Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OELMA6YARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Fordulat útiigyben Öt év alatt több mint egymilliárd forint útépítésre, korszerűsítésre a megyében 66. évfolyam 71. szám 1976. márfiuf 24., szerda Ara: 80 fillér Az elmúlt öt esztendőben a megye legtöbb útjáról szinte észrevétlenül eltűntek a gödrök, bukkanok, s ma sima aszfaltszőnyeg tárul az utazók elé. S alighanem valóban szinte észrevétlenül történt mindez, hiszen ma már elképzelhetetlennek tartjuk a félórás várakozásokat az algyői vasúti híd sorompói előtt, s alig emlékszünk rá, hogy micsoda rázós utazás esett még háromnégy éve a budapesti úton is. Ügy tűnik, a most befejezett, negyedik ötéves terv valódi fordulatot hozott útügyben Csongrád megye számára. Beszédes adatok Vásárhelyen, a KPM megyei közúti igazgatóságán Németh Sándor igazgató és Kiss Gyula főmérnök adott választ arra, hogy mi is történt az elmúlt öt évben. Mindenekelőtt adatokat soroltak. méghozzá sokat mondó adatoltat Mert az ugyan még nem mond sokat, hogy öt ev alatt a megye burkolt útjainak hossza 1320 kilométerről 1344-re nőtt, de az már többet, hogy ez a 24 kilométer új út tette lehetővé a közlekedéspolitikai koncepció keretében a kisvasút közúti „helyettesítését". Annál figyelemre méltóbb azonban az, hogy a burkolatok aránya hogyan változott öt év alatt A betonutak hossza 41 kilométerről 3-ra, a makadámé 651-ről 488-ra, a kővel és keramittal burkoltaké 75-ről 38-ra, a földutak hossza pedig 62-ről 48 kilométerre csökkent A korszerű aszfaltburkolatok hossza viszont 492 kilométerről 767-re nőtt S ami még szemléletesebb: a megyei útjainak átlagos szélessége 4,7 méter helyett öt év múltán 5,15 méter lett, az összes burkolatterület pedig 5,9 millió négyzetméterről 6,7 millióra nőtt Kár lenne elveszni az adatokban, de néhány még mindenképpen . ide kívánkozik. Például az, hogy a negyedik ötéves tervre 978 millió forintot terveztek útépítésre, felújításra és korszerűsítésre, s egymilliárd 85 milliót használtak fel erre a célra. Útkorszerűsítésre 350 milliót, burkolatszélesítésre és erősítésre 309 milliót, hídkorszerűsítésre pedig 71 milliót költöttek. Ebben az összegben szerepelt többek között a makói Maros-híd átépítésé, s emellett még külön 168 millió forintba kerüK az új, algyői# közúti híd. Változás a koncepcióban Az adatok, az összegek önmagukban is tiszteletet kel-, tenek, de hát a kívülálló sokszor csak nehezen képes érzékelni, hogy a számok mögött végső soron mi is található. De ha az adatok nem is mindenki számára áttekinthetőek és meggyőzőek, annál inkább az a közlekedés napi gyakorlata, amely gyorsabb, kényelmesebb, biztonságosabb, a szó legszorosabb értelmében simább lett az elmúlt öt évben. Az elmúlt ötéves tervet ugyanis végre nem a toldozás-foltozás jellemezte, s ennek eredményeképpen sima aszfaltszőnyeg fedi végre az 5-ös utat, s ugyancsak sima út vezet Szegedről Szentesig, Nagylakig, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Hogy sok mindenre telt az egymilliárdból, az többek között annak is köszönhető, hogy 1972—73 táján változott a közúti igazgatóság koncepciója, s a teljes korszerűsítéssel szemben előtérbe került a burkolatok megerősítése, szelesítése. Vagyis úgy döntöttek, hogy adottságainkhoz jobban alkalmazkodva nem a drága korszerűsítést választjak, hanem a megerősítést és szélesítést, amely 4—5 évi forgalomnövekedés számára jó ós biztonságos útfelületet ad, s egyúttal biztosítja az utak megóvását. így körülbelül háromszor annyi utat lehet rendbe hozni, mint teljes korszerűsítéssel, s ily módon is sort kerítenek a legfontosabb vonalvezetés! és forgalmi korrekciókra. A különbség? Tavaly az országban egy kilométer főút teljes korszerűsítése 9 millió forintba, az alsóbbrendű utaké 4,5 millióba került átlagosan, a burkolaterősítés és szélesítés, vagyis az aszfaltsző-* nyegezés pedig kilométerenként 1,5—2 millióba. Ugye tekintélyes a különbség? S hogy bevált, azt mi sem bizonyíthatná jobban, mint például a Szeged—Vásárhely közötti út jó minősége, vagy az 5-os út Szeged—Kistelek között. Legföljebb ezek az utak 5—8 év múlva új aszfaltszőnyeget igényelnek. Igen, ugyanúgy, mint ahogyan a mostani ötéves tervben sort kell keríteni az 5-ös út Szeged—Röszke közötti szakaszának szőnyegezésére, amely pedig teljes korszerűsítéssel készült annak Idején, s építése alig öt éve fejeződött be. Hiába, nagy a forgalom, s a kamionok bizony nyűvik az utakat. Tervek ójabb őt évre A negyedik ötéves tervben az Igazgatóság elsősorban a főúthálózat rendbehozására koncentrált, s a legfontosabb összekötő utakra, mint például a Vásárhely—Marosié le—Makó közötti út Az ötödik öféves terv fő feladata a főúthálózat megerősítésének és szélesítésének befejezése, de emellett az alsóbbrendű utak rendbehozására is sort kerítenek, mégpedig elsősorban aszerint, hogy melyik úton milyen széles a burkolat, mekkora a teherbírás, a forgalom, mennyire munkaigényes a fenntartás, mennyi a baleset S természetesen figyelembe veszik a megyei politikai, állami és társadalmi szervek véleményét és igényeit is. Az ötödik ötéves tervben a közúti igazgatóság számára a tervek szerint egymilliárd 150 millió forint biztosított. Elsősorban a már megkezdett építkezéseket kívánják gyorsan befejezni. A tervek szerint például az idén, év végéig befejezik az 5-ös út szegedi átkelő szakaszának, tehát a Kossuth Lajos sugárútnak az építését, az Izabella-híddal együtt. Ugyancsak év végéig megépül a 43-as út Kiszombort elkerülő szakasza, és a makói átkelőszakasz. S még a korszerűsítési tetvek között szerepel a tervidőszak végén Szegeden, a Csongrádi sugárút átépítése. Burkolatmegerősítésre majdnem százmillióval többet fordítanak, mint a negyedik ötéves tervben: öszszesen 402 millió forintot Rendbehozzák például a József Attila és a Petőfi Sándor sugárút között a Nagykörutat, a 45-ös utat Szentes és a megyehatár között, az 55-öst pedig Szeged és Mórahalom túlsó vége között. Természetesen ezenkívül még számos építkezésre kerül sor. 1979-re például elkészül a csongrádi Tisza-híd, 204 millió forintért, s ezzel együtt egymilliárd 334 millió forint az ötödik ötéves tervben rendelkezésre álló öszszeg. Ismét tekintélyes változásoknak lehetünk tehát majd tanúi, s haszonélvező részesei. Szávay István Uj típusú olajfúró torony Az Alföldön üzembe he-' lyezték a DIIB 200-as típusú 200 tonnás olajfúró tornyot. Az ország első nagy teljesítményű berendezését a Ganz-MAVAG és a Nagykanizsai Gépgyár fejlesztette ki és helyezte üzembe, s többet tud, mint az eddigi berendezések. Napirenden: A nők élefés munkakörülményei H nőpolitikái munka pártiránvitása Szeged könnyűipari üzemeiben Wf Iw w erdősáv a gyár körül Hazánk egyik legnagyobb vegyipari üzeme, a Fűzfői Nitrolcémia, évről évre jelentős összeget költ a környezetvédelemre. Űj technológiai megoldásokkal már minimálisra csökkentette a víz- és a levegőszennyezést. Most pedig a korábban kipusztult növényzet helyébe mintegy 100 hektárnyi erdő telepítését kezdték meg a gyár környékén. A nagyszabású környezetvédelmi és szépítési munkára a szomszédos balatonkenesei Egyetértés Termelőszövetkezet vállalkozott. Az új erdő nemcsak a környék levegőjét tisztítja, hanem kellemes kirándulóhelye ls lesz a fűzfői gyártelep dolgozóinak, lakóinak. Nem véletlenül foglalkozik annyit közvéleményünk a nőkérdéssel, hiszen például a részvételi arányuk a vezetésben, közéleti szereplésük — hogy csak ezeket említsük — "Imsrad a szocialista fejlődés lehetőségeitől. A tegnap, kedden Szegeden, a textilmflvekben tartott megbeszélésen — amelyen a szegedi könnyűipari vállalatok pártszervezeteinek nőfelelőseí vettek részt — megvitatták' a nőpolitikái határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Szó esett a nők közéleti munkájáról is, de a jelenlevők elsőisorban a nők élet- és munkakörülményeinek alakulását elemezték. A tapasztalatcserét az MSZMP Szeged városi bizottsága rendezte. Bíró János né, a szegedi pártbizottság nőreferense megnyitójában szólt arról, hogy az MSZMP KB 1970 februári nőpolitikái határozatának megjelenése óta mennyi mindent tettek a vállalatok a határozat végrehajtása érdekében. Elmondta azt is, hogy a párt rányítársával a nőpolitikái munka hatékonyabbá vált Egyre több helyen tekintik állandó feladatuknak az állami és társadalmi szervek a nők helyzetéve] és politikai nevelésével való foglalkozást. Dicsérettel szólt a Szegedi Textilművek pártbizottságáról, gazdasági vezetékről, mert nagy gondot fordítanak a nőpolitikái határozat következetes végrehajtására, s a feladaton belül is a nők életás munkakörülményeinek ÍOL. lyamatos javítására. Ezt a véleményt támasztotta alá Takács lmréné, a textilművek párttitkára és Darázs Józsefné nőíeldős tájékoztatója. A textiliparban — s általában az egész könnyűiparban — a női dolgozók aránya sokkal nagyobb, mint a férfiaké. Ezért a pártszervezetek nőfelelőseinek itt még fokozottabb a felelőssége. A Szegedi Textilművek dolgozóinak 70 százaléka nő, többségük fiataL Számukra a legnehezebb, a gépsorok között a napi több tízkilométeres gyaloglás, az erős zaj és a meleg. Hogy-megkönnyítsék munkájukat, például több gépre ülőszerkezetet szereltek. Néhány éve pedig a szövödében és fonodában hallásvédő vattát használnak. A folyamatos rekonstrukcióval igyekeznek felszámolni az egészségre káros körülményeket. A legnehezebb a zajt csökkenteni, miHárommilliárd forint az építőipar fejlesztésére Az építőipar korszerűsítésére, állóeszközeinek fejlesztésére az idei népgazdasági terv több mint 3 milliárd forint értékű beruházást irányzott elő — 5 százalékkal többet a múlt évinél. Túlnyomó része vállalati beruházásként valósul meg, amelyhez a saját anyagi forrásokon túlmenően beruházási hitel és állami támogatás is hozzájárul. A vállalatok elsősorban a korábban megkezdett és az idén befejeződő fejlesztések meggyorsítását szorgalmazzák. Az idén 11, államilag támogatott vállalati beruházás fejeződik be, s valamennyi jelentősen hozzájárul a kapacitás bővítéséhez. Kiemelt feladat a Budapest I. számú házgyárban a . rekonstrukció befejezése, ami lehetővé teszi, hogy évente 1000-rel több új otthonhoz készítsenek korszerű falelemeket, szerkezeteket. A Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat üzemeiben előirányzott fejlesztés ez évi befejezése 20 ezer tonna kőzúzalékkal, 60 ezer négyzetméter műmárvány lappal és 300 ezer négyzetméter burkolólappal bővíti a termelési kapacitást. Az építkezések befejező munkáinak gyorsítását segíti beruházásával az Országos Szakipari Vállalat, a Borsod megyei Építőipari Vállalat, a Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő és Szerelő Vállalat. Központi építőipari telep létesítésével fejleszti munkáját a Heves megyei Építőipari Vállalat, több nagy építőipari szervezet pedig szerelőipari munkáit korszerűsíti Az Idén kezdődő, legfontosabb vállalati beruházások mintegy 350 millió forint értékű állami támogatást és csaknem 400 millió forint értékű beruházási hitelt kapnak. vei ehhez már új technika bevezetése szükséges. A munkakörülmények javításához tartozik továbbá: a munkaterem mellett étkezőhelyiséget alakítottak ki, a nyári melegben teát adnak, h°gy a szomjúságot enyhítsék, a kismamák nem dolgoznak éjszakai műszakban, s az egészségügyi ellátást állandóan bővítik. Az üzemi rendelőben négy szakorvos dolgozik. Az aszszonyok és a lányok igénybe vehetik a nőgyógyászati, onkológiai, bőrgyógyászati, fogászati rendelést A sokgyerekes és a gyereküket egyedül nevelő szülőket többféle módon segítik. Hosszan lehetne sorolni a különféle intézkedéseket. Kétségtelen tény: a párt nőpolitikái határozatának már látható eredményei vannak. S ezek nem lebecsülendők annak ellenére sem, hogy a határozat végrehajtásáért még sokat kell tenni. • A tanácskozás résztvevői, ki-ki a maga területéről " ismertette azokat a problémákat, amelyek megoldásra várnak. Szinte mindenki megemlítette a bölcsődék, óvodák zsúfoltságát. A reggel 6-ra járó munkásnők legjobban azt szeretnék, ha a lakóterületen levő óvodában, bölcsődében tudnák elhelyezni gyereküket, mivel a hajnali utazás rendkívül hosszadalmas és fárasztó a kicsinyekkel. Az a megoldás látszik a leghasznosabbnak, ha a jövőben az üzemek flszszefognak, g a lakótelepen építik fel a gyermekintézményeket Felmerült az Is, hogy a csökkent munkaképességűek — számuk nem kevés — foglalkoztatását a jelenlegi nehézségek és hátrányos körülmények megszüntetésével kell megoldani. A vitából kederült, hogy a nők élet- és munkakörülményeinek javításáért még többet kell és lehet tenni. Éppen ezért Szatmári Emiiné, a megyei pártbizottság nórefereDse felhívta a pártszervezetek nőfelelőseinek figyelmét a legaktuálisabb tennivalókra. Az értekezlet után a tanácskozás résztvevői megtekintették a szegedi textilművek üzemrészeit