Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJA?, EGYES Ü LJETEK! 66. évfolyam 81. szám 1976. április 4.9 vasárnap Áras 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 16 úton járunk Sarlós István ünnepi köszöntője Április 4-e alkalmából Sarlós István, az MSZMP Poli­tika! Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szombaton ünnepi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Április negyedike előesté­jén az időben mind jobban távolodó, de a tudatunkban és érzelmeinkben elevenen élő felszabadulás esemé­nyeire emlékezünk. Immár 31 év távlatából vizsgáljuk a hazánk életében döntő szerepet játszó változásokat és tekintjük a felszabadulás napját történelmünk kiemel­kedő mérföldkövének. A múlt ismerete fontos fölté­tele a ma megértésének és a jövő tudatos . tervezésének. A magyar nép múltját évszázadokon át az a harc jellemezte, amelyet a füg­getlenségért, a társadalmi haladásért, nemzeti jogain­kért és a szabadságért foly­tattak elődeink. Folyamatos volt ez a küzdelem, mert mindig éltek hazánkban a népet tisztelő és reális cé­lokat kitűzni tudó hazafiak, ők a kor szellemét megértve mindig a haladó mozgalmak élére álltak. A felszabadulás előtt a legmagasabb csúcsra 1919­ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásával, az első ma­gyar proletárdiktatúra meg­teremtésével jutott a ma­gyar nép. Az 1919-es 133 nap történelmet formáló volt: megmutatta, miként lehet emberi életet teremte­ni ebben, az országban, s megmutatta azt Is, hogy a magyar munkás, paraszt és értelmiségi nemcsak mint ellenzéki erő állja meg a helyet, hanem akkor is, ami­kor a hatalmat gyakorolja. Ismerjük a magyar ural­kodó osztályok válaszát, amit ^az első munkásfiata­lomnak 1919 augusztus elseje után adtak: 25 évig terror és, nyomor jellemezte a ma­gyarországi életet Élt a remény az emberek­ben, hittek abban, hogy 1919 álmai egyszer megvalósul­nak. A második világháború legnehezebb napjaiban is bíztunk abban, hogy a világ első proletárállama, a Szov­jetunió, amikor arra lehető­ség adódik, segítséget nyújt a végső fölszabadulásért ví­vott harchoz. Hittünk ab­ban, hogy azok, akik 1917­ben elfoglalták a Téli Palo­tát, s akik szétverték az in­tervenciósok ellenforradalmi seregeit, felülükerekednek az új betolakodókon is. A sztá­lingrádi és a leningrádi győzelmek bizonyossá tették, hogy legyőzhetetlen a szov­jet nép, és jelezték azt is, hogy közel van már a győ­zelem napja. A szovjet nép kiverte hazája területéről a fasiszta megszállókat, és ha­tárain túl is folytatta a föl­szabadító háborút. Szétverte a német és magyar fasiszták fegyveres erőit és 1945. áp­rilis 4-ére befejezte hazánk fölszabadítását. A fasizmust ugyanaz a fegyvert tartó kéz zúzta szét, amely a harcok után kenye­ret és szabadságot adott a mindkettőre éhes emberék­nek. Á népért harcoló szov­jet katona így lett a szo­cializmus zászlaja alatt a béke katonája, a népek együttműködésének harcosa. Fölszabadultunk, és lehe­tőségünk adódott arra, hogy véglegesen a nép vegye ke­zébe a haza sorsának irá­nyítását, Bééi vágyaink a szocializmus fölépítéséről változatlanul tovább éltek, de most már erőnk van ah­hoz, hogy fölépítsük és meg­védjük a nép országát. Üj világot építettük és építünk a magunk és az el­jövendő nemzedékek szá­mára. Emelt fővel léptünk újra a történelem színpadá­ra, mert volt és van erőnk arra, hogy a magunkén túl más népek sorsának jobbra fordulásával is törődjünk. Ma egy olyan megváltozott világban élünk, melyben a szocializmus és más haladó rendszerek mellett még lé­teznek a régi társadalmi rendszerek is, anélkül, hogy politikai és gazdasági törek­véseik változtak volna. De változtak, pontosabban szól­va korlátozódtak a lehető­ségeik céljaik megvalósítá­sára. Ennek oka, hogy létre­jött a szocializmus világ­rendszere, hogy egy sor nem­zet önmagát szabadította fel a gyarmati sorból, hogy sze­münk láttán erősödnek a világ forradalmi mozgalmai. Meghatározó a szocializmus erőinek a szerepe, ezért reá­lis a lehetősége annak, hogy kiiktassuk a történelemből a háborút, s hogy minden nemzetközi problémára tár­gyalások útján találjunk megoldást. A szocializmus építésének megkezdése, a kedvezően alakuló nemzetközi légkör, együttműködésünk a Szov­jetunióval és a többi szocia­lizmust építő országgal, meg­alapozta a magyar nép új és egyre szebb életét Az ön­dicséret látszata nélkül szól­hatunk azokról a változások­ról, amelyek pártunk követ­kezetes politikájának ered­ményeként gazdasági, politi­kai és szellemi életünkben bekövetkeztek. Fejlődésünk során a régi gondok helyé­be a növekvő igényeknek megfelelően, új gondok lép­tek és lépnek. Ez így van jól, mert ez az ember min­dennapi törekvésieinek és al­kotókészségének a követ­kezménye. Sikereink jelentősek, de korántsem lehetünk elége­dettek. Jobban élünk, de még nem olyan jól, mint ahogy azt szeretnők. Min­denkinek jut a közösen meg­termelt javakból, de még nem mindenkinek kielégítő mértékben. Kitárultak a tu­dás kapui az egész nép előtt, de meg nem mindenki indult el á nagyobb tudás, a kultu­ráltabb élet felé vezető úton. Ha most az évfordulón erről és a jövőről szólunk, akkor ismételten ki kell je­lentenünk: .az a teendőnk, hogy minden magyar állam­polgár számára elérhetővé tegyük a jobb életet, a na­gyobb tudást és a közügyek­ben való fokozottabb részvé­telt. Ennek a föltételei adot­tak: igaz emberi ügyet kép­viselünk, vannak barátaink akikkel megoszthatjuk gond­jainkat és örömeinket, van­nak jól kidolgozott és a la­kosság támogatását élvező gazdasági, kulturális és po­litikai célkitűzéseink. Az ezeket magábafoglaló párt­programot a fejlett szocia­lizmus létrejöttét meggyor­sító nemzeti programként fogadta el a közvélemény. A szocializmus megvaló­sítja a nép szilárd hatalmát, a dolgozó emberek társadal­mát Illő, hogy ki-ki ezt szem előtt tartva, helyt áll­jon ott, ahol dolgozik, ahol képességeinek megfelelően szolgálja jelenünket és jö­vőnket. Tisztelünk és becsü­lünk mindenkit, aki bárhol, bármilyen hasznos munkát végez. Arra törekszünk, hogy a jó szívvel végzett, az örö­met és elégedettséget okozó munka legyen az egyén ér­tékelésének alapvető mér­céje. A munka az alapja az életnek. A jó politika ad értelmet a munkának, és lehetővé teszi, hogy a ma élő ember szívesen gondol­jon a holnapra, s hogy min­dig legyen mindenkinek a közösségért végzett munká­val elérhető célja és vágya. Terveinket csak munkával, valamennyi állampolgár hasznos tevékenységével tud­juk megvalósítani. Azt mind­annyian tudjuk, hogy éves és ötéves terveink reálisak és jelentős fejlődést ígérő programokat tartalmaznak. A ma élő nemzedéknek: munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek vállalniuk kell ezeket a feladatokat, mert érdekünk, hogy a mai és az eljövendő korok ja­vára felépüljön a fejlett szo­cializmus Magyarországa. Ismerjük barátaink és szö­vetségeseinknek a mienké­vel egybehangzó terveit és bennünket is lelkesítenek azok a célok, amelyeket a kommunizmus építése érde­kében a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXV. kongresszusa célul kitűzött. Mindennapos tevékenysé­günkben, a jövő megformá­lásában is együtt haladunk fölszabadító! nkkal, a szovjet néppel, és biztosak vagyunk benne, hogy programjaink megvalónulása a világ min­dpn népének a javát szol­gaija. Meggyőződéssel valljuk: jó úton járunk, bíztató jövőC előtt állunk és így jó szívvel vállalhatjuk a felelősséget tetteinkért az eljövendő nemzedékek előtt Éljen áprii hazánk felszabi ÍS 4., utalásának 31. évfordulója Szovjet és magyar vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulasának 31. évfordulója alkalmából L. I. Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratol küldött Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének: Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szov­jet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának és Minisztertanácsának, a testvéri ma­gyar népnek nemzeti ünnepük — Magyaror­szágnak a fasiszta elnyomás alóli felszabadí­tása 31. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadse­reg felszabadítói küldetését teljesítve kiűzte Magyarország földjéről a fasiszta elnyomókat, a magyar nép életében új, nagyszerű fejezet kezdődött. A magyar dolgozók, a kommunis­ták pártjának vezetésével, a szocializmus épí­tésének útjára léptek, és történelmileg rövid idő alatt korszerű ipart, élenjáró mezőgazdasá­got hoztak létre, nagy eredményeket értek el a tudomány és a kultúra fejlesztésében. A testvéri Magyarország jelenleg sikeresen váltja valóra a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának a fejlett szocialista társa­dalom felépítésére vonatkozó útmutatásait. Széles körű megbecsülésre tett szert a Ma­gyar Népköztársaság következetes külpolitiká­ja, aktív részvétele a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó küzdelemben, hozzájárulá­sa a szocialista államok közösségének erősíté­séhez. E nevezetes napon kívánunk önöknek, ked­ves barátaink, és a testvéri Magyarország dol­gozó népének új sikereket a szocializmus épí­tésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak valóra váltásó­ban, a népgazdaság fejlesztésének V. ötéves terve teljesítésében, s kívánunk hazájuknak további felvirágzást. Éljen és erősödjék a szovjet és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátsága! • Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot küldte L. 1. Brezsnyevnek, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornijnak, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából hozzánk intézett szívélyes üdvözletüket, és ba­ráti jókívánságaikat. 31 éve annak, hogy a szovjet hadsereg hő­sies harca eredményeként népünk a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útjára lép­hetett. Az elmúlt évtizedek alatt történelmi lépést tettünk előre, leraktuk és megszilárdí-" tottuk a szocializmus alapjait, nagy eredmé­nyeket értünk el az ország anyagi és szellemi javainak gyarapításában. Dolgozó népünk most a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével a XI. kongresszuson megjelölt feladatok végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Felszabadulásunk óta hazánkat, népünkét a testvéri barátság és a sokoldalú együttműködés széttéphetetlen szálai fűzik a társadalmi ha­ladás élharcosához, nagy szövetségesünkhöz, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz. Azon le­szünk, hogy e testvéri kötelékeket tovább erő­sítsük. A tisztelet, a megbecsülés és az elvtársi szeretet érzésével üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely az elmútl hetek­ben tartotta meg XXV. kongresszusát. A szov­jet kommunisták ezen a történelmi jelentősé­gű tanácskozáson áttekintették a kommuniz­mus építésében elért nagyszerű eredményeket, a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprog­ram végrehajtásában elért nagy sikereket, és kijelölték a továbbhaladás útját. Az SZKP XXV. kongresszusa nemcsak a Szovjetunió né­pei számára volt kiemelkedő esemény, hanem a szocializmust építő népek, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom, az egész haladó em­beriség számára is. A magyar kommunisták biztosak abban, hogy az SZKP XXV. kong­resszusán hozott' határozatok végrehajtása je­lentős mértékben előmozdítja mind a kom­munizmus építésének, mind a béke és bizton­ság megszilárdításának nemes ügyét. Nemzeti ünnepünkön a magunk és a magyar nép nevében további nagy sikereket kívánunk önöknek és az önök személyén keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a kommunizmus építésében, az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak való­ra váltásában.

Next

/
Thumbnails
Contents