Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

12 Szombat, 1976. március 6. Tavasz 2 Yízlájita A kiskertekben és a ház­táji földeken is a tavaszra kt\ .-.uli- I az emberek. Már­OtU; köz (léig földbe kell ke ülnie a magnak, hogy az tdcl évben is legyen az. asz­talon korai zöldség, hagyma, o.'iprika, paradicsom. Sokfe­lé n házak enyhelyében, nap­sütötte, szélvédett részeken, as-tnNlmaságú ágyúsokba szórják a palántának való vef-ménymagot, de nagy ál­talánosságban még a talaj­elókészítö munkálatokat vég­zik. Ásóznak, fordítanak, ge­reblyéznek. A gyümölcsösök­ben nyitják, trágyázzák a szólót, permetezik a korai termésű barackfókat Néhol már a szabadba vetik a má­kot, a sárgarépát és a korai burgonyát. Szemerédi Jó­aefné az ópusztaszer! Ár­pád vezér Tsz tagja, a házi mindenes kertjét ásózza. Molnár József felvétele A história vallaíói fi kommunista vasárnaptól a tömegsportig Igényesebb KISZ-munka a textilművekben A hét közepén még egész géptoi-ok álltak munkaerő­hiány miatt. Pár nap múlva meg már annyi volt a Je­lentkező, hogy nem is Jutott mindenkinek gép. Alom? Dehogy. Tavaly történt, a Szegedi Textilművekben. Méghozzá másodjára, mun­kaszüneti napon. Legalábbis a naplár szerint. A gyár KISZ-bizottságán így Jegyez­ték fel: kommunista vasár­nap. Elsők a munkában) Akik nem fonhatlak, sző­hettek aznap, udvart taka­rítottak, téglát pucoltak. Nem a saját portájukon, kö­zös második otthonuk javá­ra. A letisztított téglákból ugyanis negyedmillió forint értékű társadalmi munká­val háromszorosára bővíthet­ték a textiles klubot De ju­tott az így megtermelt ösz­szegból a vietnami szak­munkásképző intézet építé­séhez la: a gyáriák 50 ezer forintot fitettek be a KISZ KB számlájára e célra. A textilművek dolgozóinak nagy többsége 30 éven aluli. A fiatalok járnak elöl a munkaversenyben éppúgy, mint a szakmai vetélkedés­ben. KISZ-védnökséggel va­lósul meg az orsó nélküli fonógépek termelésbe állítá­sának programja, a dorozs­mai üzem fejlesztése. Két­száznegyven ifjú szakmun­kás és húsz fiatal műszaki pályázó közül 64-en kiváló minősítést, mester címet, heten kiemelkedő helyezést szereztek. Az Alkotó Ifjúság mozgalomban ls Jól szerepelt néhányuk. Ml adta az alapvető útba­igazítást az elmúlt két évben a textilgyár ifjükommunts­táinak szervezeti, politikai, ideológiai munkájához? Az MSZMP XI. kongresszusa, a KIS?. KB határozatai pontos irányt, szab'.ik. Jó módszere­ket és programot nyújtottak. A termelési feladatokat pe­dig a IV. ötéves terv teljesí­tése éa u V, beindítása, ezen belül a gyár tennivalói határozták meg. Az 1974 áprilisában közzé­tett KISZ-dokumentumot Jól feldolgozni, eredményesen alkalmazni — kezdettől ne­héz, összetett, felelősségteljes munka. A politikusabbá for­mált ifjúsági szervezetbe Itt a korábbi létszám egyötöde már nem került be. Igénye­sebb, következetesebb, rend­szeresebb társadalmi tevé­kenységet kezdtek számon­kérni a KISZ-tagoktól. S az eredmény: tervtúlteljesítés, Kiváló ifjúsági klub cím, három felszabadulási sport­zászló, Ifjükommunistá elő­fizetési versenyben országos harmadik hely, a gyári lfjú­gárdlsta század első, máso­dik és harmadik helyezései, a szakmai vetélkedők sike­rei... És ezek csak a leglát­ványosabbá k. Nem fenékig tejföl A hétköznapokon persze gyakran találkozik gondok­kal, kérdőjelekkel ls Panker .Sándor, a textilművek KISZ­bizottságának titkára és Gatda Ev i, n helyettese. Pél­dául nem mindig fogy el a több száz ifjúsági lap, akad­nak hiányok olykor a/, elszá­molásnál is. Egyes fiatalok fegyelmezetlensége (a mun­kahelyen, a társadalmi élet­ben, a szabad Időben) rom­bolja a KISZ tekintélyét, el­ismertségét. Pedig azt nem könnyű megszerezni, kihar­colni a gyári négyszögekben minden fórumon. Vannak aztan kádergon­dok is. Ifjúgárdistának, mun­kásőrnek, mozgalmi vezető­nek, párttagnak ajánlani a gyár ifjúkommunistái közül valakit — nagy felelősség. Meg aztán itt is erős a fluk­tuáció, kevés a megfelelő ember ilyen célokra. A lel­kesedés felkészülés híján éppúgy kudarcokkal jár, mint a szorgalom nélküli politikai megbízhatóság. így aztán nem könnyű rátermett fiatalokat találni minden alapszervezeti funkcióra. A helyzetet nehezíti még, hogy a dolgozók majd háromne­gyede nő, vagyis évekre ki­eshet a gazdasági és társa­dalmi munkából, ha gyer­mekgondozási szabadságra megy. A sikerek árnyékában Az értelmes aktivitás hiá­nya sok zavaró mellékter­méket produkál a szervezeti életben, a szabad idő eltöl­tésében, a közösségi munká­ban is. Például az, hogy minden KISZ-tag jelentke­zett valamilyen oktatásra még nem Jelenti azt, hogy valóban tanulnak, hasznosít­ják is az új ismereteket a fiatalok. Ez olykor a vezető, képzésben is előfordul. A felszabadulási sport­zászlók ellenére a gyár fia­taljainak tömegsportja ko­rántsíncs rendben. Az ed­zett ifjúságért versenyben saját Kl&Z-vállalásait csak az alapszervezetek tagságá nak töredéke teljesítetté tisztességesen. Az átadáskor joggal megcsodált, kibővített ifjúsági és munkásklubot a textileseknek mindössze 10 százaléka látogatja rendsze­resen. Ök Is többnyire szó­rakozni, Játszani, táncolni Járnak Oda. A művészeti, tudományos, politikai Jellegű programokra a klubtagoknak már csak ötödé-hatoda kí­váncsi. * A Szegedi Textilművek KISZ-szervezete — sajátosan nehéz körülményei ellenére — dicséretes munkát végzett el az elmúlt két évben. Ter­mészetes, hogy egyre kriti­kusabb szemmel, egyre igé­nyesebben vizsgálják politi­kai tevékenységüket, A vá­rosi, a megyei KlSZ-veze­tók helytállást, eredménye­ket „szoktak meg" tőlük —• továbbra is ezt várják. A március 20-1 küldöttgyűlésre tervezett beszámoló, a követ­kező időszak munkája érre a megbízható, tartós és erős alapra épül. Az új ifjúsági vezetők feladata a méltó folytatás, a sikeres tovább­építés. Varkonyi Ferenc Tizenöten vannak. Kéthe­tente összegyűlnek a város négy középiskolájából. A Tö­mörkény István gimnázium és művészeti szakközépisko­lában, a Tisza-parti gimnázi­umban, a Kőrössy József és a Vedres István szakközépis­kolában tanulnak. Talán mű­vészeti pályára, közgazdász­nak, építésznek, vízügyi szak­embernek, vagy tanárnak készülnek. Szeretnek táncol­ni, rengeteg a haverjuk, ra­jonganak a modern zenéért, legszívesebben farmerba búj­nak — egyszóval, ahogy mondani szokták, mai fiata­lok. Valami mégis megkülön­bözteti őket a többiektől: a történelem iránti rajongásuk. Az ifjú történelembarétok körét egy éve szervezték meg Szegeden, a TIT történelmi szakosztályának támogatásá­val." A megnevezés találó: a szakkör nem afféle érettségi­re vagy egyetemre előkészítő' tanfolyam. Célja, hogy a tör­ténelem iránt az átlagosan jobban érdeklődő fiatalok cseppet sem hivatalos kere­tek között, baráti környezet­ben Ismerkedhessenek meg a történelmi kutatómunkával. A körnek a Tisza-parti gim­názium adott otthont, a diá­kok dr. Máriaföldy Márton tanár Irányításával búvár­kodnak a múltban. Megta­nulják, hogyan kell össze­gyűjteni, majd felhasználni az egy-egy témához szüksé­ges történelmi forrásanya­got. Könyvtárak katalógusait böngészik, kutatnak a mú­zeum, a levéltár dokumentu­maiban, szociológiával, nép­rajzzal, művészettel, iroda­lommal barátkoznak. Aho­gyan az egyáltalán nem kö­zépiskolás szintű beszámo­lókból kiderül, mindez elvá­laszthatatlan a történelemtől. A szakkörbe járni nem kö­telező, csak arra számítanak, aki szívesen, önszántából vál­lal feladatot Éppen ez a vonzerő. Alig akad összejö­vetel, hogy a társaság ne lenne teljes. ítészben a TIT történelmi választmánya ál­tal közzétett forrásszemel­vény-gyűjteményre támasz­kodnak, s olyan réges-régi dokumentumokat lapoznak fel, mint az 1222-es arany­bulla, vagy Mátyás 1486. évi dekrétuma. Legszívesebben mégis az időben közelebb ál­ló vagy a várossal kapcsola­tos témákat választják. Dol­gozataik nyomán feleleve­nedett többek között a sze­gedi ifjúsági mozgalom 1944­től 1957-ig, a KISZ megala­kulásáig terjedő szakasza, a dél-alfödi betyárvilág felszá­molása. A Kőrössy József közgazdasági szakközépiskola diákjai iskolájuk történeté­nek felkutatását vállalták, az 1920—1945. között Szegeden élő háztartási cselédek élete két óvónőjelölt búvárkodásai alapján válik ismertté. Az ötleteket még hosszan sorolhatnánk. Ezek a külön történelmi órák nemcsak az iskolai oktatás kiegészítésé­hez tesznek jó szolgálatot, hasznos időtöltésül kínálkoz­nak a diákoknak. Közülük sokan bizonyára leendő mun­kahelyükön is kamatoztatják az Itt elsajátított készségeket: egy-egy évfordulóhoz kap­csolódó megemlékezés össze­állításakor nem okoz majd gondot, hova nyúljanak for­rásanyagért, milyen szemlé­lettel kerekítsék a sok-sok apró részletet egésszé. S ta­lán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy véljük, az Ifjú történelembarátok köré­nek legnagyobb értéke, hogy megismerteti a fiatalokkal a történelem felfedezésének — többé-kevésbé újjáéledésének örömét. Megtanítja a diáko­kat arra, hogy a társadalmi­történelmi összefüggések fel­ismerése, a múlt tapasztala­tainak értékelése nemcsak a történészek, hanem minden gondolkodó ember dolga. L Z«. Vontatóvezető-képzés a szegedi járásban A vontató a köznyelvben a traktor, vezetője pedig a traktoros. Sokan tudják, lát­ják, hallottak róla, hogy egész nap traktorral szánta­ni, zötyögni, rázkódni nem kellemes. Ezért nagyobb fi­gyelmet és megbecsülést ér­demel az, aki küzdve porral, füsttel, hőséggel, hosszú ba­rázdákat húz maga után. Géppel bánni, vasparipa nyergében ülve dirigálni, kor­mányozni az acélszörnyet, felemelő érzés. Igaz, hogy né­ha eseménytelennek tűnik a feketéllő tábla — a leforga­tott tarló, a naponként széle­sedő nagy földaaztal. De aki már lenyomott néhány évet az olajszagú fülkében, nem szívesen válik meg „kezessé vélt" gépétől. E szakma von­zása sokakat csábított a té­len, amikor a téeszek meg­hirdették a traktorvezető tanfolyamot. Tavaly év vé­gén Indult ez a képzés. A szegedi járás községeiben, Kisteleken, Asotthölmon, Bor. dányban találkozhatunk könyv fölé hajoló, jegyzetel­gelő dolgozókkal, akiknek eddig 18 kedvük lett volna, de nem ülhettek traktorra. Három hónap után a tavasz­szal már tívegkalltkából él­vezhetik a gépi munka adta örömöt. — Igaz, hogy meg kell ér­te szenvedni, napról napra idegen szakkifejezéseket, po­litikai ismereteket kell aa agyunkba plántálni — mond­ja az egyik traktorosjelölt, aki kezdetben ugyan elijedt a rengeteg betűtől, színes áb­rától, de a gyakorlat, a ve­zetés kárpótolta mindenért. — Ha felülök a bópárnára, csak az utat látom, meg a motorzúgást hallom. Bortlányban felújítottak, ki­javítottak néhány, már mú­zeumnak ' szánt Jó, öreg gé­pet, és ezeken gyakorolnak a tanfolyam résztvevői. Itt a fő szervező Gál Jenő, az Elő­re Szakszövetkezet elnöke ezt mondja: — Az oktatást 35 dolgozó­nak kezdtük, akik a kör­nyékről, Zsombóról, Ullésről és Innen, Bordány határából járnak be. Mind fiatalok. Kezdetben sokan itt akarták hagyni, mert bejött a korai tavasz és menni akartak, de a meggyőzés és a rábeszélés, no meg egy kis szigorítás vé­gül is itt tartotta őket. A téesz vezető emberei a szak­tárgyakat, az MHSZ-től fel­kért előadók pedig a közle­kedési ismereteket oktatják. A vontatóvezető-képzést a Csongrád megyei tanács álla. ml támogatásból segíti. M. T. A téeszbe lépő leszerelő katonák háztáji földjéről B. S. szegedi olvasónk ir)a: fia tavasszal szerel le a sorkatonai szolgálatból, t úgy tervezik, utána tagként be­lep a mezőgazdasági szövetkezetbe. Munkatársaitól úgy hal­lotta, hogy annak a fiatalnak, aki a leszerelés után mező­gazdasági szövetkezeti tag lesz, többféle kedvezményt ad­hat a szövetkezet, tgy háztáji földet is. Kéri: ismertessük, mit tartalmaznak ezzel kapcsolatosan a rendelkezések. A 8/1970. HU. 1.) MÉM gz. rendélet kimondja, hogy annak, aki 1870. január 1. napján vagy azután sorka­tonai szolgálatit teljesített vagy teljesít, ha azt követő­en mezőgazdasági vagy ha­lászati szövetkezetbe lép, & sorkatonai szolgálati idejét szövetkezeti tagsági viszony­ban töltött időként kell szá­mításba venni. Énnek meg­felelően kell jogosultságát a külöhféle juttatásókra meg­állapítani. A szövetkezeti tagok különböző kedvezmé­nyek, juttatásokra való Jo*. gosultsága nagyrészt az elő­20 év teljesítményétől függ. .ttzért a mezőgazdasági szö­vetkezetbé való belépés évét megelőző katonai szolgálati Idő minden hónapját a jo­gosultságok szempontjából úgy kéli tekinteni, mintha az alatt a tag a mezőgazda­sági szövetkezetben havonta 12,5 tízórás munkanapot tel­jesített volna. A sorkatonai szolgálat után a fiatal me­zőgazdasági tagot Léhát mindazok a Juttatások meg­illetik, amelyekre a jogsza­bály, vagy a szövetkezeti alapszabály szerint azok tart­hatnak igényt, akik az elő­ző évben 190 tízórás mun­kanapot teljesítettek. Ilyen juttatás például a háztáji föld, betegségi Bcgély stb. A betegségi segély a me­zőgazdasági szövetkezett tagnak az előző év teljesít­ményétől függően jár. A segély összegenek kiszámí­tásánál — 11 leszerelés Után belépő fiatal tag esetében — a mezőgazdasági szövetke­zétben hasonló munkakört betöltő tagok előző évi át­lagos részesedésének arányög részét kell alapul venni. Kedvezmény az is, hogy a fiatal tag a segélyre a ke­resőképtelenség teljes tarta­mára, legfeljebb azonban egy évig, tbc-megbetegedow esetén két evig jogosult. Olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy a rendelkezések szerint az újonnan belépő fiatalnak akkora' háztáji földet kell kiadni, mint amekkorát azok kapnak, akik az előző évben 150 tíz­órás munkanapot teljesítet­tek Ez azonban a rendelke­zés szerint 8Ö0 négyszögöl-, nel kevesebb nem lehet. Dr. V. te.

Next

/
Thumbnails
Contents