Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

2 Szerda, 1076. máncius 10. Példás jószomszédi viszony Az Apró Antal vezette küldöttségünk ausztriai programja • Becs (MTI) nak a helsinki dokumentu- tett a külügyminisztérium­Apró Antalnak', az ország- mok alapján ezt a példasze- ban. Itt a hivatalos külföldi gyűlés elnökének vezetésével rű gyakorlatot kell a jövő- látogatáson tartózkodó kiii­Ausztriáb&n tartózkodó ma- ben is folytatnia. Az osztrák ügyminiszter nevében dr. gyár parlamenti küldöttség államfő rámutatott, hogy a Heinrich Haymerle, a kül­dr. Nagy Lajos bécsi nagy- kölcsönös látogatások és esz- ügyminisztérium főtitkára követnek társaságában ked- mecserék továbbra is szüksé- üdvözölte a vendégeket. A den az osztrák fővárosban gesek, mert hasznosan já- beszélgetés során hangsúlyoz­hivatalos látogatásokat tett rútnak hozzá a két szomszéd ták, hogy mindkét ország to­Délelőtt fogadta a magyar ország barátságához. vábbra is erőfeszítéseket lesz képviselőket dr. Rudolf Apró Antal válaszában az enyhülés folytatására. Kirchschláger szövetségi el- hangoztatta: a két ország jó Délben dr. Bruno Kreisky nök. A szívélyes légkörű be- viszonya politikai, gazdasági kancellár a miniszterelnök­szélgetésen — amelyen részt és kulturális téren egyaránt ség épületében fogadta Apró vett Anton Benya, az Oszt- érvényre jut, s megnyilvá- Antalt és az általa vezetett rák Nemzeti Tanács (parla- nult a külügyminiszterek delegációt. A kormányfő vil­ment) elnöke ls — Kireh- nemrég megtartott találkozó- lásreggelit adott Ezen oszt.­schlüger kifejtette, hogy a ján is. Magyarország és rák részről többek között nemzetközi politikai életben Ausztria számos nemzetközi részt vett Lütgendorf had­az enyhülés nemcsak jelen- kérdésben azonos vagy ha- ügy-, Staribacher kereskede­leg, de a jövőben is szükség- sonló álláspontot vall, a két- lem- és iparügyi, Weihs föld­szerű az együttműködések oldalú kapcsolatokban pedig művelés- és erdőügyi minisz­folytatásához. Mint mondot- nincs rendezetlen probléma, ter, Haymerle, a külügymi­ta, Magyarország és Ausztria A magyar kormány és or- nisztérium főtitkára, továbbá kapcsolatainak kedvező ala- szággyűlés a helsinki doku- a parlamentben képviselt po­kulása még az enyhülési mentumok megvalósításának litikai pártok frakciójának szakasz kezdetét is megelőz- jegyében őszintén kívánja vezetője: Fischer, a Szocia­te, és például szolgált a kü- ennek a jó viszonynak to- lista Párt, Korén, a Néppárt lönböző társadalmi rendsze- vábbi eredményes folytatá- és Peter, a Szabadság Párt rű országok békés egymás sát — mondotta Apró Antal, részéről. A magyar küldött­mellett élése számára. Han- Ugyancsak a délelőtti órák- ség kíséretében ott volt dr. goztafcta, hogy a két állam- ban a küldöttség látogatást Nagy Lajos nagykövet is. Hozzáfáruini a „kihéküíéshazÉá 0 Kuvait (UPI) várható az ellenségeskedések Jasszer Araíat, a Paleszti- kiújulása. Ezzel kapcsolat­nai Felszabad!tási Szervezet ban hangoztatta azt is, hogy vezetője, aki hétfőn éjszaka a polgárháború idején Liba­érkezett Szaúd-Arábiából nonba vezérelt palesztinai Kuvaitba, kedden cszmecse- felszabadítási hadsereg egy­rét folytatott a libanoni ségei csak addig maradnak helyzetről, és az egyiptomi— Libanonban, ameddig szük­palesztinai kapcsolatokról ség van rájuk. Reményét fe­Szabah el Szalem el Szabah jezte ki, hogy hamarosan emírrel, a kuvaiti államfő- véget érhet küldetésük, vei. A palesztin vezető ta- A továbbiakban elmon­lálkozott Dzsabir al Ahmad clotta még, hogy a PFSZ al Dzsabir trónörökössel és legerősebb szervezete, az Al Vszabah al Ahmed al Dzsa- Fatah párbeszédet kezdett a mir külügyminiszterrel is. Palesztinai Népi Felszaba­Látogatásának célját Ara- dítáal Fronttal, amely, mint fat abban jelölte meg, hogy ismeretes, szembebelyezke­szeretne hozzájárulni Egyip- dik a PFSZ által képviselt lom, Szíria és a PFSZ közti mérsékelt politikai irányvo­„kibéküléshez". Ugyanalc- nallal. Araíat ezzel kapcso­kor cáfolta azokat a sajtó- latban leszögezte, hogy a értesüléseket, amelyek sze- PFSZ állandó céljának te­rir.t. Szadat, Asszad és ő kinti a palesztinai mozga­maga a közeljövőben „mi- iom egységének megterem­ni-csúcstalálkozót" tervez- tését. és ennek érdekében Dél-amerikai vázlatok (1.) Ecuador magyar fényei Azt mondják, Dél-Ame- „Magyar Intézet". Ebbe a gozóinak munkáját. Halarió rika legcsendesebb fővárosa szobába egy piciny Magyar- írók, festők, tanárok, munka­Quito. A fiOO ezer lakosú országot próbáltak varázsolni sok kapcsolódtak be ebbe a ecuadori főváros este tízkor az intézet lelkes alapítói és mozgalomba már szinte alszik. Nemzetkö- pártolói. Képek, könyvek, S egyre nőtt az érdeklő­zi repülőtere például délután festmények, szobrok, lemezek dök száma. Először csak ma­öt óra után már nem fogad vallanak arról, hogy gyara- gyar zenét hallgattak, később gépieket. Ennek elsősorban podik azok száma, akik gyűj- verseket, egyéb irodalmi mű ­nem a kényelmesség a ma- tik a hazánkkal foglalkozó veket. Nemrégiben megala ­gyarázata, hanem a bizton- dokumentumokat, keresik a kult az első, magyarul tanuló sági okok, a földrajzi fekvés, kapcsolatot népünkkel, törté- csoport, amelynek tagjai A földrész egyik legrégibb nelmünkkel és jelenünkkel, nemzeti ünnepünkön már indián városa ugyanis hatal- A főváros nevezetességei magyarul is megpróbálnak mas hegycsúcsokkal körül- mellett a Hortobágy román- Petőfi-verset mondani, vett völgyben, 2850 méter tikója, Pécs városképei, a Azt mondják, Dél-Ame­magasan terül el. Itt, a „fel- mezőkövesdiek matyó reme- r{ka legcsendesebb fővárosa hők felett", a könnyen el- kei, Szeged vendéglúvogató QUito. Üjságirószemmel néz­akadó lélegzet arra készteti utcái — s megannyi tárgyi vc valóban túlságosan is az embert, hogy soha ne si- emlek mutatja be a távoli nyugodt. Hozzám mégis kö« essen. Ez a kényszernyuga- Magyarországot. zei került, mert egy kis „szi. lom beidegződött a városba, Az ecuadori és a ma- gcten" barátokra találtam, lakóiba egyaránt. gyar szakszervezetek együtt- rnagyar fénnyel találkoztam. Nappal a közeli havas működéséből született ez az j 2 ezer kilométerre a ha­hegycsúcsok, meg az utca- intézet. Annak a folyamatnak zától, jó érzés ezt tudni es sarkokon a portékáikat ki- részeként, hogy a baloldali látni, náló indiánok adják a 6zínt érzelmű quitóiak egy cso­az idegen számára. A pon- portja elhatározta: mégis­chok (vállkendők) épp úgy mertetik a hazaiakkal a szo- Következik: árulkodnak a hosszú, befont cialista országok életét, dol- Lima lámpái hajú indián férfiak kézügyes­MAGYAR—EGYIPTOMI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Kedden Kairóban a ma­gyar—egyiptomi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyzetét tekintette át meg­beszélésein dr. Török István külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és dr. Mohamed Zaki Saíei egyiptomi gazdasági és gazdasági együttműködési miniszter. ÜDVÖZLET Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak fő titkára és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke üd­vözletet küldött Zsambin Batmönhnek, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertanács;', elnökének 50. születésnapja alkalmából. BOMBA A keddre virradó éjy.aka bomba robbant New York központjában, az Aeroílot szovjet légitársaság képvise­letének' épületénél. Az épü­letben anyagi kár keletke­zett csakúgy, mint a cseh­szlovák légitársaság közeli épületében. Szerencsére em­beráldozatok nincsnek. A helyszínre érkezett rend­őrök nem tudták elfogni a bűnösöket A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete tiltakozá­sát jelentette be a hatósá­goknál, és követelte a terror­cselekményben vétkes sze­mélyek felelősségre vonását. NUKLEÁRIS ROBBANTÁS Föld alatti nukleáris rob­bantást hajtottak végre ked­den az Egyesült Államok ne­vadai kísérleti telepén. A robbanótöltet mintegy 300 ezer tonna tnt-nek felelt meg. Ebben az évben az Egyesült Államokban ez volt a hatodik bejelentett nuk­leáris robbantás. FDSKAROPOGAS HALLATSZOTT Az észak-írországi Lisbnrn­ben, a tartományi brit had­sereg főparancsnokságának székhelyén egy protestáns terrorkülönítmény kedden felrobbantott egy vendéglőt, amelyet jómódú katolikusok látogattak. A helyiségekből a három támadó a raktárba parancsolta a bent tartózko­dókat. Puskaropogás hallat­szott, majd nem 6okkal ez­után felrobbant a vendéglő trftefe. nek Szaúd-Arábiában. A libanoni helyzetről szól­mlnden palesztin gerilla va a palesztin vezető kije- szervezettel hajlandó lentette, hogy szerinte nem beszédet folytatni. par­Király Ferenc ségéről. mint a panamakala­pok, amelyek közül az az igazi, amelyet egy gyűrűn át lehet húzni anélkül, hogy meggyűrődne. Az indiánok rendkívül kedvesek és közvetlenek. Ha nem tudták meggyőzni az idegent, hogy árujuk a leg­jobb a világon, akkor sem haragszanak meg. Búcsúzóul véletlenül sem felejtik el megkérdezni: volt-e már a La Mitad del Mundon — vagyis a világ közepén. Gyorsan elmagyarázzák, me­lyik buszra váltson jegyet, s 12 perc múltán már a világ közepén, az Egyenlítői-em­lékműnél találja magát az ember. Én másfajta, hozzánk közelebb álló érdekességet kerestem a csendes Quitó­ban. A Magyar utcát, amelyet alig több, mint egy éve jelöl csak névtábla. Tulajdonkép­pen igazi utca csak később lesz, amikor beköltöznek a lakók a most épülő új ottho­nokba. Az új városrész egyik legszebb utcája teremtődik itt meg — bizonygatták a helybeliek. Érdekessége: Pe­tőfi Sándor életnagyságú szobra, amelyet két éve he­lyeztek ide, a születő — vagy talán már úgy is mondható — izmosodó barátság jelké­peként. Innen, a Magyar utcától távolabb, az óváros Bolivár nevű épületének 401-es szo­bája ajtaján szerény tábla: Hbéke érdekében Az SZKP XXV. kong- ellen, és arra irányul, hogy resszusának eredményei is­mét alátámasztják a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak azt az eltökélt szándé­kát, hogy megvalósítja a bolygónkon mindörökre győ­zelmet arasson a béke. Gordon Shaffer nemzetkö­zi Lenin-békedíjas, az euró­pai biztonságért és egyült­nagy Lenin eszméit, kivívja működésért küzdő brit bi­a kommunizmus ügyének zottság elnöke üdvözölte a győzelmét — írják a szocia- Szovjetunió új lista közösséghez tartozó or- javaslatait, szágok lapjai, és más orszá­gok haladó Mint a békeszerető A Sri Lanka-1 Kommu­sajtóorgánumai. nista Párt Központi Bizott­hírmagyarázók ságának Politikai Bizottsága megállapítják, a beszámoló, nyilatkozatot tett közzé, és amelyet Leonyid Brezsnyev abban hangsúlyozta, hogy az terjesztett a kongresszus elé, SZKP XXV. kongresszusa alkotó módon fejleszti a igen nagy mértékben hoz­marxizmus—leninizmus el- zájárult a marxizmus—leni­méletét, megérteti a kommu- nizmus elméletének és gyu­nistákkal, minden val a társadalmi dolgozó- korlatának fejlesztéséhez, a fejlődés nemzetközi kommunista és perspektíváit. A sajtó, a kü- munkásmozgalom egységé­lönböző országok neves sze- nek szilárdításához. mélyiségei levonják a követ­keztetést: az SZKP-nak a Az „Avante!" című portu­gál lap emlékeztet arra, hogy nemzetközi politika kérdé- a Szovjetunió népeinek és seiben követett elvi és élcsapatuknak, az SZKP-nak ugyanakkor realisztikus a portugál néppel, a Portu­irányvonala valamennyi nép gál Kommunista Párttal való alapvető érdekeit szolgálja. szolidaritása nem újkeletű. Gus Hall, az Egyesült Ál- Megmutatkozott ez a szoli­lamok Kommunista Pártjá- daritás már azokban a só­nak főtitkára, a kongresszu- Iyos években is. amikor Por­son részt vett amerikai kül- tugáliában tombolt a fasiz­döttség vezetője, New York- mus, és a két párt közötti ba való visszatérésekor kije- kapcsolatok jelentették a lentette: az SZKP külpoliti- portugál és a szovjet nép kai programja döntő kihívás közötti kapcsolat egyedüli a háború és a reakció erői formáját MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL — Tudjuk, nagyságos uram. Bizonyos Kende Mihály. Idevalósi nemés. — Akinek azt a levelet írtam volt — magya­rázta a gróf Rákóczinak. — Véle mi lett? Kézre­kerítették? Vagy visszaúsztatott? — Viszi a víz lefelé, nagyságos uram — mond­ta a kun, és felvetette a fejét. — Az én kardom által. Sebbe esett a lova is, maga is, a ló még bele tudott ugrani a folyóba, de aztán... — s göcögve nevetett. — Elmerültek. Hajjj! — Bercsényi felhördült. — Mit tett ke­gyelmed! Hajjjh! — hörgött megint. — Micsoda pompás kuruc lett volna belőle! — Nagyon saj­nálta a vízbe fulladt Kende kapitányt. alighogy megkerültek egy kis kerek tölgyest, s íme, ott heverészett, üldögélt a mezőben egy csa­pat kuruc. Jöttükre az egyik felkiáltott: „Héjjj, itt a fejedelem!" Mire mind felugrált, kiabálva, ordítozva tódullak uruk köré, Rákóczi nevetett, a katonák a levegőbe dobták süvegüket, kard­jukkal hadonásztak — egy villanásra a munká­csi emlék ragyogott fel benne, azok a vivátozó, kardjukat villogtató, mámoros katonák. Majos, a szeles, nagyszájú kapitány tolakodott legköze­lébb, megfogta a fejedelem lovának kantárszá­rát, fiatalos,' harcias lázban égő arcáról sugár­zott a teljes és tökéletes elégedettség. — Hát eljött ide a mi urunk! — kiáltotta. — 23. — Hát a kapitány? Majos István? — kérdezte. — Megvan, hálá istennek. Rendezgeti amott, az erdőn túl a holtakat, Siratgatja őket. A miein­ket. — Sokan vannak? — Sokan, nagyságos uram. Húsznál többen. — A kun lehajtotta fejét, kezefejével az orrát meg­törölte. A fejedelem szívét marokra fogta a szo­rongó érzés, most döbbent belé igazán, hogy itt és most háború kezdődött, igazi háború, holtak­kal, örökre megnyomorodó sebesültekkel, öléssel, átszúrt szívekkel, kiomló belekkel, égig csapó tü­zekkel. könnyel, vérrel, uram teremtőm, magya­rok vérével, könnyeiveL — Vezessetek, oda. — Nem tanácsos, nagy jő uram. — Megrázta a fejét a kun. — Lűnek odaátról. — Kik? — rikkantott Bercsényi. — Kik van­nak odaát? — Ez a csapat — magyarázta a kun — azok­ból való, akik odaát röffentek össze, valamiféle vármegyei nemesek csapata. De legtöbbjük né­met, a szatmári várból. Német katonák. Azok lűnek odaátról. — Az ám — mondta a gróf —, ahogy mond­tam volt Insurrekció. Nemesi felkelés. Elle­nünk. Nagyságod ellen. A parancsnokuk pedig nem más, mint az én ördögfattya sógorom, Csá­ky. — Megint az a csikorgó nevetés. — Hát így állunk. — Megkérdezte a kuntól: — Hát az it­A fejedelem úgy döntött, hogy helyes lenne, Hát, kurucok!... Hát, kurucok!... Hát, kuru­ha a gróf beülne a batárba, visszamenne, és meg­nézné, mi van a lemaradt talpasokkal. Vezetné őket fedél alá. Két falu van itt legközelebb, Vá­ri meg Üjlak, ezek befogadhatnák az ázott, éhes, fáradt kurucokat. Menjenek vele a lengyelek is. Éhesek azok is. — Én meg ittmaradok — ővelök. — A kuru­cokra mutatott. — Aztán majd Váriban találko­zunk. Ott éjszakázunk. — Jói van — mondta a gróf —, elmegyek, de ha nem vigyáztok a fejedelmetekre! — Dühösen forgatta a szemeit, fellépett a batárba, s még on­nan is kiszólt: — Micsoda kár ... micsoda kár.,. Micsoda kuruc lett volna belőle! A feiedelem pedig — hetedmagával, mert iött a többi közt a hírhozó legény is — elindult a folyó felé. Az eső végképp elállt, a felhők oszla­doztak. Az öreg kun haladt elöl, tekintete röp­dösött, kutatott: hol a biztonságos út. Üt? Fűz­coki... — Nem tudott egyebet mondani. Ahogy távolabbra pillantott, túl ezen a lázba jött csapaton, azt látta, hogy (fz-tizenöt riadt, majd hogy nem rémült tekintetű 'katona áll egy magányos tölgyfa alatt, bizonyosan katonák. Ka­tonák? Nem mindegyiken van egyenruha. Az egyenruhások kétségkívül valamelyik német re­gimentből valók, ám kik köztük azok, akik csiz­másan, mentében, jó módra valló magyar öltö­zékben ácsorognak, szemmel láthatóan döbDent zavarodottan? A fejedelem odamutatott, Majos­tól kérdezte: — Kik azok ott? Maios nagyot rikkantott. — IIuuu! Azok? Mostantól fogva kurucok, nagyságos uram. Itt ezen a szent tetthelyen mind egy szálig fel fog esküdni fejedelem urunk hű­ségére. — Az ácsorgókhoz sietett. — Gyertek, hé, gyertek, urunk elé, németek, magyarok, neme­fák, rakottyabokrok oltalmábaYi vezette a kisded -sek, hűtlen kutyák, ide gyertek. csapatot, szittyós, vízzel öntött réten csapták a lópaták a vizet, olykor hasig gázoltak, de ez volt a legjobb, mert a mély hajlatokban — tavaszon­ként a Tisza árja ellepi — nem lehetett odaátról észrevenni a lovasokat. A fejedelem fülelt, fi­gyeli, de nem hallott puskapukkanásokat. bizo­nyára csak akkor lőnek, ha mozgó alakot látnak De meg — gondolta — nem is hord idáig a pus­ka. Az ácsorgók kelletlenül megindultak a fejede­lem felé. A kurucok utat nyitottak nekik. Rákóczi csak nézte, mint intézkedik Majos. — Mind letérdepel! Mind! — ordította. Hado­nászott, a földre mutogatott, hogy oda kell le­térdepelni. A fejedelem rászólt. — Hagyja csak őket kegyelmed. Majos a foglyok közé lépett, egyet közülük — derék, vállas, valami érthetetlen módon mosoly­öreg fűzfák között, a tisztásokon lovak lege- gó képű magyar — karon ragadott. Kirángatta lesztek, a nyereg a hátukon, a zabla az álluk a többiek közül, s a fejedelem lova mellé állí­tenieknek, akiket kegyelmetek víznek szorítot- alatt csörög, hogy zavartalanul ehessenek. „Közel totta. , tak* Jó a parancsolója? Ismerik, tudják a nevét? vannak már" — mondta a kim, s csakugyan; ^ (Folytatjuk-)

Next

/
Thumbnails
Contents