Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

Péntek, 1976. április 9. 5 Népes a határ Talai-elökészítés, fametszés—Vetik a kender! Benépesült a határ. Szor- Domaszéken még metszik a goskodnak a termelöszövet. szőlőt, kezetekben, az állami és a háztáji gazdasagokban. Min­denhol gyorsított ütemben végzik a talajelőkészítést, a tavaszt gabonák vetését. Ilyenkor legtöbb munka a gyümölcsösökben van. A fa­metszést ,a permetezést már be kell fejezni, mert nem­eokára virágzanak a fák. Például Szatymazon, a az aratástól a betakarításig, a nehéz fizikai munka ki­kapcsolása. A partnergazda­ságoknak messzemenő segít­Í^sztíí gsü sa-ssMsat Hazánk hagyományos ken­dertermő vidékein: Bács, Bé­és Tolna megyében jó ütem ben halad a vetés. Ez az év az első, amikor iparszerű rendszerben telepítik a rost­növény zömét. A Szegedi Kendertermelési Rendszer 6 ezer 500 hektárra kötött öt évre szóló, hosszú lejáratú Finn—Magyar Barátság Tsz- megállapodást a hat megye ben ugyan még találunk met. mintegy negyven gazdaságá­szenivalót, de nem a hanyag- val. Az új technológiára jel­ság az oka, hanem a szak­emberek a korai érésű faj­táknál rügyfakadásig várnak a metszéssel, mert csak köz. vetlenül virágzás előtt tud­ják meg, hogy eifagyott-e az idei termés, vagy sem. Így a nagyobb erőt a tereprende­zésre, a 320 hektárnyi gabo­naterület gyomirtására von­ták' össze. Nemsokára vetik a kukoricát, a gépműhelyben az utolsó csavarhúzásokat végzik a karbantartók a ku­koricavető gépeken. Bordányban, a Munkásőr Tsz-ben néhány nap múlva befejezik a palántaágyások készítését A barackfák met­szésével már végeztek, most rézgáliccal permeteznek. Sán­dorfalva határában venyige­zúzó tünteti el, töri össze a gyümölcsfa lenyesett gallyait. lemzö a nagyfokú gépesítés nyernek. alakultak ki, hogy a gépso­rokat optimálisan kihasznál­hassák. A rendszeren kívül, a régi, hagyományos forma fenntar­tásával 1 ezer 600 hektáron kap helyet a rostnövény, és 600 hektáron a kettős hasz­nosítású kender, amelyről ve­tőmagot és egyben, kórót is Molnár Józseí felvétele Födi János traktoros géppel permetezi a csengelei Arany­homok Tsz almáskertjét de korszerűen! 3. Tovább csőkken —minden az egyes műveletek, munka- például az adminisztratív eddigi határozat, rendelet és fázisok idejét es gyorsan ki- munkaerőt a nálunk szoká­íigyelmeztetés ellenére — a derül, hogy a gépsor mellet- sos módszerek és ne szigorú­teljesítménybérben dolgozók ti munkafolyamatok időben an körülhatárolt teljesít­száma. Ez annyit jelent, hogy „összerendezetlenek". Van ménykövetelmények szer.nt egyre kevesebb munkaicör- ahol túl sok az idő, másutt foglalkoztassák. ben alkalmazzák a mun'-n- hajszoltan, pillanatnyi meg­normákat, ami önmagában állás nélkül sem képesek — a normázás jelenlegi és győzni a tempót. A szerve­bizony elavult gyakorlatát zők — akik ez esetben tulaj­tekintve — nem is lenne donképpen normamunkát A termelekenység növelé­olyan nagy baj. Nem lenne, végeznek — a kapott idő- senek fontos hajtóereje a ha a rossz módszerek helyeit adatok alapján korrigálják, normák folyamatos rendben jobbat alkalmaznának, ha időben átrendezik, összehan- tartasa, ami viszont nein egyáltalán normamunkát vé- golják a folyamatot és ako- azonosítható a nálunk alkal­geznének az üzemekben, a rábbi panaszok megszűnnek, mázott — és általában nyug­talanságot, ideges hangula­A példából is kitűnik, hogy tot keitd ráadásul müszaki­a norma: a munka mérése. iag többnyire megalapozat­A különböző munkafolya- jan _ úgynevezett norma­matok — egymáshoz sokol- karbantartással. Mert lehet A norma ugyanis - mint ^^t^ük« ú<*y normamunkát végez­optimális összhang — amitől ni, ahogy például a köz :1­alapvetően függ a munka ha- múltban tették Mosonma­Nem az a célja, hogy segít- tékonysága — elsősorban gyaróvárott szó valódi értelmében. 1. hitték és vallják nem valamiféle sokan bérszorzó. „„ a Fémszare'.­ségevel megválaszoljak a „ha időbeli összehangoltságot je- vénygyárban. Pont meg. ennyit gyártasz (mondjuk lent es követel. Az időbe < , . , , , e-y présgépen) akkor meiv- összehangolatlanság (pe)dn b"ható időadatokkal dol­e^y présgépén), akkor meny erre az iménti é mo,. goztak, ezek alapján forgit­nyit keresel? kérdést. Val, ^ zűrzavar) ^ semCiak ták át az egész termelési rgaz: a norma a teljesít- a fizetési boríték vastagsá- rendet, korszerűsítették a menybérezes egyik alapja, le. fat feefolyasolov^^^gek^ munkahelyeket, s tettéknom_ hetősége; de csak ezért nor- ldez hanem egyuttjar a . J .., , , , , .. .' ... , .. termelési eszközök kihaszná- «ak termelekenyebbé (a re­kreaini — a logika latlanságavai a gépek ésbe. gihez képest 70 százalékk O megcsufolasa es lemondás rendezések állásidejének nö- de kényelmesebbé is amun­egy olyan eszközről, olyan vekedéséyel a felesleges k-t Mindennek együtteskö. keszletek, selejtek és huun- w dékok keletkezésével. I* módszerről, amely a munka­folyamatok racionalizálásá­nak lehet a kiinduló pontja. Ipari üzemekben dolgo­zóknak nem kell mege'ji­tetniök a fantáziájukat a Jellemző — és ez is a kor­következő — csak illuszira- -., . . . _ __ tív példaként használt - outién, majd hogy nem eset elképzeléséhez: vadonat- semmire sem jó normamun­új, nagyon modern, sok pén- ka konzerválását jelzi —, zért vásárolt gépsor kerül a hogy „normázni" kizárólag műhelybe Megvalósulhat fizikai munkakörökben vegre a régóta áhított helyi technológiai forradalom, a szoktak. Az alkalmazottak gépsor segítségével — elv - mindenféle munkanorma, leg — ugrásszerűen növel- vagy egyéb teljesítménvkö­10 I , termelékenység. vetelmények nélkül dolgoz­Uzembe helyezés, próbaüzem, betanulási idő — többször is naK' meghosszabbítva — és a Munkanorma az íróaszta­munka csak nem megy. Sőt: lok világában? Alighanem a helyzet rosszabb, mint a kevés ennél bizarrabb dolog korábbi, elavult módszerek létezhet az íróasztalok mel­alkalmazása idején. Amikor lett ülök számára. Pedig már majd mindenki a pokol- akadnak erre példák jócs­ba kívánja az egész csoda- kán, olyan országokban, ahol berendezést, valakinek esze- a belső tartalékok kihasz­be jut: nézessük meg az nálásával amúgy sem állnak egész folyamatot a szervező rosszul, minek következtében szakemberekkel. esetleg könyebben magen­, A szervezők külön mérik gedhetnék maguknak, hogy vetkezményeként 17 sz íz i­lékkal növekednek a gyar­ban a kereseti lehetőségek. Mindezt nem a régi mód­szereken nevelődött „stop­perórás" emberek, hanem az idővei gazdálkodni tudó, az időben gondolkodó szerve­zők végezték. Vértes Csaba Tovább, még tovább Ü' "nneplőruhát ritkán vesz fel. Ha ko­szorúzásra megy. Ha elnökségbe ül­tetik. Ha temetésre hívják. („Igen, fogyatkozunk.") Aztán felvette, mikor a beszélgetésre ment, a tagkönyvcsere előtti beszélgetésre. „Magához csak úgy jöttem, ahogy a térre kiülök. Ha van ideje, tart­son velem. Persze, maguknak sosincs ide­jük, maguk fiatalok, csak dolgoznak, meg dolgoznak. De most beszéljen velem." Ülünk a téren. „Azt a levelet felejtse el. Mérgemben írtam." Mielőtt felelnék rá (olyasmit, hogy néha mérges az ember), belekaszál a leve­gőbe, szólatlan szavamba vágva: „De azért azt most is mondom magának, nem kell mitőlünk számon kérni a példamuta­tást, meg az odaadást!" Azt írta nekem, nem terhel az életraj­zával, az ember ne abból éljen, amit ed­dig tett, de beszéljünk arról, mit tesznek ma a veteránok. Akik betegek, megrok­kantak, vagy egyszerűen csak az évek sú­lya nehéz nekik — de semmiképp sem szeiretnék, hogy csak múltjukra legyünk tekintettel, s ne azért, amit ma és a re­mélt években tehetnek, egyszóval: az el­várásokért legyenek, maradjanak a párt tagjai. Azt mondja, a veteránok múltja annyi­ra hasonlít egymáshoz, jelenük viszont — ő látja így — különböző. Mert életkörül­ményeik is eltérők. Akit a család vesz körül, meg figyelmes alapszervezet, más­képp éli napjait, mint akit a csúzon kí­vül más is szaggat. Igazságot szól. Egy nyugdíjas, régi párttag elvtársnő riadt szemmel mutatja minap nekem a pa­pírt, beszélni szeretne vele a vezetőség, miért hiányzik sok taggyűlésről. „Rosszul leszek a tömegben, de hiszen tudják, mondtam." Én meg alig hallom szavait, a suta-udvariatlanul fogalmazott „idézőt" nézem, az azonnali, s egyetlen időpontot megjelölő dátumot — s míg azon tanako­dom, hogy is szólnának, mit üzennének, ha éppen betegség miatt nem tudna elmenni, alig hallom szavait. Pedig azt mondja, na­ponta találkozik a bizalmival, aki nála fiatalabb jóval, és elmegy mellette kö­szönés nélkül, hogy várhatná hát, hogy megállítsa, azt mondja: talán beteg Ilonka néni, vagy miért nem tud eljönni? Más meg azon izgult, hogy makacs be­tegsége miatt pár havi tagdíja elmaradt, s mi lesz a tagkönyvcsere előtti beszélge­téskor? Jól tudom, van elég munka a lakókör­zeti pártszervezetekben is, de nem látom mégse ilyen esetekben a hibát csak az egyik oldalon. Kapocs lehetne a megértés­hez, ha illő módon szólnak-írnak, ha meg­látogatják az idős, beteges társaikat. Azt a levelet, amit mérgében irt Imre bácsi, többször elolvastam. Az is benne volt. hogy érzik az idős párttagok, szükség van még rájuk — ha van, aki nem érzi, annak az az oka, hogy nem eléggé figyel­mesek velük! —, de az is, hogy nekik még sokkal jobban fáj, ha közömbösséget látnak, ha a türelmetlenség átcsap az egészséges határokon. Imre bácsi azt mondja magáról: „politikus vagyok a kis­padról", ami alatt nem a focikispadot ér­ti, hanem hogy a Széchenyi tér padjain összejövőkkel is öt perc múltán már poli­tizálnak. Kérdi, mire tartom én az ilyen vitákat. S míg választ fogalmazok, bele­melegszik, mintha velük, a régi elvtár­sakkal polemizálnának, még botjával is koppant egyet-egyet a járdára. Nehéz pátosz nélkül felelni. Az időseb­bek mai szavait is múltjuk hitelesíti, a történelemmé egybeállt formáló munkáik sora, ezért nem bánt engem soha számon­kérő tekintetük, vagy szavaik, mikor kér­dezik: „Mit tettetek ti a pártért? Mit tett, aki tíz éve, vagy tavaly óta párttag?" Ki­nek van joga ilyen kérdésre? Mindenki­nek, akiben annyi lobogás van, hogy moz­dulni se tudó kezét felemeli a kérdéshez. Meg mindenkinek, aki a maga idejében tette, amit kellett, s ugyanezt várja —• úgy, ahogy mi, az új generáció egymástól — ma is. Tetteik nem példabeszédnek valók, sza­vaik nem szabad, hogy elszánjanak. Kö­zöttünk nagy becsületük legyen! Nem, de­hogy kell számonkérni — nem is tettük — a példamutatást, meg odaadást, s ha azt kérjük, tovább, tovább, az azt jelenti, hogy még sok évig legyenek ^aktív agitáto­rai politikánknak. A Széchenyi tér pad­jain, s ahol megfordulnak, mindenütt. Mert jó néha leülni, beszélgetni. Ami fáj nekik, meg amit félreértettek, szép sza­vakkal kiigazítani. N! "e írjon, Imre bácsi, mérges levelet, ez a nemzedék nem kis hittel építi, folytatja, amit elkezdtek önök. A hibák, persze... de sok mindenben gya­korlatlanok vagyunk még mi is. Meg fi­gyelmetlenek is. Meg fáradtak is, persze. A mi életrajzunk — most formáljuk még pedig — kevésbé lesz fordulatos, de hiszen kis téglákból épül a ház is. Néha töpreng ez a nemzedék is, értékelik-e majd, ami utánunk marad? Van egy szép latin mondás, bennünk mocorgó, örök­emberi: Non omnis moriar. Nem halunk meg egészen. Egy ember se volt hiába, ha jelentett valamit valakinek. Hát még ha generáció­kat ugyanaz hevít? Szőke Mária Etikai követelmények az egészségügyben Minisztériumi tájékoztató A szocialista egészségügyi tetésükre. Leszögezi: az or­kiteljesítése alapelveinek ér- vosoktól és egészségügyidol­vényrejutása érdekében kö_ gozóktól elvárt fő etikai kö­vetkező években kiemelten vetelmény a szakmai szín­kell vizsgálni az etikai hely- vonal emelése, ismereteik zetet és az egészségügyi dol_ állandó bővítése; a szocia­gozó magatartását. megfe- lista társadalom orvosától, lelő intézkedésekkel kell biz- egészségügyi dolgozójától el­tositani e téren is a szük- várható magatartás általá­séges változást — olvasható nossá tétele. Hangsúlyozza: az etikai követelmények ér- a dolgozók ingyenes, egyen­vényesítése érdekében szük- lően magas színvonalú séges intézkedésekről, az eb- egészségügyi ellátásának biz­ből adódó feladatokról szóló tosítása érdekében felelős­minisztériumi tájékoztatón, ségre vonó eljárást kell lefolytatni minden hatósági, Az Egészségügyi Közlöny- igazgatási jogkörrel való ben napvilágot látott tájé- visszaélés — az úgynevezett koztató nagy fontosságot tu- ágyárusítás, a keresőképes­lajdonit a lakosság egész­ségügyi ellátásában mutat­kozó gondok, prblémák okai­nak feltárására és megszün­ARAD A TISZA Továbbra is lassú áradást tanak, s már korabban in­jelentenek a Tisza felső sza- tézkedtek arról, hogy a huL­kaszáról és a Tisza mellék- lámtéren levő értékeket — folyúiról. A Tisza egyre elsősorban a kitermelt fa­tóbb helyen lép ki a med- . . .. , réből, a hullámtér fokoza- anyagot - biztonságos hely­tosan víz alá kerül. A To- ré szállítsak, kaj—Tiszatelek közötti sza- Különösebb beavatkozás­kaszon a hullámtérnek már ra eddig nem volt szükség, a 80 százalékát víz borítja, az erős, néha viharos erejű Ezen a részen elsőfokú ár_ szél azonban próbára teszi vízvédelmi készültséget tar- a töltéseket (MTI) ség elbírálásának jogával való visszaélés és egyéb kor­rupciós ügyek — esetén. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kötelező ellenőrzés, és a felelősségre vonás el­indokolatlan, jogtalan Igé­nyeket a kivételes ellátás biztosítására. Fel kell szá­molni az anyagi-erkölcsi előnyök elérésére, vagy nyúj­tására irányuló magatartást. Mindezt — mutat rá a tá­jékoztató — a vezetők példa­mutatásával. a munkarend megszilárdításával, a fe­gyelmezési, nevelési eszkö­zökkel kell elérni. A személyzeti munkában érvényesítendő etikai célú feladatok közé tartozik, hogy a vezető beosztású dol­gozók meghatározott időtar­tamra szóló kinevezésénél fokozottan kell figyelembe venni az etikai követelmé­nyeket is, mind a személyes mulasztását is meg kell to- magatartásban, mind a ve­rolni. A minisztérium intéz- ütésük alatt álló kollektíva kedést ad ki az intézeti magatartásában. Az arra ér­Keaest ad ki az „mtezeti demes orvosok gyógyszeré­magángyakorlat' forgalma- szek, egészségügyi szakdoí­nak tisztázására, az intézeti gozók közmegbecsülésének, munkakörrel való összefér- népszerűsítésének érdekében hetetlenségre. a megszűnte- ? ku^nb;öző , kitüntetésekre .... , „ torteno javaslatnal es oda­tes modjara. Vissza kell ítélésénél elsősorban a ne­szoritani mind az orvos- héz élet- és munkakörülmé. egészségügyi dolgozók, mind nyek között végzett jószak­a betegek részéről jelentke- mai-, P?jtik?!. munkát is ki­emelkedő, közismert etikus ző — a kórház, klinika ál­talános rendjéhea képest — venni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents