Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

2 Csütörtök, 1976. április I; Befejeződtek a szovjet­svéd tárgyalások Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás • Moszkva (TASZSZ, MTI) Szerdán a Kremlben Alekszej Koszigin szovjet minisz tcrelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter tárgyalásait Olof Palme svéd kormányfővel. A szerdai ta­nácskozáson befejezték a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák, valamint a kétoldalú kap­csolatokat érintő kérdések megvitatását. A tárgyaló felek azt a podást írtak alá arról, "hogy meggyőzödésüket fejezték szovjet és svéd szakértők pa problémáit. Áttekintet­ték továbbá a helsinki ta­hefelezte nácskozás záródokumentu­^ mónol/ nlóíróeíi nfo TPi 1 VAvnÓ _ ki, hogy a moszkvai megbe­szélések és találkozók tovább fejlesztik a szovjet—svéd együttműködést a nemzetkö­zi kérdések megoldásában, és elmélyítik a két ország kö­zötti sokoldalú kapcsolato­kat, Moszkvában szerdán a Szovjetunió és Svédország hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást Irt alá. A tudományos ' és műszaki együttműködést fejtenek ki a hajóépítésben. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő igen pozitívnak minősítette a svéd minisz­terelnökkel folytatott tárgya­lásait a hivatalos megbeszé­lések után a Szovjet Televí­ziónak adott nyilatkozatá­mának aláírása óta Európá­ban végbe ment változáso­kat. A gazdasági kapcsolatok­ról szólva a szovjet kor­mányfő megállapította, hogy a Szovjetunió igen érdekelt a Svédországgal fenntartott és gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Az utóbbi öt év alatt meg­háromszorozódott a két or­szág árucsere-forgalma. A további fejlődéshez megfele­lő alapot biztosít a szerdán Moszkvában aláírt, öt évre szóló kereskedelmi megálla­A A ban. Elmondta, hogy a két P°aas­ország kapcsolatain túl meg­megállapodást Alekszej Ko- tárgyalták a kölcsönös ér- Olof Palme csütörtökön szigin szovjet miniszterelnök deklődésre számot tartó vi- reggel vidéki körútra indul, és Olof Palme svéd kor- lágpolitikai kérdéseket is, és Ellátogat Novoszlbirszkbe és mányfő látta el kézjegyével, többek között érintették Af- Leningrádba, majd pénteken A felek ugyancsak mégálla- rika, a Távol-Kelet és Euró- hazautazik Stockholmba. RÁRIŰTELEX LÁZÁR GYÖRGY TÁVIRATA CALLAGHAN-NEK Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte James Callaghan angol miniszterelnököt ki­nevezése alkalmából. LTJIS CABRAL BUDAPESTEN Luis Cabral Guinea-Bissau Álamtanácsának elnöke, a PAIGC főtitkárhelyettese szerdán, úton Románia felé, átutazott Magyarországon. Kíséretében volt Victor Saude Maria, Guinea-Bissau külügyminisztere. Luis Cab­ral rövid budapesti tartóz­kodása során találkozott dr. Trautmann Rezsővel az El­nöki Tanács helyettes elnö­ké,vei és eszmecserét folyta­tott Púja Frigyes külügymi­niszterrel. DR. BÍRÓ JÓZSEF MADRIDBA UTAZOTT Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter szerdán elutazott Madridba, a ma­gyar—spanyol 10. éves, hosszú lejáratú árucserefor­galmi, hajózási, szállítási, valamint gazdasági ipari és műszaki együttműködési megállapodás aláírására. Infláció és munkanélküliség a tőkés világban A fogyasztói árak sztalékos emelkedése. ~|j 1975 b,n X munkanélküliek százalékos aránya 1975-benM ES 10,0 alatt C313,1-16.0 A külföldön dolgozók százalékos aránya 1975-ben mm 10 3-13.0 KS 16.0 felett Tényleges emelkedés |M,» Leváltották Teng Hszlao-pinget Katonai kordon a Tienanmen téren # Peking (Üj-Kína) llszknek a lépcsőin ücsörög­A KKP Központi Bizottsá- nek, melyet 72 órával ezelőtt gának Politikai Bizottsága még a Csou En-laj emléké­Mao Ce-tung javaslatára nek szánt koszorúk ezrei bo­minden párton belüli és ritottak. párton kívüli tisztségéből A kínai sajtó hallgat a leváltotta Teng Hsziao-pin- Tienanmen téri esemé­get. Teng mindazonáltal nyékről, és a halottról egy­A gazdasági visszaesés ha­tása továbbra is élesen je­lentkezik a fejlett tőkés or­szágokban. Az 1973-ban ki­bontakozott gazdasági visz­szaesést a különböző orszá­gok gazdaságélénkítő intéz­kedései sem tudták ellensú­lyozni. A japán Ipari termelés 10 százalékkal esett vissza, Nagy-Britannia és Francia­ország 2,5—2,5, az NSZK 3,6, Olaszország 4 százalékos nemzeti jövedelem csökke­nést „produkált" 1974-hez viszonyítva. Tavaly az Ipar egyik leg­fontosabb ága — a személy­gépkocsi-gyártás — Olaszor­szágban 23,7, Nagy-Britan­niában 17,9, az Egyesült Ál­lamokban 5,4, Franciaország­ban 3 százalékkal termelt kevesebbet az 1974. évinél, j A Gardasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD) szakértől szerint az elmúlt évben az Infláció ugyan enyhült, a munkanél­küliség azonban tovább ter­jedt. A tőkés világ 30 év óta legsülvosabb foglalkoztatási válságát éli át, tavaly 5 mil­lióval nőtt a munkanélküli­ek száma, a világ 23 leg­gazdagabb tőkés országában. Tavaly a tőkés világ 18 Ipari államában 18 millió munka­nélkülit tartottak nyilván, ami a munkaképes korú la­kosság 5,3 százalékát tette ki. A nők között 6,1 százalé­kos volt az álláskeresők szá­ma. A munkanélküliek 41 szá­zaléka 25 év alatti fiatal. F.z év februárjában az Egye­sült Államokban 7,2 millió, az NSZK-ban 1,34 millió, Japánban 1,24 millió, Fran­ciaországban 934 ezer és Belgiumban 226 ezer mun­kanélkülit tartottak nyilván. megtarthatta párttagságát. Mao Ce-tungnak, a KKP elnökének javaslatéra, a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizottsága egyhangúlag Hua Kuo-fenget nevezte ki a KKP Központi Bizottságá­nak első alelnökévé, és a kí­nai Államtanács elnökévé (miniszterelnökké). • Peking (MTI) A Kínai Népi Felszabadí­tó Hadsereg karszalagos ka­tonái szerdán reggel ismét kordonnal zárták el a Pe­king szívében fekvő óriási Tienanmen teret. A kor­don olyan tökéletes, hogy a téren teremtett lélek nem tartózkodik, leszámítva azt a néhány tucat fehér fejken­dős köztisztasági alkalma­zottat, akik targoncáik szom­szédságában, annak az obe­aránt. Puccs készül Portugáliában ? Wallraff leleplezései a Sfernben • Bonn (MTI, Reuter, fizetéséből ruccant át Düssel­DPA) dorfba, hogy előadja kéré­Május végére vagy június seit a nyugatnémet „elvba­elejére katonai államcsínyt rátnak". Hétezer puskát es tervez a portugál jobboldal géppisztolyt, százezer kezi­Spinola tábornok vezetésével gránátot, kétmillió töltényt közölte szerdán a déli ®® szabotázscselekményekhez órákban tartott sájtóértekez. szükséges eszközöket kért. létén Günter Wallraff nyu- Mikor Wallraff megkérdezte gatnémet író és újságíró. töle> milyen úton akar ekko­Az ismert haladó gondol- ra mennyiségű hadianyagot kodású nyugatnémet publi- Portugáliába szállítani, Spu cista a közelmúltban három W felelt: „Vagy len­hónapot töltött Portugállá- Seri úton Algarveba kérjük, ban. majd március 25-én aho1 már gondoskodtunk a „nyugatnémet üzleti körök kirakásáról, vagy közvetle­megbízottjaként" Düsseldorf- «ül a fegyveres erok fopa­ban találkozott Spinolával. rancsnokságára küldjék." Leleplező bizonyítékait egy- A beszélgetés során Spi-i részt a Stem című hetilap nála eldicsekedett „azzal Is, nasaojain, másrészt szerdán hogy százezer megbízható másfél órás sajtó^rtekezlesf emberre számít Portugúliá­keretében hozta nyilvános-: ban. ..Fő ellenségünk a kom­ságra. munista párt, és mi vagyunk Wallraff Észak-Portugállá- azok, akik offenzíven le, fog­ban lépett kapcsolatba a mar juk küzdeni" — mondotta, csaknem nyíltan szervezkedő ellenforradalmárokkal. Veze­tőiktől — akik a Szociális Centrum" (CDS) Dr. Georg Meinecke, a be­kik a Demokrata Rzélgetés tanúja közölte a Reuter hírügynökséggel, hogy - .„.Ku^i 'TVf csakugyan jelen volt a „tár­n^u jobboldali pártot is ma- j^,. & mindenben nyit jak — megtudta, hogy a meserősítette a Sternben puccsisták széles körű nrs/.u gos hálózattal rendelkeznek, és május—júniusra tervezik a fegyveres felkelés kirob­ban tását. Wallraff egy tőkeerős szél megjelent leleplezés tényeit. • Genf, Bern (AP, UPI) A svájci hatóságok szerdán kihallgatták Spinola extúbor. sőjobboldali nyugatnémet nokot, Portugália egykori el­szervezet képviselőjének1 ki- nőkét, azokkal a vádakkal adva magút, férkőzött a kapcsolatban, amelyek sze­„Walter tábornok" álnevet rlnt puccsot szervez Portugá­használó Spinola bizalmába, Rábán, és nemcsak magnószalagra Az igazságügyi miniszteri­rögzítette a beszélgetést ha- umból szá^ó értesülés szerint Spinolát kiutasítják dr. Georg Meinecke kölni ügyvédet, a Szabad Demok rata Párt tagját, egy ham- k burgi polgárjogi szervezetei- ' v' nőkét. Spinola svájci szám­Svájcból, ha az ellene felho­zott vádak igaznak bizonyuk Szankciók Rhodesiával szemben • New York (MTI) A határozat felszólítja az Az ENSZ Biztonsági Taná- ENSZ tagállamait, akadá­csa kedden este egyhangúlag . ,, . _ a Rhodesiával szembeni gaz! lyozzák meg- a Rhode" dasági-kereskedelmi szánk- 8íaba tartó export- és onnan ciók megszigorítása mellett érkező importárukat biztosít­döntött. A testület történeté, sák nemzetközi társaságok, ben első ízben fordult elő, nál. Akadályozzák meg to­hogy mind a 15 BT-tagország vábbá az árumárkák, védje­részt vett a határozati ja- gyek alkalmazásáról szóló vaslat kidolgozásában, nem megállapodások megkötését a hivatalos jellegű megbeszélé- fajüldöző fehértelepes kor­sek keretében. mánnyal. A svájci kormányhoz kö­zelálló személyektől származó értesülések szerint a kabinet a kérdést szokásos heti ülé­sén megtárgyalta, s az ügy­ben hamarosan várható a kormány állásfoglalása. Az információk szerint a szövet­ségi főügyész a kabinet hoz­zájárulása nélkül is kiutasít­hatja Spinólát Svájcból. • Lisszabon (UPI) Az O Diario című haladó portugál napilap szerdai szá­mában ismertette a Stern magazinban megjelent ripor­tot Spinola extábornokkal. Az első oldalon közölt cikk cí. me: Spinola kész Portugáliát vérbe fojtani. Az O Diario hozzáfűzi, hogy Spinola a chilei junta példáját kívánja követni. BÁTYAI JENŐ: Lanok a szeaedi tu idomán IY­é s technikatörténetből m 61. A reformkor mérnökének, a Tisza tudós sza­bályozójának, Vásárhelyi Pálnak kétszeres élet­nngyságú bronzszobra, amelyet Mátrai Lajos al­kotott — a mellékalakokat Pásztor János készí­tette —, méltán áll Szeged legszebb terén. A szo­bor érdekessége, hogy ez az első magyarországi köztéri mérnökszobor. A szobor felavatásakor, 1905. október 22-én országos esemény színhelye volt Szeged. A reformkor haladó törekvései előtt ma is tisztelettel adózunk, nagy egyéniségei közül Vá­sárhelyi Pál élete és munkássága különösen so­kat ad számunkra, hiszen életművének jelentős részét a Tisza szabályozásának szentelte, és ez­által hozzátárult a környék népének felemelke­déséhez, Szeged fejlődéséhez is, A múlt század első felének ellentmondásos, de egészében mégis a haladás Irányába ható liberá­lis nemesi mozgalma, a reformkor átfogta az akkori egész közéletet, a politika, a társadalrán, a gazdasági rendszer hibáinak kijavítására irá­nyuló törekvéseivel összefüggésben a techniká­ban Is igyekezett felszámolni az elmaradottsá­got. A fiatal, tehetséges mérnökre Széchenyi Ist­ván figyelt fel. Vásárhelyi 1795. március 25-én született Szepesolasziban, ahol apja tanító volt. Mérnöki oklevelet Pesten szerzett, és 1819-ben Nagyváradon már megbízták a Tisza, a Körös és a Berettyó felmérésével. Ezt követően Széchenyi István munkatársul, műszaki tanácsadóul fogad­fa, magával vitte angliai tanulmányútjára is, ahonnan kotrógépeket és a budapesti Lánchíd gondolatát hozták haza magukkal. Együtt dol­goztak többek között az aldunai hajóút kiépíté­sében, a Fertő tó lecsapolásában, a Lánchíd ter­vezési és építési munkálataiban. Vásárhelyi Pál elméleti és gyakorlati szakemberként egyaránt kiváló volt. Hidrológiai tanulmányaiban a ma­tematikai kifejezések alkalmazásával messze megelőzte korát. A Nemzeti Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje) 1835-ben tagjává választotta. Az ország második legnagyobb folyójának, a Tiszának elhanyagoltsága, rengeteg kanyarulata, óriási árterülete lehetetlenné tették a hajózást és a környék mezőgazdasági művelését. A Tisza szabályozására tehát feltétlenül szükség volt. Vá­sárhelyi 1831-ben elkészítette Szeged és kör­nyéke német nyelvű térképét, 1845-ben pedig felvázolta főművét, a folyó szabályozására és a Tisza-völgy ármentesítésére vonatkozó nagysza­bású tervét, amelyben egyaránt figyelembe vette az árvízvédelem, a belvízveszély, az öntözés és a hajózás követelményeit. A következő évben a rendezésre alakult Tisza-völgyi Társulat igazga­tó-főmérnökévé választotta. A társulatban azon­ban sok qjlenzője akart a nagyszerű tervnek, és azon keresztül Vásárhelyinek, főként az érdekelt földbirtokosok köréből. A társulat 1846. április 8-án tartott ülésén ismét nagy vitája kerekedett egyes földbirtokosakkal, és a vita hevében szív­szélhűdés érte, majd még azon a napon meg is halt. A Tisza szabályozásának kivitelezését sem ő, sem ellenlábasa, Pietro Paleocapa olasz vizmér­nök nem érte meg. Ehhez csak a múlt század második felében kezdtek hozzá. Bár Vásárhelyi terveit vették alapul, de mivel nem állami, ha­nem jórészt magánköltségből végezték az átvá­gásokat és a gátrendszer kiépítését, a kijelölt rendszertől eltértek. Ennek lett szomorú követ­kezménye a tiszai árvizek sorozata, ami 1879­ben Szeged pusztulásával tetőzött. A szabályo­zást a múlt század kilencvenes éveiben fejezték be, itt, Szeged alatt vágva át az utolsó kanya­rulatot. A Tisza szabályozásának következtében a fo­lyó nepnesak megrövidült, de nyílt ártere 20 ezerről másfél ezer négyzetkilométerre csökkent, és ezáltal mintegy hárommillió katasztrális hold vált mezőgazdaságilag művelhetővé." Vásárhelyi Pált tartjuk a legnagyobb magyar vízmérnöknek. Ö már nem volt polihisztor. Irt ugyan geodéziai, építészeti, sőt hídépítészeti mű­veket. is, minden munkája azonban a vízépíté­sekkel kapcsolatosak. Vízhozammérései, a folyók' vízemészt.éséröl szóló, . A sebesség fokozásáról, folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés s abban talált sebességek által című, 1845-ben megjelent tanulmányában a hid­raulika szempontjából a tudomány terén nagy előrehaladást tett. Szintezései, amelyeket ő irá­nyított, az újabb szintezés végrehajtásáig, az 1900. évig, a folyamszabályozási ég árvédelmi tervek elkészítésének kizárólagos alapjai voltak. Méltán nevezzük a magassági alappontok Vá­sárhelyi és munkatársai által megállapított ma­gassági adatait Vásárhelyi-féle kottáknak, a Ma­gyarország esetmérései térképén feltüntetett kis­vízszinteket Vásárhelyi-féle kisvizeknek, és a dunai mappáció meg a Tisza-szabályozás térké­pét Vásárhelyi-féle térképeknek. Vásárhelyi Pálnak, a magyar mérnökök egyik legjelentősebbjének elévülhetetlen érdeme, hogy a feudális társadalom béklyói, a reformkor el­lentmondásos keretei között is tudott az utókor számára hasznosat alkotni. A lápvilág, a beteg­ség, a nyomor őrökre eltűnt a Tisza völgyéből. (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents