetek ti a pártért? Mit tett, aki tíz éve, vagy tavaly óta párttag?" Kinek van joga ilyen kérdésre? Mindenkinek, akiben annyi lobogás van, hogy mozdulni se tudó kezét felemeli a kérdéshez. Meg mindenkinek, aki a maga idejében tette, amit kellett, s ugyanezt várja —• úgy, ahogy mi, az új generáció egymástól — ma is. Tetteik nem példabeszédnek valók, szavaik nem szabad, hogy elszánjanak. Közöttünk nagy becsületük legyen! Nem, dehogy kell számonkérni — nem is tettük — a példamutatást, meg odaadást, s ha azt kérjük, tovább, tovább, az azt jelenti, hogy még sok évig legyenek ^aktív agitátorai politikánknak. A Széchenyi tér padjain, s ahol megfordulnak, mindenütt. Mert jó néha leülni, beszélgetni. Ami fáj nekik, meg amit félreértettek, szép szavakkal kiigazítani. N! "e írjon, Imre bácsi, mérges levelet, ez a nemzedék nem kis hittel építi, folytatja, amit elkezdtek önök. A hibák, persze... de sok mindenben gyakorlatlanok vagyunk még mi is. Meg figyelmetlenek is. Meg fáradtak is, persze. A mi életrajzunk — most formáljuk még pedig — kevésbé lesz fordulatos, de hiszen kis téglákból épül a ház is. Néha töpreng ez a nemzedék is, értékelik-e majd, ami utánunk marad? Van egy szép latin mondás, bennünk mocorgó, örökemberi: Non omnis moriar. Nem halunk meg egészen. Egy ember se volt hiába, ha jelentett valamit valakinek. Hát még ha generációkat ugyanaz hevít? Szőke Mária Etikai követelmények az egészségügyben Minisztériumi tájékoztató A szocialista egészségügyi tetésükre. Leszögezi: az orkiteljesítése alapelveinek ér- vosoktól és egészségügyidolvényrejutása érdekében kö_ gozóktól elvárt fő etikai következő években kiemelten vetelmény a szakmai színkell vizsgálni az etikai hely- vonal emelése, ismereteik zetet és az egészségügyi dol_ állandó bővítése; a szociagozó magatartását. megfe- lista társadalom orvosától, lelő intézkedésekkel kell biz- egészségügyi dolgozójától eltositani e téren is a szük- várható magatartás általáséges változást — olvasható nossá tétele. Hangsúlyozza: az etikai követelmények ér- a dolgozók ingyenes, egyenvényesítése érdekében szük- lően magas színvonalú séges intézkedésekről, az eb- egészségügyi ellátásának bizből adódó feladatokról szóló tosítása érdekében felelősminisztériumi tájékoztatón, ségre vonó eljárást kell lefolytatni minden hatósági, Az Egészségügyi Közlöny- igazgatási jogkörrel való ben napvilágot látott tájé- visszaélés — az úgynevezett koztató nagy fontosságot tu- ágyárusítás, a keresőképeslajdonit a lakosság egészségügyi ellátásában mutatkozó gondok, prblémák okainak feltárására és megszünARAD A TISZA Továbbra is lassú áradást tanak, s már korabban injelentenek a Tisza felső sza- tézkedtek arról, hogy a huLkaszáról és a Tisza mellék- lámtéren levő értékeket — folyúiról. A Tisza egyre elsősorban a kitermelt fatóbb helyen lép ki a med- . . .. , réből, a hullámtér fokoza- anyagot - biztonságos helytosan víz alá kerül. A To- ré szállítsak, kaj—Tiszatelek közötti sza- Különösebb beavatkozáskaszon a hullámtérnek már ra eddig nem volt szükség, a 80 százalékát víz borítja, az erős, néha viharos erejű Ezen a részen elsőfokú ár_ szél azonban próbára teszi vízvédelmi készültséget tar- a töltéseket (MTI) ség elbírálásának jogával való visszaélés és egyéb korrupciós ügyek — esetén. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kötelező ellenőrzés, és a felelősségre vonás elindokolatlan, jogtalan Igényeket a kivételes ellátás biztosítására. Fel kell számolni az anyagi-erkölcsi előnyök elérésére, vagy nyújtására irányuló magatartást. Mindezt — mutat rá a tájékoztató — a vezetők példamutatásával. a munkarend megszilárdításával, a fegyelmezési, nevelési eszközökkel kell elérni. A személyzeti munkában érvényesítendő etikai célú feladatok közé tartozik, hogy a vezető beosztású dolgozók meghatározott időtartamra szóló kinevezésénél fokozottan kell figyelembe venni az etikai követelményeket is, mind a személyes mulasztását is meg kell to- magatartásban, mind a verolni. A minisztérium intéz- ütésük alatt álló kollektíva kedést ad ki az intézeti magatartásában. Az arra érKeaest ad ki az „mtezeti demes orvosok gyógyszerémagángyakorlat' forgalma- szek, egészségügyi szakdoínak tisztázására, az intézeti gozók közmegbecsülésének, munkakörrel való összefér- népszerűsítésének érdekében hetetlenségre. a megszűnte- ? ku^nb;öző , kitüntetésekre .... , „ torteno javaslatnal es odates modjara. Vissza kell ítélésénél elsősorban a neszoritani mind az orvos- héz élet- és munkakörülmé. egészségügyi dolgozók, mind nyek között végzett jószaka betegek részéről jelentke- mai-, P?jtik?!. munkát is kiemelkedő, közismert etikus ző — a kórház, klinika általános rendjéhea képest — venni. (MTI)