Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

3 Szombat, 1976. március 6. Megyei aScfiiaaiiiaasail Oiias"i SMiilcloa látogatása Amint lapunk tegnapi szá­mában közöltük, Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára csü­törtökön délután Szegedre ér­kezett. Tegnap reggel a megyei pártbizottságon folytatódott a munkamegbeszélés, amelyen reszt vettek: dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke, Török József, a szegedi városi pártbizottság eiső tit­kára, valamint a kulturális élet kérdéseivel foglalkozó más megyei és szegedi elv­társak. Dr. Tama&i Mihály, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője adott tájékoztatót a megye néhány fontosabb tu­dománypolitikai, közoktatási és kulturális kérdéséről, majd Óvári Miklós ismertet­te azokat az elgondolásokat, amelyek a tudományos és kulturális élet pártirán vitásá­val kapcsolatosak, és előmoz­dítják a XI. párt.kongresz­szus határozatainak végre-, hajtását. Ezt követően a Központi Bizottság titkára felkereste a . már 103. tanulmányi évéi töltp szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főislcolát, ahol elsőként dr. Nagy Antal fő­igazgató-helyettes adott tá­jékoztatást arrő1, hogy a fő­iskolának jelen1"' 1400 nap­pali és 1440 levele tő hallga­tója van. Évente átlag hat­százan végeznek a főiskolán, s képzésüket 192 főiskola! oktató, 22 tanszéken, illetve Tanszéki csoporton végzi. Gyakorló iskolájukban 87 ál­talános iskolai tanár 1300 ta­nulót oktat. A főiskola ellát­ja a szlovák és román anya­nyelvű nemzetiségi iskolák tanárképzését is. Beszámoló hangzott el a tanárképzés korszerűsítéséről, a szűkös oktatási helyiségekről és a kevés kollégiumi helyről. Kü­lönösen nagy gondot fordíta­nak a munkásszármazású hallgatók beiskolázására, je­lenleg arányuk meghaladja az. 50 százn'ékot. De a főis­kola a fizikai dolgozók egye­temi előkészítésével is fog­lalkozik. Igen kiterjedt a tu­dományos tevékenység is. A legkorszerűbb pedagógiai módszereket a 15 éve meg­jelenő Módszertani Közlemé­nyekben adják közre. Ennek az iskolának egyik feladata a továbbképzés. Többek kö­zött a nyári hónapokban akadémiát szerveznek a pe­dagógusok számára, az idén s testnevelő és matematika szakosok részere. Igen jelen­tős érdeme a főiskolának, hogy innen indult el a ma már országos státusú gyer­mek irodalmi folyóirat, a Kincskereső is. Kozma Róbert docens, párt­titkárhelyettes a 129 fős kommunista közösség tevé­kenységét ismertette, szólt a nevelőmunka eredményeiről, és a tagkönyvcsere előkészü­leteiről. Januj János KISZ­titkár viszont az ifjúsági szö­vetség főiskolai súlyáról, a hallgatók neveléséről, a KISZ sokrétű tevékenységéről be­szélt, majd a KlSZ-kong­resszusra készülés feladatai végrehajtását ismertette. Az eszmecserében a főis­kola számos tanára is részt vett: Elek József, dr. Riesz Béla, Nagy István, dr. Grezsa Ferenc, Monoki Lajos és dr. Waldmánn József foglalkoz­tak a végzős hallgatók szak­mai es politikai megítélésé­vel, helytállásával, az elhe­lyezkedés irányaival, a leve­lező hallgatók tantervi hiá­nyosságaival, valamint a külföldi társintézetekkel fenntartott és fejlesztendő kapcsolatokkal. Óvári Miklós válaszában elismeréssel szólt a tanár­képző főiskolán folyó mun­káról, a hivatástudat fontos­ságáról és az elhelyezkedés nagyobb tervszerűségéről. Megértéssel beszélt a főisko­la gondjairól is. Kora délután vendégünk Ópusztaszercn, a tervezett Nemzeti Emlékpark helyén meghallgatta Hantos Mihály­nak, a megyei tanács elnök­helyettesének tájékoztatóját a tervezett fejlesztésről és léte­sítményekről, dr. Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum igazgatója pedig be­mutatta a pusztaszeri ásatá­sokat, amelyek a korabeli magyarság életéből máris sok új ismeretet adtak a régészet és a történelem számára. A megyei pártbizottság ál­tal tegnap délutánra, az új­vott aktívaülésen elhangzott előadás fejezte be a Központi Bizottság titkárának másfél napos szegedi látogatását, Az aktívaülésen részt vettek a kulturális élet területén dolgozó párt-, tömegszerve­zeti és állami vezetők, óvári Miklós részletesen szólt pár­tunk ideológiai és kulturális politikájának időszerű kérdé­seiről, válaszolt a hozzá el­juttatott konzultációs kérdé­sekre. Az aktívaülés résztvevői ne­vében dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára köszönte meg mind a látogatást, a megye kulturá­lis élete és problémái iránti érdeklődést, mind pedig az ideológiai és kulturális élet kérdéseiről szóló előadást Vendégünk tegnap az esti órákban visszautazott a fő­szegedi pártiskolára összehí- városba. a nemzetközi nőnap alkalm Makón, a művelődési központban megyei nagygyűlést rendeztek tegnap, pénteken a nemzetközi nőnap alkalmá­ból. A nagygyűlésen részt vett dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára is. Az ünnepség szónoka Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője volt. — A nemzetközi nőnapról párt Központi Bizottságának való megemlékezés ma is nőpolitikái határozatáról, an­szorosan összeforr azzal a 66 nak végrehajtásáról beszélt, esztendővel ezelőtt meghir- — Elismeréssel állapíthat, detett céllal, hogy a nők az juk meg — mondotta —, egész világon a társadalom hogy mindenekelőtt a jó egyenjogú tagjai legyenek — kezdte ünnepi beszédét. Ja­kab Sándor, majd ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a nők évtizedek alatt kiharcoltak. A nők nemzetközi éve al­kalmából a szocialista orszá­gok is elkészítették a fejlő­dés mérlegét. Ezek szemlél­tetően példázzák, hogy a szo­cialista társadalom valóra váltotta a nők egyenjogúsá­gát. Jakab Sándor a továbbiak­ban szólt a negyedik ötéves terv eredményeiről, majd a A belvízveszélyről Az ország területének 25 százaléka belvízelöntéssel ve­szélyeztetett Emiatt sokszor — Sokszor elkerülhetők len­koztatott dr. Vágás István, az vény-védő szereket is bele­ATIVÍZIG főosztályvezetője. csak kockázatvállalással tud. jak megművelni földjeiket a mezőgazdasági üzemek. A nagyobb jövedelem, a föld­területek jobb kihasználása végett a vizállásos területe­ket is igyekeznek bevonni a termelésbe, ezek azonban csak megfelelő belvízgazdál­kodással tarthatók meg. Saj­nos, a téeszek némelyikében keveset törődnek a belvízle­vezető csatornák tisztításá­val, áteresztő képességük megőrzésével. A felszabadu­lást követő években átlago­san 4—4,5 méter csatorna ju­tott egy hektárra, ma 8—9 méter. A helyzet mégsem kedvezőbb, mert egy négy­zetkilométer területről má­sodpercenkent országosan csak 27 liter vizet tudnak le­ereszteni. Szeged környékén még ennél is rosszabb a helyzet, mert ez az értek 15 —18 liter. nének a belvízkárok, ha a termelőszövetkezetek, gazda­ságok árkokat készítenének, s így vezetnék a csatornákba a mosnak a csatornákba, amit később a növényekre öntöz­nek — mondta dr. Vágás István. — Ugyanakkor a fenntartásra tisztítására, és a csatornák felújítására is hajlatokban és vízállásokban kevesebb idő áll rendelkezé­összegyült vizet. 1 társulat feladata az átereszekben Az utóbbi néhány héten a Tisza alsó vízgyűjtőjén 25— 30 centi vastagságú hó hul­lott. A nappali olvadas és az éjszakai fagyas miatt az. át­ereszekben jégdugók kelet­keztek, amelyeit akadályoz­zák, sót gyakran el is zárják a víz szabad lefolyását. Ezért a legfontosabb karbantartási feladat az átereszek ltitaka­rítasa. Ezzel lecsökkenthet­jük, vagy akár el is kerül­hetjük a belvízveszélyt. Je­lenleg az olvadás egyenletes, és a vízlevezető csatornák sem teltek még meg, de a további csapadék veszélyes helyzetet teremthet. A termőföldeket többféle típusú és szerkezetű csator­nák szelik át. Az ATIVlZIG felügyelete alá közcélú csa­tornák tartoznak, átemelő szivattyútelepekkel. Üzem­közi csatornák több termelő­szövetkezet, vagy vízgazdál­kodási társulat tulajdonában vannak, míg az üzemi csa­tornák az érdekelt üzemek tulajdonai. A vízügyi igazga­tóság mellett a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat és különböző ter­melőszövetkezetek rendelkez­nek csatornákkal. — A csatornák teljes ka­pacitásának kihasználása ve­zethet a belvizek leggyor­sabb levezetéséhez — tájó­Az üzemi csatornák fel­ügyeletét, fenntartását, javí­tását vízgazdálkodási társu­lat látja el. A társulat évente másfél millió forintot költ a mintegy 600 kilométer hosz­szú csatornahálózat fenntar­tására, 2 és fél milliót pedig felújításra, újabb beruházá­sokra. — Sajnos, ez az összeg elég kevés. Évente 5—6 millió kellene — mondta Szűcs Gyula, a szegedi társulat el­nöke. — Jelenleg csatorná­ink 80—90 százalékos vízát­eresztő képességűek. — Vásároltunk négy kot­ró- és két csatornagaztalanl­tó gépet az eimúlt évben — kapcsolódott a beszélgetésbe Krasznai Attila főmérnök —, de nem mindenütt tudjuk használni ezeket a gépeket, mert korábban a csatornak építésénél a gépesített kar­bantartásra nem gondoltak. A társulat szakemberei a belvízveszély elhárítása érde­kében a csatornahálózatukat őrökkel figyeltetik, és min­dennemű munkát szaktechni­kusok és szakmérnökök irá­nyítanak. — Jó a kapcsolatunk a ter­melőszövetkezeti vezetőkkel — tájékoztatott Csiszár Já­nos öntözési szakmérnök. — Gondjaik megoldásához se­gítséget nyújtunk. Külön szaktanácsadási szolgálatunk is van. A trásulat 138 ezer hektárnyi területen gondos­kodik a belvíz levezetéséről. Eeb és öntözfívSz A belvízvédekezést nehe­zíti a csatornák kettős mű­ködtetése. Belvízlevezetésre és öntözővíz-szállításra az or­szág csatornahálózatának 60 százalékát használják. Ez a kettősség sok veszélyt is rejt. — Olyan ez, mintha az ar­tériás és vénás vér összeke­veredik. Sőt, még rosszabb, meri a belvizek káros nő­sünkre a kettősség miatt. A végleges megoldás az lesz megyénkben, ha a csongrádi vízlépcsőhöz csatlakozó bel­vízi és öntözési csatornarend­szer kiépül, s magas vezeté­sű lesz az öntöző-, mély ve­zetésű pedig a belvízlevezető csatorna. Radics Ferenc akinek már felnőtt gyerme­ke van. Mindez annak a kö­vetkezménye, . hogy maguk a nők sem törekednek arra, hogy az egész család támo­gassa nehéz munkájukat, 3 előtérbe helyezik a férj, a férfi élőbbre jutását. Változ­tatni kell ezen a szemléle­ten, biztosítani kell, hogy a családban is méltó helyra kerüljön a nő megbecsülése, segítése. Befejezésként a család helyzetéről és a gyermene­velésről beszélt. — A harmonikus családi életnek egyik célja, értelme a gyermek vállalása. Ez egy­re magasabb fokú szülői fe­lelősséget követel. Ezt azért hangsúlyozom — mondotta Jakab Sándor —, mert igen sok szülőnek az a vélemé­nye, azért van az iskola, hogy nevelje a gyermeket. Az iskolának tényleg nevelői funkciói vannak, de az nem pótolhatja a szülői törődést, az anyai szeretetet. A szü­lőknek egyéni örömük, bol­dogságuk is, ha gyermekeik­ből dolgos állampolgárokat, munkát, közösséget becsülő, tisztességes szocialista em­bert nevelnek. A nőnapi nagygyűlés be­fejezéseként a Szegedi Nem­zeti Színház művészei szín­vonalas műsorral kedvesked­tek a resztvevőknek. * A nemzetközi nőnap alkal­mából ünnepséget rendezett tegnap, pénteken a Hazafias Népfront városi bizottsága a népfrontszékházban, melyen megjelent Bíró Jánosné, a pártmunka eredményeként, a nőpolitikái határozatok vég­rehajtásából ma már szinte minden állami, társadalmi és tömegszervezet kiveszi ré­szét. A női egyenjogúság tel­jes, gyakorlati megvalósítása az egész társadalom ügye lett Amikor örömmel nyugtázzuk az eredményt, leszögezzük, hogy mindezek nemcsak a dolgozó nők helyzetét javí­tották, hanem erősítették a szocialista társadalom alap­jait is. Az eredmények mellett ki­tért a problémákra is. El­mondotta többek között, hogy mostanában gyakran halljuk, hogy a határozat végrehaj­tásában megtorpanás mutat­kozik, s néhol gazdasági ne­hézségekre hivatkozva nem tartják mindennapi köteles­ségnek a nők élet- és mun­kakörülményeinek folyama­tos javítását. — A nők számaránya nö­vekedett a párt, a szakszer­vezet, a Hazafias Népfront, a KISZ és minden más politi­kai vezető testületben. A szakszervezetekben például megyei szinten 42—44 száza­lék a megválasztott női tiszt­ségviselők aránya. A nép­frontválasztások különösen jó városi pártbizottság nőrefe­alkalmat adnak arra, hogy a nők helyet kaphassanak a választott testületekben. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka szólt arról is, hogy a közügyek intézésében részt vevő nők között sok a csa­ládnélküli vagy az olyan, rense is. Ünnepi beszédet dr. Diós József, a Tömörkény István Gimnázium és Művé­szeti Szakközépiskola igazga­tója mondott. Műsorról az is­kola kamarakórusa, vonósné­gyese és hangszeres szólistái* gondoskodtak. Szeretettel és meggyőződéssel Savanya Istvánná a sze­gedi jutaarugyár pártszerve­zetének titkára negyedszáza­da dolgozik az üzemben. Eb­ből következik, hogy jól is­mer minden társát és őt is ismeri mindenki. Különösen a régieket Az üzemben 450-en dolgoznak, a több­ség leány és asszony, öreg gyár — sok fiatallal. De nosztalgikus a párt titkárnő: — Elérkeztünk a váltás korszakához. A régi szövő­nők élnek a korkedvezmény­nyei és elmennek nyugdíj­ba negyvennyolc évesen. A fiatalok, akik jönnek helyet­tük, már nem törekszenek úgy az állandóságra, mint elődeik. Nem is oly kitar­tóak, de ennek az a fő oka, hogy találnak jobb munka­körülményeket és magasabb fizetést. A múltban ezen a környéken csak a jutagyár volt, meg a falemezüzem. Most körös-körül újabb és korszerűbb gyárakat építet­tek, nagy a csábítás. .Visszaperegnek az évek. Savanya Istvánné huszonöt évvel ezelőtt sorba állt a kapu előtt, hogy bekerüljön szövőtanulónak. Hiába volt protekciója, hogy édesanyja már 1929. óta a gyárban dolgozott. Nehezen ment a felvétel. A nyolc hetes tanu­lóidő a'att szabályszerűen a vezeit törte, hogy sikerüljön bizonyítania. Azóta sokat változott a vi­lág. és a jutaárugyár is. Épül a korszerű fürdő és öl­töző; van fűszerüzletük; a umatológus es nőgyógyász szakrendeles; az üzemi böl­csőde 20 kisgyermeknek ad otthont. A fiatalok tanul­kapcsolatos tennivalók. Min­denkivel elbeszélgetünk. Kí­váncsian várom, milyen vé­leményt mondanak a párt­alapszervezet tagjai. Sok hasznos bírálatot és javas­latokat várok. Nekünk min­den megjegyzésre figyel­nünk kell, még akkor is, ha a vélemény, a megjegyzés csupán egyedi dologra irá­nyul, viszont ha valamiről toboen is szót ejtenek, ak­kor még inkább. Ügy ér­zem. hogy nemcsak a párt agjainak a véleményét ís­nerjük majd meg, hanem a iyár egész kollektívájának véleményével találkozha­tunk. Savanyáné szerint a juta­fyári dolgozók fegyelmezett is becsületes munkát végez­nek, s hogv valamivel jobb legyen a helyzetük, szíve­sen tennének is érte töb­bet. Ebben is sokat segíthet a pártalapszervezet. Van-e hatnak szakmát, általános ereje, kedve a párttitkárnő­műveltséget. De sajnos a nek ehhez a sok munkához? gyártóüzemekben a szövő- — Sok ember „rangnak" gépek, a fonógépek és elö- véli a párttitkárt, funkciót, készítő berendezések alig Nem lehet annak tekinteni, változtak. egyszerű és nagyon szép — A műhelyekben, főleg tisztség, szolgálat Csak szív­az előkészítőben meleg van, vei, lélekkel, szeretettel és s a por is bántja a szemet meggyőződéssel lehet a A fonodában három mű- pártmunkát elvégezni. Én szakról kettőre tértünk át, máshol nem is tudnám már mert kevesen vagyunk. A elképzelni az életemet, mint szövődében három műszak, ban dolgoznak. Fáj a szívem néha, hogy keveset tudunk csak javítani a munkakö­rülményeken, amit teszünk az csepp a tengerben. — Mi foglalkoztatja je­munkahelyeken hűtőszek- lenleg a párttitkárnót? rények; az orvosi rendélő- — Sok minden, talán lég­ben: belgyógyász, fogász, re- i óbban a tagkönyv cserével itt, a jutaárugyárban. Sze­retem az itt dolgozó embe­reket, asszonytársaimat. Ar­ra törekszem, hogy ne egye­dül legyek a pártalapszer­vezet vezetője, hanem a ve­zetőség, tó csapathoz hason­lóan. együtt végezze tenni­valóit. Gazdazh István

Next

/
Thumbnails
Contents